Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-04 / 2. szám

jantftr 4. «LX.Elf ZEK 5 Aki az erdélyi borvizet elsőnek propagálta Szamosujvár, — 1800. Az ősi örmény városban él egy magyar orvos. Nyúlás Fe­renc a neve, érdeklődő, kutató, tanítani vágyó szellem, sőt egy kissé forradalmár. Az akkori idők büvös-bájosan kuruzsló világában nagy tudós ő, aki szembeszáll és nyíltan hirdeti a természetes gyógymó­dot. Nyúlás Ferenc nevét régen elfeled­ték, nem emlegetik nevét iskolakönyvek, sem régi kalendáriumok. Névtelenje a magyar tudománynak, nem szerzett Ta‘ gyónt, sem hírnevet. Mostoha sorsa van az ő idejében az orvosoknak, hiszen sok­kol később, a legendás 1848-as esztendő­ben is, magában az erdélyi fővárosban Kolozsváron mindössze tizenkét gyakor- Jóorvos dolgozik. tizennyolc sebésszel, harminchét szülésznővel’. Szamosujvár kicsi, régi városában, a bőségben élő örmény világban, a cifra és polgári jólétet sugi'rzó házak között jár­kál naponta Nyúlás Ferenc orvostudor. Mindig gondolkozik, mindig töpreng va­lamin. Van egy vesszőparipája: az erdé­lyi borvizek. Ismerték előtte mások is é vizek hatását, de Nyúlás doktor esküszik, hogy ezek a vizek csodálatos erőt rejte­nek magukban. Minden betegének azt ajánlja tehát, hogy utazzon az erdélyi be­gyek közé és ott a forrásnál igyék az üdí­tő, pezsgő vizből, amennyi belief ér Egy hisztériás vénkisasz- szony gyógyulása Nem véletlen a tudós doktor nagy bi­zodalma e vizekben. Van egy betege: harmincnyoüeesztendős vén kisasszony. Tizenkét esztendeje beteg, minden évben négyszeir-ötször paroxizmusba esik S mind­annyiszor egy-két hétig kinos gyomor- görcesek „hasrálgással“, főfájással, gya­kori ájulással bailód'ik s néha éppen a ha­lállal kiizködik. Amellett olyan hiszté­rikus, hogy Nvulas uramnak is megfájul a feje, ha csak a nevét hallja. Rábeszélj a kisasszonyt, hogy utazzon Radnára és használja az ottani hires borvizet. A lány hallani sem akar a dologról, azt mondja, hogy azon az istentelen vad vidéken el­pusztul, ném birja ki az utat az ő gyen­ge teste. De Nyúlás doktor addig beszél neki, addig könyörög s végüí valósággal kényszeríti, mig rászánja magát az útra. És mj történik? Ezt már Nyúlás uram ír­ja te, ilyenformán: „Mióta az én kény­szerítésemből a hires nevezetes borvizzel él, minden szenvedéseitől! megszabadult. Amely esztendőkben I hegyekbe utazik, tökéletes egészséggel bir, de mikor ezen utazást elmulasztja, régi nvavájája meg­jelenik. És más betegek is meggvógvulnak a borvizek használatától“. Nvulas doktor elhatározza, hogy könyvet ir tapasztala­tairól. Először csak a borvizekről szán­dékszik irni, azután könyve terve egyre ki szélesül, mindig újabb és újabb tudo­mányágak kapnak benne helyet s mikor Kolozsvárra érkezik, hogy felkeresse ■Hochmeister Márkon könyvnyomtató nyomdáját, már több vaskos kötetre való kéziratot szorongat a hóna alatt. A könyv megjelenik az Ur 1800-ik eszr tendejében s a tizenkilencedik század el- 6Ő éve orvosi és kémiai tudomálnyának hü tükre lesz. Mert NyuJas uram sokat tud am a természetes gyógymódokról!, a betegségek gyógyulásáról s a különböző „nyavaják“ keletkezéséről. Nyelvünknek épületével szolgáló dolgokká! bíbelődni De nemcsak orvosi dolgokkal foglalko­zik könyvében Nyúlás doktor. Fei'cSap nyelvújítónak, uj kifejezések és szavak használatát kísérli meg. Mert amint írja: „Miólta a tudományokkal megösmérked- tem, mindenkor egv a legfőbb töprengé­seim közül való volt nyelvünknek épüle­tével szolgáló dolgokkal bíbelődni“ . Más célja is van a könyvnek. Meg akarja ismertetni az emberekkel Erdé'y- ország páratlan szépségeit, istenáldotta vidékeinek levegőjét, vizeit s főleg azoknak páratlan gvógyhatását. Mert már akkor is bűne volt az embereknek, hogy min­dent jobban értékeltek, mint azt, ami az övék s amJ könnyen elérhető. Mindaz, ami évek óta megérett a tudós Szamosujvári doktorban, most nyomtatott betűvé, válik. Nagy gyönyörűség számá­ra a kutyanyelvek átolvasása. Még az ut­cán is ezeket böngészi s meg seim fát ja a körülötte nyüzsgő élíénk várost. A nagy piaci Anya-templom tornyát éppen úgy nem látja meg, mint esténként a ven­déglőben a körülötte ülő Kolozsvári Ki­váltságos Kereskedő Testület tagjait, a híres csizmadia céh mestereit, a fésűsö­ket, zabolacsiinásókat, kötélverőket s a másik asztalnál ülő céhenkivülieket, akik között a legfurcsább és legkülönbözőbb mesterségüek találhatók. A betűkbe bújó doktor nem látja meg a vigadó iddogá-ó dohányvágókat, cimerfestőket, h a rangön­tőket, kardesinálókat, kótairókat, pecsét­metszőket, viaszmártókat, de még a csi­nos pipereárusnőket és virágkészitőket sem akik gyakran férjük uruk után jön­nek, hogy hazacipeljék őket vasárnapi ebédre. Csak ijl és olvassa, javítgatja éle­te nagy miivét, ami immár három kötet­re terjed § még folytatni is szeretné, ha az Úristen élni engedné, ezért odairj« a kö­tet végére: Wgc a harmadik darabnak. Hochmeister urammal1 nagy megbeszé­léseket folytat. Kinek is dedikálja köny­vét? Végül is megegyeznek abban, hogy misnek nem lehet a müvet ajánlani, mint Bánffy György bárónak. S elkészül a gondosan megfogalmazott (Indikáció ilyen­formán: ,,Mléltóságos báró Losontzi, gr. Bánffy György Őnagyságának, tsászári és apos­toli kiráUvi felség arany koltsos hívének, belső titkok Tanátsossanak, a Nagy Ke- reszt.es Vitéznek, a Tudományok gyarapí­tását tárgyazó Társaságok Fő Igazgatójá­nak, ő Exce'lenciájának Hosszas Eszten­dőknek és Szerentsés Kormániyzásn/ak óhajtása mellett méj tisztelettel ajánlta- t'ik“. „Melty a maga nemében magyar nyelven a leg első“ A könyvet még 1799 karácsony havá­ban fejezi be Nyutas Ferenc Szamosuj- váron s a rákövetkező évben veheti elő­ször kézbe a friss, nyomdafestékes mun­kát. Élénk, sokfelé érdeklődő, becsvágyó szellemű elégühen olvassa saját sorait. Könyvében épp úgy ir a ,,vizek bontá­sáról“, mint különböző vidékek földrajzi, néprajzi helyzetéről, ásványokról1, fémek­ről, történelemről, sőt mint nyelvújító is megpróbálkozik. A könyv előszavában erről ezeket Írja: Imé^ ezek az uj szók — majd a felisorolt kisebbfajta szótár után, megjegyzi: Nemzetemnek olyan munkával kedveskedem, me-'ly a maga ne­mében magyar nyelven a leg első. Azután ,,a vizeknek bontásáról közön­ségesen“ értekezik, majd Erdély tájainak leiráisát próbálja meg, melyet igy jelent be: „Én ha az Úristen életemnek kedvez­ni fog és ha a jelen levő munka a közön­ség előtt kedvességet ta-'ál, tovább fogom az Erdély országi orvos vizeknek hántá­sát fojtatni. Most pedig különösen tsak a radnai borvizekről tartván beszédet, Radna vidékeinek geographo-palático- phvsico leírását előre botsátom“. Erdély Ország leírása Nyúlás Ferenc nem amolyan elméleti író. Látta ő az égbenyuló havasokat s ivott maga is azoknak gyógyvizéből. Erdély Országnak Észak felöl való sze­géllyé — Írja —, melyet, ha a mappára tekintünk, a Fö’diróknak számításuk sze­rint a Föld bosszúságának 41-széjjeségé- nek pedig 47 Léptsője alatt fekünní talá­lunk és amely napkeletről Bukovinával, éjszakról Mármarossal határos, ama ré­gen virágzott Bánya és Kereskedő város­ról Radn,álról Radna vidékének hivatik. Az egész vidéket Szolnok Vármegyétől elkezdve Napnyugattól! Bukovináig egy 46 ezer ölnyi hosszúságú méj Völgy két­felé hasítja. Ezen a Völgyön vagyon az úgynevezett Radnai Passzus, amd'y ama fene természetű Bathu Kánnak kobórlá- sa'irói nevezetes, a ki az 1242-es eszten­dőben ezen Passzuson át berohanván Bé­la király alatt sokáig dühösködött. Ezt a tartománt 2 népes falu mén,ti meg a vad­ságtól. Az egész vidék felette vad, rop­pant havasokkal, magos hegyekkel, kép­telen meredek kőszikláikká? s a Moldváig, Bukovináig, Lengye1 országig messze ki­terjedő rengeteg erdőkkel darabos. Leve­gője tiszta éles, könnyű... „Eme hely fe­lette magos, melyet csak abból képzeltet- mi, hogy itt a tserebogarak Kiassszony havában járnak s az eper is e tájon érik, amihnt ezt a közelebb mult 1778 eszten­dőben tapasztaltam“. De a könyv főcélja mégis az erdélyi borvizek dicsérete és azok őszinte és meg- győződéses ajánlása, mindenféle nyava- jákban szenvedőknek. Hosszú lajstroma van ama megrögzött, gyötrelme^ nyavajáknak — írja —, ame­lyeknek olyan hathatós gyógyító eszkö­zök kivántatnak mint aminők a vasas borvizek. Ritka olyan nyavaja. amely­ben vagy a nedvességek edényeinek é'du- gulása, vagy az erőinaknak ^yöngesége és a többi szál'kás részecskéknek megeresz- kedésé jelen ne volna. Majd minden el- gvöngiilt testet egv-egy csorda olyan nyavaja kisér, melynek megfordítását ta­lán tsak a vasas borvizektől leltet remél­ni. Meggyógyítottam én már velők fér­fiak nyavajáit, asszonyok nyavajáit, va­lamint kiil'ső tagok nyavajáit. Mert a va­sas gyógyvizek használnak, erről kezes­kedem. Régen porladó kezek írták ezeket a so­rokat. És régen porladó kéz irta Nvulas Ferenc doktor könyvének első fehér lap­jára ezt is: Nem gondolnánk vak», hogy Erdélyben oly ember szülessék, mint Nyú­lás doktor, a ki magyar nvélven ily ne­héz dologról ily jeles munkált áda ki. 1817, Kolozsváron. MARTON LILI Meghall Ferenczy Tihar nyug a! ma zoll rendőr- főkapitány, országgyűlési képviselő BUDAPEST, január 4. (MOT). Szom­baton éjjel 1 órakor a Nádor-utca 5. szá­mú ház előtt h'irtelenhalált hab Ferenezy Tibor nyugalmazott budapesti főkapitány, országgyűlési képviselő. Szombaton este Laky Dezső volt miniszter, egyetemi ta­nárnál volt vendégségben. Onnan egyik ismerősének gépkocsiján a Kossuth La­jos-utca sarkaiig ment, ahol leszállt és gyalog folytatta útját a Széchenyi-utca 14. szám alatt tevő ?akása felé. A Nádor-utca 5- számú ház előtt köhögési roham vett erőt rajta, összeesett és mire az őrszemes rendőr ki hívta a mentőket, meghalt. Va­lószín ideg agyvérzés okozta halálát. A főkapitányság és a parlament épüle­tére még az éjszaka folyamán kitűzték a gyászlobogót. Ferenczy Tibor 1881-ben született Deb­recenben. Pályáját mint jaggyákornok a budapesti táblánál kezdte 1904-ben és az első világháború kitörésekor mint királyi ügyész a debreceni ügyészségen műkö­dött. Végigküzd ötté a világháborút. An­nak befejezése után 1920-ban rendőrtaná­csosi rangban lépett az államrendőrség szolgálatába. Nyolc éven át a szombat­helyi kerület főkapitánya volt, innen ne­vezték ki 1932-ben budapesti főkapitány- nyá- Ezt a tisztjét 5 éven át töltötte be Nyugalombavonuilása után a politika életbe kapcsolódott bele és a legutóbb kép viselő váta sztíáso n {Debrecen országgvii lesi képviselőjévé választották. Politikai és rendőrségi körökben elhunyta méUy rész­vétet keltett. Temetésének időpontjairól még nem történt intézkedés. JELENTŐSEN EMELKEDETT PORTU­GÁLIA KÖLTSÉGVETÉSE. Lisszabonból jelentik: Az állami költségvetés az 1943- évre jelentős melkdést mutat. A bevétel és kiadás együttes összege 165 millió escudovai több, mint az előző évben. A kiadások 40 százalé­ka a nemzetvédelem céljait szolgálja. ­HEGEDŰS LORANT Mint jelentettük, Hegedűs Lóránt, no. leír. titkos tanácsos, volt pénzügyminiszter, a Tf.BE elnöke, pénteken délelőtt tizenegy óm­kor meghalt. Haláléval az első világháború előHj magyar politikai nemzedéknek egyik legmarkánsabb alakja költözött el az élők sorából. Politikai világnézetének és gazdaság- politikai eszmefelfogásának egésze: a/liberaliz­musban gyökeredzet, ő maga a libárüe politika korszaknak volt egyik legtudatosabb megtes­tesítője s pénzügyi és gazdasági téren legki­tűnőbb szakembere. Ellenfelei is mindig e:is­merték feltétlen jóhiszeműségét, rendkiv üli szervező-talentumát, munkabírását., tehetségft és tanulságát, értelmi és akarati erejét, mélytüzű szellemességét. Képzettségét a buda- pestin kívül a londoni, berlini és müncheni egyetemeken szerezte s egészen fiatalon ke­rült bele a politikába s mint a pénzügyi po­litikának egyik legtudó6abb szakértője, har- minckétcve6 korában már egyetemi magánta­nár. A magyar pénzügyi és gazdasági életnek, már a 6zázad első éveitől kezdve egyik irá­nyító talentuma volt; résztvett a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének meg­szervezésében, annak hosszú időn ét ügyve­zető igazgatója, majd haláláig tiszteletbeli el­nöke volt, de munkálkodása úgyszólván eg-^sz élete mindenekelőtt a Takarékpénztárak és Banko-k Egyesülésével forrott össze. A magyar pénzügyi politika összefüggéseinek ő volt egyik legláthatóbb elméje. Az ő talentuma, fantá­ziája, színes egyénisége történelmi időben, az eső világháború utáni porig sújtott Magyar- ország életében: valósággal felrázó hatással volt a nemzetre, akkori pénzügyminiszterségé­nek idején, s ez igen nagy érdeme, noha ösz- j szes terveit nem sikerült keresztülvmnie. Az í irodalmi életben is nevet szerzett magának: a I magyar politika nagy egyéniségeiről szóló 1 szépirodalommal erősen átitatott életrajzi írá­sok révén. Nevet szerzett magénak mint köz- iró is. Élete legutolsó évéig szikrázott a lett- vá^ytól és a szellemtől; az őt ért súlyos csa­ládi traged’a — hitvese és leánya nemrégi­ben öngyilkosságot követett el — erősen meg­törte. a közéle'ben való tevékenységtől csak ekkor vonult vissza. Hetvenedik életévének betöltésekor az egész ország elismeréssel ün­nepelte; halála váratlanul következett be. Te­metése január 4-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a Kerepesi-uti temető halottasházából. A gyászszertartást Ravasz László dr. református püspök végzi A Kormányzó Ur Öfőméltósága rés-7vé*Uv- iratot intézett dr. Zsindely Sándornéhoz, He­gedűs Lóránt leányához. fl német birodalmi vasntafc tanácsadó szervének aj taglal BERLIN január 4. A német birodalmi vas­utak tanácsának 1939-ben megválasztott tag­jai 1942 december 31-én hivatali idejük le­jártával megszűnnek a tanács tagjai lenni. A birodalmi vasutak feladatai a háború esem®* nyei következtében sokszorosan megváltoztak s a vasutak jelentősége a háború vezetésében ma sokkal fontosabb, mint valaha is volt. Hogy politikai és gazdasági tekintetben egy­aránt minden erőt összpontosíthassanak, a tanácsot átalakítják s a párt, az állam és a hadfelszerelési gazdálkodásnak a birodalmi vasutakkal együttműködő szerveivel szór >sabb kapcsolatban hozzák. Egyidejűleg a tanács tagjainak számát 16-ról 18-ra emelik fel. Az 1943 január első napjával kezdődő három évig tartó hivatali időre a Führer a német birodalmi vasutak tanácsába a következő uj tagokat nevezte ki: Speer és Rosenberg biro­dalmi miniszterek, Milch táborszernagy, Bor- mann és dr. Lev birodalmi vezetők, Backe és Körner államtitkárok, Sauckel birodalmi hely­tartó, Pleiger vezérigazgató, Liebel főpolgár­mester, a fegyverkezési ipar és a lőszeripar birodalmi minisztérium központi hivatalának vezetője és Degenhoz igazgató. Újra kinevez­ték a következő volt tagokat: Esser államtit­kár, Freiherr von Schröder bankigazgató, dr. Krupp von Bohlen und Haibach, Her­mann R. Münschmeyer kereskedő. P. Hassla- cher kereskedelmi tanácsos, dr. Tilo Frei­herr von Wilmowsky és Steinbrinck fregatt kapitány. (B. É.) Oi jvősi kineveze Kolozsvár, január 4. A belügyminiszter dr. Dobál Tibor, dr. Karczub Dénes, dr. Koncz- vald Tibor, dr. Nappendruck Kálmán, dr. Palló Árpád, dr. Szilágyi György, dr. Tantáe József és dr. Váss Albert kolozsvári; dr. Ko­vács Elek, dr. Ruszthi Endre és dr. Vancsa- kovszky Károly marosvá6árhelyi; dr. Albu Béla, d*-. Deák István, dr. Knézy Ernő, dr. Ko- váts Vilmos, dr. Petz Gyula és dr. Schrambeck Károly nagyváradi; dr. Barna Jóa6ef, dr. Gargya Gyula, dr. Majoros Zoltán és dr Szabó Antal szatmárnémeti városi orvosokat 1943 január 1-i hatállyal állami tisztviselőkké minősítette. Ezzel egyidejűleg dr. Nappendruck Kálmán, dr. Szilágyi György kolozsvári; dr. Deák Ist­ván és dr. Schrambeck Károly nagyváradi vá­rosi orvosokat a VII. fizetési osztályba kine­vezte. telek Y "László épület- és mü lakatos, őskeresz- ténv cég. Szén kegy ház-u. 32. 09 ések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom