Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-10 / 32. szám
iff3 fvfruftT if EtLENZCK BukaceMl .'A bukaresti sajtó egy i-dó óta egyre behatóbban foglalkozik a román -főváros életének fenyegető nehézségeivel. Az újságok tele vannak panasszal. Mindenki panaszkodik: a közönség a hatóságokra, az illetékesek az illetéktelenekre, a kereskedő a vásárlóra, a bérlő a tulajdonosra és viszont. Bukarest 1 egko mól yab b n ak tartott lapjából, a Curemtúliból adjuk tovább az alábbi apró, de annál jellemzőbb eseteket, mint a bajok és nehézségek hiteles beszámolóját. 5—6000 lei & kUttnbti. lakúm A legfájóbb bajok egyike a lakáskérdés. Az albérlő panaszkodik a fő- bérlőre;, az meg a tulajdonossal kel bírókra, majd együttesen a hatóságokat. teszik felelőssé az elmérgesedett helyzetért. Magánlevelek egész panaszosládája jelenik meg a lapokban, amely minden oldalról megvilágítja a válságos kérdést, a lakásínségéi és lakásuzsorát. Szegény özvegyek, kistisztviselők, akik nem tudtak kislakásra szert tenni, kénytelenek voltak a nagy lakást bérbe venni s annak egy részét albérletbe kiadni. Bár a lakbérek nagyjából rendeletekkel szabályozva volnának, a tulajdonosok és főbérlők úgy játsszák ki a jogszabályokat, ahogy éppen akarják. Végeredményben egy szemfüles háztulajdonosnak éppen elég ürügye van a lakó kiuzsorázására. A lakás karbantartásáért, a vízszolgáltatásért, szemétkihordásért, villanyért, kapupénz gyanánt és sok más cimen olyan összegeket hárítanak a szerencsétlen, vékony fizetésű, mindig pénztelen kisemberre, hogy azzal egvütí a havi lakbére semmiképpen sem marad a havi öt-hatezer lej ösz- szeg alatt. Szeméi az uitán Sűrűn panaszkodnak a román főváros köztisztasági vállalatának lehetetlen eljárása ellen. Utcaneveket sorolnak fel, ahol a szemeteskocsi utoljára újévkor volt, az újévi adományok beszedése végett-s azóta, február derekán vagyunk, de a szemeteskocsi messzire elkerüli az utcákat. A szemét pedig ott rothad és füstölög az utcán, kupacokba rakva. Epés levelek utalnak arra, hogy jó volna, ha évente többször volna uj- esztendó. Akkor tudniillik nagyobb valószínűsége volna a szemétgyűjtők látogatásának. AdéfaUebbexés. ■— eafiá utián Egyik olvasó arra panaszkodik, hogy neki törvénytelen eljárással, pénzügyi mérleg szerint állapították meg ezévi adóalapját, holott a jogszabályok értelmében nem tartozik olyan nagy adót fizetni kis ujság- árusbódéja jövedelme után. Panasz- szal fordult az illetékesekhez, de azok az orvoslás kilátását is elutasították, Most ismételten közzétette a lapokban a sérelmét, hátha a pénzügyminiszter erre a szelíd nyomásra megváltoztatja megelőző törvénytelen döntését. 7000 Ufas, f%éi Uácipá A háborús viszonyok kitűnő melegágyat nyújtottak a különféle visszaéléseknek. A bíróságok jelentékeny számban ítélnek el naponta közellátási és anyaggazdálkodási visszaélések. miatt törvény été került polgárokat. Mihail eseu Neki csízmaikószátő például kereken hétezer (7 ezer) lej összeget kért egy pár női hócipőért, holott annak hatóságdag megállapított legmagasabb ára „mindössze“ ötezerötszáz lej. A vallomásból kitűnik, hogy ebben a „szakmában“ már visszaeső bűnöző. Doroe Kornél és Cohn Mayer azzal került a bíróság elé, 1 ogy tilalom ellenére talipot és bőrt akartak postán csomagban küldeni mütalp küldemény elmén.. Rein- holn Móric mérnök pedig nem rakó- j dóit ki a vállalata részébe érkezett vasúti kocsiból, holott a vasúti kocsik igy sem elégségesek a forgalom lebonyolítására. Reinholn így késleltette a vasúti gördülőanyag használását. Az üzérkedők és lánckereskedők egész hada ügyeskedik, hogy kihasználja a polgár szorult helyzetét s még inkább megkeserítsék a főváros amugyis sok gonddal járó életét. 3,sebtotvai áikdduzaU A mai időkre mi sem jellemzőbb, mint az alábbi eset, ugyancsak a Curentul legutóbbi számából. Sokan sánta és vak kéregetőknek teszik magukat, a villamosokon koldulnak, könyörögnek és — lopnak, mint a tűz. Már nemcsak pénzt, kesztyűt, öngyújtót, dohányt, órát és ilyen „apró és jelentéktelen“ emléktárgyakat, mint eddig, hanem az időknek megfelelően, hadi-segélyre feljogosító okmányokat, szegények személyazonossági igazolványait, hogy azokkal némi anyagi támaszhoz jussanak. A lap a többi közt egy szegény hadiözvegy esetéről számol be, akinek a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiáré ák számára kiállított könyvecskéjét lopták, el, amig karján hordozott kis gyermekével volt elfoglalva. // A vendéglősök sem maradinak el ész dolgában más „üzletember“ mögött. Például egy rendelet 70 lejről száznegyven lejre emelte fel a szabott ebéd vendéglői árát. A vendéglősök azonban kijelentik a vendégnek, hogy menü már nines, tessék valami mást parancsolni, aminek természetesen már nincs szabott ára. így annyit kérhetnek, amennyit a vendég látszatra megbir. Az utcák rendben tartásához tartozik az a panasz is, hogy a belvárosi utcákban a háztulajdonosok elhanyagolják a járdák jégment esi tését, ami a lap megjegyzése szerint a járókelők életének' veszélyeztetése. A köztisztasági hivatal elfelejti kipri teni a papírhulladékok számára rendszeresített kosarakat s így a villamosút ások a leszállásuk után tüntető módon mind a halmozásig telt kosár mellé dobálják az elhasznált jegyeket, amelyek igy a feledékeny tisztviselő rossz lelkiismeretére hullanak. Visszaitélíék a voli íisndö?őrmesfer házát és földiéi AtíáBvéielS szerződés — szurony&s romén katonák tanúskodása mellett NAGYVÁRAD, február 10- Kocsis Sándor voit váradlesi csendőrőrmester keresetet nyújtott be a törvényszékhez Óméiul György görögkeleti lelkész és felesége, Butka Anna ellen, akiről a tárgyalás folyamán különben kiderült, hogy7 csak vadházastársa a lelkésznek. Kocsis Sándor keresetében előadta, hogy a román megszállás időpontjában ő volt Váradl-es község magyar csendőrőrsparancsnoka- A megszállók letartóztatták és súlyosan bántalmazták-. A román százados, aki a község vezetését átvette, kijelentette, hogy csak akkor bocsátja szabadon, ha házát eladja Oniciul György görögkeleti lelkésznek, aki a századosnak jóbarát- já volt és már régebben meg akarta venni a házat. Kocsis, hogy a további kínzásoktól és szenvedésektől megmeneküljön, ráállott a ház eladására. Erre szuronyos román katonák kisérték el Andru Szevér ügyvédhez, ahol azonnal megkötötték az adás-vételi szerződést és Kocsis Sándor igy 50 ezer paplrkoro- náért adta el a házat, a hozzátartozó két hold földdel együtt, ami a forgalmi értéknek körülbelül negyedrészét jelentette. A bíróság Ítéletében megállapította, hogy a házvétel, illetve az eladás a legsúlyosabb kényszerítő körülmények következtéberT jött létre, Kocsist nemcsak bántalmazták, hanem egész alantas munkát végeztettek vele és igy kényszerítették az eladásra. A bíróság visszaitéhe Kocsis Sándornak házát és földjét. IRa délelőtt folytatja a főriréngszéft molnár Bálint zngvágő és bűntársai bűnperőnek tárgyalását KOLOZSVÁR, február 10. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék hármas uzsoratanácsa Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével kezdte meg tegnap Molnár Bálint kolozsvári hentes és társai árdrágitási bűnügyét. - Molnár Bálint a vádirat szerint inuk év tavaszán több, mint száz sertést vásárolt Biluska János szamosujvári élőáléat- kereskedő utján Szabó Károly ugyancsak szainosujfvári sertiéshizlalda tulajdonostól és Méskó Aladár földbirtokostól- A sertéseket Molnár Bálint uzsoraáron vásárolta meg, a legtöbbet anélkül, hagy j, ária tot állítottak volna ki a disznókról éa az ösz- szevásárolt sertésmennyiséget kolozsvári müheJyében levágta, hentesárunak feldolgozta és a Széchenyi-térj sátrában kiárusította. \, Az elsőrendű vádlotton kívül a vádlottak padjára került Bilţiska János, aki a vásárlásokat közvetítettéi Szabó Károly sertéshizlalda-tulajdonos, Török Gyula hentessegéd, aki Molnár Bálint alkalmazottja vök és frénka' Gijözö kolozsvári korCsrnáros, aki a vádirat szerint, viszonteladási célzattal drágábban vásárolt Molnártól hentesárut, amelyet még drágábban árusított. Molnár Bálint a tárgyaláson töredelmesen beismerte bűnösségét. Hivatkozott arra, hogy miután árdrágítás miatt egyszer már jogerősen hathónapi börtönre ítélték, nem akarja magát megfosztani attól a ehetőségtől, hogy beismerő vallomását enyhítő körülményként vegye figyelembe . a bíróság. Elmondotta, hogy műk év elején, miután katonai kiképzéséről visszajött, rendbe akarta szedni üzletét, melyet addig felesége vezetett és kellő szakértelem hijján nagyobb veszteségei voltak. Egy alkalommal összetalálkozott Biluska János szamosujvári kereskedővel!, akit már régebben ismert és tudta, bogy disznókereskcdéssel foglalkozik. Az ő közvetítésével vett meg 1942 március 1-én 17 darab sertést, a hatósági 1.54 pengő helyett 2-50 pengős áron, később 26 darabot 1.64 pengős ár helyett 2-40 pengős áron. Egy hónappal később 24 darabot 1-64 pengős ár helyett 2-50 pengős áron vett meg Biluska János közvetítésével Meskó Aladártól. Ugyancsak mult év április és május folyamán Szabó Károly sertésloereskedőtől megvett 31 disznót, később pedig 29 darabot 2.50 pengős áron. Az utóbbi tétel vásárlásakor még egy darab beteg sertést is megvett, amely az utón fetteres és fői-literes üvegsket ai|k^La^aS-akk PaP’ ^rop veszek. Szíveskedjék b. rímét leadni, hogy készpénz fizetés elleneben üres üvegeit elhozathassam. Az ön háztartásában csak felesleges, aelyer elfoglaló lom, — fontos nemzetgazdasági érdek, hogy azok újból forgalomba kerüljenek FÜLÖP GÉZ A nagykereskedő _____ Kolozsvár, Széchcnyi-tér 19. Távbeszélő: 16—34. BIKA áztató és RIKÄ surolópor nem háborús pótanyag RIKÄ a legjobb minőségi BIKA Kapha t ó: Köztisztviselők, Der- mata, Irisztelepi és KaIáka-szövotkőzetben. megdöglött, de azért itthon azt is meg- tífeztitották és kettéhasitva, felhasználási célzattal betették az egyik raktárhelyiségbe. Beismerte azt is Molnár Bálint, hogy Trenka. Győzőnek sonkát, füstölt karajt es tepertőt adott el többizben fogyasztói áron, vagyis nem a viszonteladók részére megbatározott hatósági áron- Ugyancsak •elismerte Molnár Báliint, hogy Antal János mérai lakosnak néhány kiló vajat ugyanannyi kló zsírral cserélt ki. A lakásán felhalmozott áruról, amelyet bázkula* tás során megtaláltak nála a közellátási hivatal ellenőrei, azaz 280 kgr. zsír, 52 kilogram szalonnára vonatkozólag azt vallotta, hogy nem rejtette el, hanem készenlétije helyezte, hogy a közélelmezési hivatalhoz beszolgáltassa. Elismerte, hogy udvarán 84 kgr. marószóda is volt, melyre vonatkozólag azt a magyarázatot adta, hogy még a román időkből maradt meg. Az egyik kamrában talált 750 kgr. árpát pedig azért tartogatta, hogy a hentesárukhoz feldolgozza. Molnár Bálint kihallgatása után Bihiska János másodrendű vádlott kihallgatására került a sor. Biluska kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a sertéseket nem adta drágábban Molnárnak, különben is ő csak a közvetítő volt az üzletnél. Az üzletkötések alkalmával kétszer kapott 30—30 pengő közvetilési dijat, egyszer pedig nem kapott semmit. Ugyancsak tagadta bűnösségét Szabó Károly vádlott, aki azt állította, hogv a disznókat hatósági áror; adta el Molnárnak, r0’'-7' Török Gyula szintén tagadta bűnösségét. Elismerte ugyan, hogy Molnár Bálintnál segített a sertések fd.dolgozásában. de tagadta, hogy a vásárlásokról tudomása lett volna, illetve azokban szerepe lett volna. Trenka Győző szintén azzal védekezett kihallgatása alkalmával, bogy a hentesárut mindig hatósági áron vásárolta Molnártól, mert neki, mint korcsmárosnak, joga volt felárat számítani az üzletében kiszolgált áru után, ezért akkor is megtalálta számítását, ha Molnártól fogyasztói áron vásárolta a füstöltárut. A vádlottak kihallgatása után tanúként kihallgatta a törvényszék Meskó Áladat földbirtokost, aki azt állította, hup-r csakugyan adott el sertéseket B'Uiska utján, de nem tudta, hogy Molnár veszi át az árut. Ő mindig Biluskával kötöüe az üzletet a hatóságilag: engedélyezett 1.84 pengős áron. Bduskámak 30 pengő jutalékot adott. Tanúként kihallgatta a törvényszék Balázs István szamosujvári kovácssegédet és Kovács Béla altisztet, akik aet vallották, hogy tudomásuk szerint Szabó Károly továbbtarlás végett adta el a sertéseket Molnár BálintnakNéhány jelentéktelen tanú kihallgatása után a biróság az esti órákban, az elsöte- titésre való tekintetted, félbeszakította a per tárgyalását, amelynek folytatását ma délelőttre tűzték ki. Ma délelőtt kihallgatja a bíróság Gergyesy Imre államrendőnségi detektívet, aki annak idején Molnár Bálintnál házkutatás során közel 30 darab kettévágott sertést és nagymennyiségű fehérárut talált.
