Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-17 / 38. szám
1943 február 17* ELLENZÉK a—BMWHM— 3' Héí!őn Lezdi meg a kolozsvári törvényszék 192 erdélyi kommunista künperének tárgyalását KOLOZSVÁR, február 17. (Az Ellenzék munkatársától.) Az ország közvéleményét hónapok óta foglalkoztatja az a nagyszabású kommunista per, amelynek kiinduló pontja Erdély s főként Kolozsvár volt. A hatóságok Északcrdtvy visszatérése után leplezték le azt a nagyarányú kommunista szervezkedést, amely u megszállás utolsó időszakában indult Erdélyben s a mélynek vezetője Kolin Hittel kolozsvári zsidó ügyvédi volt. Kohn Hillői és társai a felszabadulás után is tovább folytatták aknamunkájukat Erdély területén és céljuk az voltt, hogy erőszakos eszközökkel kikiáltsák az erdélyi tanácsköztársaságot. A blinügyneik több, mint 600 vádlottja van, akik az ország minden, részéből, de főként Erdély nagyobb városaiból kerültek ki. A kolozsvári törvényszék ötöstanáicsa Zalán Endre dr. táblabiró elnöklétével! januárban Budapesten kezdte meg a kommunista per tárgyalását és 64 vádlottat kisebb-nagvobb fegyház és fogházbüntetésre ítéltek. A budapesti tárgyalások befejezése után a bíróság Kolozsvárra jött és a jövő héten, február 24-én, szerdán a törvényszék 112-es számú tárgyalótermében. folytatja, a bünper tárgyalását, amelyen 192 kolozsvári kommunista vádlottat vonnak felelősségre. A vádlottak nagyrésze természetesen zsidó és a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból kerültek ki. A birósáig elnöke Kolozsváron is Zalán Endre dr. táblabiró, a bíróság tagjai $e~ bes$y Gábor dr., kolozsvári törvényszéki bíró ós Molnár Sándor dr., Menyhárt Alfréd dr.. Reiter Ferenc dr., budapesti tör- vényszéki bírák- Pótbiró: finiskor Árpád dr. kolozsvári törvényszéki biró. A vádat Piatsek István dr., a budapesti törvényszék ügyésze képvisel. A 192 vádlott közül előreláthatóan többen nem jelennek még, mert katonai szolgálatot teljesítenek, vagy rnunkatáborban vannak, igy is a bünper előreláthatólag öthat hétig tart. Az Ítélethirdetés után a bíróság Marosvásárhelyre, majd Szatmárra, onnan Máramarosszigetre utazik, hogy Ítélkezzék valamennyi vádlott felett. KOLOZSVÁR, február ij. Baráti társaságban beszélgettünk Kiss Manyival, aki egy napig Kolozsváron tartózkodott. A beszélgetés nem készült interjúnak, éppen ezért volt őszinte. Talán lokálpatriotizmusnak hangzik, de mégis úgy van, hogy aki Kolozsvárról szármázott el, ezt a várost mindig igazi otthonának érzi. Kiss Manyi nálunk kezdte szinészi pályafutását. Alig mult el 15 esztendős, amikor beiratkozott Izsó Miklós sziniiskolájába. Nem akarjuk újra elismételni szinészkarrierjének történetét. Hiszen ebben a városban majdnem mindenki tudja, hogy a Zágonból felkerült székely leányka rövidesen ünnepelt színésznő lett, akire Budapest szinházi körei îs felfigyeltek és elhódították tőlünk. Kiss Manyi azonban sohasem tudta elfelejteni kolozsvári szinházi emlékeit. Mindig szeretettel gondol színházunkra és a kolozsváriakra, a személyes találkozások alkalmával pedig ezért beszél igazi nyíltsággal és őszinteséggel. „Idegennek látszik előttem az itthoni világ “ Természetes, hogy most azok az élményei állanak az érdeklődés középpontjában, amelyek akkor vésődtek a leikébe, amikor mint a 1 ábori Színház szinésznője az orosz fronton harcoló honvédeink előtt játszott. Nagyon emberi és nagyon igaz az a néhány szó, amelyekkel Kiss Manyi összehasonlítást tett az itthoni helyzet és a front között. — Még most sem tudom megtalálni a helyemet itthon— mondotta —. Olyan különös nekem minden. Hihetetlennek és idegennek látszik, hogy az emberek a hétköznapok gondjaival törődnek és apró-cseprő problémáik a háborús időkben is előtérben állanak. Alig egy-két nappal azután, hogy a frontból hazajöttem, meglátogatott egyik barátnőm.' Dicsért, hogy jól nézek ki és arról kezdett beszélni, hogyan töltötte a karácsonyt. Részletesen elsorolta: mi mindent kapott a férjétől, és a rokonaitól és hogy ő milyen ajándékokat vásárolt. Egy ideig türelmesen hallgattam, azután rettenetes idegesség tört ki. belőlem. Megkérdeztem, hogy nem érzi, hogy ' háború vânt Nem gondol arra, hogy milyen emberfeletti áldozatot hoznak mindannyiunkért hős honvédeink, akik életük kockáztatásával védik meg a haza biztonságát? Annyira az elmenyek hatása alatt állottam és olyan heves volt a kitörésem, hogy a barátnőm erteilen csodálkozással tekintett rám és azt hitte, hogy meg akartam bántani, amikor arra _ sok-sokezer magyar katonára gondoltam, akik előtt a Tábori Színházzal játszottunk. Az a „másikte karácsony Kiss Manyi azután arról a másik karácsonyról beszélt, amelyet a fronton tartottak. Ahol egyetlen szál fenyőfa mellett sokszáz an gyűltek ös-sze. Két gyertya képezte a karácsonyi világítást és filmtekercsek staniolpapirjai szolgáltatták a karácsonyfadíszeket. Ez a karácsony mégis szebb volt és feledhetetlenebb a fiatal színésznő számára minden, eddigi karácsonynál. A legdrágább igazgyöngynél is többet értek azok a könnyek, amelyek katonáink szemében jelentek meg, amikor a karácsonyfa mellett a „Mennyből az angyal“-t énekelték. — Hazajövetelem óta most, Kolozsváron vagyok először vendéglőben — folytatja a beszélgetést Kiss Manyi —. Nem tudnék igaz szívvel, könnyelműen mulatni. Folytonosan ott járnak a gondolataim a messzi orosz hómezőkön, ahol a legdrágább kincset: az életet kockáztatják honvédeink a hazáért. Csak az érezheti át ezt a hangulatot, aki megjárta a frontot és önkéntelen lelkiismercţfurdalâst érez, ha összehasonlítja az itthoni kényelmet katonáink sorsával. A bajtársiasság emléke Megjelent ugyan már a sajtóban, de mégis érdemes újra feleleveníteni Kiss Manyi egyik meghatóan kedves frontemlékét. Hazautazása alkalmával elcserélte a télikabátjának három gombját három, fronton küzdő katonával. Egyik pilóta volt, a másik honvéd, a harmadik német katona. Abban állapodtak meg, hogy a háború után személvesen cserélik vissza ezeket a gombokat. A továbbiakat Kiss Manyi egyik legjobb barátnője, az ugyancsak Kolozsvárról elszármazott Pallay Manci mondja el, aki szintén lekisérte Erdélybe barátnőjét. — Halálos fáradtan érkezett haza Manyi a frontról. A lakása annyira hideg volt, hogy nálam szállott meg. Amikor a holmijait rendezgette, csodálkozva láttam, hogy a nagykabátján három idegen gomb van. Tudtam, .hogy katonagombok, de sajnálkozva gondoltam, hogy a fronton az elvesztett gombok helyébe nem tudott mást kapni. Segíteni akartam a dolgon és a szobalánnyal azonnal le- küldtem a kabátot a szabónőhöz, hogy varr- jon három rendes gombot helyettük. Szegény Manyi egészen kétségbeesett, amikor felébredt. Telefonon kellett felhivjuk a szabónőt, aki szerencsére megtartotta és visszavarr- ta a gombokat. BIKA 1 áztató ós BIKA surolóp or nem háborús pótanyag BIKA a legjobb minőségi BIKA Kapha t ó: Köztisztviselők, Der- mata, írisztőlepi és Kaláka-szövetkezetben. Meghaló találkozások Nem nehéz megérteni, hogy /nemcsak emberi, hanem bajtársi szeretet fűzi Kiss Manyit mindazokhoz, akikkel a fronton találkozott. Voltak közöttük régi ismerősök is. összetalálkozott többek között olyan fiatal honvédtisztekkel, akiket gyermekkorában nagyon jól ismert, mert a Székelyföldről származtak el. Percekig nem tudtak szóhoz jutni a meghatottságtól. Kolozsváriakkal is találkozott. És a viszontlátás a honvédeknek üzenetet jelentett az itthoni világból. Bizonyítékát annak, Hogy a belső front minden szemete és aggodalma a honvéieké. , Kiss Manyi nagyon fiatalon érte el a színészi álmok beteljesedését. Színpadon és filmen egyaránt nagy sikereket aratott. Legszebb színészi emlékeinek mégis a fronton töltött időket tartja. Visszaidézi annak a szinházi estének történetet, amikor a tábori színház egy egykori orosz templomban tartott előadást. Első pd! an irhán talán profánul hangzik, hogy templomban színházat játszottak. De annyi :dő után a templom akkor lett újra Isten házává, amikor a rögtönzött színpadon felhangzott a magyar szó. A gondolatok szárnyán a nézőközönség: megannyi hőt é> elszánt magyar katona hazakalandczott. Az otthon melegségét varázsolta eléjük a S2Ínpad, a magyar szó zenéje és mindaz, amit a lelkes színészek az itthoni hangulatból közéjük vittek. Ezeket jegyeztük fel abból a beszélgetésből, amelyet Kiss Manyival folytattunk. Kissé másképp hangzik, mint a vendégszereplését hirdető reklámok. De ezek az epizódok mutatják be a színésznő igazi énjét, amiért tehetségének és népszerűségének őszinte elismerése mellett most becsülni is igazán megtanultuk. (v. j.). Kü*f3Fdrs csak ajánlott küldeményeket fsvábbit a román posta BUKAREST, február 17. (MTI.) Á román postahivatal1 köztudomásra hozta, hogy február 15-től kezdve a külföldre szóló levelekét és levelezőlapokat csak ajánlva v&szi fel. A ’leveleken és levelezőlapokon fel kell tüntetni a feladó nevét és pontos lakcímét. A küldemények kizárólag postán és személvesen adhatók fék. A feladó pedig a postaközeg kérésért* fényképes igazolvánnyal kell magát Igazolja. Kanada felmondja ai §fii?§i sicrzidCsl? BERLIN, február 17. (TP.) A legújabb jelentések szerint Kanada állítólag fel akarja mondani az ottavai szerződést. A Wilhelm strasse illetékes szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva, kijelentedre. hogy a kanadai kormány ilyén értelmű határozata még nem ismeretes. Mégis megállapítható, hogy az USA fokozott mértékben kezdi kiszorítani brit szövetségesét Kanada gazdasági életéből. Különösen a gyáriparban szorítja ki áz amerikai tőke az angolokat, 'fia de jure nem is, de facto mindenesetg.0 máris messzemenően kiszorította Angliát az USA. Ezzel az oUa- vai szerződés vesztett jelentőségéből. & iáfSQtl&Jomhizioslfúsis Az ipari és kereskede’mi társadalomfciztosi- i tásrói szó’ö legújabb kormányrendelet mész- 1 szemenő méltányossággal szabályozta a kato- I nák társadalombiztosítási ügyeit. Az eddig i hatályban volt szabályok szerint a betegségi ! biztosításban a katónai szolgálatra bevonult j biztosítottnak ezt a szolgálatát legfeljebb hat > hónapra lehetett beszámítani a biztosítási viszonyban eltöltött időbe. Ha tehát a biztos*, tott katonai szolgálatra bevonul, családja a bevonulástól számítva, csak hat hónapévá át kaphatott orvosi gyógykezelést e6 egyéb szok ga’tatásokat; az ennél hosszabb szolgái'at m«. jére társadatombiztoßitási szempontból ellátatlan maradt. Ezt az állapotot az uj rendelet megszüntette, N?, a katonai szolgálatot teljesítő személy a Katonai szo'gálatra bevonulásána/k napját megelőző egy éven belül legalább 3 hónapon át betegség esetére biztosítva volt és katonai szolgálatra á munkaviszony megszűnését követő három héten' belül vonult be. a betegségi biztosítás szolgâ’tatâsaira, valamint aiz önkéntes továbbfizetéssel biztosításra jogosu'tság szempontjából a katonai szolgálat egész idejét a biztosítási viszonyban eltöltött idővel egyenlőnek kell tekinteni. A katonai szo'gá- latot teljesítő személy után e. biztosítási viszonnyal egyenlőnek minősülő idő alatt járulékot fizetni még akkor sem kel', ha erre az időtartamra az alkalmazott munkaadójától javadalmazását megkapja. A katonai szolgálatot te'jesitő személy saját részére szolgáltatást nem -igényelhet. Róla ugyanis a honvédség egészségügyi szolgálata gondoskodik. De a katonai bevonulás megszűnését követő 3 héten belül igénye nyílik szoláltatásra olyan betegség esetében is, amely a katonai bevonulás alatt keletkezett A katona családja éppúgy megkapja a betegségi biztosítás valamennyi szolgáltatását mintha a családfő e szolgálata alatt is biztosítva 'enne. Ez tehát annyit jelent, hogy az ilyen család egészségügyi ellátása biztosítva van é6 ha a honvéd a leszerelés után maga is gyógyellá- tásra szorul, 21 napon belül beá’tó igényéből megkapja a betegségi biztosítás minden szolgáltatását. A katonák és családjuk! érdekében igen méltányosan rendelkezett a kormány az önkéntesen és az önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak katonai szolgálatának idejére is. A szünetelő biztosítást a 'eszerelést követő 30 nap alatt a törvényes biztosítási idő tartamához (1 év) képest még hátralevő időre meg lehet újítani olyképpen, hogy a jogosult a járadékot előre négy hétre megfizeti. A katonai szolgálatra bevonult önkéntesen és önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak a katonai 6zolgá’at ideje alatt szolgáltatást saját részükre nem követelhetnek; családtagjaiknak a segélyekre vonatkozó jogosultságuk fennáll a katonai szolgálat egész idejére, ha ez alatt a járulék felét megfizetik. Ha pedig a csa'adta g gyógykezelését a családfő katonai bevonulása előtt megkezdte, folytatólagos gyógykezelés esetén, vagyis ha a korábbi rendeléstől a következő rendelésig 28 napná’ hosszabb idő nem telt el, igényét a bevonulást követő 13 hétre ki kell elégíteni még akkor is, ha a biztosított járulékot nem fizet. A, munkaadó a katonai szolgálatra bevonult, kiAe’ezően biztosított alkalmazottját illetékesség szerint az OTI-nál vagy a MABI-nál kijelenteni tartozik. A kilépést jelentő lap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a kijelentés katonai szolgálatra va'ó bevonulás miatt történt. Ennek alapján az intézetek a biztosított katonai szolgálatát nyilvántartásba veszik s ha a családtag gyógykezelésért vagy egyéb szolgáltatásért a katonai hatóság igazolványává* jelentkezik, ellátásának semmi akadálya nem lesz. Az önkéntesen és önkéntes továbbfizetéssel biztosítottak családtagjai a családfő katonai szolgálatát szintén a katonai hatóságok által kiadott okirattal igazolják. Ennek a’apján kérhetik a féljárulekra vonatkozó kedvezményt, illetve 13 hétre jaró ingyenes gyógye'látást. SYáici lep "flz fcinlssr Éragédiáia3* bóiíií SiüűtíásiróS BERN, február 17. (MTI.) A Gazette de Lausanne és a Tribune de1 Gép eve nagy megértessél Írott beszámolójában foglalkozik „Az Ember tragédiájáénak berni előadásával. A Gazette de Lausanne vezető helyen foglalkozik a müvei, amelyet röviden ismertei Madách élettörténetével együtt és vázolja azt a korszakot, azokat a politikai éls személyi viszonyokat, anic- >lyok között létrojöli ..Az ember tragédiája*4. Ezután részletesen ismerteti a mü tartalmát, s méltatja Szépségeit. A Tribune de Géneve ismerteti Madách tragédiájának bölcselte ti értékét, mélységét, eredetiségét, drámai feszültségét, nemkülönben megkapó időszerűségét. A darab rendezését, amely ÍNénieth Antal miive. egyenesem tökéletesnek mondja, magát az. előadást pedig egészen kiválónak. / Ittss* Manyi a famtan eUölt< UcéekiM Az evyjtori orosz íerpiom ekkor lett igazán újra Isten házává, amikor a Tábori Színház színészei a rögtönzött színpadról az otthon aggódó szeleteiét hirdették honvédeinknek
