Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

ELLENZÉK 1141 ux â x «i IU m 2 ® 3 _ Felemelte a tábla a Lenyérjegypanama szereplőinek bfiintetését Lázok Ferenc véli városi tászíviselőd fiadévl, Rosenberg fenol négyévi fegylaázra idéldék KOLOZSVÁR, március 20. Múlt év 'májusába« városszerte nagy megle- • 'petést keltett az a nagyarányú köz- élelmezési panama, amelyet a ko­lozsvári közélelmezési hivatalban (lepleztek le. Az ügy főszereplője Lá­zok Ferenc volt városi tisztviselő volt, aki mult év tavaszán heteken keresztül üzérkedett a gondjaira bí­zott kenyérjegyekkel. Bűncselekmé­nye elkövetésében Rosenberg Jenő zsidó kenyérküiordó volt társa, aki­vel együttesen több mint 45 ezer da­rab kenyérjegyet hoztak törvényte­len utón forgalomba. Lázok Ferenc ugyanis, aki a pékekkel és kereske­dőkkel 'a kenyérjegyeIszámolást. vé­gezte, a beszolgáltatott kény ér jegye­ket eladta Rosenbergnek, vagy pe­dig több kenyérjegy beszolgáltatását ismert el Rosenberg Jenő részére, mint amennyit Rosenberg naponta ténylegesen beszolgáltatott a köz- élelmezési hivatalhoz. A vizsgálat befejezése után a> tör­vényszék hármas büntető tanácsa Szabó András dr. törvényszéki ta­nácselnök elnöklésével október 20-án tárgyalta a bűnügyet. A bünpernek Lázok Ferencen és Rosenberg Jenőn kívül még több vádlottja volt, akik a vádirat szerint Rosenberg tői „feke­tén“ vásároltak kenyeret. A törvényszéki tárgyaláson Lázok Ferenc azzal védekezett, hogy Ro­senberg Jenő, aki egyik péküzet ki- hordója volt, állandóan arról pa­naszkodott, hogy a kenyérben na­ponta apadás van és nem tud soha­sem elszámolni pout osan a kenyér- jegyekkel. Annak reményében, hogy később rendeletet kapnak a portási és apadást hiány leírására, amely a péküzletekben és élelmiszerkereske­désekben ken.yérárusiiá-s közben ke­letkezik, felha talmazta Rosenberg Je­nőt, hogy hetenként kevesebb ke­nyérjegyet szolgáltasson be, mint amennyit részére elszámol. Mindkét vádlott tagadta, hogy a 45 ezer da­rab kenyérjegyet ők hozták volna ismét forgalomba., csupán néhány száz darab kenyérjegy el tulaj donitá- sát ismerték el. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék Lázok Ferencet háromévi fegyházra, Rosenberg Je­nőt, 2 és félévi fegyházra Ítélte. Az Ítélőtábla tegnap foglalkozott a bűnüggyel, Fülöp Kálmán dr. táb- labiró el nők ki,sével. A vádat a fő­ügyész helyett Albrecht Zoltán dr. kir. ügyész képviselte. A tábla mind­két bűnössel szemben megváltoztat­ta a törvényszék Ítéletét és Lázuk Ferencet 6 évi fegyházra és 10 évi jogvesztésre, Rosenberg Jenőt 4 évi fegyházra és 10 évi jogvesztésre ítél­te. A másodrendű vádlottak közül egyet felmentett a tábla, a többivel szemben helyben hagyta a törvény­szék ítéletét. Az Ítélet ellen a két vádlott semmiségi panaszt jelen­tett be. Miután a büntetés nagysága miatt a, vádlottak szökésétől is tartani le­het, az Ítélőtábla elrendelte Lázok Ferenc és Rosenberg Jenő előzetes letartóztatását az ítélet jogerőre va­ló emelkedéséig. Badupesire szálHífdk a íragikas végű Rags Hmlí íioííiesíét BUKAREST, március 20. (MTI.) A