Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-16 / 60. szám

*

18 4 3 március 10.

ELLENZÉK

3

Bariha Miklós korszerűsége

A Kisebbségi Körlevél, a pécsi tudomány- egyetem kisebbségi Intézetének, nemzetiségi .szemléje, egész cikksorozatban foglalkozik Bartha Miklósnak, a századforduló kemény függetlenségi politikusának szellemi hagyatékával, különösen pedig nemzetiségi vonatko- zásu országgyűlési neszedéivel, cikkeivel, könyveivel. A lap bevallottan újjá akarja értékelni a széles Látókörű férfiúnak a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében tett erőfeszítéseit, természetesen többre becsülve, mint amennyit törekvéseinek politikai ellenfelei véltek róla.

1 Ki volt Bartha Miklós, az iró és szónok, a főszerkesztő és politikus? Ma azt mondanák; csodagyermek. Akkor azt mondták: nyílt

eszü székely fiú. Éles megfigyelőkészségével és becsületes szókimondásávai sok kellemetlen' séget szerzett környezetének és önmagának. Tizenhatéves korában döbbenetes bírálatot mond az osztrák önkényről a székelyudvarhelyi református kollégium önképzőkörében; emiatt majdnem bezárják az iskolát. Tizen- kilencéves korában, mint első éves pesti jogász, szoros barátságra lép Apponyi Albert- tel, Darányi Ignáccal, Eötvös Lóránttal, Beöthy Zsolttal és későbbi ádáz ellenfelével, We- kerle Sándorral. Huszonegyéves korában a Kossuth-Ievél közléséért perbe fogott és elitéit Böszörményi Lászlót ő köszönti az ifjúság nevében. Huszonhároméves korában hivatásos újságíró. Ezen a téren sokra is vitte, mert 1895 őszén a Wekerle—Bartha-sajtóper ítélete után

Vaszary Kolos hercegprímás csuk személyes közbenjárással és kétszázhétezer aláírással nyomatékosabbá tett kéréssel tudta megmenteni a nemzet szeplőtelen tollú közíróját a hathónapi fogháztól.

A rugonfalvi székely kisneme? fia. a magyarság megoldatlan kérdései és rendezetlen iigvei láttán, egységes szemléletbe foglalta az államiságának ezredévére készülő magyar nemzet kilátásait és belső bántalmait. Abban az időben az elhibázott kiegyezés bírálata a nemzetiségi kérdés súlyosbodása és a közigazgatás korszerűsítése volt általában a közjogi tnák vezérfonala. A napirenden tartott magvar sorckérdések annyira összefonódtak egymással és Magyarország középhatalmi állásának megvédelmezésével. hogv az előrelátó ál- lamférfiunak, aki nem a foltozóvarga tataro- zoszándckával nyúlt a kérdések tömkelegéhez, a magyar államiság jogbölcseleti alapjait kellett nemzetpolitikai nézőpontbői felülvizsgálnia. Nem a napi politika feszültségmérőjének ingadozó mutatója szerint, hanem a magyar önvédelem állandó szükségletei szempontjaiból mondott lesújtó bírálatot az elhamarkodott kiegyezés nemzeti tudatot sorvasztó hatásairól. A .,közös1' hadsereg német vezénylési nyelve, az egész politikai és gazdasági életen elhatalmasodó „felszabadult“ gondolkozás végzetesen megbontotta a politikai nemzet fogalmát: magyarokra és nemzetiségekre osztotta az országot, szembeállítva a nemzetiségeket a magyarokkal s a magyarokat egymással Súlyos számvetés után egy miniszteri kézzel szervezett sajtóhadjárat ellen is kimondja megfontolt vádjait. Inkább hazamegy néhány kavicsos talajú hold földre gazdálkodni, titokban székely századokat toborozni szabadcsapatok részére, kilenc hónapon át bujdosni a Székelyföldtől Gömörig, fogságot szenvedni, majd kataszteri állást vállalni, de meggyőződésénél egyebet nem mondhat. Üldöztetése idején még közelebbről megismerkedik a szegényebb népi rétegek, nyomorúságával, különösen pedig a peremvidékek nemzetiségi kérdésének gazdasági és politikai szövevényével. A nyolcvanas években, életének legtermékenyebb korszakában, amelyre az Ellenzék alapítása is esik, teljes szellemi felkészültséggel, tökéletes politikai vértezetben lép küzdelembe a „pax Hunganca“ ügyéért. Eltéko- zolt éveknek nevezi a kiegyezéstől a nyolcvanas évekig eltelt időt, mert a kormányok rendszertelensége, tervszerütlensége, tanácstalansága és rövidlátása következtében a magyarság nem forrott eléggé össze az országomlással fenyegető nemzetiségi kérdés megoldására. Már pedig a megoldatlan nemzetiségi kérdés a tanulni nem tudó habsburgok kormányzati hagyományai rendszerében még mindig a legbiztosabb zabla volt a magyarság megfékezésére. A kormányzat is vígan utánozta a bécsi udvart a nemzetiségi kérdés sikamlós gyakorlatában: büntetésképpen helyezte magyar tisztviselőit a nemzetiségekkel tarkított területekre, hogy ott ütődött magyar mivoltukkal képviseljék fajtánk tekintélyét a nemzetiségekkel szemben, amelyeket még mindig meg akartunk nyerni a politikai magyar nemzetben való feloldódáson túl valami bizonytalan iaji áthasonulásnak. Ilyen volt a magyar „kulturzóna“.

Bartha Miklós szembenézett a veszéllyel. Másképp akarta megvédeni a magyar állameszme méltóságát. Méreteiben is lenyűgöző szellemi munkába kezdett a 1 nemzetiségi kérdés

anyagának összegyűjtésére, rendszerezésére és megoldására. Tanulmányozza a nemzetiségek

helyzetet. Híres útirajzában (Kazárföldön Útalapjaiban megtámadott rutheuseg melle áll a becs jutalmazta földbirtokosokkal és a Vereckén beszivárgó zsidósággal szemben. A nemzetiségi cikkekben a mezőségi roman zsellérség társadalmi . helyzetének favitását sürgeti.

Bármennyire őszinte volt is ez a barau kéznyujtás, nem sikerült neki komoly és^ tartós kapcsolatokat kiépítenie a nemzetiségekkel, különösen a románság zárkózott el, ami által egyszerre két főnyereményhez jutott: folytathatták népizgató munkájukat s ugyanakkor megszerezték a kormány jóindulatát is, hiszen nem álltak az ellenzéki politikus mellé. A kormányzat ekkor csupán egy ellenzéki ember kísérleteinek csődjét látta a nemzetiségi közeledés meghiúsulásában. Bartha Miklós azonban már nemcsak Bécs gyakorlott kezet fedezte fel benne, de megérezte azt is, hogy a románság vezetői Bécset is alaposan megtévesztették. A dák-római elmélet és történelmi folytonosság színes papírsárkányai nyomán, a tizenkilencedik század közepe táján a románság kapva-kap minden európai hatalom keze felé segítségért. AIár iSsy-ben Cavcitr előtt igényt jelentenek be Magyarország keleti részeire, ahol románok is laknak. Később III Napoleon körül lehet látni Cuza embereit, erdeivi származású románokkal együtt, változatlanul azonos céllal Függetlenül a románság „történelmi jogaitól1', ez az ügy nagyszerűen beleillett a ravasz császár terveibe; pompásan kiagyalta, miképpen lehet egymás ellen kijátszani az európai államokat, az „egyensulypolitika" ürügyével, s miképpen lehet közös céllá festeni a francia elsőség cégérét. A fiatal porosz katonai hatalom azonban Sedannál halomra döntötte a napoleoni terveket, s így a románságnak nem marad más ut nyitva, minthogy egy félfordulattal ismét Becshez térjen vérmes reményeivel.

I

i881-ben Nagyszebenben összeül a román nemzeti bizottságnak nevezett nemzetiségi j1 forradalmi országgyűlés Az uralkodóbázhoz \ címzett hódoló táviratokkal és Ausztria felé J hangoztatott hűségnyilatkozatokkal rr.egte- I vesztő címkét ragaszt a megmozdulásra, ha*

’ tározati javaslatában azonban első helyen ! F.rdélv különállását követeli A nagy vihar* i madár felszállt tehát F.rdélv egére.

! Bartha Miklós világosan látta a rejtett

I szándékot:

• Erdély önállóságának kivívása csupán a

I * kezdő lépés lett volna az ország szétdara I bolására szövtkezett nemzetiségek diadalut- ján.

I Ő ezzel a veszéllyel szemben párhuzamosan ; két eszközben bízott. Először fel kel! világosítani a nemzetiségeket, hogv a politikát magyar nemzet életegységének szétroncsolása az egész Dunatáj végzetét jelenti. Bármi történik is. ennek a földdarabnak egyetlen államszervezetben kel! maradnia, hogy létét megvédelmezhesse a kelet-nyugati irányban egvmás- ra törő hatalmas erők ütközőpontián. Másodszor, az uj magyar hadsereggel meg kell teremteni ennek a hatalomnak katonai biztositékát.

Ekkor tűnt ki hogy a kiegyezés nem biztosított szabad mozgást a nemzetnek sa'át belső kérdései rendezésében. Ratiu János és társai az uralkodónál keresnek „meghallgatást" a magyar nemzette! szemben. A „rendszer oszlopai"’ annyira tökéletesen elzárták az uralkodót a politika! élet mély sodrásainak megismerésétől, hogy amikor 1904-ben Sternberg gróf osztrák arisztokrata vöpiratban fel akarta világosítaná, az Ausztria-Magvaror- szágot fenyegető nemzetiségi veszély megoldásaképpen a röpiratot elkobozták, szerzőiét hosszabb külföldi tanuímánvutra tanácsolták. Ennyit tett Becs a nemzetiségi kérdés megoldása érdekében, amelyet pedig maga idézett fel mesterségesen. a magyar függetlenségi törekvések ellensúlyozására.

Függetlenségi politikusaink maroknyi csapata, Bartha Miklóssal együtt, ezután még a közigazgatás átszervezését is a magyar függetlenség és a nemzetiségi kérdés kettős szemüvegén át szemléli. Mindkét szempont a vármegyei közigazgatás és a helyhatósági ön- kormányzat elvének szolgálatába állítja őt. A központosított közigazgatási rendszer bírálatában megemlíti, hogv a kormánvkinevezási rendszer bevezetése óta harminchét nemzetiségi vármegye birtokrendezési tanácsaiban, ítélőtábláin és minden joghatóságban aránytalanul sok a nemzetiségi tag. A magyarság ezekben a vármegyékben csak szellemi maga- sabbrendüscgével, polinkai érettségével és gyakorlatával tarthatta meg vezetőszerepet.

Társadalompolitikai és gazdaságpolitikai túlterheltsége mellett is volt ereje döntő jellegű kulturtcnyekkel támasztani alá az országmentő művelődéspolitika sarokbástyáit. Bartha Miklós neinzetpolitikni harcának töretlenül egyenes vonalából következik, hogy művelődéspolitikai küzdelmeiben is mindenütt következetesen beleütközött a nemzetiségek gáncsaiba. Úgyszólván mana vetette meg az Erdélyi Magvar Közművelődési Egyesület szellemi alapjait.

Az erdélyi románság, amely már azelőtt

zavartalanul megteremthette a magi közművelődési és gazdasági egységszervezetcit, kíméletlen hajszát indított az EMKE ellen. »* J .1 Ji-A • » . J.« -V.b

T‘,i j xX l-i-'.-i . Lm -jJ. '.V 1 -• •- 1 « „ ' Í V-' «. ».V ' , .

I ; ( ,-Vr“" ^ -"r ' Vi

^ ‘ * í rti, i

„ ■ . ’ <■ . . \ r t

* - ► * *• ;. «» r. , \ * „ a .a . , .

I >; : ) I» „ ■! x i • -r »

< -v; * ;'. K' 7.v. *

A „magyar országgyűlés nagy lázadója" valóban veszedelmes egyéniség volt akkoriban, hiszen körültekintő megfontoltságával, a bajok gyökeréig tekintő megfigyelésével egy miniszteri tárca tekintélye mögül véget tudott vetni a magyar államiság bomlásának és a magyar faji erők elherdálásának. Erős keresztény magyar közgazdaság eszméje lobogott a szeme előtt, amikor mások nem igen érezték, mi jelentősége van a kereszténynek és magyarnak a honpolgáron belül Népképviseleti rendszerrel, saitószabadsággal, erős vármegyei közigazgatással, széles egyéni szabadsággal. gazdasági jóléttel, egyháztámogatással. felekezeti iskoláztatással sietett volna a magyarság birtckáilományának megóvására, ragy kérdéseink végleges rendezésére, a nem- i zetiségek kielégítésére a politikai magyar nemzet megteremtésére és a nemzeti tudat megerősítésére.

Kicsinyes belpolitikai — mondjuk ki pártpolitikai — szempontok, arasznyi képességű politikusok utjai állották Bartha Miklós nagy szellemi alkotása megvalósulásának. Rendkívüli egyénisége és ragyogó tehetsége, politikai józansága és mérhetetlen tudása sem szerezhette meg akkor nagyvonalú terveihez a hitelesítő hatalmat, s igy egy egg's/. küzdelmes

élet munkája nagyobbara befejezcthcnül maradt, mint egy parallan méretű torzó. Csak az iró és szónok Bartha Miklós végezte be munkáját, amikor feltárta az igazán nagy magyar feladatokat; a társadalomszcrvcző már csak feleuton maradt, a politikusból nem lett államférfi. A hibák, amelyeket meglátott, továbbra is bennünk ráglak, >. feladatok, amilyeket felfedezett, betöltetlenül maradlak, a szervezés lehlösegei, amelyeket olyan szépen kitanulmányozott, elsuhantak, mert nem veit férfi, aki megfogja. Ot nem engedték közel a hatalomhoz.

Úgy dőlt ki. mint egy óriási fa, amelyen a virágbó! még nem lett gyümölcs. Szellemi hagyatéka azonban ma is időszeyü, hiszen 1 magyarság most is ugyanazokkal a társadalmi, gazdasági művelődéspolitikai 1 1- ’>

kérdésekkel küzd, mint Bartha Miklós korúban Ez a körülmény magyarázza meg Bartha Miklós korszerűségét Szellemi hagyatékát át kell értékelni a mai idők értékrendje szerint s akkor bizakodással tel lehet használni feladataink betöltésében, kérdéseink megoldásában. A magyarság ma is állami függetlenségéért, eiös hadseregért, keresztény és magyar gazdasági életért, népi művelődéspolitikáért őst tavainak megtartásáért, nemzetiségeinek boldogulásáért, nagyvonalú nemzetpo- Utikáiának keresztülviteléért küzd, éppen, mini akkor.

PARAfDl INCZE LAJOS.

A pápa áldása „a nekünk annyira kedves Magyarországnak

ti

XII Plus pápá Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak küldött levelében köszönetét mond a magyar híveknek az ő születésnapja alkalmából kifejezett ragaszkodásáért „Szívből óhajtjuk — írja többek között a pápa —> hogy az igazság és az igazságosság mindenhol diadalra jusson és az emberiség az emberi és inteni törvények belső összhangzása révén szerencsésen viszazanyerje rendjét és nyugalmát Ami Boldog Ma reut dicséretét és megdicsőülését illeti, megfelelő utasításokat adtunk, hogv szentté avatási ügyét a lehető legnagyobb szorgossággal intézzék el “ Ezután apostolt áldását küldte a magyar papságnak és híveknek, valamint a „nekünk annyira kedves Magyarországnak“. (MK )

A Kolozsvári Takarékpénztár és Hiteb

tank Részvénytársaság közgyűlése

A Ko-ozsván Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság vasárnap délelőtt tartotta dr gróf Banffy Mik ós ny. külügyminiszter- felsőházi tag elnöklete alatt négyvennyolcadik évi rendes közgyűlését, amelyen nagyszámú helybe!: részvényesen kivü-' dr. Kállay Tibor ny- pénzügyminiszter, a Pesti Haza: Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, dr. Papp József ny főispán, továbbá dr. Vajda Ákos. a Pes- ti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatóhelyeítese is megjelent.

Az igazgatóság jelentése mindenekelőtt a világszerte dúló háborúval kapcsolatos helyzetre és ezzef összefüggő pénzintézeti tevékenységekre mulat rá. A háborús ál a- pol szabta meg a Takarékpénztár és Hitelbank múltévá működését is- amely az eg^sz esztendőben rendkívül élénk volt. Ennek folyományaként — miként az az előterje-z- teit mérlegadatokból is kitűnik,

az intézi’t erőteljes fejlődése állapítható meg, ami az elért eredményekben is kifejezésre jut.

Az intézet különösen kölcsönök folyósítása tekintetében fejtett ki intenzív tevékenységet, amivel kapcsolatosan a jelentés megemlíti, hogy ebben nagy része van annak a megértő pénzügyi politikának, amelynek révén a keleti és erdélyi részek gazdasági alátámasztása érdekében ezen országrész pénzintézetei számára kü'önféle hitelek engedéflyeztettek. A folyósítások az eddigi szigorú elvek szem előtt tartásával történtek, amelyek folyamán az ingat an fedezettel bíró hiteleken kivid az iniczet az áruel'átás megkönnyítése végett sok kereskedelmi és áruhitelt engedélyezett, továbbá a közellátáfi, valamint közhasznú beruházások cárjából erdélyi városok és vármegyék pénzsziik-ég-otei kielégítésében ;s rendelkezésre n-1 lőtt oly mérvben, ameddig ezt mobilitásának veszélyeztetése nélkül tehette. lev főbbel: közölt Kolozsvár vámjának közszükségleti cikkek beszerzésének céljaira 1,200-000 pengőt folyósított. A kihelyezési állomány az évközben teljesített tetemes visszafizetés beütése után az előző évi 13,727.000 pengővel szemben 5-100.000 pengőt meghaladó emelkedéssel 18,870-0(10 pengőt tesz ki.

A betétállomány- habár a világszerte fennálló rendkívüli körülmények a tőkeképződésre nem voltak kedvezőek, szintén eme kedést tüntet fel, ami az intézettel szemben megnyilvánuló bizalom örvendetes kifejezője. A betétszaporwut 1 686 000 pengőt tesz ki, amivel együtt az állomány 9 365 000 pengőben áll fenn.

Az mtézet a mult évben 221.778 pengő tiszta nyereséget éri el. amiből a vonatkozó kormányrendelet értelmében 2 százalék osztalék kerüi kifizetésre. A közgyü és a nyereségből bősége« juttatásban részesítette a tartalékalapot, amely 60 000 pengővel továbbá a nyugdíjalapot, amely 60000 pengőt meghaladó összeggel dotálhatott.

Az igazgatóság jelentése mé’y részvéttel emlékezik meg jogtanácsosának, igazgató- sági és végrebajtőbizottsági tagjának, dr. Tusa Gábornak elhunytéról, aki sokirányú rendkívüli szolgálatai által valóban eléviil- hetoifen érdemeket szerzett. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette megA közgyűlés az igazgatóság előterjesztéseit változatlanü1 elfogadta és az igazgatóságba uj tagú’ dr. Kállay Tibort választotta be.

E helyen említjük meg, hogy az igazga- lósig Csákány János, dr. Hankő János és L'nzmayer Emil igazgatóheí'vettegeket igazgatókká. vitéz Sárkány Miklós és primőr Vájná fajos réTvczetőkef igazgatóhelyettesekké. Cjór.z Dezsőt pedig a nagybányai fiók főnökévé nevezte ki.

Erdélyi Párti értekezletek a sepsijárásban

Az Erdélyi Párt Sepsiárkos, Sepsikőrö^- patak. Káinok. Zabán. Fotosmartonos. Qi- dófalva. Etfalv azoltáti- Sepsibodok, Sepsi- biikszád. Málnás és Oltszem községekben maréin? 10 . 11. cs 12-én szervező értekezletekéi tartót!. \z értekezleteken Tőkés József járási e’nök. RáduK Lajos orszásrgvü- lési képviselő és Tmreh Ovn.’a megvei párttitkár vettek részt. Ezeekben a községh- ben is, mint a megye többi községeiben, a beszámolókat nagy tömegek hallgatták \ cgigLEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől « legválasztékosabb kivitelig, legol« csobban az „ELLENZÉK" kŰayroaa boltjában, Kolozsvár*