Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-29 / 293. szám

I I 19 42 d e c « ra be I 29« ELLENZÉK ns A JirektíeímŐ szollosoEt ügye Irta: báró BRAUNECKER ANTAL országgyűlés! képviselő Most, amikor a kormányzat olyér- tel-mü rendelkezést adott ki, hogy a direkt termő szőlőfélék bortermését zár alá veszik, ezek forgalombalio zalai a úgy a termelő, mint a fo­gyasztó részéről büntetőjogi követ­kezményekkel jár, viszont a hatósá­gi igénybevétel viszonylag oly ala­csonya árat állapított meg (Maligan- fokonként 3 fillért), probléma előtt áll a szőlősgazda, vájjon ennek a rendeletnek fenntartása, sőt a jövő­re esetleg várható súlyosbítása mi­lyen kritikus helyzet elé fogja állí­tani. Ez a kérdés elsősorba,n az Ér­mellék borvidékét sújtja, ami azon­ban a keleti és ,északerdélyi ország­részek felszabadulásával a felszaba­dult borvidékek legnagyobb szőlő­gazdaságának tekinthető. Érdekli azonban mindazokat az erdélyi sző­lőtermelőket is, akiknek dfirektter- mő szőlője van. Néha tehát a di- rekttermő ijesztőmérvü elszaporo­dása arra a mostoha helyzetre ve­zethető vissza, ami alatt a trianoni határ következtében a majdnem színtiszta magyar szőlőbirtokosok kezében lévő szőlőket a román ura­lom előre kitervelt gazdaságpoliti­kája juttatta. A borárak alacsony­adba, minden felvevő piactól való távolsága, valamint a regáti terasz­borok konkurenciája, vagy az Ér- melléknek az állami védettségtől va­ló teljes kizárása magyarázza a di- i'ekttermők óriási elszaporodását. A felszabadulás után ismét nem­zeti gondozásba jutottunk és ezt a területet elsősorban a gondosan ránkfigyelő és bennünket, énmellé- kieket, segíteni akaró földművelés­ügyi kormányzat védőszárnyai alá kell helyeznünk. Minden objektiven gondolkozó szőlősgazdának elsősor­ban a maga jól felfogott érdekében tisztában kell lennie azzal, hogy a direkt!ermők termesztése egy liábo- ruutáni világversenyben nem áll- katja meg a helyét. A kormányzat minden eszközzel oda kell töreked­jék, hogy ezt a sajnálatosan elsza- porodü szőlőféleséget kiküszöbölje és ezzel a világhírü magyar borok­nak s rajtuk keresztül a kitűnő mi­nőségű érmellé ki bornak hírnevét visszaállítsa'. Itt minden gazdának minél hamarabb esz közlendő átte­lepítése és az értéktelen magánter­mők helyébe nemes szőlőkkel való áttelepítésre kell gondolnunk. Ez annál inkább időszerű, mert a há­ború győzelmes befejezése után is­mét megindul a magyar bor a világ­piac felé, hogy ott elfoglalja évszá­zados hírnevének megfelelő méltó he­lyét. Ebben a versenyben az Érmellék sem maradhat el. Ha élni akarunk, részt kell vennünk ebben a verseny­ben, hogy az Érmellék régi nevéhez méltóan a magyar borvidékek kö­zött kirvivja magának azt a helyet, amelyet a múltban élvezett. Gazdáink nehéz helyzete, a szőlő éveken keresztüli deficites termelé­se, valamint a román megszállás idejéből származó el es eths ege fan­tasztikussá teszi azt, hogy kereske­delmi alapon dolgozó és igy méreg­drágán^ árusító oltványtelépekről szerezzék be a felújításra szükséges sző 1 őolitványokat. A gazdák 90 szá­zaléka még arra sem képes, hogy segély nélkül, Önerejére támaszkod­va, az áttelepítéshez nélkülözhetet­lenül szükséges forgatási költsége­ket nélkülzni tudja. A gazdáknak igy is éppen elég megpróbáltatást jelent az a három esztendő, ami a régi és silány minőségű szőlőjének kidobá­sa és az uj telepítés első termése között fennáll. Az egyedüli megoldás, ha ezt az értékes boa-vidéket, amelyik kellő szőlőféleségek beültetése után mél­tán foglal el nagyjelentőségű helyet p magyar borvidékek között — d'e nem utolsó sorban szociális okoknál fogva, hiszen a munkáskezek tíz és tízezreinek biztosítja a megélhetést, az állam messzemenő támogatásban részesíti. Egy átállítás és"a jövő időkre való megmentés csak úgy képzelhető el, ha az állam a filoxera rutáni időkhöz hasonlóan, telepítési kölcsönökkel, oltványok kai, az átte- 1 építéssel járó terméketlen időre va­ló adómentességgel támogatja a sző­lősgazdát ennek a császármetszés­nek átsegítésére. Éhben az értelemben teszi az Er­délyi Párt a maga előterjesztéseit a f ölidmü v elé sügy i k orm ány ziat nak, ilyen irányban igyekszik a zsákutcá­ba jutott szőlősgazdák segítségére. Ez az irány, amit a párt megbízásá­ból magam iis képviselek és amelyet többszörösen hangoztatok az illeté­kes tényezők előtt. A legjobb remé­nyekkel eltelve lépek ezen a téren az nj esztendőbe, mert úgy a föld­művelésügyi miniszter úr legjobb in­dulat u megértése, mint a földműve­lésügyi minisztérium szőlészeti és borászati osztályának vezetője ré­széről tapasztalt szeretet és megér­tés minden bizonnyal lehetővé teszi a kérdés kedvező és kielégítő meg­Magyarország kormányzója a Ma­gyar Érdemrendet adományozta a következőknek: vitéz Simon Elemér dr. m. kir. titkos tanácsos, a Ma­gyar Vöröskereszt Egylet ein őke, Vásárhelyi János, az erdélyi refor­mátus egyházkerület püspöke, Kele­men Krizosztom m. kir. titkos taná­csos, panonhalmi főapát, Fiedler Ist­ván lóm. kát. püspök, Pvadocsay László m. kir. igázságügyminiszter, Varga József ni. kir. iparügyi, ke­reskedelem és közlekedésügyi mi­KOLOZSVÁR, december 29. (Az Ellenzék munkatársától.) Hétfőn délelőtt tartotta ala­kuló díszközgyűlését a vármegyeháza díszter­mében Kolozs vármegye és Kolozsvár Vitézi őzeke. Ez alkalomból nagyszámú közönség töltötte meg a vármegyeháza nagytermét. A A Vitézi Rend tagjain kivül kívül a helyőr­ség tisztikara is megjelent vitéz Oláh József vezérőrnagy vezetésével. Az emelvényen a ■■»ármegyei és városi Vitézi Szék tagjai fog­laltak helyett. Vitéz Oláh József vezérőrnagy társaságá­ban foglalt helyet vitéz Benk", Béla alezredes, a -olozsvári Vitézi Szék törzskapitánya A VITÉZI REND MUNKÁJA A Hiszekegy elmondása után vitéz Szenl- tetery János ezredes, a vármegyei Vitézi Szék kapitánya nyitotta meg a diszgyülésr. Megnyitó beszédében üdvözölte a hadtestpa- rauc.ynuí képviseletében megjelent vitéz Oláh Józset -vezérőrnagyot, vitéz Benkő Béla ezre­des •'kapitányt, valamint az összes vitéze­ket és a megjelent vendegek :t Ezután rövid v:ss2áp’.lantást vetett a Vitézi Rend huszon- egy_ év előtti megalakulásara, vázolta annak kétévfi. etíes munkáját s örömének adott ki­fejezést, hogy a felszabadulás ucán Koloz-vár cs Eszik Erdély is bekapcsol idhatott ebbe a nagy fonic sságu nemzetneveiő és nemzetvédel­mi szerkezetbe. Ezután örömmel jelentette be, hogy Kolozs vármegye és Kolozsvár Vi­tézi Széke is ünnepélyesen si nondhatja meg­alakulást!., — A vármegyei Vitézi Szót ma először üli össze — mondotta vitéz Szentpétery János ez­redes —_ hogy ünnepélyes keretek között be­jelentse megkezdett műkő lését. Legyen ez a munka egy áldásos épitó és nemzetneveiői munkának ^ a kezdete. Legvtn az a nap fel­ii juió. eh;ánt erdélyi magyar vitézi élet erő­forrása. Beszéde további részében hódolattal emlé­kezett pneg Kormányzó Ururkró5, a vitézek Főkapitányáról, aki lelke sugalmazására luvta életre a Vitézi Rend szerv izetét A Vezér ennek a szervezetnek a biztos alapját három fontos dologban ismerte fel. Ez a három té­nyező: a hit, á keresztény erkölcs és a nemzet ősi erényei, a hűség és vitézség. Ennek az el­olidását. A födTiiüvelésügyi kormány­zat, megértő támogatásán,ak eredmé­nyeképpen a mezőgazdaságot fej­lesztő egymiMiárdos törvény keretén bélül már is megkezdődjek a gya­korlati intézkedések a kormányzat részéről. Ezek úgy a bihardiószegi állami telepnek, mint a jSzLI ágy Som­lyón felállítandó szőlőrnnnkás isko­lának első rangú feladatává teszik a telepítéshez szükséges oltványok termelését. Nyiry Károly mini szí éri tanácsos, a szőlészeti osztály vezető­je Ugyanakkor tanulmány tárgyává teszi, hogy milyen formában oldják meg a gazdák közvetlen feísegélye- zését. Ezután a nagy nyilvánosság előtt is köszönetét kell mondanom Nyiry Károly miniszteri tanácsos urnák, a földművelésügyi miniszté­rium szőlészeti -és borászati osztály­vezetőjének azért a megértő támo­gatásért, amivel a felszabadult terü­letek szőlősgazdáinak jövőjét min­den hozzáértéssel és szeretettel fel­karolni szives. Ez megnyugtatást je­lent a sorsáért töprengő szőlősgaz­dáknak is és ebben összegezem az Erdélyi Párt nevében újévi üzenete­met mindazoknak, akik velem együtt a fenti probléma megoldásá­ért aggódnak. niiszter báró altorjai Apor Gábor rendikivüli követ és meghatalmazott miniszter, Sándor Imre, a kolozsvári róm. kát. egyházkerület püspöki h-elynöke, továbbá Józan Miklós, az unitárius egyház püspökének. KözéLeti érdemeik jutalmazásául karácsony napján a következők let­tek titkos tanácsosok: Apponyi Al­beit gróf, vitéz baráti Huszár Aladár dr., Runyai Sol-dos Béla dr., Hedry Lőrinc dr., Tasnádi Szűcs András. gondolásnak a szellemében kezdte meg és folytatta kétévtizedeu- át áldásos munkáját a Vitézi Rend és ugyanebben a szellemben vég­zi működését a felszabadulás után megalakult kolozsvári Vitézi Szék is. Ezután honvédsé­günk vezetőiről és a távoli keleti fronton harcoló katonáinkról szólt büszkeséggel vitéz Szentpétery János dZredes s ennek kapcsán megindultan emlékezett meg hősi halottaink- ról. Kegyeletképen a diszgyülés közönsége né­hány pillanatig tartó felállással áldozott a hő­sök emlékének. Ezután megnyitó beszédében a Vitézi Rend szervezetét ismertette vitéz Szentpétery János ezredes, valamint azt is, hogy minden szék­kapitányságon egy vitézi Társadalmi Bizott­ság alakult, amelynek feladata a Vitézi Szék társadalmi'és kulturális céljainak a megoldá­sa. A kolozsvári székkapitányság Társadalmi Bizottságának elnöke, vitéz Szász István, EMGE igazgató. Végül az elnöklő vitéz Szentpétery ezredes köszönettel és hálával emlékezett meg mindazokról a nagyvállala­tokról s pénzintézetekről, amelyek a Kolozs­váron létesítendő Vitézi Székház céljaira fel­ajánlási okirattal különböző összegeket aján­lottak fel a Kormányzó Urnák, a vitézek Fő kapitányának. Ezután kiosztotta a- felajánlók­nak a díszoklevelet, amelyet sorban vettek át a Vitézi Székház céljaira nagyobb össze­get adományozó Erdélyi Bank, Magyar Nem­zeti Bank, Dermata, Lomás Rt., Takarékpénz­tár és Hitelbank, Magyar Általános Hitel­bank, a Mezőgazdasági Bank, az Erdélyi Le­számítoló Bank, a „Szövetségi Gazdasági Hi­telszövetkezetek Központja, az Ufsus Sör­gyár, a Szittya Rt., a Magyar Acélárugyár, a Mátyás Király Mozgó, az Egyetem Mozgó, a Corvin Mozgó, az Árpád Mozgó és az Er­délyi Mozgóképszínházak jelenlevő képvise lŐi. A közönség minden egyes felajánlót lel­kesen és hosszan éljenzett. A kolozsvári és kolozsvármegyei vitézek nevében vitéz Dom- hóy Zoltán, közegészségügyi főfelügyelő mon­dott köszönetét a felajánlott összegekért. ERDÉLY NEM FELEDKE­ZETT MEG KÖTELSSÉGÉRŐL Ezután dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán mondott rövid beszédet. Visszapillantást ve­tett az idegen uralom alatt eltelt két évtized­re, mely idő alatt az erdélyi magyarság, ha szenvedett is, de soha egy pillanatra sem fe­fllagyar Érdemkereszttei tüntette ki a kormányzó az erdélyi egyházfőket Üün&pélges diszgplőssn mondotta kí mejgaíakalásáí Kolozsvármegge és Kolozsvár Vitézi Széke 3_ ERDÉLY MOZGÓ Fekeíe István tnagyar fílrajátéka: Dr. KOVÁCS ISTVÁN Főszerepben : Pá?e • Antal, Simor Erzsébet, Tóth J lia, Rajnay Gá­bor, Mihályííy és Vaszary Piri. Előadások kezdete 3, 5 és 7-kor. Jön ! 1943 január 2-től! Jön 1 HALÁLOS TAVASZ Karády Ka alinnal. ledkezett meg arról, hogy mi a kötelessége az idegen uralom alá került Erdélyben. Az a szenvedés azonban — mondotta a főispán — egyben jótékonyan mozdította elő azt, hogy a büszke nemzeti öntudat pillanatra se lankad­ják az erdélyi magyarság lelkében, hanem még szilárdabbá váljék. Llódo'attaí emléke­zett meg a vitézek Főkapitányáról, ".kinek köszönhető, hogy Erdély magyarsága meg­acélozott, büszke nemzeti öntudattal térhetett vissza anyaországához. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után vitéz Szentpétery János ezredes zárta be á diszgyülést. Záróbeszédében mégegyszer ismer­tette a Vitéz Rendnek s a vitézeknek örök hitvallását: békében a munka, háborúban a vitézség, mindkét esetben párosulva a fegye­lemmel —• ezek döntik el hazánk jövőjét. Az alakuló diszközgyülés ezután a Himnusz hangjaival ért véget. Otaáinhaimtásáil és csalásért három hónapi elzárás KOLOZSVÁR, december 29. (Az El­lenzék munkatársai óh) Nem mindennapi bünpert tárgyalt tegnap a kolozsvári tör­vényszék hármas biintetőtanácsa, A vád­lott Bolha Lám, Cserkész-utca 8- szám alatt lakó munkásasszony vedt, aki ellen a királyi ügyészség kétrendbeli közokirat- hamisítás és egyrendbeli csalás büntette miatt indított eljárást. A különös bünper előzményei a követ­kezők: Bolha Lina munkásasszony közel harminc éven keresztül vadházasságban édt Kapitány Géza nyugdíjas postaalUszt- teb aki törvényesen nem vált el első fele­ségétől, A postaaltiszt 1940 december 25-én meghalt. Botba Lina nem értesítet­te vadházastársa elhunyt ár ól Kapitány Géza életbenlévő feleségét, hanem fehlte a vadházastársa után járó temetési se-> gélyt és gondoskodott a temetésről. Mi­után azonban a temetési segélyösszeg ha­mar elfogyott, Botba Lina kereseti forrás után nézett. Két jóhiszemű tanú tanúskodásával helyhatósági bizonyítványt szerzett arrók hogy Kapitány Gézáné, aki 1918 óta kü­lönvált férjétől, közös háztartásban élt Kapitány Gézávak Az okirat felhasználá­sával nyugdíjért folyamodott a postához, majd néhány hónapon keresz-tüi felvette a Kapitány Gézáné nevére kiutalt nyug­dijat. Ezáltal! 387 pengő 86 fillér kárt okozott a postának. Bűncselekményét addig folytatta, amíg az igazi Kapitány Gézáné tudomást nem szerzett a dologról és jelentette az- ügyet a rendőrségen. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott beismerte bűnösségét. A bizonyítási eljá­rás befejezése után a bíróság kétrendbeli okirathamisilás és egyrendbeli csalás bűn­tettében mondotta ki bűnösnek a vád- üottait, de valamennyi bűncselekményt vét­séggé minősítették és háromhónapi fog­házra ítélték Botba Linát- Az Ítélet jog­erős A postának okozott kárt kütdes a vádlott megfizetni. EGYMILLIÓ EMBERT KÖLTÖZ­TETNEK KI PARISBÓL PÁRIS, december 29. (MTI.) A párisi hatóságok tanulmányozzák azt a kérdést, hogyan lehetne mintegy egymillió lakost elkÖltözLcftni Parisból. Ezzel az intézke­déssel a város ellátását akarja megköny- nyiteni, amely, mint ismeretes, leginkább a szállítási nehézségek következtében a vidékké! összehasonlítva kedvezőtlen. Egyelőre azokat lakodtatnák ki Párisból, akiknek nincsen áldandó foglalkozásuk, továbbá az anyákat és gyermekeket, akik iskoláikat másutt is látogathatlak«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom