Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-01 / 25. szám

~ Bi I.ENZfeK 19 4 3 í o h r ii ó r 1. köpünk fövendő életéi fc'sios.Wj ( £.Vé oklnli rikkunk föladása I — \ unn*t'tkoi'J /.örloMig, ..a n'pak államok bomlásának erjesztő ottyuga". iuíi i ppt'n tiví\ . mint az ó-korban ős mindad­dig az marad, ;m]ig a népek nnn luhíljiíh meg túl az c;ö|, lm»v magúkból ml ti kor- okozót kiküszöböljek. Minden idők «'me legliabdinasabb küzd«.bmdx'n nem szabad arra \ m inink. bogy a Gondviselés ajándé­kul borza n győzelmet. Minden egy s em­ber « s ndmien nép mérlegre kerül és ami könnyűnek bizonyul, el fog bukni, bp pen ezért már 1939 szeptember elsején kije- lentelteru, bogy sem az idő. sfm fegyveres erő nem fog- ja térdrekéuyszcriteiii a nemet nemze­tet. lónak feiismeréséJteu, hogy ebben (l há­borúban nem lehet győző és legyőzött, ha­nem csak élet In n maradt és megsemmi­sült. a nemzeti szociálisUt állam a.zzql u fanatizmussal fogja a küzdelmet foiytat- tabii. amely a mozgalmat az első pillnw'- tól kezdve lelkesítette. A nemzeti szocia­lista eszme mindenkit rá fog vezetni kö­telességének teljesítés« re cs mindenkit el fog pusztítani- aki megkísérelné, hogy ki- \onja piarál kötelességei alól. Ez ;u esz­me egy uj január 30-ra vezet, vagyis a gy OTA'U’inre- \ Voi^u i;ii*nU*u küzdő kai* tinink bősie-sége figyelmezte­tés kell legyen mindenki számira, bogy a lehelő legfőbbet megtegye .Ni'meior&aájr szabad ágáéi l. népünk jövőjéért és lá- g ,bb értelemben egt .»•/ liddrésziink l‘ im- maradá'-áért litlyó bare irdrkcken. Mi ezl a kiiz.-.leimet folytatni fogjuk au H-iik hogy valaha is un ginogjunk. őh>m sajnál jak sem a munkál, sem az élelünket, hugi/ népünk eljövendő életét biztosi Isiik. Hősi halói­knak áldozatából, városaink és falvumk romiáiból uj élet fog mivípzani. hogy to­vábbfejlődjön az állam: a nemzeti szocia­lista Nennt Birodalom. A nagy német bi­rodalom és ' le szövetséges urm/.elek fog­ják özeidül közös<n biztosítani az élette­reket is, uh Ivek re anyagi 1« ük fenntar­tása érdfkélvcn szűkságiik \an. Főhadiszállás 1943 január 30-án. HITLER ADOLF. A Vülirer kiáltványát. többstói* megszakította a hallgatóság lelkes helyeslése és amikor beszédét befe­jezte, a tömeg véget nem érő lelke­sedéssel juttatta kifejezésre rendü­letlen elszántságát és harc készségét. wmnMMTS Cer’Jn február 1. (MTI—DNB) Göring biro- | daliul tábornagy beszédében káelentette, hogy ez a beszed felhívás a véderő valamennyi I bapársahoz, hogy emlékezzenek meg arról a napról, amelyen alapjában változott a német biroda’em sorsa. — Milliók, közütetek — mondotta a birodal­mi tábornagy — érezték a súlyát annak a nyo­morúságnak, amely teherként súlyosodéit a német népre. Senkísem gondolt arra. hogy nüg epysrer va’amennyi nép között meg­lesz a tehetőségünk, szembeszállni az ellen­séges túlkapásokkal. A véderőt hatalmas génhedsereggé alakítottuk át. Ezt csak az uj népközös.'iéq széles atepjár. 'trdiiuk fet'piterü. Világnézetünk lényege az, hogy a nép öröké’etü és hogy a nép minden eoyes tagja kö/eles mindenét, még életét is m:ndenkor népe életéért kockára tenni, sőt felá’dozni A birodalmi tábornagy szerint e hatalmas v'á'tozást két ado'hság terem.’^tte meg: egy le'ke mé’vén rendk/vü’ becsületes ós. vitéz nép és a Führer, a történelem legnagyobb né­metié. A birodalmi -tábornagy ezután áttért az el­múlt Uz esztendő külpolitikai harcainak is­mertetésére. — Ugyanazok az ellenségek, akiket a népen be1 ül ’p<-rvé'Z‘,.'i"'r<ks, most már ui alakzatban, ki- vü'ről támad,‘ak megint eVenünk. A phitokrg- cia sízaz a dolgozó néo kizsákmányolásának ! reotezege és a boter^v izmus, azaz a nép szét- | zpzása és nyomorúságos rabszolgaságba dön- | léce Mind a ke'tőt a szidó vezette és egye- i sîderte. Felismerlek, hogy ebben a harcban j a vi’ánnézetek kerültek szembe egymással és ! a fate1- bn-,eleimét keV megvívnunk. Legyenek | m^'-ovőződve hogy Oroszország régen össze- cm'a^ volna a c=ai>3Sok alatt, ha nem ösz- to-.zi e1 len áldásra összeomlás e’.őit a’ió világ­nézetnek brutalitása. A hirnriaimi tábornagy- hanasulyozta. hogy az eovetlen eUensétr, ameUveJ annakidején ez orsz-non belül meo kellelt küzdeni, szin­tén a bolsevizmus volt. Ma ugyanezzel az el­’enségge’ küzdünk, csak ma más formában folytatjuk a harcot. — E’következett a második orosz tél — folytatta Göring b’roda’mi tábornagy — ée az ellenséges vezetés olyan módon parancsol, hocrv a parancs nemkövetése egyenlő a ha* 'ál’al. A Szovjet, fegyverkezési ütemét kép­telen továbbra is fenntartani, mert szenét és vasát e'vesztette Fpoen ezérti kénve'en volt megkis-relni elve-ztctt szén- és vas“ieru elei­nek visszaszerzését. Mcs'J aztán lássuk, ho­gyan |p-=z nvnd^nesetre gigászi erőfeszítéseket. Sztálinnak hatalma? emberanyaga vn't és most mér az utolsó tartalékokat is előhozta. A német harcos azonban tud helytá lni és meg is áüia helyét A birodalmi tábornagy ezzel kanpsote'hap megemlékezelI a bátor finnekről és a többi szövetséges baita-«*' rój is, akik otthonuktól t-c-nl s^okat'a-' időjárási viszonyok közölt, hősiesen harco’nak. ♦ — Az eg s-7 óriási küzdelemből — mondotta Görteg b’roda’mi tábornagy- — Sztálingrád eme’ked’k ki maopaam. A cz:a,i-or1d kftrfii folyó harp a legnagyobb hősi küzdeVm ame’vet töri^ne'mflnkt.’e« va- ta*’a is megéltünk. Az a nép, amely igy tud küzdeni, győzni fog. Európa rasrketve kezdi meoérieni. mit jelent ez a küzde’em. Fzek a férfiak nemrenk ^lémet- orsz-got. hanem azokat az â’.temokot is vég- »érvényesen megmen-^tték. amelyek a sem’e- gessécj iélétében á’medo.rnak Mtedonki a ■'•z'alingrédi harcosok áldozatkészségéről ve­gyen néldát. Göring birod.a’mi tábornagy ezután étes sea- vakkal fordult Annija szedne ellen a mostani hábo-uban maid hangoztatja booy a hősf ál­dozatkészség nem<-ca]ţ a katona köte’o.sséae, kanom az o<jóS7 rémet népié. A mai ktird^Vm C’ak «r'őzelemmel, vagy megsemmisüléssel végződhetik. — S-e-d roe-rgyőződésem. hogy az uj, hatal­mas fe^y verők Vei merrerősitett német véderő raegfizel Sztálingrádért. Tá|ék©s!aí6 hely közlés® « magyar csapatok helyzetéről A magyar csapatoknak a keleti arcvo­nalon való részt vétel érői tájékozclt hely­ről a következő részleteket yközöiték: A Don mentén a muh év ősze óta szé­les kiterjedésben a védőállásban léyő 2. magyar hadsereg arcvonalának egyik kes­keny szakaszát január 12-én eddig még egyetlen arcvonalon nem tapasztalt erővel megtámadták az oroszok. A támadás igen erős ködben történt, amely « magyar csapatok célzott elhárító tiizét csaknem lehetetlenné tette. Csapataink a magyar vitézséghez méltóan, hősiesen ellenálltak, legtöbb helyen kemény kézitu=ába keve­redtek és az ellenségnek igen súlyos vesz­teségeket okoztak-. Természetesen a nagy túlerővel és harckocsikkal végrehajtott tá­madást ezen a betörési helyen feltartóz­tatni nem lehetett. Az orosz erők támadá­sa az arcvonal többi pontjára is kiterjedt. Ezeket a támadásokat a magyar arcvonal hét napig vitézül visszaverte, mikor azon­ban az ellenségnek a magyar hadsereggel -zomszédoa szövetséges arcvonalon is si­került a donmenti állásokba benyomulnia, a magyar hadsereg egész arcvonalát hát­rább kelleti vonni. A donmenti arcvonal feladása tehát velejárója volt a nagy’ túl­erővel indított nasy offenzivának és nem a magyar csapatokon múlott. Ilyen táma­dások kivédése Ó3 minden visszavonulás természetesein veszteségekkel jár, amelyek annál nagyobbak, minél hősiesebb az el­lenállás. A veszteségeket az orosz tél fo­kozta, mert minusz 40 fok volt ezekben a napokban fagypont alatt a hőmérséklet. A donmenti harcot azonban a magya* hadsereg „nem vesztette el‘\ csak vesztesé­gei voltak. A veszteségek mértéke még nem állapítható meg pontosan, mert az alakulatok e harcokban az ellentámadá­sok során — és bármennyire rendezett volt is a visszavonulás — összekeveredve, különböző helyeken küzdenek és ilyen esetekben sokszor belek múlnak el, aniig j a vezetés megbízható képet kap a veszte- ! ségekrol. Annyit azonban biztosan tudnak, i hogyha veszteségeink súlyosabbak is. Vid tapos Sei! Napi id gölö ^o.nd^ai elérj a wx n i “ bárban február havi nagy csa'ádi v®riette műsor keretében l.pn.k fel a Két Thompson, Budapesten nagy s k~r fut *» om ku > akrobaták. Fcsnn Mester, a ra^y luz'o~*i ta ö w-^sz, a büvászek királya. Mlndczy Mária bu apesti divatos c zőz. T nco nők: Malta D5ra, Tóth Juüa, Nográd Hsrna, Cssagor Alisé, K*ri Hé hi. Di ekir.ee. S.mon Loncl. A műsort esle 9 órakor im zajuk 'a keüerr.esen fú.ö.t lokálban. mint a mult harcokban, korántsem akko­rák, mint a küz\élernéuyLí’n — tőként az ellensége« propaganda hatása alatt — el­terjedtek. Ennek bizonyítására elég azt említeni, hogy a 2. hadsereg egyharmada most is harcban van rendezetten és kevés veszteséggel. A hadsereg többi részéből az űrcvoual mögött elhelyezett iartalékrész*k — ami igen tekintélyes lélekszám — csaknem teljesen megvannak é$ az azóta ujracsoporlosult részek pedig inéig a ve­zetés számításán felül is előkerültek a ren­dezéskor és rövidesen uj alkalmazásra ké­szek. Propagandahazugság és nagyítás leli át, hogy u 2. hadsereg megsemmisült. Erről hála Istennek, nincs szó. Vannak veszte­ségeink, amelyeket senkisem akar letagad­ni, sem kisebbíteni, de mindenki tudja, hogy a háborúban nemcsak győzelem és előrenyomulás van. hanem vannak áldo­zatok. veszteségek és van visszavonulás is. Jelenlegi veszteségeink éppen a hősies helytállás követelményei. Az ország érin­tett lakói várják a híreket személyszerinti hozzátartozóik sorjáról. Ennek az ideje is el fog jönni. A magyar társadalomnak éppé« ezért rá kell készülnie, hogy az özvegyeket és árvákat «egitse. őket megnyugtassa és megértesse velük. hogy szeretteiknek a hazáért hozott áldozata nem volt hiábava­ló. Ezért a hősi áldozatért a hála és ju­talom Magyarország további jóléte, virág­zása és megmaradása. MEGHALT GÁLFFY LŐRINC UNITÁRIUS TEOLÓGIAI TANÁR egyháznak súlyos gyásza vau. Vasárnap rövid szenvedés után meghalt Gálffy Lő­rinc unitárius teológiai tanár. Gálffy Lő­rinc évtizedeken át voit tanára a unitá­rius teológiának. Egész lelkésznemzedeket nevelt. Hetvenötéves korában ragadta el a ha-ál, élete utolsó pillanatáig az egyházi és iskolai kérdésekkel foglalkozott és tevé­keny részt vett ucy az unitárius egyházi intézmények életében, mint a magyar táv- sacUdrni munkában. Az unitárius egyház saját halottjának tekinti az elhunyt kitűnő professzort. VEZÉRTAEHPN^ cm?yá nevezték Ki PAULUST BERLIN, február 1. (TP). A német rá­dió vasárnap délután két órakor közölte, hogy a Führer a Sztálingrád védelmében legendás ellenállást kifejtő 6. német had­sereg vezénylő parancsnokát, Paulus ve­zérezredest vasárnap reggel vezértábor* naggyá nevezte ki. VlLUMHIRDiETilSS £ ÜGYVÉDI iroda keresztény gépirónőt ke­res- Deák Ferenc-utca 51-. _____caSj Migy í’sr'Éi imllet 'emT élt el ti .S Snásí S ár IGOLOZSA ÁR. februar 1. (Az El: n- zék munkatársától. Kolozsvár tár­sadalmának osztatlan nagy részvéte mellett temették el vasai nap délbe« fél 1 óra kor a temető halottal? kápol­nájából dr. Szabados Sándor ügyvé- det, Kolozs vármegye tiszteletbeli ügyészéi és a Baross Szöv etség ügyé­szét . Temetésére eljöit dr. Siiay Ist­ván elnökkel az élén a kolozsvári ügyvédi kamara valamennyi tagja, külön küldöttséggel képviselte ma­gát a vasút, valamint Lehőez József elnökkel ékén külön küldöttséggel a Bar-oss Szövetség, mig a vármegyét dr. Szegedy Géza vármegyei árva- széki elnök és a várost Grucza Lipót és Suba Károly dr. városi tanácsno­kok képviselték. Valamennyi kül­döttség koszorút, helyezett a tragi­kus hirtelenséggel és élete delén el­hunyt dr. Szabados Sándor ravata­lára. A gyászszertartást Baráth Béla dr. kanonok-plébános végezte, majd az ügyvédi kamara, illetőleg az ügy­véd kartársak nevében dr- Dániel Elemér mondott megindító búcsúbe­szédet, mig a vármegye tisztviselői részéről dr. Szegedy Géza vármegyei árvaszéki elnök vett utolsó búcsút Szabados Sándor dr.-tól. De a hiva­talos küldöttségeken kivüíl nagy­számban vett részt a temetésen Ko­lozsvár régi magyar társadalmának úgyszólván valamennyi rétege és ez a meghatott részvét,, amely Szabados Sándor dr. temetésén megnyilvánult, beszédes bizonyítéka volt annak, hogy ezt az egész életében minden magyar ügyért lelkesen munkálko­dó szerény és rokonszenves férfit mindenki becsülte és szerette. BEFUTOTT A3 ELSŐ SEBESÜLT­VONAT KOLOZSVÁRRA KOLOZSVÁR, február 1. Vasárnap befutott az első sebesült vonat a ko­lozsvári vasútállomásra. város újonnan felállított hadJXórházának vezetősége gondoskodott a sebesül­tek szeretetteljes fogadásáról és ar­ról, hogy az i11hoíimarado11ak nyu­galmáért küzd'o hős hoovédeink gyógyulást kapjanak ez intézet falai között. Ajk egész város szeretete fog­ja körül honvédeinket, akiknek gyó­gyulását minden erejével elősegíti. ELLENZÉK petit lka] napilap Felelős szerkesitö: ZATEURECZHY GYULA Fslai&i kUdái VITA SÁNDOR A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mííintézet Rt nyomása. Felelős vezető MAJOR JOZSÜF* G’Srlng marsai!: Si, h«’cV,ßs Inffyyerek­kel megerősített had^^eg megfizet Sztálingrádért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom