Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-20 / 15. szám

1943 január 2ti. &2.LEN2ÉK wattom / Moszkva i8<aii<á»ára Magyarország alkotmányának és mai tá?sa<iaimi rendszerének megsemmisítésére szervezkedtek az erdélyi komnwmsáálc É7eilogyiíg*ani (egyházra iíéltfe a Iscniéífíöptféíiyszcl Kolm Hilfe! kolozsvári ügyvédet » Tovább fefyimiío Budapesten a kolonsvári törvényszék a nagyarányú erdélyi kemtnunisú biinper tárgyalását BUDAPEST, január 20. Több mint egy hete tárgyalja már a kolozsvári törvény­szék ötöstanácsa dr. Zoán Lndre tábla“ bíró elnökletével a p€stvridéki törvényszék épületében az erdélyi kommunista perl- Eredetdeg 662 egyén dien indult meg az eljárás. Ezeknek egy csoportját, dr. Kohn Hillel kolozsvári ügyvédet és 115 társát a honvédvezérkar főnökének birósága vonta felelőségre. Kohn H ideit hűtlenség bűntettéért életfogytiglani jegyházra, a többieket pedig súlyos fegyházbüntetésre ítélték• A pestvidéki törvényszéken folyó főtár- gyalásnak 87 vádlottja van. A vádiratból kitiinőleg a romániai kommunista párl által kezdeményezett szervezkedés folyta­tásaként, amikor a bécsi döntés után Er­dély egyrésze felszabadult, két kolozsvári ügyvéd, dr. Kertész Rezső és Kohn Hillel dr. továbbszőtték a bukaresti központ megbízásából a szálakat. Tervüknek meg­nyerték Szabó Juliánná 27 éves leányt, a kolozsvári Dermata cipőgyár munkásnő­jét. A visszatért Erdély nagyobb városai­ban úgynevezett tanyai kerületi központo­kat alakítottak, amelyekhez megyei és he- lyi szervezeteket építettek ki és a már is­mert sejtrendszer alapján kezdték meg a munkát. Az elsőrendű vádlott Szabó Ju­liánná töredelmes beismerő vallomást tett. Elmondotta, hogy 1937-ben lett a romá­niai kommunista párt erdélyi szervezeté­nek tagja, majd később tartományi titkár­ként működött. Azt akarták elérni, hogy az állam ismét védtelenül ki legyen szolgáltatva és belső akcióval, továbbá a szovjet hadseregtől remélt külső tá­mogatással Magyarország alkotmányát és áz annak alapján kifejlődött< társa­dalmi rendet teljes egészében mégsem- misitsék és az ország népének vezetését idegen nemzetközi szervtől függp dik­tatúra kezére játsszák. Vallomásában Szabó Julianna elmondot­ta, hogy Kertész Rezső és Kohn Hillel ál­dozata. Ők szervezték be a pártba, de in­kább azzal tette tönkre az életét, hogy Is­ten és templom nélkül élt. Nemes József 29 éves marosvásárhelyi szabómester kihallgatására került ezután sor. Ő a márosfői fajnunkások között intéz­te a szervezést. A kommunista mozga^m ismert fegyve­rével, a bérharccal próbált elégedetlensé­get kelteni. Nemes is azzal védekezett, hogy Kertész Rezső vette rá a mozgalom­ban való részvételre. Nemes a továbbiak­ban előadta, hogy 1940 novemberében Kertész értekezletre hívta össze az erdé­lyi tartományi bizottságot. Úgy döntöttek, hogy felveszik a kapcsolatot a komintero moszkvai központjával, hogy az közvetít­se a Magyarországon feltételezett kom­munista szervezethez va^ó csatlakozásu­kat. Kertész javaslatára kimondották, hogv küldöttséget menesztenek Moszkvá­ba. Ennek vezetését Kertész vasalta, mint az erdélyi szervezkedés tartományi veze­tőié és mint az értelmiségi elemek kép­viselője. Ráez Gyula a parasztságot, Nonn Gvörgy az ifjúságot képviselte a küldött­ségben, ő majra pedig az ipari munkássá­got. Kőrösmezőne! hegyi ösvényeken egy ruszin fiatalember 400 pengő lefizetése el’enében átvezette őket a határon. — A szovjet katonák egy ablaktalan, sötét raktárhelyiségbe csuktak bennünket — mondotta — és csak több óra múlva vezettek egv tiszthez, ahol elmondtuk tol-, mér-s cep-itaé^ével, hogy Erdély magyaror­szági részének kommunista párt vezetői vagyunk és Moszkvába akarunk menni. 25 napig voltunk őrizetben, végül aztán szurnnvos őrök kíséretében Moszkvába sz? litO'ttak, ahol egv vasrácsos ablaku szobába vittek figyelmeztetve, hogy ne kíséreljük meg a helyiség elhagyását. Há­rom napig ültünk itt, amikor megjeleni egy szovjet biztos román tolmács kíséreté­ben. Kertész előadta utazásunk célját, mire a szovjet biztos reánkszóU: miért nem várakoztok odahaza. A magyaror­szági központ utján is megkapták volna a megfelelő utasításokat. Aztán könnyel­műségnek minősitette vállalkozásunkat, megjegyezve, begy q jelenlegi kifogástalan diplomáciai viszonyt a Szovjet-Unió és Magyarország között ennek a vállalkozá­sunknak a leleplezése veszélyeztetné. Utá­na négy hétig tartózkodtunk Moszkvában, majd egy lefüggönyözött ablaku vonatra kerültünk és anélkül, hogy Moszkvából bármit is láttunk volna, a magyar határ­ra szállítottak. A Kőrösmező felé eső ha­tárnál újra kikutattak bennünket a szov­jet katonák, majd egy tiszt a hóban leraj­zolta előttünk az utat, hogy merre kell mennünk. Sikerült is átjutnunk Kőrösme­zőre. Általános utasításként azt hoztuk magunkkal, hogy legális keretek között működő munkásszervezetekbe, különösen a szociáldemokrata szakszervezetekbe kel! az összes párttagoknak belépni, a szervező és agitációs munkát azon belül folytatni és lehető ég a vezető szerepet is a kezünk­be keríteni. Nemes a továbbiakban előadta, bogy a felszabadult Erdély nagyobb városaiban titkos nyomdákat rendeztek be és ezekben készítették a bűnjelként lefoglalt röpir^- tokat. Vallomását igy fejezte be: nagyon megbántani, amit tettem. Kertész Rezső használt fel engem és társaimat eszközül arra, hogy valamennyiünket cserben hagy­jon. A per nagy anyagára való tekintettel, a tárgyalás Budapesten még több hétig fog tartani, azután Kolozsvárra, Marosvá­sárhelyre, Szatmárnémetibe és Márama- rosszigetre utazik a kolozsvári ötöstanács a bűnügy további tárgyalására. Utolsó pillanatig bízott megmenté­sében Dar lan gyilkosa J megmenthető. „Tehát nem sikerült! El I fognak Ítélni,..“ —- kiáltott fel. A gyilkos j akkor sem mutatta az izgalomnak Vgcse- , kélyebb jelét sem, amikor hadbíróság elé j. ál itották. Amikor a ha'álos ítéletet meg- j hallotta, kijelentette, hogy nem fogják ! végrehajtani. Amikor a kivégzésre vezet­ték, azt mondotta, hogy a katonák csak vaktölténnyel fognak rá tüzelni. A kará­csony második napjának hajnalán történt kivégzésnél csak kevés tanú volt jelen. Bonnier de la Chapelle az utolsó pilla­natig meg volt győződve arról hogy' meg fogják menteni. Bemutatja ma « Corvin A szereplő gárda: Tolnay Klári, Ajtay Andor, Somlay, Perényi, Orsolya Erzsi, Ladomerszky Margit, Sonny ei Vera, Lánczy Margit, Szemere Vera, Vizy Béla. Jegyeket 3 napra előre is kiszolgáltat az elő­vételi pénztár egész napon át. Vasárnap d. o. 11 órakor külön előadás számozott helyekkel. Nagyothallóknak dijtalan fejhallgató. STOCKHOLM, január 20. (MTI.) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti; Mint az Aftonb-iaded egyik londoni tudó­sításából kiderült, Darlan gyilkosa Bon­nier de la Chape,"!»? azt hitte, hogy nem fogják kivégezni. Amikor a kivégzés he­lyére vezették, azt hitte, hogy vaktöltés­sel fognak rálőni. Mint az Aftonbladeá londoni levelezője a továbbiakban közli, Bonnier de la Chapeí'e vallatásakor vona­kodott a feltett kérdésekre válaszolni. Csak egyetlen alkalommal látszott rajta az izgalom jele, amikor közöl1 ték vele, hogy Darlan csak megsebesült és talán még Második „Kenyert*s-K&ufmann ügy"pattant ki Budapesten leleplezték a kalandos múltú s&édó szélhámost BUDAPEST, január 20. A főkapitány­ságra feljelentés érkezett dr. Bencsik Zoltán, a Borközpont személyzeti osztá­lyának vezetője ellen. A feljelentés sze­rint Bencsik Zoltán csak felvett neve egy zsidó szélhámosnak. Bencéiket előállították a rendőrségre, ahol elmondotta, hogy szatmári zsidócsáládból szármázik* va­lódi neve Schulhof Tibor. Állítása szerint meggyőződésből 1914-ben áttért a katolikus vallásra. Az első világ­háborúban kétszer megsebesült, de máso­dik sebesülése után megszökött és mivel mint szökött katona ellen körözést adtak ki, hogy ne találjanak rá. fe’vette a Kál­mán Jenő nevet. A világháború után, mint dr. Kálmán Jenő Budapesten jogi szemi­náriumot nyitott. 1919-ben házasságot kötött Berger Erzsébettel. 1923-ban felülvizsgálták iratait s ki­derült, hogy jogvégzettségéi nem tudja igazolni, ezért a büntetés elől Nagyvá­radra szökött. Ámítása szerint ekkor elvált feleségétől, 1925-ben Debrecenben tiint fel. ekkor Szerzett dr. Bencsik Zoltán névre iratokat. Keresztlevelet és jogi diplomát. Itt meg­ismerkedett egv novel, akivel másodszor is házasságot kötött, holott első feleségétől nem vált eh Debrecenben az Elektrolux villamossági r. t. főnöke, a Phönix biztosító és a Maevar Élet és Járadék biztosító fiók­jainak a fönökévo't. 1930 bán Csonará- den a vil'anntelpŢ) igazgatója lett. 1936- ban Közérdek címmel laoof alanilott., amelyben á közéleti férfiak ellen is többször támadást intézett. Második házassága alatt is háztartásában élt első felesége, Berger Erzsébet, akii mint bugát. Bencsik Zsuzsát, tartott el. 1941-ben é'ső felesége meghalt és keresz­tény temetőben, a katolikus vallás szer­tartása szerint temettette el. Ebben az évben Budapestre költözött, a Magyar Bőripari Nyersanyag Beszer­ző és Elosztó Rt. személyzeti osztályú- nák vezetője lett. Itt többször felszólították, hogy igazolja származását. Emiatt folyton idegeskedett, összeférhetetlen lett, ezért 1942 októbe­rében állásából elbocsátották. Ekkor hosz- szu életrajzot készített saját magáról és átadta ügyvédjének azzal, hogy tegyen ellene fe1 jelentést. Ez azonban már későn történt meg, mert időközben más feljelen­tés érkezett a rendőrségre«. Élettörténeté­ben elmondja azt is, hogy 1923-bnn, amikor már régen a katoli­kus vallást követte, egy budapesti női kereskedelmi iskolában zsidó hittanra oktatta a növendékeket. A rendőri nyomozás megalapította, hogy Schu’hof Tibor Bencsik Zoltán budapesti ügyvéd iratait szerezte meg, cicinek nevé­re Debrecenben italmérési engedélyt kért, de a vállalkozás időközben megszűnt és az iratok másolatai Schulhofnál marad­tak. Schulhof Tibort kihallgatása' után átkisérték az ügyészség fogházába. Pénteken ülésezik a 36 tagú orszá­gos bizottság. A 36 tae-u országsas bi­zottság 1943 január 22-én, pénteken délelőtt 11 órakor a képviselőház mi­niszterelnöki tanácstermében ülést tart. (MTI.) Bíróig elé &c?ÜIíg frndoríGfos nurfiafeeresfe.dö KOLOZSVÁR, január 20. (Az Ellenzék munkatársától.) Különös ügyet tárgyad tegnap a kolozsvári törvényszék egyes bÜDÍetőbirája. A vád ott Rozsnyai Lajos szuesági földműves és marhakereskedő, aki elen kétrendbeli csalás büntette miatt indított az ügyészség eljárást. A vádirat szerint Rozsnyai Lajos 1941 augusztusá­ban Kiss János kolozsvári iparosnak 414 pengőért eladott egy meddő tehenet, amelyért 150 pengő előleget vett fel. A vevő még a vásártéren megmutatta a te­henet szakértő gazdáknak, akik megála­pították, hogy a tehán nem ad tejet. K'ss János ekkor hiába kérte vissza az előle­gül adott 150 pengőt, Rozsnyai Lajos, aki mellesleg budatelki illetőségűnek vallotta magát, nem volt haj!andó a pénzt vissza­adni. A második eset ehhez hasonló és még 1941 december havában történt. Akkor ugyanis Rozsnyai Lajos Babos János szintén kolozsvári iparosnak adott el egy tehenet 700 pengőért. Erről a tehénről is kiderült, hogy meddő és nem ad tejel. Rozsnyai, aki ezúttal gyalui lakosnak val­lotta magát, nem volt hajlandó a száz pengő é’őlegef visszaadni. A tegnapi tárgyaláson csupán a vádlott jelent meg, aki tagadta bűnösségét. Nem ismerte be, hogy fondorlattal igyekezett rászedni a két vevőt. Miután a tanuk nem jelentek meg a tárgyaláson, a törvényszék elnapolta a tárgyalást és elrendelte az iga­zolatlanul távolmaradt tanuk elővezetését. Dráglfoit-e a cukorko gyáros KOLOZSVÁR, január 20. Özvegy Po- larics Józsefné, a Szent István-ut 47. sz. alatti cukorgyár tulajdonosa és néhány kolozsvári füszerkereskedő árdrágítás miatt került a törvényszék uzsorabirósága elé. A vádirat szerint Polaries Józsefné mult év március havában a cukorkaüzéru- ben készített olasz halvát a megszabott kilogramonkénti 3.86 pengős ár helyett 4.50 pengőért adta ki-’ogramonként 96 ko­lozsvári kiskereskedőnek. A kiskereske­dők közül bárom ellen indítóit ugyancsak árdrágításért eljárást az ügyészség, mert állítólag drágábban adták tovább a hal­vát a megengedett árnál. A törvényszéki tárgyaláson a három kiskereskedő et'cn az ügyész elejtette a vádat, mert kiderült, hogy nem követtek el árdrágítást, özvegy Polaries Józsefné ügyében pedig bizonyitáslciegészitést ren­delt el a törvényszék és a tárgyalást ei- habuatotUu

Next

/
Oldalképek
Tartalom