csütörtöki bukaresti gép kocsi szeren­csétlenség egyik sebesültje, Tarnay István fogalmazó pénteken elhagyta a kórházat. Zseltvay Ti bora ál, aki­nél az orvosok bordatörésre számi- rottak, megái 1 api tot ták, hogy nincs bordarepedése sem. Zseltvay is ma, szombaton elhagyja a kórházat. A tragikuasn elhunyt Nagy Emil holt­testét 21-én, vasárnap délelőtt szen­telik be a Filantrópia-kórház kápol­nájában, ahonnan másnap délelőtt kiszállítják a vasútállomásra. A holttestet szállító vasúti kocsit a Bukarestből induló budapesti gyors­vonathoz kapcsolják. A HÉT FILMJE Bemutató a Corvm-mozgóban. Az uj olasz filmgyártásnak egyik legna­gyobb alkotása a Corvin~mozgó újdonsága' a „BengáziAmint már a cime is jelzi, a líbiai nagy olasz kikötőváros áll az egész cselek­mény középpontjában s maga a történet is ma játszódik a jelenben, a most dúló szörnyű Világháboiuban. A film azzal kezdődik, hogy az angolok első nagy támadásukat indítják a líbiai olasz csapatok ellen, amelyek szívósan I védekeznek, de végül is a túlerővel szemben 1 kénytelenek visszavonulni. A háborús idők \minden izgalma, láza és feszültsége ott izzik a jilm minden jelenetében. Szemünk előtt pţ- I regnek le a drámaibbnál drámaibb háborús jelenetek, amelyeket lélegzetvisszafojtva fi- 1 gyei az ember. Az egész rendezés nagy szabá- I su, monumentális. Külön érdeme, hogy nem ytörekszik olcsó hatásokra, hanem a régi, mii- vészi francia filmek receptje szerint, a gran­diózus külsőségek mellett éles reflektorral vi­lágit rá a cselekmény lelki rugóira is. Az iryen jelenetekben nyújt talán legmüvejzib- bet a rendezés. Ugyáriakkor a tómegjelene- tek is pompásak és hatásosak. Külön érde­kessége az uj olasz filmnek, hogy az egyik női főszerepet magyar film színésznő, Tasruídy Iekcte Maria jatsza, akiről jólesik jeljegyez- rd, hogy legutóbbi filmszerepei óta i end kívül sokat fejlődött. Most már nemcsak szépségé­vel, de egyre jobban elbűvölő játékával ' is hat. Kitűnő alakítást nyújt a férfi főszerep­ben Fcsco Giachetti, valamim Amadéo Naz- zari es Vivi Gioi is jók. Augusto Gcmna rendezése gondos és egészem nagyvonalú Az u] olasz film a kolozsvári bemutatón is nagy sikert aratott. (g, fljt BŐRNOTESZEK, BŐRTÁRCÁK minden színben és minőségben az „Ellenzék** könyvesboltban kapha­tók. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. A tnctfru-ctc uiéézsécp Mfyífúfyá példáját adta Adóm ide ka^astzotnáh^as sc&aUas&itezeia A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ragyogó példáját adta személyes bátorságának és len­dületes támadó szellemének a Sztorozsevoje mellett vívott harcokban Adám Ede, az egyik gépkocsizó lövészzászlóalj kar paszomány os szakaszvezetője. A zászlóalj Sztorozsevoje község mellett tartotta védőállásait, amelyek­nek előterén számos hosszasan nyúló kolbász húzódik a támpontok közelében. Ezekbe min­denhol sikerült bejészkelődnie az ellenségnek, amely így ismételten meglepő rajtaütésekkel zav< rta a honvédek erődítő munkálatait 1942 szeptember 27-én éjszaka a botscvikíek heves támadást intéztek a zászlóalj állásai el­len. Ez azonban honvédeink elhárító tüzsben összeomlott. Az ellenség most igen erős tü­zérségi és aknavető tüzet zúdított állásaink­ra. Hcnvédeink ennek ellenére is sűrű járőr- menetelésekkel igyekeztek felderítem az elő­teret és ezek során egyik járőrünk elfogott három bolsevistát. A foglyok azt vallották, hogy az állásaink előtt húzódó legközelebbi kolhoszban még nyolc vörös katona lappang. Az ellenséges raj elfogására nyomban elMe- f ütött egy honvéd járőr, ez azonban a nagy tűzben olyan veszteséget szenvedett, hogy fel­adatát elvégezni nem tudta. Ekkor jelentke­zett a csoport foglyulejtésére Adám Ede kar- p aszományos szakaszvezetö. Raja élén elöre- knszott s megközelítette az ellenséget. Csak­hamar közelharcra került sor. A harc közben kitűnt, hogy nem nyolc, hanem jis—40 el­lenséges katonával áll szemben. Ez a nyo­masztó túlerő sem renditette meg azonban a hncfelkü karpaszományost, hanem embereit felbuzditva, nyomban kíméletlenül rátört a vadul védekező ellenséges csoportra. /Lz előbb vívott közelharcban cs az azt követő kézi­tusában 16 bolsevistát lőttek és szartak le. Adám kar paszomány os honvédéi hat ellensé­ges katonát elfogtak, a többi pedig jórészt sebesülten elmenekült. Adám kar paszomány os feladatának tökéletes megoldása mellett még egy nehéz puskát, két géppisztolyt, négy ön­működő puskát, 12 gyalogsági fegyvert és igen sok lőszert is zsákmányolt. ami a román megszállás ideje alatt beköve*- kezett, umükorls e özórványkatcgórici nú;r mwjdíí 237 «zúzalékkal csökkent. A >'< he. asszimiláció mellett, de inkább azon túlmenő­iig fő'eg azért, wert a román földreform íoly tán talaját vesztett, középbirtok segéds/c- mélyzete a vároeokba, illetve a jelentősebb magyar vidéki erőpontokba húzódott. Ti fo­gyatkozó szórványok közül is sokszorosan na­gyobb volt az apadás (—48 8 százalék) o*t, ahol a magyarságnak a községben elfogla't arány száma egészen, jelentéktelen volt, míg ezzel szemben ott, aho! a magyarság ezen vi­szonylagos súlya jelentősebb volt, ott a vesz­teség is sokká' mérsékeltebb (—8.3 százalék). A magyarság abszolút tömegét is figyelembe­vevő kombináció nagyjában ugyanilyen cred- ményre vezetett. Az egészen, apró (25-nél s kisebb (létszámú) szórványokban a hanyatlás még nagyobb fokú, de e szórványok egy ré­szében ai törzsökön magyarság «zárna a zsi­dósággal szemben a’árendelt és igy mivel eredetileg a zsidók nagyrésze magyarnak val­lotta magát, az összehasonlítás bajos, 6ok helyütt pedig a normális időkben is nagy volt a hullámzás ai kic6i szórványok kalegóriájában. Viszont az 50-nél népesebb szórványokban már a tömegek is elég jelentősek s igy a vesz­teség súlyosan mérlege’endő Ménéi népesebb szórvány, illetve már szórványnak nem is le- •kirn'hető sziget típusát, vizsgáljuk, annál ki­sebb viszonylag a magyarság létszámvesztesé­ge. A román népszámlálási technika. és praktika Következtében (de másrészt a ma­gyarság biológiai erejét érintő árta'mak és be­avatkoznak miatt is) a magyarság ugyan min­den kategóriában veszített eredeti pozíciójá- bó! 1910—1930 között. Ellenben a magyar többségű községek, még a ,.sziget ‘ jellegűek is, nagyrészt jól tartották pozicióidkat, sőt nem egy akadt, amelyben a román nénszám- iálás a magyarság térnyerését vo't kénytelen regisztrá’ni. Tgy pl. Magyarvalkón 61 5 -száza­lékról 69 4 százalékra, Kidén 76 3 százalék­ról 78.5 százalékra, Mezőkeezün 79 4 százalék­ról 83.3 százalékra emelkedett a magyarság számaránya. A ezórvánvositás ős az elszigetelt (családon- kinti) te'epitcs előadó szerint, kész veszede­lem, mert lehetőséget «3 tápo* ad uiabb ma­gyar egységeknek »z etroménosodására. E he’vett a ie’c.nfö« (legalább 25 százalékos) ma­gvar kisebbségek fe'erősit 'sére alkalmas hozzátesleoitések vagy a tömeges (legalább 50 családot kitevő) uj telepítések, barátja. Lehet, hogy igv az egéjszen anró szórványok lassan­ként felmorzsolódnak, de a meglevők erősek, etilenáílőalk. lesznek A veszteséget pedig mi­nimálisra csökkentbe*jnk hogyha az. életkép­telen kis szórványok ‘•akos-a’t igyekszünk a, na­gyobb erőpmdoó felé terelni, mezőgazdaságii jellegű foglalkozásuk megőrzése mellett. Â kolozsmegyei szórványok és szigetek sorsa Sehtieller Károly előadása az EME jogi szakosztályában Berlin szerint Eden ernte'iVai uija Angliának az Atlanti Chartától való visszalépési szándékával függ össze BERLIN, március 20. (MTI.) Né­met illetékes helyről közlik tájékoz­tatásul: Mint a Wilhelmstrassen pénteken egy kérdésre' válaszolva kijelentették, egész halom ellentétes jelentésből, magyarázat bői és talál­gatásból most már lassan kibonta­kozik Edén washingtoni megbeszélé­seinek a lénvege. ,«_y* • i . T í y X, i =4 * t fis..- \o. * a tv . v Atz. igen népes és előkelő közönség előtt tartott osztályülésen dr. Ba’ogh Arthur szak­osztályi elnök üdvözölte a közönséget és az előadót. Az előadó abból indult ki, hogy a szám — ha nem is minden —, de nagyon fontos. A nemzetenkint különböző méretű gyermekkor­látozás igen eltérő mértékben szeni’izálja és degeneraij-ai a népességek életkor szerinti ösz- szetételét s a kellő ilju 6arjjal nem rendel­kező nemzetek a hatalmi súly és a nemzeti géniusz megőrzése tekintetében elmaradnak. Mivé’ a magyar születési arány igen erősen és következetesen esett, ezért a lélekszám alakulása hálunk — még a kiélezett területi elhelyezkedéstől függetlenül is — sorskérdés. Az i’luziómentesség előnyével járó rószletku- , tatások fontosságát hangoztatva, szembeszál- lott a valamikor standard munkának tekintett Balogh Pál monográfiáiénak ■ ..... állításával, •J ~ , ex ‘T ; ' v V * ■ v f i _ cr íj . >"i\ ;< { á 1 y ~u\fi Előadó szerint a tényleges veszteség elenyésző töredéke en­nek. De volt tapasztalható bizonyos térvesz­tés, amivel szemben térfoglalás inkább csak a városokban, egyes forgalmasabb járási szék.