Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-16 / 284. szám

) 1912 ä0£«&&£«r íf* ELLENZÉK i A Szent Korona őrei Irla: Mik 6Imre December 18-án koronaőrt választ az országgyűlés két háza. A választás: élé nagy érdeklődéssel tekint a nemzet és az országgyűlés, mert a korona őri tisztség egyike áUaroéletiink legelőkelőbb méltó­ságainak, a választás pedig ősi hagyomá­nyaink szerint fontos közjogi aktus. A Szent Koronát államiságunk első Századaiban egyházi személyek őrizték a székesfehérvári székesegyházban. Az Ár­pád-ház kihalása után az ország viszon­tagságos sorsában a korona is osztozott. 1304-ben Prágába viszik, később pedig Apor László erdélyi vajda birtokába jut. Róbert Károly már csak egy másik koro­nával tudja megkoronáztűtm magát, de miután sikerült visszaszereznie az erede­tit, ismét (lefolytatja a koronázási szer­tartást, ..hogy- a magyar nemzet vélemé­nyének elégtétel tétessék és a nép kebe­léből a megütközés kiirtassék“. A ma­gyarság teliát misztikus hittel ragaszko­dik a Szent Koronához s igy kap Szent István koronája mély közjogi értelmet és emelkedik a magyar állami szuverenitás jelképévé. Nagy Lajos korában kéri!1 a Szent Korona Visegrádira és Mátyás ki­rály volt az első, aki — abból okulva, hogy a Szent Korona negyedszázadon át Frigyes császár birtokában volt, akitől csak súlyos áldozatok árán tudta vissza­szerezni — az 1464. II. te.-kel a Szent Korona intézményes közjogi őrzéséről gondoskodott. II. Ulászló már azt is tör­vénybe iktatta, hogy a koronát ,,ne a főpapok, hanem egyedül a báró urak és világiak őrizzék“ s a korona őrzésére az ország „,két és nem több hü világi urat“ választ. A mohácsi vész után a Szent Korona ismét vándorútra indul. I- Ferdinánd Becsbe vitte, ahonnan csak Bocskav sze­rezte vissza a bécsi béke ponto zalaiba fel- nett t ktilon ren el kezessel és ünnepélyes formaságok közölt Pozsonyban helye*- tette el. Bethlen Gál»or harcai alatt a ko­ronát ismét elszállították Pozsonyból és otto? kezdve évtizedeken át vándorolt Győrön, Becsen, Linzen, Pa«simi és is­mét Bér-sert át vissza Pozsonyba, I. Jó­zsef megkoronázására, majd újra Becsbe, ahonnan csak á ».kalapos király“ uralko­dása végén tért haza Magyarországra. A nemzet gondoskodása azonban végigkí­sérte a Szent Koronát vándorutján és időközben törvényt hoztak arra vonatko­zóan. hogy a koronát Pozsonyban kell őrizni: a koronaőrök csak leszármazásuk­nál fogva magyarok lehetnek: a koronát külön házi őrségnek kefll őrizni; az or­szággyűlés a király által jelölt személyek közül választja meg a koronaőröket' s á koronaőröket az akkor bevett két vallás, a római katolikus és protestáns egyházak hived közül kel] megválasztani. Az 179ö: VT. te. végül kimondja, hogy a Szent Ko­ronát, ,,améi eddig sok veszélyben for­gott és csak az égiek kedvezéséből maradt meg“, a hozzátartozó drágaságokkal együtt az ország szivében. Budán kell megőrizni és az országgyűlés belegyezése nélkül se­hova sem szabad elszállítani, éleiben Hagyva az 1715: XXXVIII, te. ama ren­delkezését, hogy fenyegető veszély, vagy szükség esetén a koronát őrzési helyéről ideiglenesen elszállíthatják. Azóta a Szent Koronát — a lrancia háború idején tör­tént biztonságbahelyeziésétőfl és az 1849 __ 18.>3~ig tartó orsovai elrejtésétől! eltekint- VV! " állandóan Budán, illetve Budapes­ten őrzik, ahol a királyi várban 1900“ Imn külön páncéltermet építettek szár­mára. A koronaőr! intézmény ma is a fentebb idézett ősi törvények szabályozzák. Azóta csak egyetlen vonatkozásban alkotott újat törvényhoeájsunk, nevezetesen az 1928: XXV. te. igyekezett összhangba hozná a koronaőrök jogállását és hatáskörét a mi­nisztériumi le el ős kormányzat elveivel, Lz a kérdés már az 1848. évi alkotmány- reform és felelős kormányzat levezetése óta szabályozásra várt. Azóta ugyanis ä Szent Korona iránti felelősség nemcsak a két koronaőrre, hanem a felelős kor-, mányra is kiterjed, anélkül, hogy a in. kir. minisztériumnak, vagyis a kormány­nak beleszólási joga lett vona a korona őrzésébe. A közvetlen indítékot a •tör­vény megalkotására gr. Ambrózy Gyula koronaőrnek a felsőház 1927 május 27-i ülését* mondott interpellációja adta s vá­laszában gr, Bethlen István minisztere - rök már akkor kilátásba helyezte a Szent Korona gondviseléséről egy szabályzat kir dolgozását. Igv jött létre az 1928: XXV. te. ,.A Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről". A Szent Koronához (Szent István és L Géza egyesített koronájához) tartozó dra­gs ágok aOatt a törvény a királyi pálcát (jogar), az országalmát, (felüli kettős ke­reszttel, oldalán a magyar «s Anjou cí­merrel), a koronázási palástot (Szent . István félesége állal készített s a székes­fehérvári templomnak ajándékozott mise­ruha) és a koronázási kardot (a XV. szá­zadban készült kard) érti. Mindezeknek a gondviselését az ország törvényesén meg­választott koronaőrei a miniszterelnökkel így*'értésben gyakorolják. Ha a minisz­terelnök és a koronaőrök között ellente­tek merülnének fel, a koronaőrök jelen­lése alapján, a vitás kérdésben az ország­gyűlés dönt, A koronaőrök gondviselése a Szent Ko­ronán és a hozzátartozó drágaságokon kí­vül a nekik számbaadott és a páncélkam­rában elhelyezett többi tárgyakra, magá­ra a páncélkamrára és az ahhoz tartozó őrszobára is kiterjed. Az őrzést a korona­őrök a m. kir. koronaőrség utján '.látják eh mely a honvédség állományából alaki- tóit önálló katonai testület. A törvény azt is szabályozza, hogy rendes körülmé­nyek között a Szent Koronát és a hoz'záv tartozó drágaságokat csak rendeltetésük törvényszerű betöltése, múlandóságuk megelőzése, országos szertartások, vagy a tudományos kutatás előmozdítása céljá­ból szabad kivinni. A páncéHkanira fel­nyitásáról minden egvés esetben állam- jegyzőkönyvei: kell felvenni és a páncél kamrába csupán az arra föl jogosítottak léphetnek he külön e célra kiállított ok­mány alapján. V-■ • Aprólékosan és, körűimé ti ye-scu á? lapí­tották meg a kulcstartás jogát. A Szent Korona az 1608-ban készült vaspántozott koron a ládában van el hegyezve és zárának kulcsa a miniszterelnököt, a kulcs kel másodpéldánya közül ogy-egy péklány pedig az ország koronaőreit illeti. A koronaládát tehát bármelyikük külön is felnyithatná, ha a koronaláda és a többi országos ékességek nem volnának egy páncélkamrában elhelyezve, amelynek há­rom zárpárja van. A három zárpár ere­deti kulcsai közül a felső zárpár kulcsai a miniszterelnököt, a középső és alsó zár­pár kulcsai pedig a koronaőröket illetik, tehát a páncé'kainra felnyitása csakis a miniszterelnök és a két koronaőr együt­tes közreműködés év eü- történhet meg. A páncélkarma másodpéldánya kulcsait a miniszterelnöknek és az ország korona­őreinek pecsétjeivel oldatot páncélládáes- kában a központi állampénztár külön páncélszekrényben őrzi. A lepecsételt páncél 1 ádácskának egyetlen kulcsa van s éz a miniszterelnök gondjaira van bízva. Ezenkívül a páncél'ádácskát tartalmazó állampénztári páncélszekrény egyik kulcsa ennek másodpéldányával együtt a mi­niszterelnököt, az állampénztári páncél­szekrény másik két zárának eredeti és m.á- sodpé'dányu kulcsai pedig az ország ko­ronaőröket illetik meg. A koronát rejtő páncélkamra másodpéldányu kulcsaihoz is tehát a koronaőrök és a miniszterelnök csak együttesen juthatnak hozzá. A mi­niszterelnök az: őt illető kulcsokat a mi­EgviimnrPaa az Erdéryi P?rî je öltieit választotta felsőházi tagjaivá Koiozsvármegye törvényhatósága Iz u! fpfsOítáJí fasole: Gfi tts Vifrer és G'dőfafvv Isíváa P jf tagok: vitéz Szász István is Síi és Viktor KOLOZSVÁR, december 16. (A<z El­lenzék munkatársától.) Kolozs vármegye törvényhatósága kedden délelőtt tartotta meg közgyűlését Inczédy-Joksman Ödön főispán elnökletével. A közgyűlésnek kü- lönöe fontosságot és jelén tőséget adott az a tény, hogy annak keretében választotta meg Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága felsőházi tagjait. A FŐISPÁN ELNÖKI MEG­NYITÓJA A nagyjelentőségű közgyűlést a Hiszek­egy elmondása után Inezédy-Joksmaii Ödön d;r- főispán nyitotta meg ezekkel a szavakkal; *— Mai közgyűlésünk tárgysorozata olyan pontot tartalmaz, amelynek jelentő­sége melleit •—• úgy érzem — nem lehet elmenni szótlanul. Az 1942. évi XXL tör­vénycikk ugyanis a visszacsatolt területek törvényhatóságának megadja a jogot ar­ra, hogy az országgyűlés feüsőliázába az 1926. évi XXII. törvénycikk értelmében a maga megválasztott képviselőit küldje be. ör-Ömmel kell hogy eltöltsön mind- annyiunkat az a tény, hogy most már közvetlenül! íp bekapcsolódhatunk orszá­gunk törvényhozásába. Megnyitójának további részében Inczé­dy-Joksman Ödön dr. főispán a mai rénd- kivüi időkről szólott és árról, hogy a há­borús helyzet milyen fontos kötelességet ró minden egyes polgárára az országnak. Mialatt katonáink mindent elkövetnek n harctereken, hogy az ország biztonságát és nyugalmát megerősítsék, azalatt ideha­za a belső fronton is mindenkinek meg kell tennie a maga kötelességét azon az őrhelyen, ahova sorsa állította. A továb­biakban pedig — jóllehet a kormányzat és a hatóságok gondoskodnak a harctéren küzdő honvédek itfhonmaradt hozzátarto­zóiról — minden egyes magvar embernek szivbőlfakadó kötelessége kell hogy legyen a kormányzati segítség mellett támogatá­sára sietni a kenyérkereső nélkül maradt családoknak. A1 főispán mélyreható sza­vakkal! vázolta ezután, hogy miben me­rülhet ki ez az áldozatkészség. Abban, hogy mindenki a leglelkiismeretesebben végezze a maga munkáját és tőle telhető­lég igyekezzék segítségére lenni az eset­leges nélkülözésék között tengődő feleba­rátjának és a sZegénysorsu családoknak. Végül rátért a keddi közgyűlés tárgyso­rozatának líegfontoisabb pontjára. Kolozs vármegye» felsőházi tagjainak és póttag­jainak megválasztására. A választás meg- ejtésére a főiispán bizottságot küldött ki Boga Alajos dr. kanonok, pápai preíátus vezetésével, majd egy félórás ezüudet rendelt el. EGYHANGÚ VÁLASZTÁS Szünet alatt titkos szavazás utján Ko- 3&Z? vármegye törvényhatósági bizottsága a közgyűlésen 51 szavazóra jogosu l tag egyhangú szavazásával az Erdélyi Párt je­löltjeit választotta meg. Ennek eredmé­nyeként Kolozs vármegye törvényhalósá­gának két felsőházi tagja GctUiCs Viktor gyalui föhllnriokos, a párt kolozsmegyoi tagozatának elnöke és Gidófulv-y litván, dobokai földbirtokos, a tagozat alelnüke lett, míg póttagokká vitéz Szász István EMGE-igazyaíó és Illyés Viktor récéke- reszturi födbirtokost választoltak meg. A választás eredményét Boga Alajos dr. ka­nonok, pápai preíáftus jelentette l>e, s azt nagy örömmeL lelkesedéssel és hosszan­tartó tapssal vette tudomásul a közgyűlés. AZ ALISPÁNI JELENTÉS A felsőházi tagok megválasztása után Forgách József dr. vármegyei főjegyző felolvadta Szász F^r^nc dr. alispánnak minden időszerű, fontos vármegyei kér­dést le'öilelő, terjedelmes alispáni jelen­tését. A» älispáni jelentés is foglalkozott az­zal a fontos problémával, amelyet már a főisoáín is érintett és behatóan kifejtett eniiki megnyitójában: a belső front kér­désével. Ezután a legidőszerűbb várme­gyei ügyekről tájékoztatta a közévül és t. Behatóan vázoha azt. hogy a közállapo­tok az utóbbi időben lényegesei] javultak és örvendetes javulás mutatkozik a köz- egészségügy terén is. Kolozs vármegye 140 ezer pengőt áldozott egészségügyi cé­lokra. Ugyanakkor felemlítette az alispáni jeVntés, hogy fokozott munka vár a jö­vőben a Nép- és Családvédelmi Szorvek- iro, valamint a Közjóléti Szövetségre. Rás­niszterejlüökség házi pcwstáránálc páncid- szckréhyében külön pánc.élfiókban tartja- Ha a koronaőr hivatalviselése megszűnik, a birtokában le vő kulcsokat a rainiszt/'f­elúöknek kelj átadni. Elvileg tehát a* »** lehetséges, hogy adott pillanatban ..a/, Ösz- szes kulcsok a miniszterelnök kézéi»? ke­rülnek. Nagyon kevéssé vá:lóv/inű, azon­ban, hogy az bekövetkezzék, megt hívtiir- lyik koronaőri méltóság megiirecedes*' után az alkotmányos államvezetés " siet megosztani a közhatalom fizikai, jelképé­nek gondviselésével járó felelősséget. így történik ez most is, amikor á gr. Te«!eki Tibor elhalálozása folytán meg­ürült egyik koronaőri méltóságra kiírták a választást s «óéiból együttes ülésre hív­ták össze az orszggyüh's két házát.*! ör­vény és hagyomány szerint a Szent Ko­rona két őrét az államfő által jelölt sze­mélyek közül úgy kell megválasztani, hogy egyik római katolikus, a másik pro­testáns vágású legyen. Tekintettél árra, hogy a Szent Korona egyik és ma egyet­len őre, br. Percnyi Zsigmond római ka- tolikue, most egy protestáns koronaőr megválasztására kerül sor. A két legré­gebbi protestáns egyház között az a gya­korlat alakult ki, hogy a protestáns kor)» naőrök felváltva lesznek: reformátusok tv* ágostai hitvallású evngéljkusok. Mivel néhi gr. Teleki Tibor református volt, most egy evangélikus koronaőr megyá lasztása esedékes és a választás előrelát, hatóan egyhangúsággal fog megtörténni. Nem muilaszthatiuk el végül utalni arra. hogy Trianon ellőtt a Szent Korona egyik őre erdélyi ember voit, l»r. Wesselényi Miklós személyében. Az árvizi hajós é« az unió nagy harcosának fia a korouaori méltóságban kiválóan jeleképezte azt az elválaszthatatlan kapcsolatot, ami Er­délyt a Magyar Szent Koronához fűzi. mutatott arra ipari és k ereske de? mi vo­natkozásban, hogy kíméletlen harcot kell folytatni mindenkinek a zugkereskedelem ellen. Az adózásra vonatkozóig bejelen­tetté jelentésében az alispán, hogv a vár­megyében az adók 70—80 százaléka be­folyt. Ezután a közellátás kérdéseiről emlé­kezett meg. Megelégedéssel közö-lte. hogy a vármegye sertésel-látása jelentős időre biztosítva van, s a jelek szerint a sertés­hús és a zsiredátás a közeljövőben még fokozottabb javulást mutat. A mezőgaz­dasági kérdésekről szólva az alispánt je­lentés szintén kielégítően jó helyzetét tárt fel. A liszt- és cukorellátást illetőleg fel­említette az alispán! jelentés, hogv nem mutatkoznak panaszok, mert úgy a cukor, mint a liszt és a petróleuméul át ás a vár­megye Halt ossága számára biztositva vau. A terjedelmes á1 ispánt jelentés felolva­sása után Bíró Zoltán dr., Apor Péter bá­ró, Nánáy László dr. és Boda Béla dr. vármegyei aljegyzők. valamint Orbán Kálmán dr., tb. aljegyző olvasták fel az előző napon tartott kis ülésen már jóvá­hagyóit javaslatokat. Utárna az indítvá­nyok során Boga Alajos dr. kanonok, pá­cai prelátus szólalt fel és indítványozta, hogy a Nép- és Családvédelmi Alán kere­tében juttassák korszerű lakóházakhoz a falun működő tanítókat, tanítónőket és kisfizetésű tisztviselőket. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá telté Ezután Inczédy-Joksmán Ödön főispán bejelentette, hogy Forgách József dr, fő­jegyzőt tisztségében miniszteri jóváha­gyassa,! megerősítették. A főispán bejelen­tését a közgyűlés lelkes örömmel rőtté tudomásul és melegen ünnepelte az eddi­gi munkásságával máris raagv rokonszon- vet kiváltott vármegyei főjegyzőt. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Szász lAjos dr. közel­látási minisztert. Kinevezések BUDAPEST, december 16. A belügy­miniszter Szolnok-Doboka vármegye tör­vényhatóságához Nagy György dr. köz- igazgatási gyakornokot ideiglenes hatálv- lyal s'/olgabiróvá nevezte ki. A földművelésügyi miniszter az állami mezőgazdasági birtokok tisztviselőinek létszámában Szabó László rilaha, SchiniL liár Manó mezőhegycsi, Tapow.av László mezőhegyesi és Gvörgypál Be1 a palánkái okleveles gazdászokat két évre m. kir- gazdasági gyakornokokká nevezte ki. (MTI.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom