Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-01 / 25. szám

# 19(3 február 1. ■Mî! mm ELtüWZÉK IBlAMBMBi.' '.MBiraiMlgg^ - L t rgWWüg BBBtggir 5 untra Iz EMGE és a Tiszántúli Mezőgazdasági Mantais pzdsválésztniéiiTának együttes ütése Szatmárnémetiben és Nagyváradén Kizcs gazdaválasJmáayf aííkiiou a kéUrdskkÉpviselet / SZATMÁRNÉMETI, február 1. Az Er­délyi Magyar Gazdasági Egyesület és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnök­sége, mint érdekképviseleti szervezet, koráb bari egy megállapodást létesítettek, amely szabályozta a trianoni és a felszabadult Szatuxár vármegye érdekképviseleti hatá­rait és e megállapodás keretén belül egy közös paritásos bizottság létesítését hatá­rozták el. A földművelésügyi miniszter a megállapodást jóváhagyta. A bizottság megalakításának időpontját a két testület elnöksége az 1942. évi termelési verseny dijainak kiosztásával kapcsolta össze. Az alakuló közgyűlést és az ünnepélyes díj­kiosztást január hó 31-én tartották meg Szatmárnémetiben, a vármegye székházi­nak dísztermében. A közgyűlés termét zsúfolásig megtöl­tötte a vármegyei gazdakörök küldöttsége. A megjelentek élén ott láttuk a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnökét, Des~ stu ffy Aurél grófot, az EMGE elnökét,'/ e- leki Béla grófot, Kölcsey Ferenc dr. fő­ispánt, dr. Streicher Andor alispánt, dr. Csóka László polgármestert és v. Domü- hidyr Sándor ni. kir. gazdasági főfelügye­lőt. 'A Tiszántúli Mezőgazdásági Kamara részéről eljöttek v. Czeglédy Béla igaz­gató, dr. Hank Olivér helyettes igazgató, Prenczrr Gábor intéző, Tüdős László tit­kár. Az EMGE részéről je’en voltak v. Szász István igazgató, Bikfalvy Ferenc leer, ki rendeltség vezető. Seyfried Ferenc titkár. Persenszky Lajos fogalmazó. A megjelentek között láttuk báró Kende György nagybirtokost, Kölcsey Béla, Kof- ponay Kornél, Péchy Manó felsőházi ta­gokat, v. Madarassy Géza, Ember Géza, Dotnahidy István országgyűlési képviselő­ket. Az EMGE szatmárvármegyei gazda- vábisztmányának tájait teljes számban, Svairzer Béla és cs. Károly István aiel- nökkej az élen és taég sokan másokat. (balt magyar gaztfairMeferel lefts! Bőszéiül Az ünnepélyes alakuló ülést gr. Teleld j Béla nyitotta meg, aki üdvözölte a szom- | szédos érdekképviseleti testű et, a Tiszán- j tuli Mezőgazdasági kamara agilis elnökét, valamint a többi megjelenteket. Vázolta beszédében az EMGE jelentőségét a meg­szállás nehéz évei a&tt és a felszabadulás után ezt a magyar összetartó erőt óhaj­tották tovább is érvényesíteni a most már egyesüli csonka megyékben és ezért kíván­ták az érdekképviseleti vonalon a felsza­badult Szatmármogyét az EMGE érdek- képviseletében megszervezni. De szüksé­gessé tette ezt az is, mert a megszabás évei azonos problémákat termellek ki úgy Szatmárban, mint Háromszékben, vagy Marost orda megy ében. Nagy örömére szol­gál, hoary jelen lehet a szatmárvármegyei gazdaválasztmány alakuló ülésén és itt gr. Dessewffy Auréllal együtt munkára szólít­hatja a már közös és az egész megye gaz' dasági érdekeit képviselő gazdaválaszt- mányt, mint az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara paritásos bizottságát. Ez az ün­nepélyes alakulás bizonyítéka annak, bogy nincs külön erdélyi vagy alföldi gazdaér­dek, hanem csak magyar gazda érdek és Szorosabban csak magyar érdek. Gr. Dessewffy Au fél meleg szavakban köszönte meg gr. Teleki Béla üdvözlő sza­vad és a maga részéről is örömének adott kifejezést, lrogy a közös érdekképviseleti testület megkezdheti működését és meg­alakíthatják a közös gazdaválasztmány paritásos bizottságát. Jóleső érzéssel kö­szönte meg az EMGE-neik azt a készségét, melyet a mátészalkai kamarai kirendelt­ségnek Szatmárnémetibe való helyezésé­vel szemben mutatott, de a kirendeltség áthelyezése a megközelítés szempontjából nehézségekbe ütközik, mert a kirendelt­séghez tartozó Beregmegye gazdái Szat­márnémetibe nehezen juthatnak el. A ma­ga részéről is sok szerencsét kivan a meg­alakítandó bizottság működéséhez, Együttesett végzik a? irányítás Máltáját a megválasztott elnökök Ezek után dr. Hank Olivér a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara helyettes igazga­tója ismertette a miniszter által jóváha­gyott megállapodást, majd Bikfalvy Fe­renc kér. kirendeltségvezeiő terjesztette dlő a Tiszántúli Mezőgazdasági ^Kamara és az EMGE részéről! kijelö&t tagok név­sorát és a két testület elnökségének javas­latát az elnökök személyére nézve. A Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara Kölcsey Béla felsőházi tagot, a Kamara alelnökit, mig az EMGE Kauizsay Jenő lázári föld- birtokost Jelölte elnöknek. A bizottság tagjai közfelkiáltás6aJ fogadták el az el­nökség előterjesztett javaslatát. Gr. Teleki Béla meleg szavakkal üdvö­zölte a két megválasztott elnököt. Mivel a megállapodás értelmében a két elnök fel­váltva elnököl, ez alkalommal az elnöki tisztséget Kölcsey Béla látta cl, aki meg­hatott szavakkal köszönte meg a bizalmai. Ezután v. Czeglédy Béla kamarai igaz­gató számolt be a Tiszántúli Mezőgazdasá­gi Kamara olajtermelési versenyéről és buzdította a jelenlevő gazdákat a löbhter* m elésre. Beszámolók a termelési versenyekre! V. Szász István, az EMGE igazgatója, J az EMGE á tál megrendezett két verseny j céljáf ismertette és hangsúlyozta, hogy | nemcsak a harctérén kell példaadó módon j küzdenünk, hanem a lelki és a gazdasági fronton is. A közös lelki front miként va­ló kialakítására a mai gyűlés is példát szolgáltat. A termelés frontján igyekez­nünk kell, többet é? jobbat előállítani. Ennek a munkának élharcosai azok, akik­nek itt átnyújtja az EMGE efismérő ok­leveleit és értékes dijait. Isten sejtse az ilyen haladó magyar gazdákat akik verej- tékes munkájukkal hozzájárulnak a győ­zelem kivívásához. Ezután Bikfalvy Ferenc kerületi kiren- d-e-lt ség vezető részletesen ismertette a nap­raforgó és a kukoricaverseny eredményeit. A napraforgó verseny első diját Szendrey Árpád okleveles gazda, szatmárnémeti birtokos nyerte, akinek rekord termése 68 mázsa volt három kát. holdon. A kukori­caverseny eső dijait Krémer Andor sza- niszlói kisgazda nyerte. Kánya György patkóházai kisgazda a kitüntetettek nevében megköszönte a díszes okleveleket és az értékes jutalmakat (Hó- kapák, kukorica morzsolok, kukorica «tó­gépek stb.) A rnágd névében pedig a ka­pott jutalmxrl a gazdakörnek ajándékozza és ezzel példát kíván mulatni, hogy az ösz- szetartást és együttműködést, amelyet ki­sebbségi sorsban megtanultunk és ápol­tunk, miként kell a jövőben g^'ahorolni az EMGE jelszavának jegyében ,-Effy az egészért, egész az egyért4‘. , ■ G’zchitfp s ívelte a váraifi értekezletet NAGYVÁRAD, február 1. Ugyancsak tárgyalásokat fedylatolt gróf Teleki. Béla és Dessewffy Aurél a biharmegyei paritá­sos bizottság megalakitásával kapcsolat­ban Nagyváradon is. A közös gazdaválasztmány szombaton délután tartotta első együttes ülését, a nagyváradi Vármegyeház dísztermében. Az EMGE részéről Markovits Kálmán nagyváradi földbirtokost, a Tiszántúli meizŐgazdasági Kamara részéről! Ladányi Pál székelyhídi földbirtokost választották gazdaválasztmányi elnöknek. A választá­sok után gróf Teleki Béla az EMGE elnö­ke mondott beszédet, amelyben hangoztat- .tu, bogy különösen értékelnie kell azt, ARADI TESTVEREK jazzű es dgünyge-nekara február 1-től minden, este a Csizmadiáéin (volt Délibáb) vendéglőben, Széntegyház-utca 18. szórakoztatja a n. é. közön­séget. Szolid éttermi árak. hogy a visszatérés óta minden ügyet a leg­nagyobb egyetértésben intéztek el. Itt lát­szik meg — - mondotta, hogy a közös cél érdekében, ha akarunk, tudunk közö­sen, vállvetve dolgozni. Azután ismertette azt a munkát, amelyet az EMGE végzett a megszállás ideje alatt. — Tapasztalatainkat nem rejtjük véka alá — mondotta —, hanem tudásunkat se­gítségül nyújtjuk az egész magyar gazda- társadalomnak, hogy egységes érdekkép­viseleti szervet teremthessünk. Azután gróf Dessewffy Aurél, a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara elnöke, mon­dott köszönetét az EMGE-nek az önzet­len, közös munkáért, melyet a gazdatár­sadalom érdekében kifejtett. Ezzel a g\ii- lés végeiért, majd 3 Magyar Házban sor került a rászántuk Mezőgazdasági Kama­ra olajosmag termesztési versenyének és az EMGE kukorica és napraforgótermesz- tési versenyének biharmegyei eredmény- kihirdetésére. A verseny eredményét a kö­vetkező lapszámunkban közöljük. Vame Misei fparwir mimszicr mi sj ne­szénél mondott si IP01C10 íves taftiiccmi ft ?z 193 lésen BUDAPEST, február 1. Az Ipar­testületek Országos Központja vasár­nap tartotta 10. évi jubiláris köz­gyűlését. Nagy Antal elnök megnyi­tójában az IPQK jubileu máról emlé­kezett meg. Ezután dr. Varga József iparügyi miniszter beszélt. Rámutatott, arra, hogy az' Ipartestületek Országos központja tízéves munkássága alatt felelősségteljes, komoly és eredmé­nyekben gazdag működést fejtett ki. Az elmúlt 10 év alatt évtizedek va­júdó problémái jutottak tető alá. Az iparosság sok kívánsága valósult meg és nagy lépéssel haladt előre képesítésének és szakmai fejlődésé­nek ügye. A miniszter ezután vissza­pillantást vetett az elmúlt esztendő­re, rámutatva arra, hogy a lehetősé­gek korlátái között mi törtiónt a kézműves iparosság érdekében. A nyersanyagtszérzés és elosztás ügyé­vel foglalkozva, rámutatott arra, hogy a háborúnak természetes vele­járója a nyersanyaghiány. Gondoskodott arról, hogy a bizto­sított készletekből a kisiparosság jogos igényeit kielégítsék. Az anyaghivatal intézményesen szer­vezi meg a kisipar ellátását és abba egyre fokozott mértékben vonja be az ipartestületeket is. Különös figye­lemmel kiséri az építőipar nyers­anyagellátásának kérdését. A ma­gán építkezést a mostani rendkívüli viszonyok, mellett sem akarja meg­szüntetni, jóllehet majdnem min­den államban szünetel"minden ma- gá népit ési tevékenység. Ezután a kézmü vesiparossá g hi teleli á t ásáról szólott a miniszter. Az IOESz által nyújtott kisipari munkaáruváltó, ex­port és építési hitelek összege az el­múlt évben a 20 millió pengőt, a közszállitásokkal kapcsolatos hitelek pedig a 8 millió pengőt is megha­ladták. A közszállitásokról szólva a miniszter hangoztatta, hogy minden erejével azon volt, hogy ezekből miinél nagyobb részt hasít­son ki a kisipar számára. I>r. Varga József miniszter ezután ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány az ipartestü­leteket és magát az IPOK-ot anyagi­lag támogatta. Hangoztatta, hogy a kormány kisipari politikájának egyik legfontosabb törekvése az ipari színvonal emelése. A kisipari továbbképzés eredmé­nyességét szolgálják a tanfolyami műhelyek is, amilyen ezidőszerint 206 van. Ezeket a műhelyeket tovább akarja fejleszteni. Erdélyben Maros- vásárhelyen működik egy közmühely igen jelentős eredménnyel és Kolozs­váron, valamint Máramarosszigeten hasonló közmühelyt szándékozik lé­tesíteni. A miniszter végül azt mon’dotta, hogy az iparosok és kereskedők öregségi biztosítására az előkészítő munká­latok folyamatban vannak. Végül szeretettel emlékezett meg a fronton harcoló iparos bajtársakról. Hangozhatta, hogy a kormány meg­tett mindent, hogy az itthon maracít. hozzátartozók és családtagok terheit enyhit.se és megélhetésüket könnyít-, se. Intézkedett a miniszter, bogy a harctéren megsérült, vagy rokkant katonáink ismét bekapcsolódhassa­nak a gazdasági életbe, ezért elöké- szitette ipari átképzésüket. Az ipari képesítés elnyerése végett számukra a legnagyobb kedvezményt kívánja biztosítani. EítemsttÉk Idősb SJgmand Ákost KOLOZSVÁR, február l. Szomba­ton délután három órakor általános részvét mellett helyezték örök nyu­galomra a házsongárdi temetőben lévő családi sárboltba, alsósáén km i- hályfalvi és kisen védi idősb primőr Sigmond Ákos hiidalmási földbirto­kost. A temetésen megjelent Kolozs­vár és a megye magyar társadalmá­nak számos vezető tényezője. A gyászszertartást- Vásárhelyi János eidéiyi református püspök végezte, aki beszédében méHtatta iSigmond Ákosnak egyházáért és a magyar­ságért végzett munkáját. A sírnál a hidaímási ref. lelkész mondott búcsúbeszédet, külön ki­emelve Sigmomd Ákosnak Hí dalmás és a hidaímási járás magyarságáért teljesített önzetlen szolgálatait. S^oíuokdobokű Fdnnegge köiiSgGZgafdsí bízoírstíga rasgaiőfníotfa a különböző bizottságokat DÉS, február. 1. Szolnok-Doboka vár­megye közigazgatási bizottsága az albizott­ságait és különböző alakulatait az 1943-«le évre titkos választással most alakította meg. Ennek során az adóügyi albizottság­ba rendes tagokul megválasztották a kö' vetkezőket: dr. Vékás József. Hatfaludy Ernő, Simó Lajos. Torma Miklós. A fe­gyelmi választmány rendes tagjai lettek: dr. Geőcze Károly, Morsáuyi Nátndor. Ni'S, János és Abrudbányay Ede. A gazdasági albizottság igy alakult meg: Torma Mik­lós, Hatfaludy E rnő, dr. Gogomán Antal, Gergely Márton, dr. Kübacher Árpád, Si- mo Lajos. A kisajátítási albizottságba torma Miklóst és Hatfaludy Ernőt válasz­tották be. MM Kételyeit, feszültséget feloldja, Önmagáról, i mer őseiről tudományos Írás értelmezés. (grafológiái) készít: Dr. Nemes „MENTOR Lélek! ss ni, Laboratóriuma, Horthy Mik!Ó3-ut 3. (Astoria-épület.) Te!.: 31—23.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom