Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-23 / 18. szám

_ 8____________________________ roiiJi t'\ '/.oiiilis védelmet megkopj-.» rnin- vlou .imv;ilat. de ugwnckkor címet; fejében Or.'. .!,;>)> v..-r S.t :ás'.cn.ir,t rr.egi.öve­icli minden tágjától, hogy nemzeti > em­ul, l k:!og.,<t,:l.m, cg\em t > X*»r; >cm­ponti >1 ,:a>."y óltahi Ugye::. Csak ig\ tud­juk elérni .ízt, hogy eliclcdiessüU .» l.ézeb imiit sok lnbijat s a magyar újságíró bccsü- ietéc viss/n>:-v.v ve, ii' t.i tollunk.u odaállít- h.issük .i 165 éves magyar ujságitás elindítói­nak apostoli hite és Hugijainak nemzet nevelő cs országot tanító hivatása melle. Íme most megismerték .1 163 eves magyar újságíró lelki arculatát, Bepillantást kaptuk a magyar újságíró leikébe, amely gőgösen veret elzárkózni talán kppen azért, uvv-t i'/v.i,: heves >iegisn:crc.4>cr:, mcgbecvdeu'cu c* evretetbe:: része, És ha a regi antik szí­nészetnek a? volt a szokása, hogy az elő­adás végén mégegyszer megjelenik a közönség .előtt és tapsokat kér, engedjék meg, hogy t/ előadás alkalmával én is, a magyar ujság- irórendnek egyik szerény munkása kérjél; va­lamit a nagyközönségtől. F.z a kérés nem az antik színész plaudite quaesoja. L;i :cm tap­sot kérek, ntm is szeretett:, vsak megérté::. Méltóztassék megérteni, hogy a nui Magyar- ország ujságirórendje semmi más nem akar lenni, mint egyetlen egy kerék vagy csavar abban az óriási gépezetben, arneK a sorsverte magyar hajót, hála Istennek, uj vizel; íele viszi. Az újságíró mindig szeretett első vo­nalban lenni s ezért nem kér külön jutal­mat, legfeljebb csak pardont, hogy a ;esz.- delmet sem respektálja. A mi rendünknek is t .innak elesettjei és lehelitek megtévsdetijei, tle ugyanakkor vannak i:ösi halottjai, kába- rabol és polgári életből t gye ránt. A trianoni évek uj felkészültséget, uj elszántságot és uj fegyvereket kívánnak tőlünk is s éppen annyi lemondást, mint minden magyar em­bertől. Mi mindenünket, amink van, tudá­sunkat és jószándékunkat, az uj időkhöz dió uj j cl kés :: ü í tségiiv. ke t és törhetetlen hitünket a nemzet szolgálatába állítjuk. Meg csal; ve­zérkedést sem kívánunk, csak azt, hogy köz­katonaként harcolhassunk a közös nemzeti ideálokért. Hogy esetleg hibáink is vannak? Kinek ne volnának gyarlóságai az ég •latt? Mi is csak emberek vagyunk és ha hibánk van, méltóztassék úgy felfogni, hogy ez. is magyar ajándék s a magyar a magyart hibá­jával együtt is szereti. És soha se felejtsek azt el, hogy ma is az a hivatásunk, mint Attila elégő lármafáinak s mint a török / hódoltság idején elpusztult falvakat cs roskadozó kú­riákat járó lantosdiákoknak: sárban, tagy- ban, télen, nyáron, éjjel, nappal, gyalog vagy autón, vonaton vagy repülőgépen, hordozni a soha ki nem alvó szent, örök magyar mé­cset. 184. SZÁMÚ FELADVÁNY. Rímek J. Aniól (Komorovice) Matt két lépésben. Világos: Kí6, Vd3, Bb5, c8, gy: g2, h3 (6). Sötét: Kd5, Hc5, gy: b6, b7, h4, d4, (6). A december 15-én közölt 131. &z. íalad­vany (Cristoffanini) megfejtése: 1. Vr8—e7. (Lodz-i me&terver&eny, 1938.) Világos: Steiner Lajos, Sötét: Opoceoskv. Caro—Kann védelem.) 1. e4, c6. 2. d4, d5. 3. Hc3, dxe4. 4. Hxe4, Ff5, Hg3, Fg6, 6. Hh3. Szokásosabb itt! Hf3, M agy h4). 6. . . Hd7. 7. Hf4, e5. 8, Hxg6, Irxgö, 9. dxe5, Vh4! 10. e6 (?) (világos igy csak sö­tét malmára hajtja a vizet, fizz f-voaa, meg­nyílása után a sötét bástya e vonalon erő- - sen jön játékba.) 10 ..fxe.6, 11. Ve2, 0—0—0 12.Fd2, Hf6. 13. 0—0—0, Fc5. 14, Fe3, Hg4* 15. Fxc5, Hxc5. (Most fenyeget Vg5-j- és Bd2 után biustyakettőzés a d-vonalon). 16. c3, Vg5 -’r 17. Kc2, Bxdl. 18. Kxdl, BÍ8! (igen erős lépés, mely után az í2-gyalog nem tart­ható, a világos á'.l'áisa összeomilik). 19. f4. (Ha Í3 úgy 19. Bd8-f. 20. Kc2, He3 4- stb.) 19... Bxf4. 20, Kel, B12 (világos teljesen veszve van). 21. Vdl, Ve3 -J- 22. Fe2, Bxe2-f- és- vi- ' lágos feladta, mert 23. Vxe2-re Hd3 -f- cs ina-.it jön a következő lépésben. ' ELLENZÉK KITEKINTÉS A VILÁGBA 1943 január 23. Csakmak tábornagy \ I Iniulu ".■ r 1'T r-:rí«Îr*•. lő. 1l : a r 1. Irta : HES2KE BÉLA EUR6PA ÉS IRODALMUNK Irodalmunk < urópni helyéi, kölcsönzé­seit, ajándékait cş I in t;»->\ iszonyait vizs­gálja több mint lek/ci oldalát* könyve- b<’n 11 inkKx .láuoí. a debreceni r^ \ r-rm író proless/oi a. (Európa es .1 maü\ a 1 bo dalom.) Az. arány érzék hiányára \allaiia. ha wc- hán\ borhall he akaniók számolni egy (ilyan könyvről mely hin több évtizedes komoly iroda mi kiilaTouiiiiihâxxâfţ ered «lényeit tárja elénk .1 szerző. Szinti z.i.st csak analilikiis módszerrel lebe1 tarda-ur bírálni, ismertetni.Ezt 1 mii nagy arányai iQialt a rov at sziikres.: boltsaga nem engedi meg. Arra kel! szorítkoznunk ,1 hát. hogy a nagy mii ji lent őségére ramu- tassnnk s cgypár sorbau \ iss/bangozzuk azt a pontosan körvonalazott irodalmi európatudatot, melv ennek az adalokban gazdag könyvnek a hípj írói f lénk árad. Három nagy kérdésre ad füleidet ilau Kiss professzor könyve; mi'yen mérték b<n és hogyan b itóit a többi európai né­pek irodalma a üdénkref Alii jck-ntbcl irodalmunk Európának? Ma işmer 11 vi­lág irodalmunkból? A kérdésekre adott Ideietekben bei-la­zulod ik uz az ál*>lá> ainely-et szerzőnk a könyv erején kifejez: legjobb utón balad iroda-műnk az enrópaisodas felé elvan értelemben, bogy nemcsak „exotikuin.” legyen az európai olva ú szemében, ha­nem mindenki észrevegye benne azt, hogy irodalmunk minden eklektikus jellege mellett szerves része annak a csodála­tos szellemi talajnak, {imolyböl a művelő­dé* legszebb fája. az európai irodalom ki­nőtt. Haszonnal forgathatja mindenki e könyvet. Több évtizedes munka szinté­zise vad iroda'uu nézőpontból is páratlan európai helyzetünkről, saját«- < klektikus szellemünkről, irodalmunk csodálatos színgazdagságáról. 1 11’zás ué-kiii luoud- liatta irodalmunkról Ba-ldenspergcr, a nagy francia eszfétikus, hogy „hu uz egyetemes irodalomtörténet minden kor­szakát az altkor legvirágzóbb irodalom* mai képviseltetnek, alter a XIX. század közepe a magyar irodalom korú volna "> Baldensperger francia. A magyar iroda­lom részére általa kijeidét időre cstk a francia realizmus kialakulása s ö mégis nekünk juttatja a jellemző irodclmiság babérját. Ez a pártatlan ítélet irodalmunk sajátos értékei meglett bestéi. Ezt tudato­sítja bennünk I 1anhi*s professzor 1,'önyre. S21NBÁP Milyen ki szül mi tkot óban uz utókor íz­lése és ítélete! Ki tudná megmondani, hogy mi maradi meg á szellem jelentéből u holnapban, amikor a sors meglepőbb­nél-meglepőbb jelenségeket teremt a teg­napból a mába roló átmentéssel kapcso­latban is. Az úgynevezett „utókor" meg­lepetéssel mindig szolgálhat, sokszor té­vedhet is, de egyben csidhutatlan: pelőbb vagy utóbb az igazi értéhet felszínre dob- 'jo. Erre a legjobb példa Krúdy Gyula esete. Életében nem, volt „elhallgatott" író. Gondolom, hogy nem panaszkodhatott a' sorsúra, de nem kapta meg azt az értéke­lést, amelyet különleges írói tehetsége, páratlan mesélőkészsége, csodálatosan szí­nes stdusa megérdemelt volna. Egypár év­re halála után Krúdy Gyulát ismét felfe­dezte a mágyar olvasó s a jelek szerint most már az irodalomtörténet is arra a díszes helyre fogja termi, ahová csak iga­zi nagy értékeinket helyezik. Krúdy Gyula „újjászületésének1,1 is megvan a maga története, amit bizonyára majd meg fog Írni valamilyen lelkes t- nér, vagy doktorátus egy hosszú értekezés­ben. E történetnek egyelőre két fontos fejezete van. Az Aső az, hogy Murai Skín- dor, vitathatatlanul ,,tani irányi“ minőség­ben megírta Krúdy G)tda életregényét „Szinbád hazamegy“ címmel. A. második fejezet petbg az a kiadói <:ihatározást amely Krúdy Gyula valamennyi miivH uiból kiadják■ s ezzel kie'égHik azt <1 köny- nyen magyarázható széleskörű erdei, <, dést, ami a mag var olvasók kör* ben a kitűnő ni agy <11 elbeszélő md/'i iránt utóbbi években megnyilvánult. Okos gondolat tolt a I ion1 hu I árstdut részéről újból kiadni Krúdy (/ytthi f'lejl keletien „Szinbadját“. (Szinbád ifjúsága <:s megtéri se). Ezzel nemcsak a ..nV'gyur l'roust’’ ke'iű még több magyar vlvn.ú kezébe, hanem a regi olvasol, is, Szín had nagyszámú hívei, csodáéi é< kedvelői, kn{iják 11 j köntösben, a mesevilág váltó- z'llan gazdagságában mindazt, ain't KradI Gyula ragyogó tollú az időtlen­ségbe átmenteit. Vájjon melyik magyar otriQsó nem találkozik• szitásén a lyzin búd körül ,,éU)“ alakokkal? Ki nem sza­kit cn\ órácskát ebben az elsöfé'titet/ / 1ágban arra, hogy gondolatban Szinbád- konflisán fldöcögjöu abba a világba, uw a feketeszemű és ill'dosszáju Lenke, uz arányin* daillonos cukrászáé: Ima /u 0 (sábiio G(damb Inna színésznő, ( hár- mnsiuuuj' , pomádésfejű luvug Uertyáiinz- ky, Sir it ur, a tornatanár, a heves Dodii­dat Borisba, a lHukesztyüs Bella, -• \lá- uyo/ci kisasszonyok, »,akikért az űieghu- rang és . jlul* i> incgszo ah' . \abri , az inná, el.: olyan finom volt mait egy királyi kézirat'1 Mimi, a telegráfista kis­asszony és Fánika, a ,,kismadár“, az ■eteti.oinoK “ urcidnlu 1 iota Kell ényi Yugy Sámuel, a ,,n\nemmazott" komédi­ás, a garilmldişta C.sál,', n csontos Aalti- n’czki kisasszonyul:, a Pelöji-f rizurás Macskást, Eszter, a szivarozó leányüsz- 'Ztm\, Yfúlyi ü Fcrhó, a puzdari pap cs a fUntás Port obiin yi ur túrja öl? 1 ragyogó stilus, uz elbújó,á incseles arany pora csillog Krúdy Gyula Írásainál: mmden sorún. ..Szinbád“ egy oly un író müve, akinek minden eszközt megadott <7 Fenn ltdó arra, hogy ,,irodalmi isk olát“ teremtsen. Teremtett i.s és ennek az isko­lának sok tunitványu volt és run s ezek k'özöt olyan is aknát, akit úgy Inénak, hogy Mórái Sándor. Szinbád meghajtó mesétuctései között olvassuk: „Minden embernek van valami titka, amélynröl sohasem beszél életében. Régen elmúlt dolguk, szégyenek, kalan­dok, szivfájásol. és lelkipofonok'. íz vol­na a legérdekesebb olvasmány, ainc'yel a halálos ágyán mondana el valaki őszin­tén. iguzán: a titokról, amelyről az ételen át hallgatott'1. Knuíy Gyula ezt oz el- mondhalatlan titkol mondotta el Szinbád történetében. Ez á titok volt élete legna­gyobb gazdagsága. Elmondotta s ezzel megfosztottt sajátmagái a kincstől, de gazdagabbá telte vele olvasóit. Ae le­gyünk hálátlanok ezért a nagy ajándékért• Mesét adott nekünk'. S mi lenne nagyobb kincs a mesénél ma, amikor a Szörnyű valóságok idejét éljük? „HASONLÓAK A GYERMEKEKHEZ“ Mgirtuk; már e helyen, hogy az 1942-es Goncourb-dijat Marc Bernardnak ítélte a ,,Ti- zek-Akadémiája". Azóta bejárta a magyar sajtót is a hir és sajnálattal 'áttuk, hogy egyes lapok milyen nagy tájékozat' anság- gal közvetítették ai díjazott regény írójá­nak személyi adaíait és irodalmi munkássá­gának jellemzését. Négy lapban négy fran­cia várost jeíö'tek meg Marc Bemard szü­lőhelyeként. Tévedések elkerülése végett mégegyszer megírjuk, hogy' Marc Bernard Nimesben ez iile telt és díjazott regényének cime: Pareils á des enfants, ami szószerinti magyrar fordításban = „Hasonlóak a gyerme­kekhez". Marc Bemard ebben a könyvben saját germekk-orínak a történetét meséli ei. Magkapó részletességgé’ jellemzi mosónő édesanyját, aki „képtelen volt egy főur al­kalmazottjaként élni, mert jobb szegényen, de függetlenül, szabadon dolgozni azért, aki hasonló a gyermekekhez, a fiáéul". Marc Bernard könyve megrázó olvasmány. Semmiféle „regéhyesség" nincs benne. Egv sivár gyermekkor minden keserűsége, nyo­morúsága és érzéseket senyveszíő, korán meg- ’átott reálitása- szól a könyv lapjairól. Az őszinte vallomás a párisi Gallithard-cég ki­adásában je’ént meg. raj )<••.(•! z< ijc ön I <’ > jrlminyi ■ I, r>)*i-t fi t Jupa! 1 oblu ( ii. I • ben ! ’1 .v/ I (KakHi:iI iuli'.-tai.ieyrd, -uf: iuiib i tonik hiitHí1) (mir jöiiariui' -iiok;i <•* vezérkari fonóké, az ; | -1 1 w zÁg mV*i-.ékjuló szf’111«• J\:"Á‘’i ki,7.ó ;oro!- bíi:íY. < -akmti! ór*(b r-ét.i !. ; ídltato ln», ljop.i' u füj-i oziaű-U h;i<l- <*:-cy toiíi- jaiból é> ;i bitói, s y • 111; t .1 r- fi ^ lia pco - o I; c-uq »utjai hol >■;: ysepo--, és erős torok haflsi'icjy növ i -oló.lott tj.-.-zy.e. Jtz a fidHdal Kawzi jxnsárü liárujl, aki I IKlii-lian, áruikor a török csaló dókat a esalúdiievrk viselésére is J-;öi.elez- tfk. a (.,-akmak nevet vette fel és aki Törököt -zóp;l*an effyediil érte el a 1 áboiTia^ryi rangot alapo.- katojia.; kii-.é})/«'.-. és oaíevjelentöségö l a-órai sikerek után. Amidőn Ibii novoio- lif»i éh(*ti az a ugrói-francia flotta be­told a Dardanellákba, Kawzi ['isi volt a torok eüt-iiallós lelke (■> <*■- -zánt-am tiaíryinéri ékben bozz;'i|ó- íult a török győzelemhez. Kivai-* szerepet játszott a go.lüpolii váUöí- kuzasban H a l-.ove4kezo évidibcíi, íunelyei; újabb, sikeresen megoldón u»lad;itok elé álli’oltiiU, inig nem Ke­inél Mn-uaía. az uj l'örökorszéi^ megtereiiitöjü nemzet védelmi főbiz­tossá os ii«»ni sok iml később a bizio- sok tanáesának elnökévé nt*vezte ki, amikor Ntaíviikkel év izniet Inouü- vel euyiiit ti torok hármas csilla# rgyi!-: tagja lelt. V tötök nép i»nuek a hát tiiih csilláin:::k köszönbe-i nem­zeti é- óHinni leliáinatlu-ait. Az uj t örök hadsereg megszervezésének szenteli jeleulee U4 éves tábornagy egész < !etéí mérhetetlen szorgalom­mal és kitartás-ai Katonai méltósá­ga ellenére egyszerű, életmódot foly­tat és bilsógescn kitár’ atyáink er­kölcsei meliélt. Saját szükségletei: a mhihinimra csökkení-i. tiszta és vi­lág»')' cles stílusát- nőin csak hoiiít- társai ismerik el, hanem a Törökor­szágban élő knlföldiek is. Ataturk leg bensőbb tanácsadói közé tartozott és ezt a szerepet játszotta tovább is Inonü mellett, amióta Izmet Inorrn Atatlirk övökélx' lépett- Csákinak az államelnök mellett ál), mint az egyik legjelentősebb politikus, aki tisztá­ban van a jelenlegi katonai helyzet­tel éí éppen ezért erélyesen harcai Törökország semleges politikája ér­dekében. Az erdélyi ingcxtlanelidcgemiések jóvátétele című könyv most jelent meg. Írták: Dr. * Drágffy MUdós, a m. kir. tgózságügywi- § nisztériumba beosztott hír. töf£*VfySzé’i bró és dr. Villányi Pál budapesti ügyvéd. Az 1440—1941. M. E. sz. rendelet ülte­tövé tette a román megszállás alatt a bir­tokos kényszerhelyzetében, vagy egyéb­ként értékükön ahd eladott erdélyi és ki ­lét magyar országi ingatlanok tnsszáperié- sét, illetve azt, hogy a károsodott tulaj­donos ingatlana megszerzőjétől méltányos kártalanítást igényeljen. Ezzel kapcsolat­ban a vitás kérdései: egész sora meri t fel. A könyv d legújabb bírói gyákor’atban kialakult elvei: alapján foglal állást uz ér deklődés homlokterében álló kérdésekben és ezzel nyilván hozzá fog járulni a né­mely vonatkozásban még fennforgó bi­zonytalanság ki küszöböléséh ez. A könyv a szorosán vett joganyagon kívül ismerteti a rendelet hátterétt a román földreformra vonatkozó törvényes rendelkezéseket és közti a rendeletre vo­natkozó eddigi bírói gyakorlatot is. A könyv ára # pengő, és megrendelhető a kiadónál, a Fel.dmann-féle könyvkereske­désben, Budapest, V., MarkÓ-utcá 25. sr. (hözp. kir. járábiróság csaru okában.) UJ BÉLYEGÜZLETI mmé mMA iHB V ilágvárosi választék. í Szolid árak. Albumok.- Bclyegkéüékek raktáron, Heiczeg Ernőné bélyeg­kereskedő, Dávid F.-u. i2. Vétel! Eladás1, Csere! Teleefon: 10-69. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom