Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-09 / 6. szám

t y jaÄttür S, im la í* Ä» 3% Z £ fa ggmgBBWWHPiiat ? OROSZHEGY-DIflFflLVfl /rí«; DK. BÁLINT JÓZSEF. A falu fekvése. ő. Székelyfölden, Udvar- helymegye északi részén fekszik Orosvhegy, Széke.y udvarhely tűi mint' j egy 13 km. távolságra. Színtiszta székely ma­gyar község. A szinte mértani po-ntossaggal kirajzolt hegy.koszorú: Láz-hegy, Őrhegy, Dankostovatetovel, Deskő-hegye, Simonné- oldaía, Közaprec s a Csere oldal hegyei úgy veszik körül a falut, mintha védelmet nyújta­nának a dolgos, szorgaraias székely népnek, amely közel egy évezrede lakja ezt a nagy községet. Kicsi terülteid termőföldje alig ad kenyeret a nagyszámú lakosságnak, mert hiszen a közel 3000 lelkes község termőföldje mindössze 3000 holdra tehető és igy egy le­ír kre egy hold föld jut. Közbirtokossági va­gyona, amely jelentőn erdőterület s északra a gyergyócsomafalvi, északnyugatra a göigé- nyi. havasokkal határos, megoszlik Székely- varság és Oroszhegy székely népe között. Székelyvarság, ame.y több mint három év­tizede önálló község, 18—20 km. távolságra fekszik északon s eredetileg Oroszhegy köz­séghez tartozott. Innen Oroszhegyről vándo­rolt északra a népfelesieg és alapította az uj községet, Székelyvarságot önálló községgé. Ma is olyan nagy Oroszhegy község népsza­porulata, annyi a székely gyermek — hála Istennek —, hogy legkevesebb 50 családot minden zökkenő nélkül ki lehetne telepíteni. Ä íalu élete- A közbirtokossági erdőva­gyon, közvagyon s arány­jog szerint élvezi azt a község lakossága » termeli ki eiadó tűzi és épiüetfáját, amit Szé­kelyudvarhelyen és környékén értékesét. Ré­gebben megrakta szekerét deszkával s a tá- . voii 50—100 km. távolságra Medgyec (ina még megszállt terület) és vidékére vitte az orosz- hegyi székely deszkáját s hozott érte kukori­cát, búzák Ma sokkal nagyobb távolságra, Ma­rosvásárhely felé vezethet csak útja de, 22 éves leszegényedésében, kifosztott.ságiban, már erre sem képes. Sokan faedény készíté­sével segítettek magukon s a régiek közül még világosan emlékeznek arra, amikor egy- egy emyős szekér megrakva cseberrel, ká­posztás káddal döcögött a Nyikó vagv Kü- . küllő menti országúton e tért haza megrakott gabonával. Â Íalu népe. Az oroszhegyi székely mindig, a múltban is, »geo szegény volt s a nehéz munka télen-nyáron keményen kijutott neki, Itt mindenki dolgozik pitymalattöíi vakulásig. Nemcsak férfiember veszi kezébe a munkaßzerszämot, de az asszo­nyok is keményen dolgoznak, sőt az apró gyermekek is mihelyt annyira cseperednek. Munkára sohasem keli őket biztatni, mert annyira szorgalmasak, hogy éjjelt is nappallá tesznek. Tavaszon és nyáron a mezei munka, a sziklás talaj termővé tétele, télen az erdő­lés és a fuvarozás a pénzkereseti forrása. De azért élnek és megélnek, mert közel vannak az Istenhez, nemcsak a hegyek ormain, de lelkűk, szivük belsejében is. Vallásos, buzgó katolikus az oroszhegyi székely, ennek kö­szönheti, hogy szorgalmas munkája után va­lahogy megél. Temploma a falu szive. Ide siet vasárna­ponként' s Jézus szent Szivétől nyer erőt nehéz életéhez. Minden esztendőben elzarándokol kereszt alatt Csiksomlyóra, hogy hazánk Pát- rónájától, a Boldogságos Szűz Máriától kérjen segítséget, kitartást, türelmet és kenyeret. Templomát is Nagyboldogasszony tisztele­tére szentelte s a régi kicsi templomot le­bontva, a román uralom alatt a legnehezebb időben épített* újat helyébe. Sok baja volt ekkor is. Márton Árpád, a zebelakai származá­sú székely plébános életével fizetett, hogy az Urnák uj, szebb hajlékot építsen. Ez a buzgó, Krisztus Szive szerint élő pap tizenöt évig volt plébánosa a falunak s neki köszönhető a régi templom romjain az uj felemelése. Elődje, Kiss András, Csíkszeredái származású, még most is nyugdíjban élő, szenteled! pap 25 évig volt a falu lelkipásztora. E két tény- bői is világosan látszik, hogy papjait megbe­csülő, vallásos, Istenfélő nép lakja Oroszhe­gyei, a havasalji székely községet. Jelenleg a lakinak flata1, agilis, igen tehetséges plébá­nosa van Ambrus Szanie-zló ezernél vében. Tűzvész Az Úristen mégis próbára tette a faluban s2^kely népét s Oroszhegyet ke­ményen meglátogatta. TM2 jú­lius 20-án, a nyár derekán, egy verófényes gyönyörű nyári napon a falu also része, az ősanya község Diaialva, csak­nem teljes egészében leégett, a tűzvész mar­iakká lett. Egyik napról a másikra, sőt egyik óráról a másikra az irtózatos katasztrófa 32 becsületes székely gazdái juttatott koldus­botra. A tűz délelőtt 11 órakor kezdődött Berkeczi József gazda telken. Okát kideríteni nem lehet. Talán gondatlanság, talán éppen azon idotajt az ország különböző részeire hulló szovjet^ gyújtó pa’.aokok, vagy más egyéb . . . nem lehet biztosan tudni, mi okozta a szörnyű katasztrófát. A pusztító tűz a szélben való­ságos ördögi tűzijátékot végzett. Hiába ver- ■fék félre a harangokat, hiába sírt. a falu tor­nyának ércszive és hiába volt a környékbeli faivak nagy segitsege, emberi erőt meghaladó védekezése, a szél tüzes repülőgépként vitte rangúval az c-gő háztetők zsindelydarabjait s a szu imafed el es csűrök égő zsupkö Legeit s egy- zene 4—5 helyen lángoltak u> fehérre meszeli diaiéival házak. A falu népe a mezőn, az erdőn és a havason dolgozott, Azok kevesen, i.ri:. ha/zászaladhalfafc, már csak égő romokat Idáitok. Kivonult Székel /udvarhely, Zete'.aka, Székelyazentkiróiy, SzékelysaeQtl ólak tűz­oltóeága is nokiik köszönhető, hogy az egfez falu nem lett a tüzvéez áldozata. Á vizszegény iuluban mintegy tel kilomé teres távolságból kellett a vizet a vizipuekákhoz szállítani. Em­berfeletti munkát végeztek a tűzoltók. Ki* apadtak a falusi kutak, elfogyott a viz, egész estig tartott, amíg elrekesztették a tüzet. A pusztulás képe leírhatatlan volt a lalu- ban. Egész utcasorok égtek le és 32 gazda tel­kének füstölgő, üszkös házsora jelezte a pusztító veszedelem útját. Még - a tűz. elol­tása után is órák hosszú során át szálltak a pernyéi) a levegőben s fojtó, nehéz illat ter­jengett. a faluban. A romok között Kiásott görög és római városnyomok jutnak eszünkbe, amint a pusztító tűzvész után szem­léljük Oroszhegy romjait. Az egész falurész- ből semmi más nem maradt, csak a házak kőből rakott talapzata, de ezek a kövek is tüzvörösre égtek a pusztító lángok között s ha hczzárugunk, szétrnáilanak. Diafalvának nevezik Oroszhegynek azt a részét, ahol a tűz pusztított s a falu történetének hagyománya szerint ez a rész volt az anyaközség, az első település, itt épült valamikor az első temp­lom a faluban. Most azonban még korom is alig van Diafalván, mert minden szürke ha­muvá égett. Nem lehet eligazodni, hol volt az udvar, hol az utca, minden egyformává vált a tűzvész olvasztó kemencéjében. A leégett gaz- Az ősi családok közül a Bä* j'i. lint, Vass és Kovács csalá­dók lettek a tűzvész áldo­zatai. Nev&zerint: Benedek János, özv. Benedek Mózeané, Nagy Mózes, Vass E, József, Fancsali Sándomé, Gergely L. Dénes, Kovács P. Dénes, Barabás József, Ba­rabás Dénes, Major János, Vass M. Ferenc, Barabás Áron, Tamás Ferenc, Bálint Gergely, Vass M. Mózes, Bálint József, Bálint András, Bálint Károly, Vass M. János, Vas« F. Mi­hály és József, Berkeczr P. Jőz6ef, Szsáz Ger­gely, Vass E. Dénes, Bálint M. Ferenc, Pál Gáspár, Márton Péter, Barabás János, Ko­vács K. László, Kovács B. János, Szász Zsig- mond, Jakab Dénes, Bálint M. Gáspár. Segélyezés. Az elí?ő gyorssegélyt Urvar- hely vármegye főispánja, clr. Sebssi Ákos vitte az oroezhegyieknek. Majd Kállay Miklós miniszterelnök, Keresztes-Fi* scher Ferenc belügyminiszter küldötte el ' gyorssegélyét a tönkrement falunak. Báró Bánífy Dániel földművelésügyi miniszter hat­hatósan és nagy segítséggel sietett a leégett íaiurész segítségére, 20 ekét és 200 mázsa szénát ajándékozva, znajd Káilay Miklósáé ci ­pővel és melegruhával látta cl a bajbajutotta­kat. Az udvarhelyvármegyei gyűjtést Szent­királyi Kálmán szervezte meg a Szoc. Gon­dozó Hivatal utján. Egymásután érkeztek az­után a kisebb-nagyobb segélyek a leégettek részére. Az Erdélyi Párt Országos Központja tagozati szervezetei révén sietett az oxoszhe- gyiek segítségére. Az Erdélyi Katolikus Nép- szövetség szétküldött kiadványában képekkel mutatta be Oroezhegy-Diafalva pusztulását és kérte a magyar testvérek segítségét. Az oroszhegyi közbirtokosság épületfaanyaggal sietett a bajbajutott székely gazdák segítsé­gére. Építkezés. Bár a segélyezési akció megin­dult, amiért üles&e hálás köszö­net mindazokat, akik kinyitották szivüket és erszényüket a bajbajutott székely testvérek felsegélyezésére, mégis az összegyűlt pénz el­enyészően csekély ahhoz, bogy az építkezé­seket még ezen az őszön meg lehetett volna kezdeni. így az oroszhegyi testvérek ma is hajléktalanok. A korán beköszöntött tál, s a frissen esett hó annyiban jött segítségükre, hogy most folynak a kalákák, amelyeknek se­gítségével a kitermelt fenyőfát a havasok­ból beszállíthatják. Még egyetlenegy tűz-káro­sa it sem kezdhetett hozzá az építkezéshez, részint mert fáját most szállítják, részint és főképpen, mert nincs elég pénze. A begyült pénzből a mai napig minden tüzkárosult családtagonként 100 pengő ruha- segélyt kapott, hiszen erre volt elsősorban szükségük, mert csak abban az egy szál ru­hában és fehérneműben maradtak, ami éppen a tűzvész akaimával rajtuk vo’t. A sok szö­vevény, a sok szőttes ruha, a magasan vetett gyönyörű páraás ágyaik, egy életen át a ka­napékba elhelyezett sok-sok szőttes holmi, jó meleg gyapjúból készült harisnya és ujjas, csaknem minden családnál a pusztító tűz mar­taléka lett. Es az a baj, hogy mindezt most pénzzé1 sem lehet pótolni és újólag besze­rezni. A begyült pénzből családonként 1200 pengő építési segélyt kaptak az oroszhegyi tiizkárosultak, még rendelkezésre áll 3000 pengő és ez az összeg letétben van az orosz- hegyi Hitelszövetkezetnél, ezenkívül az Érd. Róm. Kút Népszövetség szintén Összegyűj­tőit 300U pengőt, amely összeget az e'übbi 3000 pengővel együtt az építkezések megin­dulásakor fogják kiosztani. Mindez a segítség szép ajándék, de mégis csak crop a tengerben, hiszen a mai körülmé­nyek között még meg sem közelíti azt a kárt, amit az oroszhegyi székelyek szenvedtek s az építkezéshez legfeljebb csak egy épület őse-5 iépfedél anyagának árát fedezi. Amikor ezelőtt három esztendővel orz elekor bukovinai székely köz­ség: Józsefialva leégett, az erdélyi magyarság vall árkülönbség n<Kk>il gyönyörű példáját adta- az együvétart ozás testvériségének k a magyar áldozatkészség és INTÉSETEK és VENDÉ - LŐSÖK FIGYELMÉBE I Elsőrendű minőségű vefemónyek és faj almák kaphatók: Sárgarépa —----------------------100 kg-ként P 30.— Pel ezselyem-----------------------100 kg-ként P 60.— Fajalmák---------------------------1 kg-ként P 1.10-tól. Fenti árak tsfo raktár értendők. Biasini Sándor ülóda nagykereskedés, Mátyás király-tér 20. szám és lülöp Géza nagykereskedés, Széchenyi-tér 19, szám. áldozathozatai fényes bizonyítékának. Akkor > kérni sum kellett. Valósággá1 omlottak a j pénzbeli és más adományok. Ma egy megna- ' gyobbodott Magyarország magyar társadalma minden nehézség nélkül hetek alatt adhatta volna össze a szükséges összegei. Itthoni székely testvérekről van szó. Az oroezhegy- diafalvi tűzvész ugyan nem sújtott annyi gazdát, mint a józseffalvi s ha méreteiben nem is volt akkora, de lényegében, pusztításában mindenképpen hasonlítható a józseffalvi ka­tasztrófához. Székely ember nem szereti a koldulást és nem is gyakorolja. Nagy a bá­nata, ha kegyelemkenyeret kell ennie. Égeti a szivét, mikor kéri, a szájai), amikor eszi, de az oroszhegyrdiafaivi székelyeknek ez el­itéit cselekedetre, eajnoss, rá kell szoktatni a kezüket, mert az elégett családi személyt újra fel keli építeni, az elpusztult bölcsőt újra helyre kell állítani.. Igen sok itt a sz - kely gyermek.. Ezért magyar közérdek, Orosz- hegy-Diafalva újjáépítése, amelynek a táv. szón meg kell történnie! Józseífalván két hó­nap alatt 84 uj épületet építettünk s nem hagytuk a rettenetes tél előtt az utcán test­véreinket, Oroszhegy-Diafalván 32 házról és csűr építéséről van szó, s az oroszhegyi test­vérek ma a tűzvész után 6 hónap múlva is még hajléktalanok. Éppen ezért induljon meg már a magyar szivek és lelkek között a kö­telesség ós áldozathozatal szent szelleme és aki még nem adott volna, küldje be önkéntes adományát az Érd. Ka4. Népszövetség 72 72b. számú csekklapján, vagy pénzesutalványon az Erdélyi Katolikus Népszövetség Kolozsvár, Farkas-utca 7. címére. A tettel; besaélnek, az üres szavak csak növelik a magyar szenve­dését. ffagQ&r Evangcilumi raonhásszöveísig Irta: Dir. Csiga*/ Sándor Kövessük a józsefíaivi példát Pár évvel ezelőtt egy uj társadalmi szociális szolgá’at jelentkezett a magyar éledi porond­ján. ÉJétrehivói: Muraközy Gyula, a Refor­mátus Etet felelős szerkesztője, a Kálvin-íéii gyülekezet költőpapja és Gáspár Béla buda­pesti református vallásoktíató-le'kész. Az evan­géliumi szocializmus eszméinek a zászlaja alatt kívánják megszervezni a magyar protes­tánsokat. A programot Muraközy Gyula fej­tette ki nagy népszerűségre emelkedett füze­teiben. Ezek: akar az Evagéliumi Mun­kásszövetség" és ,,Evangélium és Munkácezö- vetség.'* A program valóra váltaíán és a szer­vezésen Gáspár Bé’a buzgólkodik fáradhatat- lanul. Az alakulás óta eltelt idő igazolta a mozgalom jogosultságát és szükségességét Célkitűzései, munkája a fővárosban és szerte az országban élénk visszhangra találtak), na­gyon sok he’yen megalakultak a helyi cso­portok, amelyek nagy lendülettel végzik az evangéliumi szociális öntudat és közvélemény kialakításának missziói munkáját. Az Evangéliumi Munkásszövetség meg van 7„ödve arról, hogy küldetést teljesít, amely- tő' nem húzódozhat, amely elől ki nem tér­het 3 amelyet vállalnia kell minden kockáza­tával és minden ígéretével. S kérdezzük, volt-e valaha k nagyobb szükség erre a küldetésre, mint éppen most, történelmünk legválságosabb napjaiban? Miben is all hát ez a küldetés? Legtalálób­ban egy bibliai kép szemlélteti. A Hóreb hegyén nőtt csipkebokorról azt olvassuk, hogy ég, de rueg nem emésztetik. Asíi is olvassuk továbbá a Szenti rá sb an, hogy ne rémüljünk meg a tiiztői, amely közöttünk támadt. A ma­gyarság is a szociális átalakulás szenvedélyé­nek lángjában ég. Ég a vágytól, hogy meg­valósítsa a tareadalmi igazságosságot, amely­nek kereteiben az emberek jobban megtalál­ják boldogulásuk útját és feltételeit. Az Evangéliumi Munkásszövetség nem fél ettől a tüztől, csak arra ügyel, hogy az idők tüze a lélek füzévé mélyüljön el. Nem vállaíkozha- tik arra, hogy ezzel a tűzzel rémitse az embe­reket, vagy hogy azt éppen kioUani segítsen. Krisztustól vett küldetését éppen abban látja, hogy ezt a tüzet úgy ápolja és táplálja, hdgy az a salaktól, az önös emberi indulatoktól megtisztulva ne pusztító erő legyen, hanem jótékony hatalom, amelynek áldásos a hatása minden vonatkozásban. Az evangéliumi szo- ciáíizmus tehát küldetését abban Látja, hogy a szociális megújulás vágyának tüzét ugy éiessz©, hogy abban a magyarság meg ne einóeztessék s el ne pusztuljon, hanem hatal­masan megerősödjön. Ebből következik, hogy atz evangéliumi szocializmus nem keres forradalmi utakat és módszereket, amelyeket, a nemzet mai válsá­gos helyzetében sokszorosan veszedelmesnek és végzetesnek tail, hanem békésen, alkotmá­nyos utón akarja megvalósítani célkitűzéseit. Mi sem áll távolabb tőle, minthogy az uj szabadságharcát vívó nemzet testi és lelki erejét pártiiltéssel, iázadással, hűtlenséggel gyengítse és aláássa. E helyett éppen azt tartja elsőrendű köte­lességének, hogy az országot segítsen meg­óvni a meghasonlástól, mert jól tudja, hogy elvész az az ország, amely önmagában meg- hascmlik. Ezért kíván aranytűd lenni a régi és uj nemzedék, a fizikai és szellemi mun­kások, a tőkés, a munkavállaló és a külön­böző felekezetek között. Ezek mindenike csak. rész, amelyek fe'ett ott áll a haza, a nemzet, mint egész. Az egész pedig mindig előbb való, mint a rész. Az Evangéliumi Munkásszövetség minden célkitűzését az egészre, a nemzetre vonatkoz­tatva állítja fel. Szent előjogának tekinti a nemzeti egység szolgálatát. Ez egység legbiz­tosabb fundamentumának pedig Krisztust tartja. A nemzeti közösség é1 etében is Krisztus a szegeletfcő. Szembeszáll tehát féle­lem nélkül minden olyan törekvésnél, .-unelv j a bomlás csiráit hinti széjjel. S itt hű ós éber : orálló akar lenni, mint aki idejében jelt ad, mert észrevette a fenyegető veszedelmet. A nemzeti egység kialakításában nélkülöz­hetetlennek tartja a magyar önérzet, a nem­zeti öntudat szakadatlan szítását és ébrentar­tását, hogy az egy pillanatra se aludjon ki, de még csak el se halványodjon. Az Evangé­liumi Munkásszövetség nem politikai párt, pártpolitikával egyáltalán nem foglalkozik A pártok változnak és elmúlnak, de „Jézus Krisztus tegnap és ma ugyanaz volt és mind­örökké is ugyanaz lészen~ s ,,az ő beszédei soha el nem múlnak." Az Evangéliumi Munkásszövetség tehát az­zal a feladattal jön, hogy elsősorban saját i tömegeinek a szociális területen való irányítá­sát kezébe vegye, hogy azok szociális meg­határozottságukban is megmaradjanak a Krisz­tus egyházában és a keresztyén világnézet­ben. Segít eligazodni nemzetünk szociális problémáiban, tárgyilagos megvilágításba he- * lyezi a szőnyegen levő kérdéseket ér kifejti az azok megoldására vonatkozó nézeteit, , hogy igy a szociális problémák területén he­lyes szempontokra tehessünk szert. Egyszóval a mái magyar élet kérdései ós az evangéliumi szocializmus eszményei közötti vonatkozáso­kat akarja megvilágítani. Az evangéliumi szociálizBjus tanításai alapján kívánja szol­gálni a magyar gondolkozásnak és közvéle­ménynek szociális öntudatosságát és önálló­ságát. Az Evangéliumi Munkásszövetség jelszava: „Istenért, hazáért, családért, kenyérért.” Tehát a _ szociális problémában nemcsak kenyérkér­dést és bérharcod lát, hanem elsősorban lelki kérdést. A szociális feladatokat tehát nem a materializmus, hanem az evangélium, a ke­resztyén világnézet alapján akarja megoldai. Hü marad az Ur Jézus ama tanításához: „Ke- I ressétek először Istennek országát és annak igazságát és ezek — t i. a földi javak — uimd megadatnak nektek.“ A Szövetség Központja a IX. kér., Ráday- utca 5., I. emelet 3. szám alatt széke1., ahol ■ mindennemű felvilágosítást készséggel meg­adnak. Mint a „Magyar Takarmány mag Termesztő Egyesül ésQ tagja a mostani gazdasági év tavaszán szerződéses alapon, lóhere-, lucerna-, íehérheremag'ot termeltetünk. Vető­magot 18 havi hitelre kamatmente­sen az Árhivatal által megállapítan­dó vetőmagáron bocsátunk rendelke­zésre. A leszállított termésmennyiség után a. mindenkori maximális áron felül 10 százalék termelési jutalékot fizetünk. Előjegyzéseket elsősorban az EMGE gazdakörei és körzeti bizo­mányosaink utján veszünk fel. To­vábbi felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. E/défiyS Gazdák Magértékesitő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom