Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-23 / 18. szám
_ 8____________________________ roiiJi t'\ '/.oiiilis védelmet megkopj-.» rnin- vlou .imv;ilat. de ugwnckkor címet; fejében Or.'. .!,;>)> v..-r S.t :ás'.cn.ir,t rr.egi.öveicli minden tágjától, hogy nemzeti > emul, l k:!og.,<t,:l.m, cg\em t > X*»r; >cmponti >1 ,:a>."y óltahi Ugye::. Csak ig\ tudjuk elérni .ízt, hogy eliclcdiessüU .» l.ézeb imiit sok lnbijat s a magyar újságíró bccsü- ietéc viss/n>:-v.v ve, ii' t.i tollunk.u odaállít- h.issük .i 165 éves magyar ujságitás elindítóinak apostoli hite és Hugijainak nemzet nevelő cs országot tanító hivatása melle. Íme most megismerték .1 163 eves magyar újságíró lelki arculatát, Bepillantást kaptuk a magyar újságíró leikébe, amely gőgösen veret elzárkózni talán kppen azért, uvv-t i'/v.i,: heves >iegisn:crc.4>cr:, mcgbecvdeu'cu c* evretetbe:: része, És ha a regi antik színészetnek a? volt a szokása, hogy az előadás végén mégegyszer megjelenik a közönség .előtt és tapsokat kér, engedjék meg, hogy t/ előadás alkalmával én is, a magyar ujság- irórendnek egyik szerény munkása kérjél; valamit a nagyközönségtől. F.z a kérés nem az antik színész plaudite quaesoja. L;i :cm tapsot kérek, ntm is szeretett:, vsak megérté::. Méltóztassék megérteni, hogy a nui Magyar- ország ujságirórendje semmi más nem akar lenni, mint egyetlen egy kerék vagy csavar abban az óriási gépezetben, arneK a sorsverte magyar hajót, hála Istennek, uj vizel; íele viszi. Az újságíró mindig szeretett első vonalban lenni s ezért nem kér külön jutalmat, legfeljebb csak pardont, hogy a ;esz.- delmet sem respektálja. A mi rendünknek is t .innak elesettjei és lehelitek megtévsdetijei, tle ugyanakkor vannak i:ösi halottjai, kába- rabol és polgári életből t gye ránt. A trianoni évek uj felkészültséget, uj elszántságot és uj fegyvereket kívánnak tőlünk is s éppen annyi lemondást, mint minden magyar embertől. Mi mindenünket, amink van, tudásunkat és jószándékunkat, az uj időkhöz dió uj j cl kés :: ü í tségiiv. ke t és törhetetlen hitünket a nemzet szolgálatába állítjuk. Meg csal; vezérkedést sem kívánunk, csak azt, hogy közkatonaként harcolhassunk a közös nemzeti ideálokért. Hogy esetleg hibáink is vannak? Kinek ne volnának gyarlóságai az ég •latt? Mi is csak emberek vagyunk és ha hibánk van, méltóztassék úgy felfogni, hogy ez. is magyar ajándék s a magyar a magyart hibájával együtt is szereti. És soha se felejtsek azt el, hogy ma is az a hivatásunk, mint Attila elégő lármafáinak s mint a török / hódoltság idején elpusztult falvakat cs roskadozó kúriákat járó lantosdiákoknak: sárban, tagy- ban, télen, nyáron, éjjel, nappal, gyalog vagy autón, vonaton vagy repülőgépen, hordozni a soha ki nem alvó szent, örök magyar mécset. 184. SZÁMÚ FELADVÁNY. Rímek J. Aniól (Komorovice) Matt két lépésben. Világos: Kí6, Vd3, Bb5, c8, gy: g2, h3 (6). Sötét: Kd5, Hc5, gy: b6, b7, h4, d4, (6). A december 15-én közölt 131. &z. íaladvany (Cristoffanini) megfejtése: 1. Vr8—e7. (Lodz-i me&terver&eny, 1938.) Világos: Steiner Lajos, Sötét: Opoceoskv. Caro—Kann védelem.) 1. e4, c6. 2. d4, d5. 3. Hc3, dxe4. 4. Hxe4, Ff5, Hg3, Fg6, 6. Hh3. Szokásosabb itt! Hf3, M agy h4). 6. . . Hd7. 7. Hf4, e5. 8, Hxg6, Irxgö, 9. dxe5, Vh4! 10. e6 (?) (világos igy csak sötét malmára hajtja a vizet, fizz f-voaa, megnyílása után a sötét bástya e vonalon erő- - sen jön játékba.) 10 ..fxe.6, 11. Ve2, 0—0—0 12.Fd2, Hf6. 13. 0—0—0, Fc5. 14, Fe3, Hg4* 15. Fxc5, Hxc5. (Most fenyeget Vg5-j- és Bd2 után biustyakettőzés a d-vonalon). 16. c3, Vg5 -’r 17. Kc2, Bxdl. 18. Kxdl, BÍ8! (igen erős lépés, mely után az í2-gyalog nem tartható, a világos á'.l'áisa összeomilik). 19. f4. (Ha Í3 úgy 19. Bd8-f. 20. Kc2, He3 4- stb.) 19... Bxf4. 20, Kel, B12 (világos teljesen veszve van). 21. Vdl, Ve3 -J- 22. Fe2, Bxe2-f- és- vi- ' lágos feladta, mert 23. Vxe2-re Hd3 -f- cs ina-.it jön a következő lépésben. ' ELLENZÉK KITEKINTÉS A VILÁGBA 1943 január 23. Csakmak tábornagy \ I Iniulu ".■ r 1'T r-:rí«Îr*•. lő. 1l : a r 1. Irta : HES2KE BÉLA EUR6PA ÉS IRODALMUNK Irodalmunk < urópni helyéi, kölcsönzéseit, ajándékait cş I in t;»->\ iszonyait vizsgálja több mint lek/ci oldalát* könyve- b<’n 11 inkKx .láuoí. a debreceni r^ \ r-rm író proless/oi a. (Európa es .1 maü\ a 1 bo dalom.) Az. arány érzék hiányára \allaiia. ha wc- hán\ borhall he akaniók számolni egy (ilyan könyvről mely hin több évtizedes komoly iroda mi kiilaTouiiiiihâxxâfţ ered «lényeit tárja elénk .1 szerző. Szinti z.i.st csak analilikiis módszerrel lebe1 tarda-ur bírálni, ismertetni.Ezt 1 mii nagy arányai iQialt a rov at sziikres.: boltsaga nem engedi meg. Arra kel! szorítkoznunk ,1 hát. hogy a nagy mii ji lent őségére ramu- tassnnk s cgypár sorbau \ iss/bangozzuk azt a pontosan körvonalazott irodalmi európatudatot, melv ennek az adalokban gazdag könyvnek a hípj írói f lénk árad. Három nagy kérdésre ad füleidet ilau Kiss professzor könyve; mi'yen mérték b<n és hogyan b itóit a többi európai népek irodalma a üdénkref Alii jck-ntbcl irodalmunk Európának? Ma işmer 11 világ irodalmunkból? A kérdésekre adott Ideietekben bei-lazulod ik uz az ál*>lá> ainely-et szerzőnk a könyv erején kifejez: legjobb utón balad iroda-műnk az enrópaisodas felé elvan értelemben, bogy nemcsak „exotikuin.” legyen az európai olva ú szemében, hanem mindenki észrevegye benne azt, hogy irodalmunk minden eklektikus jellege mellett szerves része annak a csodálatos szellemi talajnak, {imolyböl a művelődé* legszebb fája. az európai irodalom kinőtt. Haszonnal forgathatja mindenki e könyvet. Több évtizedes munka szintézise vad iroda'uu nézőpontból is páratlan európai helyzetünkről, saját«- < klektikus szellemünkről, irodalmunk csodálatos színgazdagságáról. 1 11’zás ué-kiii luoud- liatta irodalmunkról Ba-ldenspergcr, a nagy francia eszfétikus, hogy „hu uz egyetemes irodalomtörténet minden korszakát az altkor legvirágzóbb irodalom* mai képviseltetnek, alter a XIX. század közepe a magyar irodalom korú volna "> Baldensperger francia. A magyar irodalom részére általa kijeidét időre cstk a francia realizmus kialakulása s ö mégis nekünk juttatja a jellemző irodclmiság babérját. Ez a pártatlan ítélet irodalmunk sajátos értékei meglett bestéi. Ezt tudatosítja bennünk I 1anhi*s professzor 1,'önyre. S21NBÁP Milyen ki szül mi tkot óban uz utókor ízlése és ítélete! Ki tudná megmondani, hogy mi maradi meg á szellem jelentéből u holnapban, amikor a sors meglepőbbnél-meglepőbb jelenségeket teremt a tegnapból a mába roló átmentéssel kapcsolatban is. Az úgynevezett „utókor" meglepetéssel mindig szolgálhat, sokszor tévedhet is, de egyben csidhutatlan: pelőbb vagy utóbb az igazi értéhet felszínre dob- 'jo. Erre a legjobb példa Krúdy Gyula esete. Életében nem, volt „elhallgatott" író. Gondolom, hogy nem panaszkodhatott a' sorsúra, de nem kapta meg azt az értékelést, amelyet különleges írói tehetsége, páratlan mesélőkészsége, csodálatosan színes stdusa megérdemelt volna. Egypár évre halála után Krúdy Gyulát ismét felfedezte a mágyar olvasó s a jelek szerint most már az irodalomtörténet is arra a díszes helyre fogja termi, ahová csak igazi nagy értékeinket helyezik. Krúdy Gyula „újjászületésének1,1 is megvan a maga története, amit bizonyára majd meg fog Írni valamilyen lelkes t- nér, vagy doktorátus egy hosszú értekezésben. E történetnek egyelőre két fontos fejezete van. Az Aső az, hogy Murai Skín- dor, vitathatatlanul ,,tani irányi“ minőségben megírta Krúdy G)tda életregényét „Szinbád hazamegy“ címmel. A. második fejezet petbg az a kiadói <:ihatározást amely Krúdy Gyula valamennyi miivH uiból kiadják■ s ezzel kie'égHik azt <1 köny- nyen magyarázható széleskörű erdei, <, dést, ami a mag var olvasók kör* ben a kitűnő ni agy <11 elbeszélő md/'i iránt utóbbi években megnyilvánult. Okos gondolat tolt a I ion1 hu I árstdut részéről újból kiadni Krúdy (/ytthi f'lejl keletien „Szinbadját“. (Szinbád ifjúsága <:s megtéri se). Ezzel nemcsak a ..nV'gyur l'roust’’ ke'iű még több magyar vlvn.ú kezébe, hanem a regi olvasol, is, Szín had nagyszámú hívei, csodáéi é< kedvelői, kn{iják 11 j köntösben, a mesevilág váltó- z'llan gazdagságában mindazt, ain't KradI Gyula ragyogó tollú az időtlenségbe átmenteit. Vájjon melyik magyar otriQsó nem találkozik• szitásén a lyzin búd körül ,,éU)“ alakokkal? Ki nem szakit cn\ órácskát ebben az elsöfé'titet/ / 1ágban arra, hogy gondolatban Szinbád- konflisán fldöcögjöu abba a világba, uw a feketeszemű és ill'dosszáju Lenke, uz arányin* daillonos cukrászáé: Ima /u 0 (sábiio G(damb Inna színésznő, ( hár- mnsiuuuj' , pomádésfejű luvug Uertyáiinz- ky, Sir it ur, a tornatanár, a heves Dodiidat Borisba, a lHukesztyüs Bella, -• \lá- uyo/ci kisasszonyok, »,akikért az űieghu- rang és . jlul* i> incgszo ah' . \abri , az inná, el.: olyan finom volt mait egy királyi kézirat'1 Mimi, a telegráfista kisasszony és Fánika, a ,,kismadár“, az ■eteti.oinoK “ urcidnlu 1 iota Kell ényi Yugy Sámuel, a ,,n\nemmazott" komédiás, a garilmldişta C.sál,', n csontos Aalti- n’czki kisasszonyul:, a Pelöji-f rizurás Macskást, Eszter, a szivarozó leányüsz- 'Ztm\, Yfúlyi ü Fcrhó, a puzdari pap cs a fUntás Port obiin yi ur túrja öl? 1 ragyogó stilus, uz elbújó,á incseles arany pora csillog Krúdy Gyula Írásainál: mmden sorún. ..Szinbád“ egy oly un író müve, akinek minden eszközt megadott <7 Fenn ltdó arra, hogy ,,irodalmi isk olát“ teremtsen. Teremtett i.s és ennek az iskolának sok tunitványu volt és run s ezek k'özöt olyan is aknát, akit úgy Inénak, hogy Mórái Sándor. Szinbád meghajtó mesétuctései között olvassuk: „Minden embernek van valami titka, amélynröl sohasem beszél életében. Régen elmúlt dolguk, szégyenek, kalandok, szivfájásol. és lelkipofonok'. íz volna a legérdekesebb olvasmány, ainc'yel a halálos ágyán mondana el valaki őszintén. iguzán: a titokról, amelyről az ételen át hallgatott'1. Knuíy Gyula ezt oz el- mondhalatlan titkol mondotta el Szinbád történetében. Ez á titok volt élete legnagyobb gazdagsága. Elmondotta s ezzel megfosztottt sajátmagái a kincstől, de gazdagabbá telte vele olvasóit. Ae legyünk hálátlanok ezért a nagy ajándékért• Mesét adott nekünk'. S mi lenne nagyobb kincs a mesénél ma, amikor a Szörnyű valóságok idejét éljük? „HASONLÓAK A GYERMEKEKHEZ“ Mgirtuk; már e helyen, hogy az 1942-es Goncourb-dijat Marc Bernardnak ítélte a ,,Ti- zek-Akadémiája". Azóta bejárta a magyar sajtót is a hir és sajnálattal 'áttuk, hogy egyes lapok milyen nagy tájékozat' anság- gal közvetítették ai díjazott regény írójának személyi adaíait és irodalmi munkásságának jellemzését. Négy lapban négy francia várost jeíö'tek meg Marc Bemard szülőhelyeként. Tévedések elkerülése végett mégegyszer megírjuk, hogy' Marc Bernard Nimesben ez iile telt és díjazott regényének cime: Pareils á des enfants, ami szószerinti magyrar fordításban = „Hasonlóak a gyermekekhez". Marc Bemard ebben a könyvben saját germekk-orínak a történetét meséli ei. Magkapó részletességgé’ jellemzi mosónő édesanyját, aki „képtelen volt egy főur alkalmazottjaként élni, mert jobb szegényen, de függetlenül, szabadon dolgozni azért, aki hasonló a gyermekekhez, a fiáéul". Marc Bernard könyve megrázó olvasmány. Semmiféle „regéhyesség" nincs benne. Egv sivár gyermekkor minden keserűsége, nyomorúsága és érzéseket senyveszíő, korán meg- ’átott reálitása- szól a könyv lapjairól. Az őszinte vallomás a párisi Gallithard-cég kiadásában je’ént meg. raj )<••.(•! z< ijc ön I <’ > jrlminyi ■ I, r>)*i-t fi t Jupa! 1 oblu ( ii. I • ben ! ’1 .v/ I (KakHi:iI iuli'.-tai.ieyrd, -uf: iuiib i tonik hiitHí1) (mir jöiiariui' -iiok;i <•* vezérkari fonóké, az ; | -1 1 w zÁg mV*i-.ékjuló szf’111«• J\:"Á‘’i ki,7.ó ;oro!- bíi:íY. < -akmti! ór*(b r-ét.i !. ; ídltato ln», ljop.i' u füj-i oziaű-U h;i<l- <*:-cy toiíi- jaiból é> ;i bitói, s y • 111; t .1 r- fi ^ lia pco - o I; c-uq »utjai hol >■;: ysepo--, és erős torok haflsi'icjy növ i -oló.lott tj.-.-zy.e. Jtz a fidHdal Kawzi jxnsárü liárujl, aki I IKlii-lian, áruikor a török csaló dókat a esalúdiievrk viselésére is J-;öi.elez- tfk. a (.,-akmak nevet vette fel és aki Törököt -zóp;l*an effyediil érte el a 1 áboiTia^ryi rangot alapo.- katojia.; kii-.é})/«'.-. és oaíevjelentöségö l a-órai sikerek után. Amidőn Ibii novoio- lif»i éh(*ti az a ugrói-francia flotta betold a Dardanellákba, Kawzi ['isi volt a torok eüt-iiallós lelke (■> <*■- -zánt-am tiaíryinéri ékben bozz;'i|ó- íult a török győzelemhez. Kivai-* szerepet játszott a go.lüpolii váUöí- kuzasban H a l-.ove4kezo évidibcíi, íunelyei; újabb, sikeresen megoldón u»lad;itok elé álli’oltiiU, inig nem Keinél Mn-uaía. az uj l'örökorszéi^ megtereiiitöjü nemzet védelmi főbiztossá os ii«»ni sok iml később a bizio- sok tanáesának elnökévé nt*vezte ki, amikor Ntaíviikkel év izniet Inouü- vel euyiiit ti torok hármas csilla# rgyi!-: tagja lelt. V tötök nép i»nuek a hát tiiih csilláin:::k köszönbe-i nemzeti é- óHinni leliáinatlu-ait. Az uj t örök hadsereg megszervezésének szenteli jeleulee U4 éves tábornagy egész < !etéí mérhetetlen szorgalommal és kitartás-ai Katonai méltósága ellenére egyszerű, életmódot folytat és bilsógescn kitár’ atyáink erkölcsei meliélt. Saját szükségletei: a mhihinimra csökkení-i. tiszta és világ»')' cles stílusát- nőin csak hoiiít- társai ismerik el, hanem a Törökországban élő knlföldiek is. Ataturk leg bensőbb tanácsadói közé tartozott és ezt a szerepet játszotta tovább is Inonü mellett, amióta Izmet Inorrn Atatlirk övökélx' lépett- Csákinak az államelnök mellett ál), mint az egyik legjelentősebb politikus, aki tisztában van a jelenlegi katonai helyzettel éí éppen ezért erélyesen harcai Törökország semleges politikája érdekében. Az erdélyi ingcxtlanelidcgemiések jóvátétele című könyv most jelent meg. Írták: Dr. * Drágffy MUdós, a m. kir. tgózságügywi- § nisztériumba beosztott hír. töf£*VfySzé’i bró és dr. Villányi Pál budapesti ügyvéd. Az 1440—1941. M. E. sz. rendelet ültetövé tette a román megszállás alatt a birtokos kényszerhelyzetében, vagy egyébként értékükön ahd eladott erdélyi és ki lét magyar országi ingatlanok tnsszáperié- sét, illetve azt, hogy a károsodott tulajdonos ingatlana megszerzőjétől méltányos kártalanítást igényeljen. Ezzel kapcsolatban a vitás kérdései: egész sora meri t fel. A könyv d legújabb bírói gyákor’atban kialakult elvei: alapján foglal állást uz ér deklődés homlokterében álló kérdésekben és ezzel nyilván hozzá fog járulni a némely vonatkozásban még fennforgó bizonytalanság ki küszöböléséh ez. A könyv a szorosán vett joganyagon kívül ismerteti a rendelet hátterétt a román földreformra vonatkozó törvényes rendelkezéseket és közti a rendeletre vonatkozó eddigi bírói gyakorlatot is. A könyv ára # pengő, és megrendelhető a kiadónál, a Fel.dmann-féle könyvkereskedésben, Budapest, V., MarkÓ-utcá 25. sr. (hözp. kir. járábiróság csaru okában.) UJ BÉLYEGÜZLETI mmé mMA iHB V ilágvárosi választék. í Szolid árak. Albumok.- Bclyegkéüékek raktáron, Heiczeg Ernőné bélyegkereskedő, Dávid F.-u. i2. Vétel! Eladás1, Csere! Teleefon: 10-69. i