Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-02 / 26. szám
19 4 3 f e b r ii ár 3. Ví$U 1 : Apicol écdetnts íakí... Székel# Húz, Kurs/, magyar nemzetei11k átér/i, hogy a székely nép gazdasági íel- e melése legfontosabb si I i'sk é ide sóink közé tartozik. Nemcsak erdélyi politikumaink bizonyították be az illetékes Kormánytényezők előtt, hogy a Székely l obion bosszú é\ üzenlek hunét kell jóvátenni, hanem érveléseik alapján az ország egész közvéleménye is magáévá tett«» ezl a kérdést, amelynek megoldása nyugodt életlehetőséget biztosit majd a székely t ő m ege k n e k szil lő f oldj ü k on. Azok a mzékelyek, okik régen elszármaztak az erdélyi bércek közül, ma is aggódó szeretettel figyelik fajtestvéreik sorsát. Ennek egyik leggyönyörűbb bizonyítéka, hogy megalakult Budapesten Hargitaváralja jelképes székely község, amelynek az a feladata, hogy a fővárosban élő székely fiatalság jövőjét biztosítsa. A jelképes székely község vezetősége igazi otthont akar nyújtani a fővárosban úgy a székely egyetemi hallgatóknak. mint a székely intézménye m-ek, a székely inasoknak és a. szél-elv háztartásbeli alkalmazottaknak. örömmel olvassuk, hogy a jelképes székely község megállapít óinak közérdekű elgondolásai most már a megvalósulás utján vannak. Hargitaváralja jelképes székely község vezetői elhatározták, hogy idvi- desen megkezdik Budapesten a Székely lfáz építését. Erre a célra szövetkezetei alakítottak. amelynek gyűlésén az előkészítő bizottság beszámolt az eddigi munkáról. Oi -zág- szerte visszhangra talált a Hargitaváralja munkaszövetkezet elgondolása. Számos üzletjegyzés történt, amelyek lehetővé teszik, hogy az építkezés munkáját megkezdhessék. Hargitaváralja jelképes székely község vezetősége szoros együttműködésben a Kaláka Munkaszövetkezettel, olyan otthont épít- ki a székelyeknek, amely lehetővé teszi, hogy a fővárosban Is állandó testvéri együttműködésben élhessenek. Tanácsokkal. útbaigazításokkal látják el a székely fiatalságot. Nem tesznek különbséget intellektuel, vagy fizikai munkás között. Legyen az székely egyetemi hallgató, vagy egyszerű kis cseléd, egyforma bizalommal fordulhat a Székely Ház vezetőségéhez, ;unel\ kezébe, veszi a sorsukat és oi t holtukról, élboly ez k ívlésuk ml ogy- ai a ni gondoskod ik Őszintén osztozunk óbban n fidliáboro- dnsban, amelyet közvéleményünkben méltón kelteitek a Páger Antal elírni támadások. Ezen o helyen nem akarjuk ujru ismertetni titoknak n sajtótámadásoknak hol terét, amelyeket az országszerte népszerű műrész egyik Ini'lnpesti szereplése okozott. Egyes topok mindenképpen azt akarták bebizonyítani, hogy Páger Antal politizált, amikor a: Egy dűl l agyunk ci- rnű folyóirat előadóestjén o magyar filmművészeiről beszél/. Kitűnő alkulom vöd egyes szjnhészi lapoknak a ,.Páger-iigy‘k arra. hagy olcsó riporter fogással körinter- jul esi matassanak a nevesebb budapesti szülészekkel: Szabad-e a szülésznek politizálni? A letűnt liberádis-demokrata korral rokonszenvező egyes magyar sajtóorgánumok azóta sün mulasztják el Eager Antal időnkénti ,.megleckéxtetésctI jra és újra visszatérnek a ..Púger-iigyre“ és a művészet politikamentes elhivatottságánál; v értelmi'ben fölényes bölcsei kedéssel szeretnék megtépázni Eáger Antal népszerűségét. Legutóbb az szolgáltatott alkalmat az ilyen megnyilatkozásokra, hogy a belügyminisztérium filnvcenzurá bizottsága betiltotta a -Szerető fia: Péter" című film jét. Ennek a határozatnak természetesen semmi köze sincs Páger állítólagos „politizálásához" . A saj tófű inad ásóknál: céljai nagyon átlátszóak. Minden űrügyei jónak találnak arra, hogy támadhassál; Eager Antall, aki művészetéi a népi magyar gondolat diadalra juttatásának szolgálatába állította. Mi nem vitatkozunk azon, hogy politizált-e Páger Antal, vagy sem. O'vas- tűk inkriminált előadását és tudjuk, hogy nem politizált. Alkalmunk volt Kolozsváron is hullani, amikor hitvallást tét* a magyar filmművészet magasabb céljairól ős nemzeti feladatairól. Un bűn azt vallani, hogy a propaganda leghatásosabb fer/yvérével: a filmmel elsősorban a magyar közösségnek kell használni, akkor ezt a vádat minden igaz érzésű magyar ember szívesen vállalja. Ne lelkendezzenek tehát nagyon iş jólismert sajtóorgánumoknak' publicistái. A közvéleményt nem lehet álszen- teskedö bölcselkedésekkel megtéveszteni. í Páger Antal nemcsak művész, hanem elsősorban magyar, akinek »am,ze1i “rdf- «*/>; t csaJc az<>k rmm usm/nk ol, oki le i'ön- törfábtrv'S Kar de br-Uő ânwkJye.n. nu*1i rsak a letűnt l1 K'rali<~rfem/ikratn vl/pi rossz emlékű kifértetőit szeretnék eisner idézni, u##c Időszerű kérdés foglalkoztatja napok óta a kolozsvári kereskedőket és háztulajdonosokat. Az első-fokú iparhatóság ugyanis a napokban véghatároxatiot küldött azoknak a b lva.iosi háztulajdonosoknak, akik kapualjaikat az idők folyamán üzlethelyiségeket és állítsák vissza a ben arra kötelezi őket, hogy ez év szeptember 1-ig távolítsák el az üzlet heyiségeket és állítsák viasza a légi állapotot. Ha a határozat indokolását. elvi szempontból bíráljuk, kétségkívül igazat kell adnunk a város vezetőségének. Kolozsvár régi, patinás szépségét ugyanis az üzlet- helyiségekké átalakított kapualjak nagyon elrontották. Idegenforgalmi és történelmi szempontból tehát egyaránt in diók olt az az érvelés, hogy ezeknek az uj üzlethelyiségeknek lebontása visszaállítaná a váróé régi képét. Kétségtelen azonban, hogy ilyen nagyarányú változásokat egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani. .logos tehát a háztulajdonosok és az érdekelt kereskedők ellenvetése, akik azzal érvelnek, hogy a véghatározatot a jelen körülmények között a legjobb indulat mellett is lehetetlen végrehajtani. Uj üzlethelyiségeket nem lehet kapni és a mai rendkívüli viszonyok között kétséges, hogy sikerülne-e az átépítéshez szükséges építő anyagok beszerzése. Az érdekeltek álláspontja szerint a véghatáiozatot szakértő bizottsággal kell felülbiráltatni, amely a tényleges lehetőségek szem előtt tartatva! döntene majd a halaszthatatlan átalakítások ügyében. Végül annak biztosítását kérik az érdekeltek, hogy keresztény magyar kereskedőket csak abban az esetben lehessen kilakoltatni, ha számukra uj üzlethelyi, ségről gondoskodtak. Ugyancsak indokolt. a háztulajdonosok kérése is, akik nem vállalhatják amugyis súlyos közterheik mellett az átalakítás összes költségeit, hanem városi hozzájárulást kérnek. Mindezeket a szempontokat mérlegelve, legjobbnak tartanánk, ha az átalakítások ügyét egyejön- ■ a napirendroh Olyan ><•: < / az VJ városháza epaft.sa, amelyne,.. megv'VLleífnt-r.saxa csak a hahóra után kerülhet, sor. Az uj városházé, különben is megoldaná az uzleüielyhA u I. kérdését, meri a városháza íroj/m létesítendő fizietekben megfelelő helyiséget. találnának a mostani ipar- hatósági végzésben érülteit, kérdők. Bizonyosra v< sszük, hogy a v ■- ros polgármestere a kérdés alapos tanulmányozása után olyan dómé-t , fog hozni, amely az összes érdekeltek és a közvélemény kívánságait egyformán kielégíti. A nemzeti együttmükö és munkája Még mindig éh'uk emlékezetünkben ét az a lelkes határozat, amelynek alapján Kolozsvár és Kolozsmegye társadalmi egyi iiletei Antal István nemzetvédelmi propagandáiigyi miniszter jelenlétében kimondották, ho<iy részt vesznek a nemzeti együttműködés munkájában. Az idői; parancsoló szava és a nemzeti öntudat nundenki számúra kötelezővé teszi, hogy ezt a határozatot a gyakorlatban is támogassa. A: a cél, hogy egységes, erőteljes magyar társadalom alkossa a belső frontot és ennek egyik előfeltétele, hogy a nemzeti együttműködés minél szebb eredményeket érjen el, A nemzeti együttműködés Kolozsváron megválasztott vezetősége már a közeli napokban megkezdi munkáját. Az együttműködés elnöke dr. Illés Gyula, tankerületi főigazgató. Ügyvezető tif’ í- ra Ungváry Sándor. Az iniézőbizotis ’.g tagjai: Balázs István, gróf Bethlen Cyörgyné, dr. Páll György, Demeter J erenc. dr. György hatos, dr. Mikő L5- rincné, Lehőez József, báró A!ansberg Margit, 1 ásárhelyi Jánosáé és Puskás Lajos. A vármegye részéről Ady Elemér, vitéz Köblös István és dr. 'agy Miklós vesznek rész* az intézőbizottság munkájában. A nemzeti együttműködésnek az a célja, hogy a társadalmi egyesületek munkájú ne keresztezze egy- nuíst, hanem o]ydn egységes szellem aUi- kutjon ki az egész magyar társadalomiban, amely a jövendő Európa újjáépítő- J-’ben való szerepűiket már eleve biztosítja. MEGHALT MÁZZÁ FRANCESCO, VILÁGHÍRŰ OLASZ BIOLÓGUS. To- rinóbál jelentik: Francesco Mázzá tanár, a torinói egyetem világhírű biológiai professzora hétfőn meghalt. (Maszlay Lajos százados harctéri naplójából.) Uj hónap kezdete. Uj feladatra érkezeit parancs, Zászlóaljunk meneteljen azonnal Pa.wlowkára, ott egy német zászlóaljjal együtt erőszakos folyamátkelést hajt végre a Dnyeperen át Saporosjébe!" Két óra múlva Páwlotvkón készenlétben vágyunk. De uj hírek jönnek ismét! A német csapatok Kréméncsugnál 80 leaves szakaszon átkeltek a Dnyeper folyón. A leien zsákot a Des zna-folyó felöl érkező páncélosokkal bezárták. Nagyobb páncélos erők délfelé jönnek, Saporosje városát északról támadják, Mi nyugatról kelünk át á Dnyeperen és támadunk a városra. Készenlétben vagyunk, várunk. Az indulásra nem jön parancs. A németek Soporosjétól északra 25 km.-re megakadtak. ezért még nem indulunk. A legénységet oktatjuk. — Múlnak a napok, állandó készenlétben. Nappal erős repülőrajtok szállnak felettünk. Saját gépeink bombázása hallat szik. Éiszákánhint hatalmas tüzek világítanak. Október 5. Páwlowka községben szállásban vagyunk. Lakásádóm, egy öreg, német származású gazdálkodó. Beszélgetünk, elmondja 25 utolsó esztendejének minden mozzanatát. Legjobban fáj neki, hogy gyermekeit az iskolában és a kommunista pártban árra tanboltéik, hogy szüleikhez semmi közük. A falujukban három kommunista part ember élt, minden hatalom az ö kezükben volt. Ha az elferdített ism ko'ái nevelés miatt a szülök otthon a gyermeküket megfenyítenél: és ez feljelentette, vagy a párternberek bármi módon Mai hősök: Egy orosz iparváros, Saporosje megtudtál;, akkor a szülőkre súlyos büntetés várt. Október 6. Indulunk. Házi gazdám! ól elbuc suzurtfa Az oroszok Saporosje városából menekülnek. Zászlóaljunk tehát kedvezőbb körülmények között Nowo-ChorPizzánál átkel a Dnyeper folyón. Nyolc órakor reggel, Eperjessé Béla utászszázados parancsnoksága alatt indul meg az áthajózás. Kevés pontontag áll rendelkezésre. A zászlóaljunkon kivid ugyanitt kel át égy német kerékpáros zászlóalj is és egy fogatolt üteg. Egész nap folyik a munka. Délidéin hideg szél kerekedik, megered az eső. Derék utászaink emberfeletti erővel dolgoznak megállás nélkül. Az egyforma erős szürkeségben már fekete árnyak lopódznah, amikor mi sorrakerülünk. A túlsó parton csak egy keskeny mcs- gyén szabod közlekedni. Az egész eddigi szállítmány csak itt téphetett partra s jutott tovább. Másfelé orosz aknái; vannak. Négy orosz fogoly a táblára felirt és kitűzött figyelmeztetőt nem értette meg, letérlek a meggyéről és saját aknájukon végeztél; be életüket. Reggel egyik utászunk a szigetről egy csontig lesoványodott magyar honvédet hozott elő. Alig birt járni, csak vonszolta magút. Hat hétig rejtőzködött lőtt lábsebével a vörösök által megszállt sziget erdejében. Éjszakánkén■ nyers kukoricát szerzetI és azt rágta hat héten keresztül. Testsúlyát lemértük; 28 kgr.-ot fogyott, de erős akarata, hite meghozta részére a szabadulást. Este egyre hűvösebb lett. Az eső nem állott el. A pontontagokat a folyó sebes folyása 2—3 km.-re lesodorta s onnan kellett a part mellett felcsáklyázni á kikötőhöz. Máshol nem lehetett az orosz altnak mialt kiszállni. Október 7. Ma is folyt az áthajózás. Az idő nem javult, sőt havas eső lett. A jármüvek és gépkocsik még a nyugati parton vannak, az átszállított csapatokkal azonban Supo- rosje városában fedél alá megyünk, Nagy hőrházépületet szállunk meg. A hiányzó ablakokat deszkával pótoljuk, igy kissé enyhítjük a havas eső és szél hidegét. Polgári ruhás embert a városban ma nem látni. A nagyobb középületeknél: csak á falai merednek az égnek. Közeliinkben van a világhíres saporosjei fizi erőmű. telep. A harmadik legnagyobb erőmű a világon. Hatalmas épületei romokban hevernek. Tervszerűen rombolták le a kivonuló vörösök. Még a tartó gerendákat is külön-külön robbantották. Kilenc ipartelepet pusztUot*ak igy el. rA vizi erőmű közepe Szétrombolva fekszik a folyamban. Fékezettemül, félelmetesen zuhog a víztömeg, melynek ereje udtci a vdlámoserőt az ipart el epekhez. Az ipartelepek nem a gazdasági élet szükségleteit gyártották, hanem állandóan hadigépeket, harckocsikat. A dolgozó orosz Ü - mégnék pedig csak egy egységnyi ruha jutott cs szűkös megélhetés. A nők mind egyszínű anyagból készült kendöt visellek. Még színben sem választhattak egyéni tetszés szerint. A folyam duzzasztó gátja, melynek nyugati végén turbinák fejlesztették ci sok- millió kilovatoss elektromos energia most 60 méter szélességben fel van robbantva. A Dnyeper piszkos vize vízpor ás felhőket képezve dübörög keresztül. Nemrégen még munkát végzett ez az ejő. de éppen a fegyverkezési munkája o];oz!a a halálát. A keresztény Európa ellen fegyverkezett és készült fel, de nemesebb népek, erősebb fegyverek törik le támadásukat. Október 8. Az idő javult, á várost mgtekinljük. ? 350.000 lakosú iparvárost Sztálin parancsára rommá tették. Az utcákon felborult, villamos kocsik. Ép ablak nincsen a tárosban. A vörösök robbantásainak hatása mind bezúzta. A lakossal; lassan előjön, Rabomi, fosztogatni kezd, mert éhezik. Semmi élelmet nem hagytak a vörösök a városban, mindent elvitt el;, vagy elpusztították. A színházban. moziban, iskolában —, ahol a vörös katonák tanyáztak — a menekülés nyomai, de a falai; tele ninnak Sztabn és a vörös hadvezérek képeivel. Ezeket itt hagyták! A hatalmas könyvtárban minden könyv Sztálinról. Leninről beszél —, de egészen mást mond. mint amit bitünk és áléitól;. . K. F.