- he’yeken és a bányatelepeken volt konstatál­ható. A román népszámlálás anyanye!vi adatainak hitelességéhez ugyan sok szó fér (cigányok elrománositása és a magyar községekben ci­gányok kreálása, a görög katolikusok és görög keletiek egyöntetű románná nyilvánitása. a zsidók részére a jiddis anyanyelv bevágásá­nak a megengedése), de azért az egyes köz­ségekig lement) ellenőrzés é© főleg a .hitfeler kezeti viszonyokkal való kombinációs elemzés segítségével elég jó szolgá’atot tesznek az anyanyelvi’ eltolódások * megállapításánál. A régi békés időkben a megye magyarsága — még a zsidók generális leszámítása és a te­lepítés révén megnöve’t Nagysármás figyelmen kivül hagyása mellett is — tért foglalt, M /ti » , - c ‘ - ' t - : » -j \..í t«( K~ i í K t *. i . i L & \». ; i iS» - Tf • 4 » h /i- t:\ Az alakulás tendenciája azonban kedvezőben volt. amennyiben az utolsó évti­zedben térnyerés helyett már árnyalatnyi visszaesés mutatkozott. Ez összefüggésben volt azzal, hogy a magyarságnak a születési többlet terén a 90-es évek során mutatkozó fölénye a románság stabilisabb születési aránya miatt veszendőbe ment. A kolozsmegyei magyarság településének — mint Északnyugat-Erdély magyarságáé­nak általában — jellegzetessége a szórvá- nyosodásra való hajlam és a magában álló szigeteknek a viszonylagos sokasága. Sokkal egészségesebb e tekintetben a szuszok tele­pülése. Köztük a 25—50. de főként az 50—100 és 100—200 közötti népszámot mutató szórvá­nyok hiányoznak. Ko’ozsmegy'ben époen ezen magyar típusok nagyon gyakoriak. Nem elég nagvok a szervezettebb közösségi életre és elég nagyok hogv a netalán! elkaLlódásuk j igen komoly veszteséggel terheljék a magyar­ság erőéllómínyét, fnnen már je’entős ember- tömegüknél fogva különösen aggasztó a ma gyarsag soraiban az 50—100 fő között levő szórványok csoportja. It* már a régi magyar répszérrd'áJásoiA időközeiben is vontatott volt a magyarság szaporodásának az üteme sőt 1900 —1910 között már 7 százalékos fogyás mutat­kozott. Ennek csak durván kiélez,ett változata, de nyilván egyutta* folyta'ódása is volt az, * , V A ^ i. yj. í x. A £ 1 A *1 /i\ I % A i < 4T A Á A- Â. t A J. A , i. A Á á~"ri * bt- £ * * * a í a * j * *kt a. é * 4 + 4te U A * Á ^ ^ h , ó. ; : í íí K i a í a nil AtVi Megrálíapi-* tóttá, hogy a jövendő Európa nem alapozható kiti államok szavazására, hanem egyedül az anyol—szovjet- orosz bizalmi viszonyra. A" v ő . * 4 P * » 2 v V r J - . - ^ - f • . ^ t *,.».< Á > i.. * Y. *. ’ó.’/tiUÍ, *.4 — 4 i — Ai'.iiţ's 1 A A 5, &',-<*■ AiA w Német vélemény szerint nem kétséges többé, hogy e cikk elárulta azokat a dolgokat, amelyeket Eden Washingtonban előterjeszteni szán­dékozott. ! BÁNÁTIAK FIGYELMÉBE. Mindazok, kiknek rokonaik, barátaik és személyi is­merőseik vannak Bánátban, AZ UJ NÉP rimü ÚJVIDÉKEN megjelenő lapban a BÁNÁTI ÜZENETEK“ c'mii rovatában üzenhetnek számukra. AZ I J NÉP az. egyedüli maeryarnvevü lap, melyet a bá­náti magyarság kivétel nélkiií olvas. Küld­je be üzenetét AZ U.T NÉP kiadóhivaialá- nak. Újvidék. FrZ«ébeT-Ur 5 és kérjen in­gyenes mutatványszámot. ÖNMŰKÖDŐ IKONOK, EZÖSÍ IRONOK egy-, két-, nctjvszinft írott- betéttől, nagy választékban ax „Ki* lenzékw könyv'esboltbaa. Kolozsräf« Mátyás király tér 9. kaphatók. 1943 március 22-én a Mondscftaln szonáta is műsoron van Oolmányi zonaora-oslién! um Jeqvelővélel (busz meneíjegv irodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom