Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-12 / 34. szám

EJ.T.E NZÉK 1343 február 12. isin st cáfolja Bukarest a romániai zavargások hirét Hl K ÍR EST, fobruéu ÍJ. (MII.) ,'fs utóbbi na pokbnu egyes külföldi ügynök­ségei: olyan hin ket közötti'le, mintha Ro mániában forradalmuk, zavargások fis más súlyos események játszódtak volna Ir. .1 I áiraydngosság ég a közi áh inény helyes tá- jel,o:l(ttás<i rnh ki hen ronuin illetékes helyen minden kétséget kizáróan megállít- pit juh. hogs a zavargásokra \ unatkozó Iii rele teljesen légbölhapothrk, Inszen min­denki, aki ismerős a romániai viszonyaié leid, tisztákon van azzal, hogy ott a köz- biztonság h leinti leken a helyrét teljesen riiltozidlan es mint jól informált helyen nyomatékosan lianysulyozzák, Romait inka n határozati és megfelelő nyugalom ural- I-edI le. Ullein-Reviezhy Antal tanulmánya a magyar-török kapcsolatokról JOGI ELŐADÁS AZ ERDÉLYI M U Z E U M -EGYESÜLETBEN KOI ()/K\ \K, IVhruai IA/ Erdélyi Miin'imi KgVCSÜiet .Ing K ii/gUídasjC- rs I ursa dúl un tudományi Szakosztályában február 10-t‘ii l'otzii l.ászlo egyetemi tanár tarlótl előadást ,. \ közjog és n magánjog iogalmi flliatánVlá'aiKik kérdése" timcti. I itez Mám (,\ti it cl uieh't é vei foglalkozva, a/t a/ álláspontot fcjtette ki. hogy a ma- gans/i mélyek spontán cselek w-ét s/ahá- J\o/o I«»íí magánjog, minden más jog köz­jog \ kö/(i>srg! gondolat uralomra jutá­sával az állami beavatkozz állandóan no, «•nnok követ ke/1r heti a közjog területe nö­vekszik, a magánjogé összeszűkül Ab előadáslioz 'Jury Sándor Kornél, Heller F.rik és Szemé vj Kálmán egyetemi tanárok szóltak hozzá. Az, ülésen Halagh Artúr dr. szakosztályi elnök elnökölt. Változó csillag a Nap? BERLIN, február 12. (TP.) Aki figyclem­mel kiséri a földi kiima fejlu.iésct a hossza geológiai korokon keresztül s tudja, hogv a karbonkorszakban majdnem az egész, iái­don tropikus volt a klíma s gazdag növényi takarót varázsolt a töld hátára, a jégkorszak alatt pedig egész kontinensek jegcscdtek el, könnyen jut arra a gondolatra, hogy a löld kiimája állandóan rosszabbodott, A három utolsó rendkívül kemény tél is könnyen me;- erősitbet ebben a véleményünkben. Ez a vé­lemény azonban téves. A töldi klíma állandó 1 osszabbodását feltételező teóriát már az a ténv is megdönti, hogv a szénkorszakot köve­tő permi korszakban is hatalmas eljegesedés volt s ennek nyomait ma is megtaláljuk Dél- afrikában és Indiában. A permi jégkorszak, után a klíma újból jelentékeny mértékben felmelegedett. Az utolsó jégkorszak és a mai geológiai kor között is volt egy ilyen mele­gebb időszak s erre a felfedezésre a tudomány az utolsó évtizedek kutatásai alapján bukkant rá. Az. utolsó száz év exakt kiima kutatása pedig azt bizonyt ja. hogv inkább beszélhetünk a földi kiima megjavulásáról. Hiba volna azonban, ha e tudományos megállapítás aiap- jan jóslatokba bocsátkoznánk a jövőt dlető- leg. Ugv latszik, hogy a klimajavulás :s ílrni- Tiáló pontján túljutottunk. Az utolsó 2000 esztendőről igen sok időjárásié1 jegyzés van birtokunkban s ezekből — ha kritikusan vizsgáljuk át az anvagot —, kiviláglik, hogy nincsen szó egyoldalú tendenciáról, sem a klimajavulás, sem a klimarosszabbodás iiá- m ában. Megdönthetetlenül áll előttünk azon­ban az a tény, hogy kisebb klimaingado/.á- sok lépnek fel s léptek fel az évmilliók folya­mán, mert hiszen a fent említett permi elje­gesedés korszaka óta már sok-sok millió év telt el — á ezek a klimaingadozások időnként erősebbek. . Mi a magyarázata ezeknek a klimaingado- zásoknak? A földi tényezők, mint például a vulkanizmus, a hegységképződések, 1 pólus­vándorlások, a kontinensek eltolódásai, amint azt Wé^ener tanítja nagyhirü munkájában, nem szolgáltatnak elégséges okot a jégkor­szakok tüneményének megmagyarázására. El kell tehát hagynunk a földet, hogy rábuk­kanjunk az elégséges okra. Kozmikus eredetű porfelhőkre gondoltak tehát, amelyeken t föld keresztülhalad s amelyek elnyelik a nap fényességének egy részét. Miután a világűrben ismerünk ilyen sötét anyagokból álló felhő­ket s azok jelenlétét biztosan meg tudjuk ál­lapítani, ez a feltevés nem egykönnyen dönt­hető meg. Az astronomusok még egy másik lehetőségről is megemlékeznek, arról ugyanis, hogy a Nap változó csillag. A csillagászat igen nagy számban ismer változó csillagokat. A változások periódusa az egyiknél egészen szabályos s néhány órára, vagy évekre rúg, másoknál azonban teljesen szabálytalan ez a. változás, igy vannak olyanok, melvek csillag- életük alact csak egyetlen egyszer lángoltak fel, hogy aztán, mint sötét égi test éljenek tovább. A mi Napunk is egy ilyen „változó“ csillag lenne a legújabban hangoztatott véle­mények szerint, azonban közelebbi megfigye­lések sorozatára van szükség annak eldönté­sére, hogy ez a feltevés megállja-e helyet, vagy sem. Ha a Nap normális sugárzásának négyszeresét érné el, egy ilyen „változása“ pillanatában, ez a hatalmas fénykitörés a Föld légkörében óriási viharokra adna okot és a szárazulatok és a világóceánok egyenlőtlen felmelegedés következtében az összefüggő nagyobb szárazulatok fölé irtózatos erővel törne be a hideg levegő. Ha azután a Nap kitörését követőleg a sugárzás ismét normá­lissá válnék, vagy esetleg a Nap sugárzása a rendesnél átmenetileg kisebb fokúvá válnék, az atmoszférából' hulló csapadék az eredetileg felbevült szárazulatokon különösen a maga­sabb tengerszint feletti magasságokban hóvá és jéggé változnék. Ez annyit jelent tehát, hogy a Napnak egy igen rövid ideig tartó fénysugárzásváltozása elegendő okot szolgál­tat arra, hogy a Földön egy hosszú ideig tar­) jégkorszakot váltson ki. A magyar török törtünő.mi kapcsola­tokról jelent meg l’dein-Rericy.ley Antal sajtóiönök r. k követ és meghatalmazott miniszternek rendkívül ériékes és érdekes tanulmánya a Balkán-füzetek népszerű so­rozatában. A politikai és kulturális vi­szony taglalása után tanulmánya végén rámutat a két nép közt fennálló jelenlegi helyzet rv. A legújabb mozzanatok jellemzésére — írja - a magyarsággal kapcsolatban elég arra emlékeztetni, hogv irodalmunk romantikusai a török uralom koráról könnyebben tudnak rokonszenves képet festeni, mint fájdalmasat, mintha az a szenvedés, amit a magyarságnak a török uralom okozott, már teljesen fe edésbe me­rült volna, mintha a magyar szemlélet a törökök magv arországi uralmát olyan tisz­tító tűznek fogná fel, amelynek már nin­csen nehéz nyoma az. érzefmekben­Egyén és társadalom, magánélet és hitvi­ta os világ szinte egységesen igy érez és igy gondolkozik. Ezzel párhuzamosain a törökök fel­fogása is módosult. A török szellemi elet nagy örömmel nyugtázza a magyar tudo­mányos életnek a török kérdések iránti érdeklődését és szívesen emlékezik olyan eseményekre, amelyek a magyarsághoz fő­zik' s amelyek a török—magyar baráti kapcsolatok létezését a múltban is igazol­ják. A török irodalomban számtalanszor megírták példád azt a valóban nevezetes ku turtörténeti tényt, hogv a könyvnyomtatást Törökországban egy kolozsvári származású magyar ember honosította meg. aki finom tudományos érzékkel nyomdájában olyan tudomá­nyos müveket adott ki elsőnek, amelye­ket a török tudományos élet ma is a tö­rök- szellem kimagasló alkotásainak tart- A török szakirodalom és a török szépiro­Rázódunk, hallgatunk, közömbös utasok, egymáshoz inaegen, egymástól idegen. Utcákon, tereken hosszú zarándok-ut visz a minden­napi végállomásokig, ahol a percekért fillé­reket veszünk — s percekre életet. Rövidke pihenők nehányunkat lelopják/ keresztező utak helyüket újra töltik; változunk, mini a perc, mely sohasem a régi, de mindigKugyan- az. Ürülve, telve gördül a kocsink, ócska bádog — idétlen, ócska üst s benne — ben­nünk — szuszogva, kuncogva, < zsörtölődve, komiszul s kegyesen, fanya, s jó izeket er­jesztve jő a nap.. Utazunk az ágytól, az otthon melegé­től a reggeli jó nyujtozasok.nl. az álmos mo­I corgásoklol, sok-sok apró kellemességtől, me­lyet bírva úgy lehet, nem ,s vettünk észre, sok-sok kicsi nyügölődéstől. amely — hogyha nem volna — fájna, egyé­ni drágaságainktól, kis kincseinktől mázunk. S közkincsek, mgysze-'ü müvek szobrok, paloták, széles utcák, hidak várnak, hogy díszlete legyen a vándolásunknak, mely egy egész nap mérhe' °tlen értékű kincses ide­jére elszakít mind az örömöktől, amelyeket csak otthon ad. Először voltunk mi, nehányan, álomból alig vetköződött, morcos emberkék, város­széli utca maszatos szögleténél türelmetle­nül topogók. Azután jött a villanyos, ame­lyet a borongás reggel jótet kedve szolgá­latunkra hajtott a bizonytalan ködből, jól­lakotton, de telhetetlen. Megállt s a kalauz negédes hivogatással bátorított, mig elhullat­va kicsinyes gátlásainkat, harsány „Ho­nikkU csatakiáitással betörtünk két konok lapocka között s ime, mait utasok vagyunk. Mondhatjuk: férfimunka árán. *s lám a kocsi közepéből, lépésért is ke­! dalom művelői gyakran foglalkoznak ma­gyar kérdések kid, olyanokkal is, amelyek a régi korba vi-zik képzeletüket vissza és olyanokkal i.s, amelyek ü mai nemzedék lapas/talatküréhez kapcsolódnak. Olva­sóik e/eket a témákat szívesen fogadják, mert közölik, főleg a középosztály tagjai közül, sokan jártak Magyarországon és hazánkat aránylag jói ismerik. Arra a I egy \ erbarát.sagra, amely a világháború­ban a magyarokkal összeköttötte őket, minden török éppen olyan örömmel és -/'Ívesen gondol nunt az azt követő nehéz békeévekben Musztafa Kemál országépitő munkája alatt, tue v az egész világ csodá­latát vivta ki, a magyar mérnökök, magyar munkások segítő közreműködésére. Mi testvérnép­nek tartjuk a törököket. Vis~onosán ők a magyart mondják testi-érnek: a legna­gyobb török', Atatiirk is, mindig test­vérnek, Kardas-nak nevezte a magyart. f' igy érez irántunk minden igaz török. Hogv a török—magvar érzelmi kapcso­lat az e*5ző évszázadok véres története után erre a magaslatra tudott emelkedni, az annak a jele és bizonyítéka, hogy ez a kapcsolat a két nép természetéből folvó. 'őrségi alapokon nyugvó, maradandó. Ezt ídja Isten, vagy amint török testvéreink mondják: Insallah. ' I llpin-Reviczkv Antal tanulmánya nap­jaink egyik legérdekesebb kérdésével fog­lalkozik ? oki komolyan érdeklődik a ma­gyar—török kapcsolatok iránt, annak a Bidkáiiéfiirzcleklven megjelent tanulmányt fe* tétlenül el kell olvasnia* ÖNMŰKÖDŐ IRONOK, EZÜST IRONOK egy-, két-, négyszínű iron* betéttel, nagy választékban az „El­lenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, j Mátyás király-tér 9. kaphatók. ! menyen küzdve, jön az elsodort kalauz, hogy szabály szerint rályukassza a jegyre jelent­kezésünket. Kedves, mindig-vig fiatal. Kedé­lyesen, közvetlenül belekönyököl oldalunk­ba, ártatlanul mentegetőzik, jegyet kér, jegyet I ad s ügyes tréfát mond hozzá ráadásnak, rej­télyes, ravasz lyukakat szaggat a papír út­vesztőjén s a sok beteg eíégedetleu közt olyan, mint az okos orvos: türelmes, szives es derűs, hátha — akár ha csak nehányan - — megtanuljuk jóságos kedvét és eihoclrjtik éle­tet diszitni. Mert mi hordozzuk el, szét a bébimét vá­ros távoli tájain az aznap izeit, az aznap színeit, a kedvet, a borút, mi, mindemreggcli villanyosutasok, akik igy összehullunk a reg­gel borújában. Mi szórunk a terek és utcák székiben jó derűs fényeket vagy mogorv zimankót, mi, apró emberek, mert nagy a ki­csiségünk. Mi, akiket az utcák belöknek egy- re-másra a csengető kocsikba, napi zarándok- utra, a mindenható élet törpe szolgáiként. Mi, a kicsik, a törpék, a cseppnyik és a gyűr­lek; emberek, mi vagyunk az élet eke, rongya. Ó, cseppet sem közömbös, hogy milyen a szemünk nézése, ragyogása, hogy rendeződik arcunk soktitku zegzuga, beszédünk hang­szerén milyen dalt zeng a lélek. A gondba borult arcról gondot tanul az élet és gondot bord tovább. Az alattomos szemtől gonosz indulatot csen s gáncsot vet vele másnak. Az érdes szavak durva csobbanással szakiinak szép sima tükörébe s távolodó gyűrűkben torz fintorokat szülnek... Vigyázz szemedre. 1 arcod díszeire, a hangod zenéjére, ki reggel I a villanyosra szállszt Budapest. HÓBAN JENŐ. | Orosz nevelés A lisszaboni NoiiilriiJitJ nmii patt nyál újság teljes szöt i'g< l/i’n hha i: h tte a mm orosz „nn elés" rgyilt sarkalom , fii- lének, az ifjúság ist ént aga dó íz Mb mii „képzésének“ alapját, az iskolákban hi­vatalosan támláit lizparum solului. Most meztelenül <ill uz emberiség /.ült a: a ,.hallatlanul nagyszerű' ir. e.ési munkarend, amelynek segíts1 gén el az orosz zsidók aj embert ókoriak terem­teni Isten és erkölcs nelküJ, hit és be­csület fogalma nélkül, emberi és nem­zeti hulai ojtogatása nélkül. Az orosz marxista tízparancsolat csupa tiltás, csupa tagadás, csupa kisebbítése, a ke­resztény és nemzeti életfelfogás támasz­tékainak, de önmaga nem cpit, semmit sem marid, csal: üres szavakat kelepei, amelyek a tudatlanságban ó,s igényte­lenségben sahn emberré nem fejlődhető arasz fiatalságban sem jelentenek sem­mit, annál kevésbé a gondolkozáshoz és önálló Ítélethez nm eit európai ifjúnak. Mi lemondunk arról az önként kínálko­zó „csemegéről“, hogy itt egész terje­delmében felsoroljuk az orosz balsevdd tízparancsolatot, amely végül is csupán egyetlen keresztényellenes, acsarkodó dühkitörésnek tízféle változatú■ Sztálin zsidó poroszlói szerint csak az lehet . jó tanuló“ az orosz ..nevelési rendszer­ben ‘, aki megtagadja az Istent, mint Lenin és Sztálin. Biztatják a gyermeke­ket. hogy ha szüleik templomba akar­jál: ,,cipelni“ őket, fordul janiik a hir- lu’dt GPU-hoz segítségért. A va'dásos emberek ellenségei az orosz rendszernek. A papok a dolgozó ember ellenségei, stb., stb. Tehát csupa rombolás, csupa tagadás, eheszi az ember reményét, hi­tét, lemorzsolja becsvágyát, ellenséges­kedést és gyanúsítást szít ember és em­ber között, hogy a szörnyű bizalmai lan­ságban ne tudjon meghitt gondolkozó közösség kialakulni. Tehát az emberek egymás elleni uszításáról run csupán szó- A politikai népbiztosok „bölcs“ >a- nácsa már nem bízik senkiben s igy kénytelen egyik embert a másik ellen titkos feljelentésekre biztatni■ Szétrom­bolja a családot, megmérgezi a fiatal lelket, kiöli a természetes emberi érzést, lefojtja a szépség és jóság utáni sóvár­gást, ki perzseli a lélek nagyratörését csak azért, hogy minél későbbi időpon­tig megakadályozza olyan szellemi erők keletkezését, amelyek nem tűrik meg az embertelen állapotokat, a szedem meg­alázását, a rabszolgahajcsárok önkényét, az emberi lélek kiuzsorázását. Tehát egy pillanatig sem gondoltak építésre, n lé­lek finomodására- művelődésre, szellemi fejlődésre. A politikai biztosoknak nem erre van szükségük, hanem egy önérzet nélküli szolgatömegre, amely lehanvadó fővel bevonul piszkos gyárak kapuián s tizenhat órai munka után megtörtén, csüggedten és alázatosan kivonul, sem­mit nem. kér, állati sorban is megelég­szik mindennel, amit vetnek neki „úri leereszkedéssel“. így élnek á munkáspa­radicsomban. így nevelik az emberiség „megváltására“ fegyverbe lökött mon­golokat, kalmüköket, tatárokat és más, negyed évszázadig szándékosan vadított emberfaitát. S ez a tömeg akar vörös csillag alatt szembeszállni a minőségi el­ven név élt európai népekkel, akik hit­tel, pozitívumokkal, komoly szándék­kal építgetik szüntelenül, közös erővel, összefogással a jövendőt! Ismerjük meg jövőnket! Nostradamus Csillagorákulum 1943. évre Ez a kézikönyv hónapról-hónapra megmond­ja mindenkinek, hogy milyen ég'hatásokkal kell számolnia. Ezek a hatások természetesen egyszer jók, máskor rosszak s meglehet, hegy ugyanaz a hónap valaki számára kedvezőtlen­nek ígérkezik, mig egy másiknak, aki más napon született, nagyon is kedvező. Az el­sőnek tehát az Lg ven a célja, hogy óvatos­sággal ne adjon dk-i’.mat a rossz hatások ér­vényesülésére, a másiknak pedig az, hogy a jó hatásokat minden tőle telhető eszközzel igyekezzék hasznosítani. A hasznos könyv ára y.8o pengő. Kapható az ELLENZÉK könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal megküldjük,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom