Ellenzék, 1943. január (64. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-19 / 14. szám

t 1043 Január 10. **Hease»6iai«íieEá aas Erdély kérdései és a kolozsvári rád! 3 A budapesti rövidhullámú adó­állomás német, olasz, angol, fran­cia és finn nyelven tájékoztatja a világot a magyarság életének bel­ső történéseiről, politikai esemé­nyeiről és népünk szellemi élmé­nyeiről. A középhullámú nagy le­adó befelé, nemzetfiségeink felé is fordul, őket is kiszolgálja, amikor német, román, szlovák és ruszin nyelven is mond híreket. Ez azon­ban elsősorban csupán a tájékoz­tató szolgálat határain belül ma­rad. A kassal! rádióíeadóállomás külön műsorában kilép ezekből a keretekből, messzire túlhaladja a hírszolgálat mesgyéit: egyenesen a szomszédságában élő szlovák és | ruszin nép művelődési mozgalmai- | nak segítségére siet. Előadásokat közvetit keíeteurópai kérdésekről, különösen szláv vonatkozásokról, keleti zenét és költészetet nyújt hallgatóinak. A kassai leadóállo­más a magyar szellemi élet kelet­re ügyelő őrtornya lett, ahonnan szemmel tartják, mi történik tó- lünk napkeletre. Ezzel teljesen összhangban pedig széles teret nyit a ruszin és szlovák népi műveltség megnyilatkozásainak. Ruszin köl­tők szólalnak meg benne, ruszin népdalokat énekelnek, szlovák nyelvű előadások hangzanak el a szlovák nép kérdéseiről, szlovák népdalokat szór ki a viágürbe; egyszóval: a kassai rádió két fon­tos magyar feladatot végez; mi­közben megszakítás nélkül ügyeli a magyar végeken túl keleten zaj­ló eseményeket, hogy mindjárt magyar jelentőségüket le is mér­hesse, szolgálatába áll egy tájegy­ségnek s azon belül az országépitő magyar gondolatnak, amelyben az ország minden nemzetiségének biztosítjuk művelődési fejlődésé­nek útját. A kassai leadóállomás műsorát figyelve, minduntalan a kolozsvári közvetít cállomás helyzete jut eszünkbe, . * , , , ,t k i *', t ék AA >*/l A A/\V /f a\ áA'ÓAtf V>, + ■' > *• i A t * ;Ví'(\ )'{*( Ml t w k Kimondhatatlan nagy fel­adat várt és vár ma is a kolozs­vári rádióleadóállomásra. Sem ha­logatni, sem előle kitérni nem le­het. Szembe kell néznünk a fel­adatokkal. Az átépítés és kibővítés pénzbe kerül, az bizonyos, de a végzett munka mindenképpen megéri e költekezést. A kolozsvári rádióleadó nem tekintélykérdés. Nem arról van szó, hogy ha Nyír­egyházának és Magyaróvárnak van közvetitőállcmása, miért nincs Szegednek is; vagy: ha már Kas­sának önálló leadó ja van, miért Háncs a keleti országrészek góc­pontjának, Kolozsvárnak is. Való­ban nem ez a kérdés. Arról van szó, hogy Erdélyben olyan halaszt­hatatlan kérdések lesiettek fel, hogy azokhoz mulasztás nélkül hozzá kell nyúlnunk. Az erdélyi kérdéseket általában három gyö­kérről sarjaztathatjuk. Egyik az erdélyiség általános kérdése, amely nemzetpolitikai vonalról átcsap a szellemi élet valamennyi más terü­letére, a tudományos világba, mű­vészetekre, népiségre, gazdaságpo­litikára. A második a Székelyföld kérdése; ez néprajzi, népesedési, gazdasági, művelődési és még egy néhány sikon jelentkezik. A har­madik Erdély nemzetiségi kérdé­se. A kolozsvári rádióleadónak is az a kettős feladata lesz, hogy " miközben a Tudományegyetem, Tudományos Intézet, Múzeum- Egyesület és Erdélyi Magyar Köz- művelődési Egyesület segítségével, gaztlatársadalmi vonatkozásban pedig az EMGE támogatásával va­lóban megalapozza a magyar népi létérdek-vizsgálattal bővült ma- gyarságtudoraány (hungarológia) tudományos kutatómunkáját s az eredményeket értékesíti is, ezzel ELLENZÉK Az Erdélyi Párt parlamenti munkássága az 1942. esztendőben Az Erdélyi Párt parlamenti munkásságá­ról rövid adatokban, az alábbiakban számo­lunk be: 1942 február 6-án Bálint József képviselő kifejti az Erdélyi Párt álláspontját a nem­zet és az egyházak nagyjai nevének védel­méről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. Helyesli, hogy a kereskedelemből és az ipar­ból törvénnyel száműzik az ilyenfajta rek­lámokat. Ugyanekkor az üzleti záróráról szóló ja­vaslathoz Figus Illinyi Albert szól hozzá. Február 24-én előszer vesznek részt a Ház ülésén az újonnan’ behívott erdélyi képvise­lők: Gsipak Lajos, Domahidy István, Fe- jérváry Károly, Gaál Alajos, Kortsmáros László, Nyirő József, Polonkay Tivadar, Sza­bó János, Szilágyi Ferenc, Szűcs Kálmán, Tóth Balázs és Venczel Antal. Március 19-én a Kállay-kormány bemutat­kozása alkalmából gróf Teleki Béla országos elnök nagy beszédet mond. Leszögezi a párt felfogását a Jkül- és belpolitikai kérdések te­kintetében. Erdély magyarsága öntudatosan vállalja azt a külpolitikát, amely ma a ten­gelyhatalmakkal való feltétlen együttműkö­déssel a nemzet egyetemét csatasorba tudja állítani. A belpolitikai kérdések között első helyen a termelés biztos menete, annak foko­zása és igazságos elosztása áll. Felhívja a figyelmet arra, hogy ezt csak hivatása magas­latán álló tisztviselői karral lehet biztosíta­ni. A sürgősen megoldandó problémák között első helyen áll a munkáskérdés, továbbá a zsidók és strómanok száműzése a gazdasági életből., Döntőfontosságu az. egyházak és a felekezeti oktatás támogatása. A középosztályt egészséges falusi réteggel kell regenerálni. Be­fejezésül kéri a kormányt, hogy mindent kö­vessen el a déierdélyi magyarság súlyos és tűrhetetlen helyzetének enyhítésére. Április 28-án az első világháború hadiköl- csönkötvényeinek rendezéséről szóló törvény- javaslat tárgyalásánál Tusa Gábor felhívja a figyelmet a sajátos erdélyi szempontokra. Április 29-én Biró István interpellál a köz­ellátási miniszterhez a székelyföldi korpael­látás ügyében. Április 30-án Bíró István tart beszédet a közélet tisztaságát és törvényességét biztositó javaslat tárgyalásánál. Junius 2-án báró Braunecker Antal a zsi­dók mező- és erdőgazdaságainak kisajátításá­ról szóló javaslat tárgyalásánál indítványoz­za, hogy a kisajátítandó zsidó birtokokat el­sősorban magyar kisgazdák között osszák ki. Junius 3-án Bodnár Sándor szól hozzá fenti javaslathoz. Ezen a napon a párt nevében interpellál: Váró György a földművelésügyi miniszter­hez a székelyföldi vadkárok ügyében. Váró György a miniszterelnökhöz, akitől az erdélyiek részére faipari és fakereskedel­mi átképző tanfolyamok létesítését kéri. Bálint József a földművelésügyi miniszter­hez. Szóváteszi a román agrárreform alatt Ditró nagyközségben elkövetett jogtalanságo­kat és azok sürgős orvoslását kéri. Gaál Alajos a földművelésügyi és iparügyi miniszterektől a székelyföldi fatermelés ke­resztény kezekbe való juttatását sürgeti. Venczel Antal az iparügyi minisztertől a székelyföldi famunkások helyzetének javítását kéri és javaslatot terjeszt elő a minimális munkabérek uj megállapjtására. Szabó János a kolozsvár írisz-gyár ügyé­ben kér intézkedést az iparügyi minisztertől. Szabó János a belügyminisztertől a nagy­váradi OTI-val kapcsolatos panaszok orvos­lását kéri, Junius 10-én a közellátásügyi miniszter írásban válaszol Biró István interpellációjára. Polonkay Tivadar a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez interpellál a baróti polgá­ri iskola ügyében. Junius 1 i-én Gaál Alajos az uj egészség- ügyi törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolat­ban ismerteti a városi orvosok, községi és kör­orvosok helyzetét. Rávilágít az erdélyi szem­pontokra és ezzel kapcsolatban a törvényja­vaslat egyes szakaszainak módosítását indít, ványozza. funius 12-én az úgynevezett „kisfelhatal- mazás'1 vitájánál Albrecht Dezső tiltakozását jelenti be a Délerdélyben élő magyarsággal történt atrocitások miatt. Rámutat az erdé­lyi újjáépítés feladataira és országrészünk el­egyidőben liángtölcsére legyen az erdélyi románság művelődési mun­kájának, román népi dalokat köz­vetítsen, román kérdésekről szóló előadásokat adjon, töltse be azt a hivatást az erdélyi románság éle­tében, amit a kassai állomás a ru­szin és szlovák nép életében jelent. A kolozsvári rádiióleadóállomás- nak a helyzet feltárásán és a kér­dések megoldásán túl az a szere­maradottságára. Szükségesnek tartja az er­délyi társadalmi intézmények és kiépített szervezetek bekapcsolását az országos politi­kába. Junius 24-én Bartha Ignác az erdélyi érett­ségizett volt CFR női tisztviselők pa­naszainak orvoslását kéri a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterhez intézett interpel­lációjában. Junius 23-én a tűzharcosok érdemeinek el­ismeréséről szóló javaslat vitája során Bartha Ignác a haidrokkantak, hadiárvák és hadi­özvegyek helyzetére hivja fel a figyelmet. In­tézményes kedvezményeket kér a román im- périum alatt politikai fogságot szenvedett er­délyi magyarok számára. Junius 30-án Bartha Ignác az ügyvédi nyugdijintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló javaslat vitájában feltárja az erdélyi ügyvédek helyzetét és kéri, hogy a törvény- javaslat egyes szakaszainál vegyék figyelem» be a különleges erdélyi szempontokat. Julius i-én báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszter nagy beszédben ismerteti a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényja­vaslatot. Interpellálnak: Árvay Árpád a felszabadult területen élő magyarság állampolgársági bi­zonyítványainak gyors kiadása érdekében a belügyminiszterhez. Bodnár Sándor a honvédelmi miniszterhez a volt román erődök által okozott károk jó­vátétele érdekében. Julius 2-án báró Braunecker Antal, az Er­délyi Párt vezérszónoka a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló törvényjavaslat vitájában az erdélyi kívánságokat ismerteti. Julius 8-án Szilágyi Ferenc az iparügyi mi­niszterhez intézett interpellációjában az ipar- jogositványok felülvizsgálása ügyében kér intézkedést. július 10-én Kiss Kálmán és Ráduly Lajos szólalnak fel a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslat vitájában. Julius 13-én Patzkó Elemér a kultuszmi­niszterhez intézett interpellációjában a nagy­váradi iparostanonciskola építkezésének befe­jezését sürgeti. A miniszter válaszában meg­ígéri a kedvező elintézést. Augusztus 26-án az Erdélyi Párt törvény­hozói testületileg résztvesznek a kormányzó­helyettes hősi halála alkalmából tartott gyász­ülésen. Október 13-én Albrecht Dezső az önkor­mányzat módosításával kapcsolatban kifejti, hogy szívesebben látja, ha a belügyminiszter választja ki a megbízhatóság szempontjából a magyar államhatalmat képviselő tisztviselő­ket, mintha a nemzetiségek választanak. Október 20-án a Ház megemlékezik Tusa Gábor haláláról és emlékét jegyzőkönyvileg megerősíti. Október 30-án a felsőház reformjával kap­csolatosan dr. Mikó Imre mond beszédet és rámutat a felsőház felfrissítésével kapcsola­tos erdélyi szempontokra. November 10-én és a következő napokon megkezdődik az állami költségvetés vitája. A belügyi tárca költségvetésénél dr. Paál Ár­pád ismerteti az erdélyi álláspontot. A vallás és közoktatásügyi tárca költségvetésének vi- tája során Csipák Lajos vezérszónok tart De- szédet a párt nevében. A földművelésügyi tárca vitájánál Ember Géza a párt vezérszó­noka. A párt részéről Bodnár Sándor szólott még hozzá a földművelésügyi költségvetés­hez. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­niszter nagy beszédben válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. A kereskedelmi es közlekedésügyi tárca vitájánál Biró István, Szabó János és Polonkay Tivadar szólalnak fel. Az iparügyi tárca költségvetésének tár­gyalásánál Szabó János és Venczel Antal is­mertetik az erdélyi álláspontot. Az igazság­ügyi tárca vitájánál Bartha Ignác, Szilágyi Olivér és Polonkay Tivadar a párt szónokai, A honvédelmi tárca vitájánál Váró György és Szilágyi Olivér szólalnak fel. A miniszter­elnökségi tárca vitája során Mikó Imre nagy beszédben leszögezi az Erdélyi Párt álláspont­ját a nemzetiségi kérdésben- Nyirő József a propaganda fontosságára mutatott rá, Árvay Árpád pedig az erdélyi újságírók ügyeit is­mertette. A külügyi tárca költségvetése során Árvay Árpád határozati javaslatot olvasott fel a délerdélyi magyarság ügyében. A közellá­tásügyi tárca vitájánál báró Braunecker Antal pe, hagy az erdélyi irók, költők, művészek, mozgalmi emberek, egyházi vezetőférüak, tudósok és nevelők rajta keresztül ezután sokkalta hatásosabban, sokkalta szélesebb körben munkálkodjanak az erdélyi magyar társadalom széi- feszithetetíen szellemi és érzelmi egységének megóvásán. Az erdélyi életszemlélet a kolozsvári rádióból könnyebben és közvetlenebbül el­részlctescn ismertette Erdély közellátási viszo­nyait. A pénzügyi tárca vitájánál Patzkó Ele­mér és Tóth Balázs szólaltak fel a párt ré­széről. A közbeeső interpellációs napokon az ipar­ügyi miniszter írásban válaszolt Gaál Alajos­nak a fakitermelés keresztényesitésc ügyében, a földművelésügyi miniszter Váró Györgynek a székelyföldi vadkárok ügyében, az iparügyi miniszter Szabó Jánosnak a kolozsvári írisz- gyár ügyében, a kereskedelem és közlekedés- ügyi miniszter Bartha Ignácnak a CFR al­kalmazottak ügyében, az iparügyi miniszter Szilágyi Ferencnek az ipar jogosítványok íe- lülvizsgálása ügyében, az iparügyi miniszter Venczel Antalnak a székelyföldi famunkások minimális munkabére ügyében tett interpellá­ciójára. Bálint József a kolozsvári gyermekklinika tarthatatlan helyzetének ügyében interpellált a pénzügy és kultuszminiszterhez. Beke Ödön a kereskedelem és közlekedés- ügyi, valamint a kultuszminiszterhez intézett interpellációjában az iparostanoncok után- képzésének és iskolai oktatásának ügyét tette szóvá. A november 23-én megkezdett megáján- lási vitában gróf Teleki Béla, mint az Erdé­lyi Párt vezérszónoka, nagy beszédben ismer­tette, hogy hogyan látja az országos prob­lémákat az idegen megszállás alatt élt ma­gyar. A megajánlási vitában gróf Bethlen László az erdélyi gazdasági szempontokat tet­te szóvá, László Dezső a kulturális kívánal­makra mutatott rá, Gaál Alajos pedig szé­kelyföldi kérdéseket ismertetett. A közbeeső interpellációs napokon Mikó Imre a kultuszminiszterhez interpellál az ok­tóber 27-iki kolozsvári diáktüntetés okairól. Bálint József a szentkeresztbányai munkások tarthatatlan helyzetének orvoslását kérte az iparügyi minisztertől. Ugyancsak Bálint Jó­zsef interpellált a kereskedelem és közlekedés- ügyi miniszterhez a négy középiskolát végzett volt CFR tisztviselők sérelmes beosztása miatt. December 10-én Beke Ödön a hadkötezett- ségi adóról és a hadmentességi váltságról szóló törvényjavaslat vitájában hangsúlyozza, hogy mindenkinek ki kell vennie részét az áldozat- vállalásból. A következő napon Bartha Ignác szólalt fel a javaslat vitájában és rámutatott az intézkedések helyességére. HORTHY ISTVÁNRÓL TELEPET NEVEZNEK EL NAGYVÁRADON NAGYVÁRAD, január 19. Tudósítónk jelenti: A kormányzó kabinetirodája teg­nap leiratot intézett Nagyvárad polgár­mesteréhez. amelyben értesítik a polgár- mestert, hogy a Kormányzó Ur Öfőmé'- tósága hozzájárult ahhoz, hogy a város északnyugati részén fekvő ONCsA-hizak körii'K városrész a hősi halált halt kor­mányzóhelyettesről. Horthy István-tei'ep- nek nevezzék el. Soós István dr. polgár­mester a következő közgyűlésen jelentést tesz erről és egyben megteszik az előké­születeket a telep felavatására. Értesülé­sünk szerint a tavasszal megtartandó fel­avató ünnepségen a Kormányzó Ur T)fő- méltósága személyesen is résztyesz. SZLOVÁKIA FÜGGETLEN AKAR MARADNI POZSONY, január 19. (TP.)' A Gar­dista foglakozik dr. Pau'iny Tothnak, a cseh állami tanács tagjának nyilatkozatá­val, amely szerint Szlovákia nem képes önálló életre és éppen ezért egy ágamban kell egyesítem a csehekkel. A lap hangsú­lyozza, hogy a szlovák nép önállóságának e’ső uégy esztendejéheti bebizonyította élet- és fejlődésképességét és a londoni ígéretekre és az összeesküvők szavára nem hajlandó félredobni állami önállóságát, hogy aztán Bcues ur vezesse orránál fog­va. A szlovák nép egyszerűen nem vesz tudomást Benes ur ígéreteiről! és csaloga­tó ajánlatairól. juthat az ország bármely zugába, a szegedkörnyéki tanyavilágba, az alföldi parasztvilágba, a kunok­hoz, a Dunántúlra, a Felvidékre, Délvidékre, odaielepitett széke­lyeink közé mindenüvé, ahol ha­sonló gondolkozásu, legjobb szán­dékú magyar emberek tervezgetik, érlelik lelkűkben a holnap szép, nagy, boldog és más Magyarorszá- Sát, p, I. k (Budapest.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom