Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-01 / 25. szám

E L L r. N 7 £ K 1942 f • b r Q á r 1. tér. acg.«i jjhiiími 99 fi magyar sorsko^osség parancsa ebben az országban item vonhatja hl magát senki sem!" Antal István nrmzatvétía'rni propaganda miniszter a nemiatl együttmükddís alakuló gyűlésén ús a muníásicg narnzeína^e’ö Q öadásán nagy basződet mondóit — A kojoisväPl és ko tJiPCbtíailml Egyasüistak kimondottak a teljes együttm Jködóat nagy ncimeti céljai..k érdakében KOLOZSVÁR, fcbru.tr i. Antal István nemzetvédelmi propagând.'miniszter szom­baton és vasárnap Kolozsváron tartózkodott. Szombaton délután résztvett a kolozsvári és kolozsvármegyei társadalmi egyesületek nem­zeti együttműködésének alakuló gyűlésén. Vasárnap délelőtt a magyar munkássághoz szólott a miniszter, aki mindkét alkalommal arra hívta jel a figyelmet, hogy a mai tör­ténelmi jele,itőségit időkben * magyarság­nak töretlen egységre van szüksége, hogy fel­készülhessen a jövő épitómunkáfára. Magyar életünknek egyik legsúlyosabb hibája az erők szétforgáesolódása voit. Egész magyar társa­dalműnk trezie, hogy ezen a helyzeten segí­teni kell. Meg kell szüntetni a túlméretezett egyesületi eletet, amely a legjobb szándékok mellett is gyakran az egységes munka utjá- lan állott. Ez a felismerés vezette arra Er­dély fővárosának és Kulozsmegyének egyesü­lt telt, hogy a nagy magyar egység jegyében kimondj ík a nemzeti együttműködést és olyan alakulatot hívjanak éleire, amely ma­gyar társadalmunknak irányadó szerve l(>z. Magyar öntudatból és é-zinte lelkesedésről tett tanúságot ez az alakuló gyűlés, amely közérdekű és hasznos megvalósítások kiindu­ló állomása volt. fl nemzeti eg^üífmSfeödás icgsébsn... Antal István nemzetvédelmi propaganda­miniszter szombaton délben érkezett Ko­lozsvárra. Kíséretében voltak dr. Eszterhas István miniszteri titkár, sajtóelőadó, dr. Alföldi Lajos, a Nemzet politikai Szolgálat igazgatója, dr. [Jéter Ernő és Schilz János dr. egyetemi Van ár, országgyűlési képviselő. A miniszter és kísérete szombaton délután, öt órakor résztvett a vármegyeház dísztermé­ben tartott alakuló gyűlésen. A Vármegyeház dísztermét zsúfolásig megtöltötték a külön­böző egyesületek kiküldöttei és a meghívott előkelőségek. A gyűlést Inczédy-Joksman Ödön dr, főispán nyitotta neg, aki hangsú­lyozta, hogy csak úgy lehetünk méltóak vi.éz honvédein.khez, ha a belső fronton is egységben és fegye­lemben állunk őrhelyünkön. Ezután dr. Péter Ernő \ izolta a nemzeti együttmükdés céljait, majd dr. György La­jos egyetemi tanár a társadalmi egyesületek nevében bejelentette, hogy együttesen akar­nak résztvenni a nemzeti együttműködés munkájában, a nemzetvédelmi propaganda­ügyi minisztérium irányítása mellett. A köz­gyűlés általános lelkesedéssel fogadta az in­dítványt, dr. Szathmáry Lajos, az EMKE ügyvezető alelnöke ismertette az együttmű­ködés szervezeti szabályait, amelyet egyhan­gúlag elfogadtak. Dr. Illés Gjaía a nemzett eggftttmüáódés elnöke Dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán javas­latára megválasztották a nemzeti együttmű­ködés tisztikarát. Elnök dr. Illés Gyula, tan­kerületi főigazgató, az intézőbizottság tagjai: Balázs István, gróf Bethlen Györgyné, De­meter Ferenc, dr. György Lajos, dr. Mikó Lórincné, Lehöcz József, báró Mannsberg Margit, Vásárhelyi Jánosné, dr. Puskás La­jos, a vármegye részről: Ady Elemér, vitéz Köblös István és dr. Nagy Miklós. Ügyve­zető titkár: Ungváry Sándor. Dr. Illés Gyula személyében az erdélyi magyar élet kipróbálj régi harcosa vállalta a nemzeti együttműködés irányítását, személye feltétlen biztosíték arra, hogy a szombati alakuló gyűlésen kimondott határozatok a gyakorlatban is maradéktalanul d:adalra jutnak. Dr. Schitz János egyetemi tanár sz világ- politikai helyzetről tájékoztatta a közönséget. Rendkivül érdekes és értékes előadásával bebizonyította, hogy világviszonylatban is rendkivül szerencsés helyzetben vagyunk és becsülettel végig" kell küzdenűnk boldogabb jövendőnk érdekében a vállalt küzdelmet. ÜBPÄD FILMEZ NHÁZ. 4 napig vetítjük a îeg­A közönség általános kérésére visszahoztuk és szebb francia filmet: Főszerepben MX a tündöklő szép francia filmcsillag. Ezen műsorral is egyidejűleg bemu­tatásra kerül SÁRDY JÁNOS TÁBORI MUZSIKASZÓ cimü énekes rövid katonafilmje. — Holnap, február 2-án délelőtt fél 12 órakor MATINÉ szá­mozott helyekkel. — Ma utoljára: TÓPARTI LÁTOMÁS­amely ellenállás rendületlenül helyt áll « háború utolsó pillanatáig, sőt azután is, megtartva a sorssal való szcmbeszállás eré­nyét, megőrizve nemzetünket. A miniszter ezután arra emlékeztette hall­gatóságát, hogy i^iS-ban cgv mag>ar had­osztály erélyes fellépése megmenthette volna az egész országot attól a szörnyű katasztró­fától, amelv bekövetkezett é^ mindattól, amit ez a katasztrófa maga után vont, olyan alávaló, zilál» h erőtlen volt mirpia/, ami akkor ei Fonunk »árracir n áru «dien a*.kor már nnm egy világháborút, bauern kizáróla- yocin esek rno^ytr háborút kfciieet volna vi- uelnünk­— Ezek ellen a bomlasztó és esüggexzt£ törekvések elán folytatta a miniszter, te­hát úgy kell küzdeni, amint azt a társadalmi egyesületek közötti együttműködés kívánja. Sem politikai, iem vállán, sem társadalmi elírnunk nem állhatnak ibbtri az együtt­működésben tovább közöttünk. Az muködéi meg fog tanítani bennünket arra M példára, amit on feláldozásban, egymás iránti hűségben es a nernzi.li megbecsülés­ben Sztálingrád német védőt napjainkban adnak. — De — mondotta n. miniszter — ezek­nek az erényeknek a példázásában nekünk magyaroknak és elsősorban nekem, azokra a hősi küzdelmekre kell hivatkoz­nunk, amelyeket a magyar honvéd hatszo­ros túlerővel szemben harcol végig méltóan a magyar katona és a tnagy,r virtus ra­gyogó történelméhez. ,Antal István nemzetvédelmi propaganda- miniszier beszédét itt percekig tartó taps ■szakitütta léibe. Ez a bábom a ml magyar háborenk!" sí A miniszter hangoztatta, hegy ebből a hő­si példából erőnk tanulságát olvassuk ki. A nemzetnek a doni csatatéren és a belső fron­ton egyaránt tanúságot kell tenni airól, hogy erőinek politikai, katonai és hitbeli erőinek legjava birtokában van. hisz a győzelemben és eléri az áldozatokkal kiérdemelt jövendőt. — Hirdetem, hogy nehéz esztendő jár fö­löttünk. De látom azt is, hogy megvan ben­nünk a történelmi nemzetek ereje és ezzel az erővel az utolsó töltényig ragaszkodunk erkölcsi igazságainkhoz, mindahhoz, amit mi jónak és helyesnek látunk. Nagyon csalódnak azok, akik abban biznak, mi magyarok el- hisszük, hogy nem a magunk háborúját vivjuk. Ez a há'mru a mi magyar háborúnk, mert minden honvéd azért hozza meg a legna­gyobb áldozatot, bog) a magyarság a há­ború utáni Európában múltjához illő he­lyet, szerepet és életet nyerjen. Egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy hidegvérrel, nyugalommal, egymásiráiwi hű­séggel és a vezetésiránti hallgatag bizalommal mindent el fogunk érni. amit célként magunk elé tűzünk s minden nemzeti kérdést s re- ményséet valóra fogunk váltani. — Erdély ebben a küzdelemben adja a legtöbbet, amit adhat, adja őszintén cs igazán önmagát, azt, amit minden magyarnak je­lent Erdély. Adjon példát a társadalmi vá­laszfalak eltüntetésére, adjon példát a felekezeti együttműködés magasztos kötelességére, adjon példát arról az erdélyi egységről, amelyet az Erdély felett járó nehéz idők alakítottak ki, mert ez jó példa és mert most nemcsak Erdély, hanem az egész Magyarország és benne Erdély is, olyan időket él, amelyek súlyúkkal ugyanazt az egységet és együtt­működést kell hogy kialakítsák benne. Lrdily — fejezte be a miniszter szavait — alkalmas arra, hogy ilyen példakép legyen a társadalmi együttműködés meginduló mun­kámban mert nekünk ez a szó, Erdély, egy egész világot jelent. A nemzetvédelmi propagandaminiszter be- svde lelkesedést, erőt és hitet öntött i hall­gatóságba, amely mélyen átevezte mindazo­kat az igazságokat, amelyeket a m;n:sz.cer beszédében ismertetett. A szívből jövő, perce­kig tartó ünneplés azt bizonyította, hogy Ko­lozsvár városának cs a megyének egész ma­gyar társadalma teljes munkaerejével vállal­kozik a nemzeti együttműködés szolgálatára. A miniszter ezután különböző küldöttségeket fogadott, .majd este egytálétele* szükkörü va­csorán vett reszt kíséretével. fi maaädssig körében ország igazságos és tápláló hazája minder, itt élő népnek. De, hogy az lehessen, kell, hogy elsősorban a magyarság hazája legyen és a magyarság politikai államvezetői böl­csessége teremtse meg a benne élők békéjét j és biztonságát biztosító ősi magyar igazságos rendet. Végül akarni kell a nemzet boldogabb jö­vendőjének szociális újjászervezését, azokon az alapokon, amelyek évezredes állami lé­tünket és független társadalmunk életét be­töltik: a nemzeti és keresztény szellemiség és erkölcs alapján. „ÖJiíaiaíos nsmzefí szaílera. n12Î tapossak sí a fccmíasz- tás törekvései*" 1 — trre az egységes magyar szellemiség" re nemcsak azért van szükség, hogy a magyar ailam ideálját a társadalmi munka segítségé­vel mineá! szélesebb népi rétegek bevonásá­val továbbépítsük a jövő számára —— mon­dotta á miniszter —, hanem azért is, hogy ezzel az cgységs, öntudatos nemzeti szel­lemmel toposuk el a bomlasztás cs az elcsiiggesztcs ellenünk irányított és alat- tornban működő törekvéseit és olyan végső ellenállásig erősítsük társadalmunkat, Vasárnap délelőtt Antal István miniszter résztvett a Vitézi Rend kolozsvári Zrínyi csoportja cs a Dermata Müvek Szabadidő szervezetének előadásán. A közönség zsúfo­lásig megtöltötte a Színkör hatalmas nézőteret s a padsorokban és páholyokban a vitézi rend kolozsvári Zrínyi-csoport s a tűzharcosok egyesületének tagjain kivül tulnyomórészben a munkásság foglalt helyet. A műsor a Szózattal kezdődött, amelyet Kárpáthy Emil vezényletével a Dermata gyár kitűnő dalkara adott elő, majd vitéz Huszár Endre református tábori főesperes inoe- cett bevezető beszédet. Ezután a Dermata gyár dalárdája nagy hatással énekelte el a Székely Himnuszt, majd néhány magyar dalt Kárpáthy Emil vezényletével. Utána Bíró Sándor dr. tanár tartott hazafias elő­adást. Utána a Dermata gyár munkislcá- nvaiból alakult „Koszorú'' tánccsoport mu­tatott be nagy sikerrel finom, szép n.agyar táncokat, majd Vass Magda tanitónőképzői nö­vendék szavalata aratott sikert Ahöldi Lajos miniszteri igazgató nagyhatású előadása kö­vetkezett ezután, aki a nemzetnevelő előadá­sok fontosságát fejtegette. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Antal István dr. nemzetvédelmi propaganda- miniszter jelent meg a színpadon, akit már belépésekor is hatalmas leikes-e-tés-eJ és taps­viharral fogadott a zsúfolt Fáz közönsége. Halai István miniszter a maggar mániás feladatairól Antal látván miniszter azzal kezdte bősze­dét', hogy a most elhangzott történelmi elő­adás egy nagy tanulságnak levonása a fel­adata. Ez pedig az, hegy a nemzeti sorsközösség parancsa alól ebben az országban nem vonhatja ki magát senki sem, legkevésbé pedig a magyar munkásság. A történelem azt bizonyítja, hogy ezzel a nemzettel bármi történik, annak kö­vetkezései végig vonulnak az összes társa­dalmi osztályok életén és eljutnak mind a gróíi kastélyokba, mind pedig a legegysze­rűbb' bányászkunyhókba. Ebből viszont az következik, hogy a nemzet helytállása, kitartása egyszóval nemzetünk­nek a mai vílágkrizisből va’ó megmentése és fenntartása ugyancsak egyformán érdeke minden egyes társadalmi rétegnek, de ha kü­lönbséget egyáltalán lehetne tenni is, elsősor­ban és legfontosabb érdeke a magyar mun­kásságnak. Mert az 1518-as háború tapaszta­ltai azt bizonyítják, hogy a nemzeti csapások következményei alól ta’án van lehetőség egye­seknek, vagy lehetséges kisebb rétegeknek magukat mentesíteni, csak egyetlen r;teg nem tudja magát ez alól kivonni és ez a munkásság. Az összes nemzeti csapások és katasztrófák ostorcsapásai leginkább a mun­kásság hátán csattannak. Ennélfogva. a munkásságnak a legfőbb érdeke az, hogy a nemzet ebben a háborubán helytálljon, abból épen kerüljön ki, sót lehetőleg erköl­csi és anyagi javainak teljességében, mert ez egyben a magyar munkásság jövőLeli anyagi és erkölcsi javainak meggyarapodá- sát és jövendő beívzetének. kfbontakozasjt fogja eredményezni. Ezért a háborúért lehet, hogy egyszer meg fogják a felelősséget állapítani a történelem lapjain, azonban bizonyos, hogy ezt a nemzetet sem közvetlenül, sem köz­vetve a háború kitöréséért semmi felelős­ség nem terheli, sőt ez a nemzet mindeut elkövetett a háború katasztrófájának íeitar- tóztatására. Ennélfogva olyan háborúban vesz részt, ame.y reá van ugyan kényszeritrve és amelyben azért kel! he’ytálinia, mert különben nemcsak ál­lami létében és nemzeti egységében, de népi' exisztenciájában Semmisülne meg. Európai szilvasain ssocíiíts a:&9t<fS3feaí luzíam léire Korunk uralkodó alapgondolata és világné­zete a- szociális gondolat. A szociális gondolat érdekében ez a nemzet az elmúlt két évtized során -európai színvo­nalú alkotásokat hozott létre és amit ma az angolok, mint az uj Anglia szociális újjáépí­tésének bibliáját tárnak a világ elé a Beve- ridge-tervben, arról megállapítható, hogy az ebben a tervben foglalt szouWiis reformok 80 százalékát a magyar nemzet már évtize­dekkel ezelőtt meg’, alósitotía. Ne feledjük azonban — folytatta a miniszter szavait —, hogy a szociális kérdéseknek nem csupán az igények oldalán van je'entősége, de talán a mai körülmények között nagyobb jelentősége van a kötelest-égek oldalán. A szociális gondolat nemcsak szociális igénye­ket, de nemzeti köíeieeségte'.jesitézeket is je­flata! I3t?dn nerazsívédelmi propagandaögj! miniszter beszéde Ezután általános figyelem közepette Antal I István nemzetvédelmi propagandaügyi mi­niszter emelkedett szólásra. Beszédének beve- » zetőjében hangoztatta, hogy ^ j a túlméretezett társadalmi szervezettség sok- 1 szór több kárt okoz, mint akár a társa­dalom szervezetlensége. A társadadmi egye­sületek közötti együttműködés alapja az ősi magyar szervezési forma; az autonó­mia, amely az erők kifejlesztésének sajátos magyar formája. Az autonóm társadalmi egyesületek közötti együttműködésnek a toagy magyar problé­mákban kell megtalálni az együvé forrást, az eggyéválást. 0 nni mag'gsr ember iiiíi?aüása A miniszter beszédének további részében hangoztatta, hogy ma minden magyarnak há­rom elvet kell alapvető gondolatként elfő. gadru. Az első: vallani kell, bog.y a Szent 1 slván-birodalom ezeréves történelme arra kötelez, hogy akarjuk az abban rejlő európai hivatásunkat, valljuk ezt az európai hivatást mnden konzekvenciájával és az érte Isozan- dó áldozatokkal ( egyetemben. Másodszor: vallani kell azt, hogy Magyar-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom