Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-15 / 36. szám
•-* ^ 4 C/ x t ►- n Örs 3 á HÉTFŐ, 1943 február 15. BUDAPEST .1t ■ V-1 . >4 * irt V» LXIV. évfolyam, 36. számÄRA 12 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jfókai-u. 16., I. em. Telei.; 11—09. Nyomda: Egyo- tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 ALAPÍTÓIM: ilHIII ÜSKLáS Fellődd szövetkezel! élei irta: VITA SÂM&Q® méltó értékelését. Ma erőteljes nevelőmunka igyekszik a szövetkezeti közszellemet társadalmunk minden rétegében felébreszteni. A szövetkezeti gondolat a társadalomban napróL napra tért nyer s ennek nyomában újabb és újabb szövetkezeti eredmények születnek meg. A Hangya filmje érdekes képeket mutatott be az iskolaszövetkezetek munkájáról. Alig lehet eléggé értékelni ezt a munkát, amely uj irányban és egészséges módon igyekszik a józan látású, ötletes, vállalkozó szellemű, népünkért dolgozó uj gazdasági vezetőket kitermelni. A helyes magyar szövetkezeti mozgalom népi gazdasági mozgalom kell legyen, s csak úgy válhatik igazán azzá, ha már az iskolán keresztül megkezdi a maga nevelő, formáló munkáját. Ha nem igy cselekszik, lehet hasznos eszköze az állami gazdaságpolitikának, de Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓV ÁLLATAI“* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P+ negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 36.80 í. 1111111 mtmi nem lehet igazán hasznos társadalom, és gazdaságformáló eszköze a magyar életnek. Aki utat épit valamerre, annak köveket kell elhárítani a lába elől. A szövetkezeti mozgalom útjában is ma még sok az elhárítandó kő. A Hangya filmje azt mutatta, hogy egyre kevesebb az akadály az utón, hogy okos magyar tömörülés folyik szerte az országban, hogy egyre tovább jutunk a népi gondolat pozitív eredményeiben. Ha nem is sikerült még az erdélyi magyar szükségleteknek és sajátságoknak megfelelő szövetkezeti szervezetet maradéktalanul kiépíteni, de komoly és szép eredményeket értünk el ezen a téren is az elmúlt két-három évben, ügy látjuk, a szövetkezeti gondolat immár csatát nyert a ma, gyár lelkekben és teljes bizalommal nézhetünk annakjövő^^elé^^ Charkov térségében rendkívüli sikereket és területnfereséget értek el a német csapatok Re osivelí bestédének adatait kétségbe vonják az olasz lapok* — 30.000 hindu éhségsztrájkba kezdett Gandhi szabadlábra helyezése érdekében Hősies magatartást tanúsítanak honvéúeink a kurszki harcokban jezésre. Az egyes részleteket illetően cáfolják azt a szovjet jelentést, hogy Novorosz- szijszkot sikerült volna elhódítani, a védőktől. Említésre méltó a jelentésekben, hogy német részről Vöroszilovgrádot és Rosztovot, ahol heves és váltakozó eredményű harcok fejlődtek ki, kiürítették. Illetékes helyen megállapítják, hogy e két város kiürítésének nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mivel a végrehajtást csupán stratégiai meggondolások tették szükségessé. Berlinben megjegyzik, hogy a német harcvezetésnek nyilván sikerült tartalékokat juttatnia a főm tosabb helyekre és az arcvonal megrövidítésével sok csapatot felszabadíthatott más térségben való felhasználás végett. A helyzet . megnyugtatóbb, mint egy héttel ezelőtt. A KELETI ARCVONALRÓL érkezett jelentések szerint a németek számára a helyzet tovább javult. Berlinben úgy tudják, hogy mozgó harcok jelenleg csak Kurszk és Bjelgorod környékén jolynkzk, azonban a harcok hevessége itt is jelentősen csökkent. Amennyire a hadseregfőparancsnokság jelentéseiben foglaltak megállapításaiból a harcok mostani helyzetére következtetni lehet, ezeket a német erők további szilárd ellenállásai jellemzik. Ezt elősegíti a több helyen elért arcvon ahne gr öviáit és, ami szintén növeli a német kötelékek elfcnállóerejét. Kiemelik illetékes helyen, hogy a középső Donee vidékén és a Donec-hajlásban a harcok újabb jelentőséget nyernek. Itt súlyos harcok vannak kifejlődőben, azonban a további fejleményekre vonatkozóan derűlátóbb megítélés jut kifér A hadüosdosságu berendezések elpusztítása után Kiürítették Rosziovot és Vorosilovgrádot ® síimet és szövetséges csapatok BERLIN, február 15. (MTI—ImterinL) A Kémet és a szövetséges csapatok nagy térségben folyó mozdulataik során a keleti arcvonal déli szakaszán Rosztovot és Vorosííovgrádot a hadifontosságu berendezések elpusztítása során tervszerűen kiürítették. Â biztositó csapatok kimagasló teljesítményének köszönhető, hegy nemcsak a sebesülteket, hanem az összes fegyvereket és az egész hadianyagot teljes rendben el lehetett szállitani. A biztosító csapatoknak napokig tartó nehéz harcokban az emberben és felszerelésben túlerőkéin lévő ellenséggel szemben sikerült bá- mnlatraméltó vitézséggel szilárd fedezetet nyújtani mindaddig, amíg az utolsó német katona is el nem érte a parancsnokság által kijelölt uj állásokat. Emlékeztetni kell arra, hogy azelmult téli hadjáratban Kosztovot átmenetileg szintén kiürítettük a szovjethadsereg nyomása alatt. Számos szovjet köteléket átkaroltak és megsemmisítettek a Elérnetek BERLIN, február 15. (MTI—Interinf ) A német csapatok rendkívüli sikereket értek el támadásban és védekezésben a char- kovi térségben is. Erős német páncélos osztagok a német kötelékek mély tagozódásával nagyobb szélességben előretörtek és jelentékeny teriiletnyereségre tettek szert. E harcodban sok szovjet köteléket részben visszavertek, részben áttöréssel átkarolták és megsemmisít ették. Csupán az egylik páncélosoktól támogatott német harccsoport hét MM- T. 34 mintájú és két legnehezebb K. V. mintájú harckocsit, 21 páncéltörő H öveget, két nehéz légvédelmi ágyút, 11 gyalogsági löveget és 6zámos más fegyvert semmisített meg. vagy zsákmányolt. Ugyanennek a köteléknek szakaszán 2100 szovjet katona esett foglyul. A halottak szánva jóval nagyobb. Más német támadó csoportok merész előretüressé1 ismét szabaddá tették az előretolt német kötelékek ellátási összeköttetését. A rendezetlenül visszavonuló bolsevista csapatok után nyomulva, ismételten súlyos csapásokat mértek az ellenségre és jelentős területen több fontos helységet visszaszereztek- Az ellenséges erőcsoportokat elvágták hátsó összeköttetéseiktől és katlanba zárták. Megsemmisítésük folyamatban van. Ettől az arcvonabzakasztól délebbre is véres és pagy -veszteségeket okoztunk a Szovjetnek. E harcokban 12 T. mintájú páncélos harckocsit pusztítottunk eb Charkovtól északra és az Oskol szakaszon kisebb jelentőségű helyi harcokban a Szovjet négy páncélost vesztett. A déli szárnyon a harcok nem csökkenő hevességgel tovább folynak. Több helyi előretörést visszavertünk. A bo'.sevisták rendkivid súlyos veszteséget szenvedtek emberben és hadianyagban egyaránt. Egyet'eD gyalogsági harccsopcrt négy harckocsit, 3 sorozatlöveget és több nehéz gránátvetőt pusztított el, vagy zsákmányolt. A német» kötelékek itt 250 foglyot ejtettek. A Volchov és a Ladoga-tó között a német elhárító kötelékek együk szovjet támadást a másik után fölényesen visszautasították. A Iteningrádi térségben a bolsevisták szombaton *s folytatták támadásaikat, de eredménytelenül. A német kötelékek r oh ami öv egekkel sorra visszaverték a támadó hullámokat. A fölényes vezetésű német páncélosok ezekben a harcokban 19 szovjet harckocsit pusztítottak el. A felégett és harcképtelenné vált harckocsikkal borított területet méltán nevezik a Sztaün-páneélosok sírjának. HEVES HÓVIHARBAN FOLYTATJA A SZOVJET KURKSZ MELLETTI TÁMADÁSAIT BERLIN, február 15. (MTI—DNB.Y Kurszktól északra napok óta heves hózivatarok vannak. Ez erősen megnehezíti a harci tevékenységet. Ennek el'enére a bolsevisták erős páncélos támadással tovább folytatták támadásaikat. Ahol az ellenség benyomult a német vonalakba, ott az elhárító csapatok nyomban elszigetelést hajlottak végre és megsemmisítették az átszivárgóit bolsevistákat- Az ellenség sok fog- lyot vesztett és sok hadianyagot zsákmányoltunk. Csak egyetlen harci szakaszon 8 páncélost, 9 löveget, 39 gránátvetőt, 69 géppuskát és sok mis önműködő fegyvert semmisítettek meg vagy zsákmányoltak Aki végignézte az erdélyi Hangya szövet- j kezeti filmjének bemutatóját, s visszaérnie, j kezik a négy, öt év előtti időkre, örömtel|es J meglepetéssel látja, milyen erős ütemben fej. ! lőidiink, terebélyesedünk, erősödünk. A kisebb- j ségi élet szorításában megtanultuk, hogy csak j a magunk ereje segíthet rajtunk, s azt is, j hogy az önsegélynek igazi terepe a gazdasági j élet. így váltak a szövetkezetek döntő esz- | közökké a népünk megmaradásáért, felemelésé- ■ ért vivőit harcban s igy alakult ki lassan az \ ilyen kérdések iránt közönyös magyar közép- osztályban is a szövetkezeti mozgalom nemzeti jelentőségének tudata. A közösségi gondolat erela egyre határozottabban jelentkezett gazdasági életünkben s a szövetkezeti moz. galom a kisebbségi sors szükségletei és kivá_ «almai szerint lassan uj irányt kezdett venni, egyre ötletesebbé, változatosabbá, lendületesebbé vált. Egy uj életre való felkészülés folyt a szövetkezetekben, a fiatalabb és értelmesebb gazdatársadaloxn kezdett a szövete kezetek önkormányzatában egyre hangsúlyosabb szerepet játszani. Az igazi, szabad és eredményes kibontakozásnak azonban útjában állt népünk szegénysége és visszaszoritottsá- ga. Amióta a magyarság ismét a maga ura Erdélyben, uj, randüietes élet, alkotókedv, mozgás érezhető a gazdasági életnek minden vonalán s a szövetkezeti élet is erőteljes fejlődésnek indult. Akik a Hangya vasárnapi , filmbemutatóját látták, azoknak megpesapta a i szivét a bizalom és elégedettség érzése. Mind. nyájunkat elégtételled töltöttek el azok az adatok, amelyeket a beszámoló felsorolt. Nagyszerül gyümölcsfeldolgozás, tollgyüjtés, gyógynövénytermelés, állatértékesités, épülő raktárak, feldolgozóüzemek, uj falusi szövetkezetek serege. A film bizonyíték volt a szövetkezeti gondolat korszerűsége és erdélyi ereje mellett. A magyar értelmiség egy része a múltban alig akart egyeltet látni a falusi szövetkezetekben, mint kenőcs, és petróleumszagu kis | szatócsüzleteket, néhány nemeslelkü ember j népsegitő próbálkozását. A kisebbségi élet azt igyekezett bebizonyítani, hogy a népi értékek bölcs összefogásával, alulról felfelé hogyan lehet a magyarság gazdasági erőit munkába állítani. A falusi gazdálkodás egyik legvérzőbb sebét, a közös értékesítés és termelés kérdését azonban azokban az időkben megoldani nem lehetett. Az utat a széles népi rétegekre támaszkodó, azoknak érdekeit védő termelési i és értékesítő szövetkezetek felé már a kisebbségi élet tapasztalatai kijelölték s ezen az ' utón haladva, küzdötte ki magát az erdélyi Hangya a mai szintjére. A szövetkezeti termelés és értékesítés a többtermelésnek is egyik legbiztosabb eszköze — hiszen semmi sem ösztönöz erre jobban, mint a könnyű és jó értékesítés. Az alapnak továbbra is a fogyasztási szövetkezetnek kell lennie, de ennek munkájához szorosan kell kapcsolódnia az értékesítő szervnek, mert nélküle nem lehet a falu gazdasági bajain segíteni. Egykor az volt a probléma, hogy sikerüljön kivonni a közvetítő kereskedelem terén a falusi magyarok százezreit egy idegen zsarnokság uralma alól. Ez a felfogás azonban végenklményben kihasználatlanul hagyta a szövetkezésben rejlő óriási cselekvő erőket. Azóta uj célokat tűzött ki maga elé a szövetkezeti mozgalom, a finn és dán példák után indulva, s a Hangya is ma már elsősorban ezeket az uj célokat igyekszik megvalósítani. Csak ennek a munka, nak vállalásával válhatik a szövetkezeti mozgalom agrárpolitikánk egyik legerősebb alapjává. A szövetkezetek mindenütt valamelyik társadalmi réteg, vagy nép szorongattatása idején keletkeztek s alapjuk az egymás iránti bizalom és szolidaritás érzése volt. Érthető ezért, hegy ezeket a mozgalmakat mindenütt a mozgalomból kikerült és azzal együtt élő vezetők vitték előre.. Termelők és fogyasztók autonom önvédelmi szervezetű voltak tehát s szellemükben és formájukban egyaránt távol álltak a kapitalista nagyvállalatoktól, vagy állami segítséggel létrehozott ,,egy kezektől". A magyar szövetkezeti mozgalomnak is, hogy a maga igazi feladatait betölthesse, ezzel tisztában kell lennie. Autonom vezetés cs spon- tán társulást szándék nélkül időtálló szövetkezeti mozgalmat csinálni nem lehet, g a ki- í tűzött céloknak is olyanoknak kell lenniük, hegy a tagok azoknak elérése által közvetlen f/zgitséget nyerjenek. A szövetkezet társa- da'ml munkát, tehát határozott társadalmi szemléletet és öntudatot is kivan, a szövetkezeti munkának első lépése tehát ennek a tár. sadalmi tudatnak felébresztése. A megszállás évei alatt éppon ez a társadalmi tudat erősödött meg. Ennek volt kö- j szönbető a szövetkezeti mozgalom térnyerése is. Gazdaságpolitikánkat a szoros összezár- kózás és önvédelem alapjára kellett helyeznünk s igy szinte önkéntelenül került előtérbe j a szövetkezeti mozgalom jelentősége. De meg igy is közel másfél évtizednek kellett eltet- I nfe, amíg a szövetkezeti gondolat megkapta
