Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-24 / 44. szám

t ELLEffZiK 10 4 3 február 2 i. Tallózás a külpolitikában Mai kezdettel kerül bemutatásra az ÁKPÁD Film­színházban müsortorlódás mi att csak 3 napigl (24, 26, 26-án) az Av legszebb és legemberibb filmjei W8ERN1R KRAUSS, Európa legnagyobb művészének főszereplésével: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT. fmíVéi"“*«! beri cselekménye évszázados dómok csodás világában játszódik le. Vörös zásslök Anglia lelett S/.talin a \ütiis hadsereg feJállitúsáiias 25. i-\forduló ja alka mábó1 napiparanrsot mlolt ki, ameLben kije önti, h*>a> a vörös hadsereg viselj óz európai második arevo- nal hiányában a babom te 1 j<“^ súlyát. A nupiparnneCsal kapcsolatban u DNB r 1 ~ ilt-kcs számadatokat kűzöl a Szovjet-l nió li adere jérőh I'>zcrint a vörös hadsereg foglv okltan 5.100 000 katonát vesztett, auiiíitv a halottakban év sebe sül tekljen szenvedett veszteség janiit, körülijeiül 12,800.000 fő. A vörös hadsereg a háború lni-z hónapjában tehát 18-200.000 embert ugyanezen idő alatt !H.(X)0 lövését es több mint 31.000 páncélos kocsit vesztett. A birodalmi főváros irányadó körei­ben minden kommentár nélku1 hagyják azokat a számadatokat, amelyeket Sztálin ö hadsereghez intézett üzenetében a német véderőnek a keleti harctéren szenvedett veszteségeiről között. Ezek a számok a pro­pagandának olyan áttetsző kísérletei — mondják Berlinben, — hogy azokkal fog­lalkozni sem érdemes. Inkább a va'óság talaján mozog Sztálin, amikor újból kö­veteli a mááod’.k arcvonal felállítását, amelyről az amro'ok és az amerikaiak Szov jetoroszország mellett rendezett tünte­téseik során legfeljebb mellékesen beszél­tek. ha egyáltalán megemlékeztek ró a- Nem érdektelen felfigyelni fura a tényre, hogy Sztálin háborús céljairól egyáltalán nem nyilatkozott, hanem mint eddig, most is minden 'ehetőséget fenntart magának. A szovjet hadsereg fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából rendezett an­gol tüntetések érthető megdöbbenést kel­tettek Európa nemzeti törekvésű áramai­ban- Az angol királynak a Szovjet-l mó elnökéhez intézett távirata, amelyben be­jelenti. hogv diszkardot ajándékoz a szta- linsrádi győzelem embkére. továbbá az 3 tény. hogy valamennyi angol miniszter be- szeder tartott és az angol sajtó dicshimnu­szokat zOngeitt a vörös hadseregről, mind arról tanúskodnak, hogy angol részről szükségét érzik a Moszkvával való politi­kai összhang tüntető hangoztatásának. A rendezett ünnepségek mérete- szívélyessé­ge és az a magasra hangolt hang, amelyet a vörös hadsereggel, valamint annak ve­zérévé.1 kapcsolatban használtak, megha­ladják az iKen alkalmakkor szokásos szer­tartásokat é,s külsőségekét. A Wilhelm- Strasse illetékes szóvivője ki jelentett*, hogv figvelemreméi'tó tény, hogy vasárnap vörös lobogók lengtek a brit városok fe­lett. Különösen az a nagy sarlós-kalapá­csos lobogó, amely alatt Eden beszélt. Uta-'nak Edén nyilatkozatára is, ki a német propagandaháhszinház taktikai eszközének nevezi a bolsevista veszély német részről való hangoztatását és azt a német állítást, hogy ctak a n?m.et birodalom mentheti meg Európát ettől a veszélytől s ezzel szemben állítja, hogv az oroszok gvőzelpre nem jelent veszélyt Európára. Vájjon mit is mondhatott volna Eden a vörös zászló a7att? Churchill megbetegedésében és az ün­nepségekről való távolmaradásában bizo­nyos célzatosságot lehet felfedezni. Két­ségtelen, hogy 1941-ig számtalan beszéd­ben megbélyegezte a bolsevista ideológiát és hangoztatta a bolsevista fegyverkezés óriási veszélyét Európára nézve. így pél­dául 1920 november 18-án Oxfordiján tartott beszédében kijelentette: ,,Politikám célja, amelyet mindig követni jogok, en­ne); et gőzrendszernek megbuktatása és megsemmisítése“; kl'enc évre rá megjelent „Világválság“ cimü könyvében írja ; ,,Oroszország miután önmagát taszította ki az emberi társadalomból, az éhségtől és önkinzástól elmerevedett ajkaival a gyűlö­let és halál filozófiát hirdeti“. Az orosz —finn téli hadjárat befejezése után egyik rádióbeszédében következőképpen nyilat­kozott: „Mind nyilvánvalóbban kitűnik, hogy a boísevizmus miként bomlaszt szét egy nemzetet, milyen állati sorba süllyesz­ti a nemzet tagjait és háború idején mi­ll fen megvetésre méltóan és borzasztó módon jár el“. Mindezek mellett a kii politika figyelő­je feljegyzi Sztaiin és Mai-sky. az ünnep­ségekkel kapcsolatos üzenetét is, akik is­rpr I kóv^leh^k 4( 'urnpai .mmz föld elleni támadói kezdemény ívesét. Sztálin uzcoe- p'br» írja: .. -1 hnl népnek a liirös had sereg unni kifejezésre juttatott baráti ér­zéséi megerősítenél,- bennünket abban a haben, ho</\ köze! rím az a pi lanul, urne \ ben országaink- hadereje összetett t(imádó hadművelettel pusztítjuk' el közös ellen jelünket". M.uskv már tényekre tá­maszkodik s a ca^abluncai határozatokra apellál :i Németország ellen irányuló szá- ruzíöhli támadásokkal kapcsolatban. Majszki „A Szovjet. / mó 25 eve és a vörös hadsereg ’ cimü kiáll'ás uiegnyity- sakot kedden is beszédet mondott cs abban óva mtett a legújabb szovjet sikerek okoz­ta derülátó ábrándoktól. Felszólította a >z(ö ft végekkel, gondoskodjanak arról, hogy ebben az év beli „döntő vereséget“ merjenek a tengelyhatalmakra. <• Nagy té­vedés feltételezni, tiogv Németország ereje fogytán vau'. Majszki beismerte, hogv „rt Szovjet sikereit ezer és ezer emberi élet és a városukban es fal vakban okozott Szörnyű pusztítások árán é'rte el. Ezért te­hát természetes - folytatta —, hogy a Szovjet-l nió számit a Casablancában ho­zott katonai döntések hamaros megvalósí­tására. Mindazonáltal el ke 1 ismerni, hogy « szövetségesek előtt á ló feladat 'gén ne­héz“. Ä török nemzetgyűlés A török nagy nemzetgyűlést, amelynek tagjait utoljára 1939-ben választották és amelynek mandátuma négy évre szól, :94z. decemberében az alkotmányban megszabott határidő előtt feloszlatták. Az uj választások február 15-én kezdődtek. Törökország a tekintélyt állam és a parla­menti áilam Keveréke. Az alkotmány ki­mondja, hogy a köztársaság szuverenitása a néptől származik és a szuverenitást mint a nép egyedüli és állami képviselője a nép nevében a nagv nemzetgyűlés gyakorolja. Ezek szerint a? ország tulajdonképpeni ural­kodója a nemzetgyűlés, ha azonban a nem­zetgyűlés tagjainak megválasztásáról van szó úgy ez csak feltételesen áll A nemzetgyűlés tagjait a valóságban kinevezik s a választók a kinevezést csak megerősítik. Hogy a listán kit vesznek fel. az n választó férfiak szűk körétől függ, ez a szűk kör az államelnöktől és a miniszterelnökből, a belügyminiszterből és az egyes politikai pártok, tehát a köztár­sasági néppárt főtitkárától függ. Van egy ellenzéki csoport is, amelyet az utolsó par­lamentben 12 tag képviselt és ezeknek szá­mát, valamint az ellenzéki képviselők kivá­lasztását ugyanúgy felülről intézik, mint a kormányképviselők iistájánál. A választások maguk titkosak és közvetet­tek, ami annyit jelent, hogy először 3 válasz­tó férliakar választják meg, akik azután a maguk részéről megerősítik a pirt hivatalos listáját. Minden férfinek és nőnek, aki :S élesévét betöltötte, aktív választói joga van és mindkét nembeli személyek 30. életévük betöltésével passzív választói jós birtokába jutnak. A választói jegyzék felfektetésénél gondot fordítanak arra, hogy a képviselők között mindig legyen néhány hölgy. A vá­lasztó férfiak jelenleg folyamatban lévő vá­lasztása február 20-án ért véget cs a végső választások február 25-én. fejeződnek be. Az uj nemzetgyűlés március hónapban fog összeülni és az első feladata tnönü államelnök hivatalában való megerősítése, mert az állam­elnök mandátuma is négy évre szól. A gya­korlatban azonban az a helyzet, hogy <a je­lenlegi államelnök éppen úgy, mint elődje, életfogytiglan megválasztottnak tekintendő, úgyhogy ebben az esetben csak formai mű­veletről van szó. Ismét Inönü államelnök mit akar elérni a jelenlegi választásokkal, arról megoszlanak a vélemények. így a többi között azt mondják, hogy a török politikát jobboldali irányba akarja terelni és el akarja téríteni a klasszikus kemalizmustól. De azt is mond­ják, hogy a nagybirtokosok, tehát a régi pasaelemek számát erősen megszaporit- ják és végű! olyan hangok is hallatszanak, amelyek azt jósol iák, hogy a nemzetgyűlési választás külpolitikai jelentőséggel bir. Ami ezt az utolsó pontot illeti, ehhez meg kell jegyezni, hogy Törökország külpolitikáját jelentős mértékben csak egyetlen személy be­folyásolja. nevezetesen az államelnök maga. Ahol a külpolitika kezdődik, ott a török nemzetgyűlés valamikor tekintélyes befolvása megszűnik. Minthogy a tulajdonképpeni kép­viselőválasztások a nagy nyilvánosság kizá­rásával történnek és minthogy a közvélemény még ma sem tudja azoknak a jelölteknek a nevét, akiket az egyes tartományi listákra felvesznek, az ilyen természetű kérdésekre egyáltalában nem lehet választ adni. Egye­sek azonban már most azt jósolják, hogy eb­ben a vonatkozásban .1 páítélet lia^alabb erői jöhetnek számításba, mert Ismét Inönü ezt a legutóbbi beszédében bejelentette. Annak a kérdésnek a megítélésénél, bog) vájjon hány uj képviselő kap szavazatot, a számok 80 és 200 között ingadoznak. A lakosság számá­nak .;/ utolsó négy esztendőben bekövetkezett emelkedése folytan most 26 képviselővel töb­bet fognak választani, mint 1939-ben és az, összes képviselők száma 463 lesz. Annak ellenére, hogv a választások foly­nak, a kívülálló ezt alig veszi észre, mégis meg lehet állapítani, hogy a lakosságnak az érdeklődése a választások iránt jóval nagyobb, mintsem várták. Igv például Isztambulban a választás első négy napja alatt 150.000 sza­vazatot adtak le, ami a választásra jogodul: személyek számának körülbelül felét te>zi. Michailovics és a Szovjet Az a vita, amely a legutóbbi időben indult rneg a szovjetorosz kormány és az úgyneve­zett londoni jugoszláv kormány között, is­mét bizonyság arra nézve, hogy milyen rnesz- szire tűzte a Szovjet territoriális terveit és hogy milyen elszántsággal képviseli máris ezeket a terveket. Mint jól tudjuk, az egyko­ri Jugoszlávia területén, éspedig a kevésbé hozzáférhető hegyszakadékok között hosszú időn át elrejtve élt az egykori Michailovics ezredes. Néhány Horvátországban garázdál­kodó banda csatlakozott az ezredeshez, mi­közben más bandák partizánoknak nevezik magukat és közismert kommunisták, részben ugyanazon a területen, részben pedig másutt garázda rablóéletet folytattak, úgyhogy a kormány nagyszabású tisztitó akciót kezde­ményezett kiirtásukra. A jugoszláv árnykor­mány az angolok és az amerikaiak élénk tá­mogatásával már több, mint egy év óta hős­nek és hadvezérnek igyekezett feltüntetni Mi- chailovicsot, sőt azt hiresztelte róla, hogy tá­bornokká és hadügyminiszterré nevezték ki. Ez a propaganda-akció, amely mögött nem sok volt a realitás, csupán az egykori Jugo­szlávia déli részein garázdálkodó rabloband|k működése, mégis alkalmul szolgált a szovjet­kormánynak arra, hogv már jó eleve tisz­tázza a helyzetet. E célból a londoni' szovjet nagykövet hosszas huzavona után éles tilta­kozó jegyzéket intézett a londoni emigráns kormányhoz Michailovics ur tevékenysége el­len és követelte, hogy távolítsák el Michailo- vicsot A követelés politikai háttere termé­szetesen az, hogy a Szovjet felfogása szerint <er,kinek sem áll jogában konkurrálni a kom­munista bandákkal, hogy aztán ezek a ban­dák a bolsevisták győzelme esetében minden további nehézség nélkül egyedül vehessék át a hatalmat Jugoszláviában. A bolsevizmus tehát ezen a területen is politikai monopó­liumra tart igényt. Most nyíltan is elismeri ezt. amennyiben az angolok és az amerikaiak védnöksége alatt álló Michailovics eltávolí­tását követeli. Ezt már csak azért is hangsúlyoznunk kell, mive! rendkívül jellemző a szövetségesek kö­zött fennálló viszonyra. Milyen naivnak és gyerekesnek tűnnek fel ebben a megvilágítás­ban az angolok és az amerikaiak untalan bi- zonvitgatásai, hogy a bolsevistád csupán légi területeik visszaszerzésére törekszenek. A ju­goszláv emigráns kormány emellett meggyő­ződhetett teljes tehetetlenségéről, a szovjet tiltakozásból ugyanis minden erőmegfeszités nélkül kiolvashatta, hogy a bolsevisták győ­zelme esetén sem térhet vissza Szerbiába. Csang asszony q „Fehér Házban" A csungking-kinaiak egy idő óta nem tit­kolják, hogy szövetségeseikkel elégedetlenek. A japánoknak Csangkaisek ellen folytatott harca nem gyengült meg amiatt, hogy a japán had­erők egyrészét az angolszászok ellen vetettéit harcba, sőt különösen az utóbbi időben ^ meg intenzivebbé vált. Az uj japán támadás a Csungking-kinaiaknak nagy gpndot okoz annál is inkább, mert nincs elegendő hadi­anyaguk és a katonaság hangulata a szövetsé­gesek eljárása felett érzett csalódás következ­tében rosszabbá vált. Csungking többizben támasztott követelést szövetségeseinél az azonnali támogató had- műveletek megindítására, amelyeknek első­sorban Hunná visszahóditására kel! irányul- mok. Ezekre a követelésekre azonban a szö­vetségesek nem válaszoltak. Annak a katonai bizottságnak, amely azért utazott Washing­tonba, hogy ott részt vegyen a közös hadvise­lés ügyében megindított tárgyalásokon, dol- gavcgezetlenül kellett visszafordulnia, mint­hogy az Egyesült-Államok katonái túlontúl el voltak foglalva t zakafrikai vállalkozásuk­kal. A casablancai konferenciában Csungking újabb bizonyítékát látta annak, hogy az an­golszászok egyelőre csupán Európára c, a Földközi-tengerre gondolnak. Közben a helyzet egyre fokozódó mérték­ben komolyabbra fordult, úgyhogy a ,,Sung dinasztia“ olyannak Ítélte a helyzetet, nogy maga tesz kísérletet a menekülésre. Amíg a külügyminiszter Uj-Dclhibc ment, hogy meg­figyelje az indiai helyzetet és tanulmányozza az Indiából kiinduló tehermentesítő akció lehetőségeit, továbbá az irányadó tényezők­kel megbeszélést tartson, nővére, Csangkai ek felesége Wa-hingtonba repült. Nem érdekte­len, amiket a marsall felesége a Fehér Ház sajtókonferenciáján mondott, amelyen Roose­velt azzal az ajánlással mutatta be. hogy ez az asszony az Egyesült-Államokról többet tud, mint ő és az amerikai ujságirók Kínáról. Hallgatóinak eme bevallott tudatlanságát Csang asszony rögtön kihasználta, hogy meg­tévessze őket, amennyiben arról regélt, hogv Kina már sokezer év óta demokratikus ál­lamszervezet. Ezután egy újságíró azt a kér­dést vetette fel. hogy Kina miért nem veti harcba nagyobb mértékben óriási ember­anyagát. Csang asszony udvarias maradt. Kijelentette, hogy az emberanyagot elvan mértékben vetik harcba, amennyiben muní­cióvá! e! tudják őket látni; hazája azonban nem tud puszta kézzel harcolni. Csang as­szony ujbói rátért a hadianyagban való hiányra. A muníción kívül Kínának sürgősen repülőgépekre van szüksége. Roosevelt rámu­tatott azokra a nehézségekre, amelyekbe a Csungkingba irányuló légi szállítmányok, üt­köznek. Hozzáfűzte, hogy egyetlen kérdést sem tanulmányoznak figyelmesebben, mint azt a problémát, hogy miképpen nyújthatna^ segélyt Kínának. Azonban azon a véleményen van, hogy a japán állásokat nem kívülről kell fokozatosan visszaszorítani fami tudva­levőleg az Egyesült-Államok haderőinek igen naey veszteségeket okozott), hanem Kínát kell választani a Japán ellen irányuló had­műveletek kiindulási pontjául. Minthogy azonban Csungking tudvalevőleg elszigetelt és igen nagy nyomás alatt áll, az ilyen tervet katonai szempontból eszielenségnek kell nyil­vánítani. A marsall feleségét felbőszítette a komolyságnak ez a hiánya, mert amikor az elnök kijelentette, hogy az amerikaiak erőd- teni fogiák a Kínának nyújtandó segélyt, amennyire ezt „az Ur megengedi nekik“, a marsall neje nem mulasztotta cl az alkalmat, hogy az elnököt erkölcsi oktatásban ne része­sítse, amennyiben megjegyezte. hogy „az Isten csak azokat segíti, akik magukon is se­gítenek“. Gazdák figyelmébe! A földművelésügyi miniszter isméiében f el hívja a gazdaközönség figyelmét arra? hogy az uj termésbeszolgáitatási rend, az úgynevezett Jurcsek-terv az ipari növé­nyek kötelező termeléséről szóló kormány* rendeletét nem helyezte hatályon kiviil. Eszerint tehál a gazdák változatlanul köte­lesek eleget tenni ipari növénytermelési kö­telezettségüknek, amint azt a kormány­rendelet előírja. A földművelésügyi mi" niszter ugyancsak felhívja a gazdaközön­ség figyelmét arra, hogy az idén valószí­nűleg korán kerül sor az olajos magvak, napraforgók, olaj, len, ricinus, szója elve­tésére is. A kormány elegendő é-j jómmá" ségü olajosvetőmag tárolásáról gondosko­dott, amelyet a szerződéses term elő gazdák­nak kölcsönad. Siessenek tehát a gazdák az olajosnövényekre a termelési szerződé­seket megkötni és vetőmagot igényeli *' (MTI.) ____________________________' TÖLTŐTOLLAK minden árban, minőségben nagy választékban ai »Ellenzék" könyvesboltban,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom