Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-27 / 47. szám
*9 4 3 C«tir ttÄf *7ELLENZÉK A széket# élet a sok virág, gyökerével sziklában Is megkapaszkodó szálfa mellett, ma is tele van gazzal, burjánnal. A virág gyöngének látszott, de ezer színével a magyar jövendőt hirdette. El hervadt, ha kegyetlen idők jártak, de magját mindig elhintette, kiszórta és a régi gyökérből s az elhintett magokból minden tavasszal uj tiltakozás kelt ki. A sziklás ormon mégis aga szkodé fen yőt sem p> 1 szt irha ti a ei semmi vihar. Állta a strázsát. Hajol t, nyöszörgőtt, ha a vihar egyre kegyetlenebből vágott végig rajta, cie állt tovább. A burján, a gaz is egyre terjedt, rothadása, sokszor a virágillatot is elnyomta. Ma a burjánok is virágnak álcázzák magukat, csak ha közel megy az ember, akkor érzi rothadásukat.. Minden időkben pontosan .megállapította a józan gondolkozás, hogy :i virágok, a viharral keményen dacoló fák között burjánzó gyom ideren szellemből táplálkozik. Mennyi keserűséget, lelki fájdalmat és kö.ny- nyet lehetett volna és lehetne ma is megakadályozni, ha mindenki át- érezné: erről az ős földből ei kell tűnnie az idegen szellemnek. Ezen fáradoznak a fajtájuk sorsa és jövőjéért aggódók és dolgozók. Az egymás lebecsülése, gyalá zása pedig nem ősi magyar „erény“. Ilyen eszközökkel és felfogással nem lehetett vona hazát szerezni és megtartani. Az idegen, ellenséges szellem hin tér - íe és hinti ma is az ellentéteket, dobja a lángoló csóvákat magyar és magyar közé, hogy a maga nagy pecsenyéjét sütésre jól elő készíthesse. Nyíltan szembe kell néznünk a kérdéssel és meg kell állapítanunk: az idegen uralom bérencei által meghonosított rendszert meggondolatlanok tovább folytatják. Magyar és magyar közé éket vernek, árkot ásnak ma, amikor minden igaz ember testvérkezet keres és szorít. Ezeknek a meggondolatlan rombolóknak még mindig van elég idejük ellentétek, szitására és élesztősére. Hazugságok és alávaló ocsmányságok valóságos' tárházát tartják nyitva. Nincs ezeknél jobb magyar a földön, ii óinknál többet nem szenvedett, több érdemet nem szerzett senki, holott, ha alaposan utánanézünk a dolgoknak, az elnyomatás idején s máskor is, amikor legények kellettek a gátra — egészen más húrokat pengettek, más hangokat „fogtak“ ki... Most legény kertnek, mert. most magyarnak lenni igazán nem nehéz, semmiféle veszedelemmel nem jár, sőt — meg is lehet élni belőle... Minden becsületesen gondolkozó ember azon a. véleményen van, hogy immár ülepedni kell hagyni a vizeket. Ma minden dolgozni akaró, dolgozni szerető magyar megtalálja a maga munkakörét. Az idegen, ellenséges szellem által fütött rosszindulat azonban ebbe sehogysem tud beletörődni. Nem tud, de nem is akar a közös cél érdekében a közös rn u n k ába beilleszkedni. Nem lehet és nem szabadi ezt az idők végtelenségéig nézni. A rombolás szellemét minden rendelkezésre álló eszközzel félre kell állítani az útból. A sötét jelent'getőt, a sunyin rágalmazót, az irigységből más kényeiére töröl, rneg keli bélyegezni. A mai idők összefogást sürgetnek. Az embereket és érdekeket összefogó erő és szellem érvényesülhet csak. A magyar és magyar közé éket verők és árkot ásóknak el kell tűnniük a porondról, mert Széchenyi időszerű nagyszerű igazsága szerint: „Ezekben az időkben két lehetőség van ahhoz, hogy meg védjük és biztosítsuk a magunkét. Ágyuk és közvélemény “ Minden, magyarnak ehhez kell, kötelessége tartani magát. 7 —o Tábori újságok a magyar műveltség szolgálatában Kőiéi kél és léi évszázada helyszínen írják a ma^ar történelmet A „Forrás" cimii szépirodalmi foiyo- rat 2. számából vettük öt az alábbi érdekes cikket a tábori újságok történeti fejlődéséről és jelentősegéről. Eddig igen kevesen ’nkább csak a szakemberek — tudták, licgy a magyar időszak', sajtó lapjait katona, mégpedig //. Rákó. zi Ttreue vetette meg, ezelőtt zy; esztendővel. $ az ok, amely az első magyar időszaki sajtóterméket életre hivra,,m.élver. benne gyökerezik az alkotó magyar lélekben: Rákóczi az akkori „müveit Európát“ akarta jel világosítani. Milyen ismerős, műven öntudatosan mag} ar és mennyire mai ez i megmozdulás! Az akkori, XVIII, századeleji müveit Eu- lópa ,,világnyelve1 természetesen a latin volt s ezért a nagy körültekintéssel alkotó Ecje- dclem is latin nyelven nyomatta újságját. A iap 1705 tavaszán, Méretűin* iiungarr.us címmel indult s 1711-ig, az egész kuruc szabadságharc tartama alatt >:i.1 szállt szembe az osztrák császári ház rosszindulata hírverésével. Eleinte hetenkint, később bavon- kint jelent meg s a későbbiek során, hogy az igazságra irányuló törekvését jobban hangsúlyozza, címe Mer curin' Vendicus ex Hungária lett. A hat nehéz >:>/. emlőn at megjelent jellegzetes tábori újságból — sajnos — csak hat példány maradt reánk. A többiek évszázadok óta lappangnunk valahol a külföldi könyvtárakban vagy valamelyik magyar főúri könyvtár ismeretlen rejtőkén. Félelem a ..rebellisektől a» tg A második katonai jellegi: újság ; 789-ben indult. Különböző okok miatt Becsben nyomták, de magyar nyelven s ami a legfontosabb, magyar szerkesztők szerkesztették. E lap a Görög Demeter és Kerekes Samuel szerkesztette Hadi és más nevezetes történetek c. katonaujság volt. Szerkezete még természetesen olyan, mint a többi Xv‘.íí emázadreji újságé: füzetsorozat. E lapban olvashatók az első magyarnyelvű haditudósitások s amikor elcsitult a háború, a müveit szerkesztők más területen folytatták nemzetnevelő munkájukat. Úttörő munkát végeztek a magyar nyelv ápolása, a rajzolás kifejlesztése, a betűmetszés és könyvnyomtatás terén s példát adtak az ifjú magyar tehetségek nevelésére is, amennyiben a lap költségén kitan itattak több magyar ifjút. Az 1792-ben Magyar Hírmondó címet fölvett lap 1803-ban megszűnt, de mintegy 15 esztendei élete színes és gazdag tárháza a magyar műveltségnek. Az önkényeskedő császári cenzura Magyar- országon sokáig béklyóban tartotta a magyar műveltség fejlesztéséért küzdő lapok életét. Különösen vonatkozik ez a katonai jellegű lapokra, melyeket a cenzúrán kívül egyébként a Legfelsőbb Haditanács is ellenőrzött, nehogy véletlenül megismétlődjek a „rebellisek“ megmozdulása, mint Rákóczi idejében. így nem csoda, ha a sajtószabadság Franciaországban 1789-ben aratott első európai győzelme után még ötven esztendőnek kellett elmúlnia, mig végre a lapok Magyar- országon is szabadon szolgálhatták a magyar műveltség ügyét. Bár a katona-újságok fő célkitűzése mindig elsősorban a harctéri tudósítás, az ellenséges propaganda ellensúlyozása s a vitézi eszmények ébrentartására irányuló törekvések, mégis, ha a 237 esztendő óta megjelent több mint izo tábori újságot kezünkbe vesszük, kivétel nélkül mindegyikben megtaláljuk azokat a fejezeteket, amelyek az Örök magyar műveltség fáklyáiként világítanak előttünk. Az 1848-as magyar szabadságharc adta az első nágyobbszabásu feladatokat a tábori uiságoknk a magyar műveltség szolgálatában. Különösen azokon a helyeken, ahol elszigetelt harcok folytak, mint Erdélyben és Komáromban. Kolozsvárott Bem tábornok engedélyével, 1848 december 28-án indult a Honvéd cimii katonai napilap, melyet Öcs- vay Ferenc, a neves tanár, saját betűivel szerkesztett. Hogy milyen hivatást teljesített az első magyar katonai napilap, arra . élénken rávilágít az a tény, hogy az ellenségeskedések nagyobbmérvii kifejlődésével a postajáratok is nagy nehézségekkel küszködtek s így a fővárosi lapok alig juthattak Erdélybe. A lap haditudósitásain és hadtörténeti adatain kívül rendkívül értékes kultúrtörténeti adatokat is tartalmaz, amelyeknek feldolgozására már megindultak a munkálatok. 1849 májusában Csíkszeredán Biró Sándor honvédszázados szerkesztésében megszületett a legjellegzetesebb székely tábori hetilap Hadi Lap címmel. Harciasságra és küldetésének őszintén magyar jellegére a következő sorok éles lényt vetnek: „Lesznek, akik kezükbe véve lapunkat, oly savanyu pofát csinálnak, mintha vadalmát ettek volna és csak azért, mert nem velin a papírja s nem pesti ciceró betűvel van nyomva .. . papírja oly vastag, mint éppen a csíki vászon, amiből készült s betűje oly avas, mint a zárda fala, hol nyomalik...' A nyomda ugyanis a csiksomlyói barátoké volt, akik meg is szén - védték a magyar műveltség c* harcias hangú lapjáért. A szabadságharcot követő üldöztetések idején megkinozták őket és nyomdájukat is elvették. Még jellegzetesebb e lap melléklapja, a híres első magyar tüzérj szaklap, a Csíki Gyutacs, melyben ti puskaporgyártásról, Gábor Áronról és Bodor Péterről találhatunk igen érdekes adatokat. A „Csíki Gyutacs“ két számát, amire, éppen napjainkban bukkantak rá, a magyar i ladilevéltárban világritk aságként őrzik. Azoknak az arcéle, akikre a lap céioz, félreérthetetlenül és világosan elénk rajzoió- dik száz év távlatából is. A múltban sűrűn hemzsegtek a magyar műveltség hivatott ige- hordozói és képviselői körül az ilyen „savanyú pofák“, akik fanyalogtak és kényszeredetten mosolyogtak, ha azt érezték, hogy a nemzet önmagára talált. A körülzárt Komáromban különleges hivatást töltött be Mack József tüzérőrnagy napilapja, a Komáromi Értesítő. Az. 1849 március 26. és május 8, közötti bombázások idején a hírek gyéren szivárogtak csak be a várba s igy könnyen megeshetett volna, ha nincs kéznél a jól szerkesztett tábori újság, hogy elharapódzik a fejetlenség és a lelkekben tápot talál az ellenséges propaganda. i£<at©n«i*Jság Genîbers A szabadságharcot követő üldöztetések ide- I jen sem tudták azonban a magyar műveltség e lelkes harcosait végleg elnémítani. Egyik külföldre menekült honvédtiszt — Kápolnay V. István százados — Genf ben indított lapot Katonai Hetilap címmel, természetesen magyar nyelven, így adták a magyar műveltség fáklyáit kézről-kézre a lelkes és hazájukat szerető honvédek s igv teremtettek folyamatosságot az eiviharzott évszázadok között. Az 1867-es kiegyezés rnár tömegével teremtette a hírlapokat és folyóiratokat. Lapot kaptak a politikai pártok, az egyesületek, irodalmi irányok, de a tábori újságok az időszaki sajtó fokozódó termelésében mindig megtartották eredeti célkitűzéseiket; a harci tudósítások ts a vitézi eszmények ébrentartására irányuló törekvés mellett igyekeztek a magyar műveltség ügyét is szolgálni. 1849-től 1914-ig mintegy 50 olyan tábori újságról tudunk, melyek e célok szolgálatában állottak s amelyek gazdag tárházai a magyarság küzdenirudásának és műveltségének. Lövészt r^kííödctlom Az 1914—18-as világháború azután még különlegesebb s még jellegzetesebb szint adott a magyar művelődéstörténetnek. A roppant kiterjedésű arcvonalak majd minden katonai egységénél — de különösen ott, ahol többségben magyarok szolgáltak — megszülettek a tábori, újságok s az eredeti célkitűzés- k újabb feladatokkal szaporodtak: a navy harcokban kimerült s az otthontól távol küzdő honvédeket szórakoztatni is kellett, hogy a lélek rugalmas maradjon s az öldöklő küzdelmekben ne szálljon alá életszínvonala. így került előtérbe a katonahumor, a tábori színház és a jellegzetes lövcszárok-irodaiom. A világháború tábori újságainak sorát a 49-ben körülzárt Komáromhoz hasonló sorsba került Przemysl Tábori I jság-ja. nyitotta meg, 1914 októbertől 1913 március 22-ig, a vár eí- estéig a várban lévő magyar honvédek naponként olyan nyomtatott tábori újságot adtak a tízezrekre menő przemyslicknek, hogy arra örökké büszkék lehetünk. Az érdekes lapot Molnár Kálmán dr. t. főhadnagy — ma pécsi egyetemi tanár — szerkesztette s vezér- és szakcikkein kívül még arról is nevezete-, hogy a világháború hires kökőjenek, Gyónj. Gézának megrázó erejű versei e lapban látták először napvilágot. A magyar szellem ott lobbant fel legelőször és legerősebben a világháború alatt, de akkor annyira, hogy visszfénye a későbbiek során még jocoo kilométernyi távolságból 's visszatükröződött. A szibériai hadifogolytáborokban —- Gyérnek is Krasznojarszkbnn legtöbb helyen újságokat szerkesztettek. Ha a papírt és másolószereket csempészni kellett is — erre is van példa —, még akkor sem hagyta magát a magyar lélek. A müveit európai mindig felülkerekedett benne s emberfeletti küzdelmeiben, világraszóló hőstettei között még külön lövész írok-irodalmat is teremtett magának. Pedig mindig voltak, akik „savanyu poíát csináltak“, amikor kezükbe vették a lövész árok újságjait — különösen itthon. Az 1914-18-as világháborúból majdnem ice tábori újságot ismerünk. Nevezetesebb közülük a przemysíi lapon kívül, a kassai 34-esek Vilmos Bakák Lapja, a nagyváradi 4-esek Isonzorncnti Tárogatója, a székesíehér- v űri 19-esek Nép fölkelője, a pécsi is,-esek Fokosa, a budapesti 29-esek Ciboja, a mára- marOii 85-ösök Manilowaja, a szabadkai 86-orok Tarnopol jeléje, seb. Mindannyi kü- lön-külön és együttesen is színes fejezete a magyar műveltségnek. A világháború befejeződése után a tábori ujságirodalom rövid ideig „katakomba életit’ kényszerült Pedig a mondanivalónk nem változott. Sőt tisztultabb és öntgdatosabb lett. Csakhogy voltak, akik nem szerették, ha a magyar tisztultabban és ön tudatosabban látott. Ezek ellen indította 19:9 novemberében Gömbös Gyula a MOVE cirr.ü lapot s ezek ellen harcolt 1912-tői a Magyar Katona című tábori újság is, mely az ellenforradalom és az alakulásban lévő Nemzeti hl td- sereg hetilapja volt. A magyar sajtó őrhelyeit lassan-lassan azok foglalták el, akiket hivatásuk a magyar műveltség őrzőiként harcba szólított. A tábori uj-ágirodalom, polgáriasultabb külsővel a fejlődésképes szakirodalom szolgálatába állt s a napi harcok átterelődtek a politika és az irodalompolitika harcmezőire. A tájbon ujságirodalom katonaszerkesztői azonban résen álltak. A szakirodalom kérdései mellett élesen figyelték a magyar műveltség hadállásait is s ha kellett, a' magyarság nemzeti eszményeinek szolgálatában újra harcba szálltai;. liven harcbaszállás teremtette meg 193~- ben a Riadó című légoltalmi lapot és 1938- ban a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának lapját, a Magyar Katonaujság-ot. Az előbbit Nagyrévi György dr., az utóbbit vitéz. Rózsás József alezredes szerkeszti. Uj fegyvernem — es hadi- tudósító E két lap indulása szinte egybeesik .1 mai háborúk megkezdődésével. Ezek uj, eddig nem ismert „fegyvernemet" teremtettek: a haditudósiló századokat. F.zek az alakulatok a magyar műveltség történetében s taián az egész világon eddig páratlan áldozatokkal olyan sajtószolgálatot alkottak, amiért világszerte csodálattal adóznák. írók és újságírók, fényképészek és iilmriporterck, rádiósok és képzőművészek szolgálják e századokban a magyar műveltség ügyét. A haditudósítók már ebben a háborúban is hősi áldozatokat hoztak. így áldozta fel életét m 1- gyár részről Fehértáji Tibor, az ismert újságíró és olasz részről, de magyar csapat vezetése közben, a neves olasz író és újságíró: Franco Vellőni Dionisi. All a harc a magyar műveltségért, a H- lág műveltségéért s eközben már ma 'is több tábori újság született. így: a Tábori Híradó, a Tábori Újság, a Keleti Front, a 48-as Honvéd, a Don parti járőr és a Képes Tábori Újság A szovjetföldön harcoló honvédek karddal s a velük együtt harcoló haditudósítók, akik őseinkhez méltóan a helyszínen szerkesztik a tábori újságokat, tollal is írják a magyar történelmet. Ha megvizsgáljuk a világ összes államainak tábori ujságirodalmát, ilven gazdag múltat s ilyen felfelé ívelő művelődéstörténeti megmozdulást, mint nálu-k magyaroknál, sehol sem tapasztalunk. S ez ösz.tonszerüleg hathat minden müveit magyarra. Büszke öntudattal mondhatjuk el te hát Zrínyi Miklóssal a nagy igazságot; , Fgv nemz.ctnH sem ’agyunk alábbvalókh'' LUK A CS JÓ7.SF.F Yakarmőnyrépaittag szükségletét fedezze azonnal, mert készlet csak korláto't mennyiségben áll rendelkezésre. Érd ’ lyi Gazdák Magirtékesiiő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10. Telefon: 31—83. ^namr
