Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-14 / 282. szám
1942 december 14. ELLBNZ9K AmítM é&cUmu Uhí*** R^memUkií kí&mtetek Tör téiie Imii ük leg szomorúbb fejezete az 1818-as forradalom. Az Őszirózsás forradalmároknak köszönhettük, hogy felbomlott a belső front ereje és ellenálló képessége. Károlyi Mihály kormányának hadügyminisztere volt az, aki ahelyett, hogy ellenállásra buzdította volna a frontról hazatérő katonákat, kiadta a gyászos emlékii jelszót; „Nem akarok többé katonát látni.1* Mindazt a szerencsétlenséget, ami! a trianoni békediktátummal a magyar nemzetre zúdult, azok a felelőtlen és rövidlátó politikusok okozták, akik felkínálták az országot az antantnak, hogy dicstelen szereplésük után a kommunizmus rémét is felidézzék. Károlyi Mihály volt ennek a balvégzetű társaságnak vezére, aki azt hitte, hogy a győztes hatalmak hazaárulásáért biztosítják majd hatalmát a megcsonkított országban. Ká- roly' ra és társaira maguk a győztelek mondották ki a legméltóbb Ítéletet, amikor Franchet • d Esperay tábornok a szemébe vágta: „Hát idáig süllyedtek önök?“ Közel negyedszázados távlatból nézve Károlyi Mihályék döbbenetes szereplését, újra az eszünkbe jut az egész trianoni fátum, amelyet Károly!: Mihály, a zsidósággal és a demokráciákkal szövetkezett dilettáns politikus, indított el. Azt hittük, hogy az őszirózsás forradalmárok örökre eltűntek a közszereplés színpadáról. Olyanok 'is akadtak, akik feltételezték, hogy Károlyi Mihályék belátták szörnyű tévedéseidet és csendes „mea-culpá^zással próbálnak vezekelni. Jogos felháborodással és megvetéssel tölti el a magyar közvéleményt, hogy a világháborús Összeomlás bűnösei most sem szállottak magukba. Negyedszázados külföldi tartózkodás után újra ott találjuk őket ellenségeink között, Benesék táborában, mint a rosszemlékű letűnt világ szomorú kiséisa* tcit. Döbbenetes a Zűriében keresztül ideérkezőt hir, hogy Károlyi Mihály „felvilágosító előadásokat” tart Angliában és Amerikában, Méltó segítőtársai az egykori Októbrista for» radalmárok, akik hazaáruló propagandájukhoz olyan jelszavat választottak, amely mindennél jobban rávilágít sötét jellemükre és felfogásukra. Ez a jelszó: „Vissza Trianon^ hozl“ Károlyi Mihályék az ellenséges hatalmak rádióiban és eleadóter- me'ben azt hirdetik, hogy Magyarországnak nem a tengelyhatalmak mellett van a helye, hanem a Trianonban ránskényszeriteít békepa* rancsot kell fe!ujitani. Ki kellene elégíteni szerintük Csehszlovákia és Jugoszlávia 'igényeit, mert Így paradicsommá változnék az életünk. Mindezekhez még azt is hozzáteszik, hogy a halottaikból feltámasztott kisantant államokkal együtt a legszorosabb barátságra kellene lépni a Szovjettel, amely azután egész Ee- leteurópára protektorátust gyakorolna. Hogyan lehet ennyire süllyedni? Minden igaz magyar ember ugyanazt a kérdést teheti most fel, amely önkéntelenül a nyersen őszinte fián» cia tábornok ajkaira tolult, amikor az* a gyiilevész népséget meglátta, amely Károlyi Mihállyal az élen. Magyarország nevében akart tárgyalni. Hogyan lehet ennyire süly- lyedni, hogy magukat magyarnak valló emberek ismét visszakivánják a trianoni béklyókat? Károlyi Mi- háiyék felett már régen ítélt a tör» ténel&m. Mosíani kisértetj'árásuk csak megerősíti ennek az Ítéletnek igazságosságát És ha voltak olyanok ebben a hazában, akik azt hittek, hogy Károlyi Mihályék nem ve- lükszületeít gonoszhajlam, hanem szerencsétlen, de jóhiszemű tévelygések miatt vitték romlásba az orljt'4 éndmébtn mégis törlési dips* hell jketMk -msrí kitárgí várakozás vitán d posta bájából, v&ţy ha úgy tetszik v,vismaţor,! miatt a beszélgetés nem. történhetett meg- A t&rlésdi) nem nagy összeg. De az a bizonyos kicsi dolog, amely joggal bosszantja az embert. A törlési díjra vonatkozó postaszabályzatot még békeidőben hozták és az volt a tél ja, hogy a telefonközpontok alkalmazottait a szeszélyes telefonálgat ók alkalmatlankodásától megkíméljék. Most azonban rendkívüli időket élünk, amikor a postaigazgatóság számtalanszor hivatkozik a közönség megértésére és belátására, Legyen tehát a posta is megértő és belátó és törölje el a sok felesleges kellemetlenséget okozó távbeszélgetési törlési dijat! CUmi&ták iátékqtyá Megható hir. étkezett Székelyföldről. Az egyik székely város elemi iskolájának kis növendékei tanítóik irányítása mellett játékgyárat alapítottak és az itt készített játékokat a Vörös Kereszt javára bazárban árusítják ki. A legutóbbi betekben már sokszáz játékot készítettek az elemisták és a városháza bazárjában a Vöröskereszt javára fogják a készitmé- myeiket eladni. Az apró gyermekek lelkesedéssel és szeretettel álltak a munkába. Jelentkeztek az iskola tanítói és tanítónői is, akik délután ahelyett, hogy a tanítás fáradalmait pihennék ki, itt fejtegetnek. A gyermekek játékgyárának egyes darabjai egészen művésziesek. A székely alkotó erő már itt is megmutatkozik. Különösen a kopjafákról állapították. meg, hogy úgy vannak festve, mintha szakemberek készítették volna. McltgKşec érzünk % szivünk körűi, mákot ezt a kálijuk Nata veszhet el az i nemzet., amelynek fiai már .3. t .enge gyermekkorban áldozatot tudnak hozni a közösségért é.s kicsiny kezük munkájával segítik a jótékony mozgalmak sikerét. Háfocufr&n - Uáé&kHt&f üzen a címen Jr. Szilágyi Oliver országgyűlési képviselő füzetet adott ki, amelyben háborús tapasztalatait ismerteti. A mindössze húszoldalas füzei nem akar nagyhorderejű megállapításokat tenni u háborús helyzetről éö goudosan kerüli a puffogó frá .oka*’. Azt sem igényi, hogy izgalmas riportnak tekintsék, amely végigvezet a magyar frontszakaszon és érzékeltetni íudja a most folyó nagy küzdelem minden részletét az olvasóval. Szilágyi Olivérnek mindössze az vöd a célja, hogy az itthonmatadoltak figyelmét ezen az utón is ráterelje a fronton küzdő hős honvédőinkre. Egyéni érzéseket, érdekes meglátásokat olvashatunk füzetében. Minden sorából látszik, hogy nem kereste a szavakat, hanem a nemzetéért aggódó igaz magyar ember szivbőljövő hangulatait vetette papírra. Nagyon sok tanulságot és érdeke?, epizódot olvashatunk a füzetben, amely megérdemli az olvasóközönség feltétlen figyelmét. Knífzsváfiak nyertél« ai Egyssüft Keresztény Nemzeti Lton kisebbségi tanulmányi pályadiját BUDAPEST, december 14. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kisebbségi szakosztálya pályázatot tűzött ki az egyetemi njuság olyan értekezései számára, a inelv el a még vissza nem tért területek magyarságának sorsit és a dunavölgyi államok problémait tárják fel. Az egyetemi tanárokból és a kisebbségi kérdés szakértőiből alakult bíráló bizottság az ország hat egyeteméről és több főiskolájáról beérkezett 42 tanulmány közül 23 pályamunkát a kitűzött jutalomra méltónak ítélt. A jutalmat a pályázóknak a Pázmány Péter Tudományegyetemen adták át ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen megjelent Bárdossy László nyugalmazott miniszterelnök. Török Gyula tagadta bűnösségét, azzal védekezett, hogy mint Molnár Bálint segédje, nem tudott gazdája dolgairól és fogalma sem volt arról, hogy főnöke honnan szerzi, a disznókat. Viszont beismerte azt- hogy a disznókat legtöbbször éjjel szállították ide. A vád'ottak kihallgatása után tanúként kihallgatta a törvényszék Gergyesy Imre álíamrendőrtégi detektívet. Gergyessy ismertette a bűnügy leleplezésének történetét. Elmondotta, hogy május 20-án bizalmas értesülés alapján SárosSy Pál és Baka István közellátási ellenőrökkel kiszállott Molnár Bálint lakására- Molnárokat éppen disznóvágás közben találták. \z egyik kamrában 31 hetfrhasitott sertés hasát és egx döglött sertés húsát, valamint nágy- mtnnyiségü hántolt árpát, zsírt, szalonnát, marószódát találtok. Gergyessy Imre kihallgatása után még néhány kisebbjeiéntőségü rannt hallgatott ki a bíróság, majd az estéli órákban a védőügyvédek bizonyítás kiegészítési kérésére a tárgyalást hivataliból kitűzendő időpontra halasztották. Elrendelte a törvény szék a hiányzó vádlottak újbóli megidé- zését. 8’/5rgíéalía!ü fimrpe gyergyóalfalvi leventék a napokban tartották meg u] otthonuk felszentelését és az aj otthon ünnepélyes átvételét. Az ünnep: lueszedet Völgyi István, a falu plébánost, mint az egyesület elnöke mondotta. Arra ké'te az ifjúságot, hogy a szülei ház után ez legyen oz igazi otthonuk, mert csak így lehetnek'a boldogabb magyar jövendő igaz magyar munka sai. F.ste jolsikeriih műsoros összejövetelen sittek bizonyságot Gycrgyóalfalu .7leventéi életrevalóságuk es ügyességük ui megbecsülést szerezve az. egyesület jó birnoz ének ÖNMŰKÖDŐ IRON OK, EZÜST IKONOK egy-, két-, négyszínű lron- betéttel, nhgy választékban az „Ellenzék" könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás kiráív-tér 8, kaphatók. szagot, láthatják, hogy m öktóhris* Iák nem méltók a szánalomra, Káról yiék ezzel az újabb gaztettel mao guk bizonyították be az egész világ előtt, hogy bűneikre nincsen bocsánat, mert gonosztetteiket tudatosan követték el és aggastyán-korúkban is megmaradtak mindenre elszánt hazaárulóknak. Nemveti öntudatra ébredésünknek egyik örvendetes jelensége, hogy egyre gyakrabban halljuk: nem szabad az ötöket szétforgácsolni. Sokszor jószándéku kezdeményezések is az ellenkező hatást érik el, ha nem tudnak belekapcs dódnt az egyeteme® magyar élet vérkeringésébe. Ezért kell gyökereden megreformálni az egyesületi életet, amelynek egészségtelen kinövései komolyan veszélyeztetik az alkotó munkát. Legutóbb gróf Téleki Bála, az Erdélyi Párt elnöke a megajánlás! vitánál tartott nagy beszédében a törvényhozás előtt is kifejtette, hogy az ..egyeséi- letesdi“ ijesztő arányokat öltött és pontos számadatokkal felsorolta, hogy hazánkban hány egyesület működik. Műiden egyesületnek megvan a maga külön vezetősége. amelynek tevékenysége nagyon sok esetben csak abban meoriii ki, hogy „címet visel". ?*íagyar életünk minden komoly vezetője átérzi. hogy ezen a helyzeten a lehető legsürgősebben változtatni kell. Teljes erejéből támogatja ezt a mozgalmat a sajtó is. Az Ellenzék hasábjain már többszőr megírtuk, boey ha másként nem lehet, kormányrendelet utján kel!! megszüntetni a felesleges és csupán öncélokat szolgáló egyesületek működését. Nagyváradi laptársunk, a „Magyar Lapok“ most vezércikkben foglalkozik az egyesületi élet kinövéseivel. Megállapítja, hogy a legtöbb egyesület élete az évenként megrendezendő két-hárorr! előadásban merül k« s tagjai éppen azért nem törődnek az egyesületi élettel, mert még legalább négy-öt másik egyesületnek is 'aejai, vagy én pen vezetőségi személyei. ,,Nem e^ég megállapítani az egyeside- tesdi visszásságait — írja befejezésül! a Magyar Lapok —, keresni kell a mélyebb okokat és tudatosan üldözni kelf a hibákat. Legtöbb egyesület ugyanás címében vfKV legalább alapszabályaiban hordozza célkitűzéseit. Feltételezhető minden egyesületről. hogy a kitűzött célért dolgozni akar. A munka pedig- szürke, unalmas s ha minden nap îsm^tlodk, eükoptat’a a legragyogóbb hangulatot is. Kivételes buzgóság és önzetlenség kell ahhoz, hogy anyagi érdekeltség nélkül menjen és. eredményeket hozzon ez a munka. Azért lenne szükséges minden egyesületi alakuláson., ülésen, értekezletem haflgsnlyozní, kiemelni és sokszor megismételni: nem világmentésről, nem országépitésrŐÜ vau szó. hanem száz-ötszáz-ezer pengő Ösz- szegyiijíéséről, vagy néhány előadás roe?- reud^-zéséről, vagy szegények ruhájáról. A szónokok pedig hagyják el beszédeik végéről ezt a kitételt: ha igv munkáJkodnnk, biztosak lehetünk a szebb s boldogabb magyar jövendőben“. A iribák beismerése a gyógyulás első jele. Mindannyian igazat adunk azoknak, akik ezen a helyzetén változtatni szeretnének. Most már csak gyakorlati megoldás kellene ahhoz, hogy az egyesületesdi kérdése a magvar összesség szempontjából véglegese*} kedvező megoldást nyerőn. Távolsági telefonbeszélgetéseket mostanában nagyon nehéz folyt an ti. A közönség nem is zugoióaik emiatt, mert tisztában van azzal, hogy1' elsősorban az állami és katonai távolsági beszélgetések számáni* kell biztositará az interurban vonalakat. Ezzel kapcsolatosan azonban jogos panaszt kell szóvátennünk. Megtörténik ugyanis az, hogy valaki kél órát várakozik fontos magánbeszélgetésére, de mégsem tud kapcsolást kapni. Ennyi idő múltán már nem tálalhatja meó azt, akivel telefonelintézniva- lóia volt Ezért tehát törölteti a kért távolsági beszélgetést. Kétségtelen, hogy nem a saját hibájából. Az érvényben levő postai szabiFerry Tibor dr., Alföldy Tibor dr. miniszteri tanácsosok, valamint az egyetem dékánjai és tanári kara. 300 pengő jutalmat kaptak: Markos András, Böhm Richárd, Fuks Károly kolozsvári egyetemi hallgatók, iţe pengő jutalomban Frechtei Angela (Kolozsvár) részesült, too pengőt ítélt a bíráló bizottság Dóczy Ádám, Hermann János, valamint Szatmáry István kolozsvári egyetemi hallgatóknak. Rajtuk kívül még néhány budapesti egyetemi hallgató pályamunkája részesült díjazásban. A pécsi egyetem egyik hallgatóját 50 pengős pénzjutalomban részesítették. Piwisfífá# hmgémMét mímH Elhalasztotta a törvényszék Molnár Bálinti mészáros és társai biinpetárgyalását KOLOZSVÁR, december 11. (Az El- ienzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék uzsorabirósága Csepreghy László <Ir. törvényszéki tanácselnök elnöklétévé! tárgyalta szombaton Molnár Bálint kolozsvári hentes és társai bűnügyét, akik ette» az ügyészség- többrendbeli árdrágítás büntette és a közellátást veszélyeztető vétség miatt indított eljárást. A bünper többi vádlótjai: BHuska Janos kereskedelmi ügynök, Szabó Károly ser- téskereskedo, Török Gyula hentessegéd. KMler Frigyes kereskedelmi ügynök és Trenka Győző kereskedő. A vádirat szerint Molnár Bálint, aki jelenleg is hathónapos jogerős büntetését tölti a kolozsvári ügyészség fogházában, a tavasz folyamán több mint 60 sertést vásárolt Szabó Károly sAamoSujvári sertéstenyésztőtől. A sertéseket lakásán berendezett műhelyében „feketén*< levágta és a hu.tt Széchenyi-téri üzletében árusította. Török Gvnla, aki Molnárnál volt. hentessegéd, biinrészesség miatt került a vádlottak padjára, az ügynökök ellen, akik á»li»ólág Molnár Bálint és Szabó Ká*»ly közöli az üzletkötésekéi létrehozták, szintén bünrészesség miat indítottak eljárást. A tárgyaláson csupán Molnár Bálint, Szabó Károly és Török Gyula jelent meg Bilnska János, Keller Frigyes és Trenka Győző ügyét elkülönítette a törvényszék. Molnár Bálint kihallgatása alkalmával beismerte, hogy Szabó Károlyiéi Bilnska, Keller és Trenka közvetítésével! több mint 60 darab 80 kgr. súlyúnál kisebb sertést vásárolt, közöttük egy döglöttet s azokat részben feldolgozta üzemében, részben eladta, részben eJ- odásra készítette el. Szabó Károly, aki többszáz disznót hizlal! t szamosujvári hizlaldájában Kolozsvár városának és a kolozsvári honvédhadtesi- aek azzal védekezett, hogy nem volt elég gabonája .a disznók etetésére, ezért hizlalás céljára adta k.: a disznókat M »Inár Bálintnak
