Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-12 / 281. szám

CLLENZEK 184 2 dectmber ÍZ. _ t KITEKINTÉS A VILÁGBA *a«‘rü tisrtarü'iiLitóát. Elinoodju, hogy ,,a francia fcgyiiTSsiiiveti kérés ulún, mint iţien sol: francia, ő is aggódni érezte a szellemi-m érit?gf a számvelés éh ezésének az igényét”. El akarta oUafini îm'fţcpswr mindazt, mumei' «»Tomi nev<dtségétj go«dulkodásáuak kialakulását köszönheti: a/, európai írók müveit. Ebből a/, ,,ujra- olt'a$áshó!‘L bzüUslett az antológia. Olva*- Hiányaiból kiválogatta ugyanis a jeUtg/«- Irtü rószleleket és amiki>r őSii/eáSUtotia a könyvet, megdöbben vi© vett© étizre, hogy a kiválogatott s*semcdvé*iyek íréi egy nr- rnasálukban. ifi döbbenetes párbeszéded folytatlak a Húsárat lapjain. Nem olyaa a üt p au beszélgetnek én <*rlik m*eg egy­mást, ho-gy angolul lenesek, vagy antisze­miták, hanem e negatívumon tul; 1 teszel- gietéseik — bár nagyon különböző irók- í ól. müvekről <vau s*ó — arról vallanak, amiért most annyi vér folyik, annyi tra­gédia születik: az uj Európáról. A közölt szemelvényekből kitűnik, hogy már a XIX. század nagy szellemei egy olyan Európáról álmodtak és irtak. amelynek ismérvei a nemzeti és forradalmi gondo­lat. Goethe, Renan, Proudhon, Quine\ Írá­saiból közül szóméi vények ©t s ezekből ol­vassa ki e meggyőződését, amelyért a francia Péguy hősi halált halt a Mámé­nál és a német Modler 1 an den Iírnek öngyilkos lett a Ruhr-vidék megszállása­kor. A inTiizoti és ..személyi"' á’lamokbéd Kialakult Európa mellett azonban nemcsak a már említett Írók szólnak. Ebben az antológiában va'l Európa minden számot­tevő újkori írója, gondolkodóba. Sokszor ellentétesnek tűnő vallomásaikból 1 fahre- Lure általános következtetéseket von le s azokal ní.'v pontban összegezi: ]. Az erő nem a pallósban kúpja meg legszebb és legmar adandóbb kifejezését, hanem a valóságos felsdbbségérzet tuda­tából, amelyet elsősorban * keresztény fut forrásai táplálnak. 2. A szuverenitás megtestesítője és ki­fejezője a népből származó vezető, áld el­hivatott súgón ah erejével és nagy felelős­ségérzetével helyes útra irányítja népét. 3. Teljes történelmi tudat, amelynek alapján a nemzeti múltai mindén nép gaz­dag örökségként őrzi és gyarapítja. 4. Európái imperializmus, amelynek alapján az egymást elismerő és a közös felsőbbség-érzetből fakadó önérzettel gnz- daguló nemzetek kilát ják vezetőszerepü- ket a föld népei fölöUár Frabre-Luce antológiája igen széleskö­rű érdeklődésre tarthat számot. Az igazi Európáról, a szellem viharoktól lobogta­tott ''ángját tartó mécseséről van benne 5só s bár ige« sok és különböző hangot szólaltat meg az uj fogalom mellett, egy­ben változatlan és töret'euül határozott a sokévszázados európai szellemi hagyo­mány épségéért érzett határtalan féltésé­ben. EGY FURCSA „ÁLIjAM“ Széchenyi nevezte Európa testén ék­telenkedő ,.anakronisztikus foltnak“ Ma­gyarországot, amikor a hatmillió fölÖAél- kuli magyar jobbágyra gondolt, akik a nemesi Magvarliou igazságtalan földbir- Iokviszonyai közölt vergődtek. Más ala­pon, de minden joggal anakronisztikus Foltnak nevezhetjük Andorrát, Európa je- enileg legfurcsább államát“. A Pvreueu- ■okban lapuló kis ,-államról“ olvasunk gén érdekes utibe.szám ötöt a ..Candide“ Friss számában Paul Vincém tollából. Megtudjuk, hogy az alig ötezer lakost számláló ég 426 négyzetkilométer térülő­ién fekvő ,.állítm‘"-ban semmiféle nyoma rincs a háborús megszorításoknak. Minden UJ EURÓPAI ANTOLOGIA Nagy i-zelb'uNik müvei, cr<*(t népek ko juoly irodalluii megnyilatkozásai sok eset bni uvegvlóztévk korukat. A »magasabb rgi a^vaiurt euró jvai diplomácia meg me; sem született és Montaigne már annul romul e« ismérvét »’.leve kifejtette a- • .Editin'1-k ragyogó lapjain. Az exutuaai még csak halo vány példákban, élt ** eu rópui ember törtenelenitudatabatt, aiuákoi Pascal megfog* Imartca a korunkra annyi ra feilesaisső axiómát: „MUrel az Puberei nem. tudták megerősíteni a jogosságot, j« gossá tett éh dz erőszakot.“ A/, ©letét kirtianaásolaésal, ühföaéei niá majával folytat»« nietldő küzdelembe* töltő Rousseau .csöndesebb órásban'- s jövő Eurtipa szociálisa hl ► eni bériéin .véri - ségéről ir és aazal a tudattal hal meg bogy egyszer ;» társadalomban valóban^ s születési es vagyoni kiváltságot lel fog ja váltani a szellemi ember uralma, akit nem esők az Isten csókolt homlokon, ha­ntin bőségesen elláttak a Múzsák is. An­nak már nem lehetett tanúja, hogy miként indult az újkor csőcselék je a barrikádok- ra a lappangó nivdlálási vágy kilörésé- nek erejével > miként sikkadt je’.-zavak­ban a nagv európai társadalmi re form gon­dolata s miként alakult a szabadság, az egyenlőség és testvériség jelszava könv- nven felismerhető és siralmasan rcáhs gazdasági vonatkozású liberális-kapitalis­ta tízparancsolattá. Jóidéig szomorúan ; da volna, Imgv a Bastille összeomlásá­ból keletkezett hatahnas porfelleg milyen csunva és kulisszaként ható fef'egekkel borította he az európai eget, de a XX. szá­zad mai sorsdöntő tizedében már derű­sebben szemlélte volna ő is e kivébhedt földrész társadalmát, amely ugrásszerű fej'őrlést kezd mutatni az újabb formák felé. Mert bármii yen legyen is ennek a háborúnak a kimenetele, egy tény megcá- folhataüaiml és feltartóztathatatlanol biz­tos jelként mutatkozik: « jövendő Euiópa szociálisabb lesz a mutfa alá temetkező liberális-képit alista társad-áhni berendez kedés alapján ki- vákftágosakból és nincstelen ékből ősz­zeke-vert és tévehfgv társadalmánál. ily co gondolatok sarjadnák az olvasó­ban. amint 'Alfred Frabre-Luce nagyon érdekes összeáUitásu „Uj európai antoló­giáját“ lapozgatja. Felvetődik persze azonnal a kérdés, hogy mit ért a szerzó „uj Európán“? Siessünk megnyugtatni minden kérdezőt, hogy nem politikai érte­lemben tette könyve cégérévé e megfogal­mazást Frabre-Lucé. Nagy próféta lenne, lia eev antológia keretében csak lialová- nya» is körvonalazni tudná a politikái uj Európát, Ezt se is várjuk tőle. Ezt nem is akarta. A szellem uj Európáját próbál­ja megrajzolni antológiájának szemelvé­nyeiben és ezzé’, a politikusnak semmit som mond. de annál többet azoknak, akik csak a szellem, prizmáján keresztül szem­lélik e földrészt, amely Va-l'éry szerint Görögország, Róma és a Kereszténység hármas jegyét viseli magán s esten az ala­pon hivatott árra, hogy a szellőm megtar­tó erőivé1, kiemelkedjék az egyre kusza 1- labbá alakuló világválságból;’ átmentse a nagy pusztulásból mindazt, aminek kiala- kitásán Döntők, Kantok, Goethék, Maf- conik és Plútók munkálkodtak. Az ,,uj Európa" fogalma egyelőre főleg politikai vonatkozásában motoszkál az ember gondolkodásában. Ezzel ellentét­ben Frúbre-Luce az európai szellem arcu­latát próbálja megrajzolni a gondosan ki­válogatott szemelvényekben. Olyan szer­zőket és müveket közöl ugyanazon kötőé­ben és egy fejezeteim alatt, akiknek ilyen formában való közlése ezelőtt öt évvel egyenlő volt a lehetettemnél. Az ellenté­tek enyhülését lássa-e az olvasó ebben a közlésben, vagy a mondvacsinált és naiv békéHoBósá szándékol? Szerzőnk sem egyik» sem másik nevében nem cseleke­dett. A határozott meggyőződés késztette arra, hogy az eddig egymássá! ádáz szel­lemi küzdelmet folytató írók müveiből vett szemelvényeket egymás mellé helyez­ze és igy saemlcea&itv a őket ugyanazon könyv lapjain, hasznos következtetéseket vonjon Ω mondanivalóikból. F rabte-Lur.e sa*r% mással is mftgűkolja az azitohVgia nj­TUNGSRAM-Attól/ccfwe#(íef íegv nélkül kapható. Cipő, kenyér, szö­vet, élelmiszer és dohány korlátlan meny- nvíségbcu vásárolható és emellett még adót sem kedj fizetnie a lakosságnak. A dohány nem monopólium és az ötezernyi áikos közül ha tszáznak van autója. A la­kosság számarányaihoz viszonyítva itt é a 'cglöbh milliomos a \húgon. Szám.sze- tmt háromszáz, Valamennyi lakos katoli­kus vrfláeu és főfoglalkozása a dobány- termc.«téé. Francia protektorátus alatt vau, de azért mégis a maga módján o«- i'ló in évi adót fizet nemcsak a francia államnak, hanem a spanyolnak is. Az „országé* fővárosában nincs mozi, uiücs griG ás »incs bár. Ezzel szemben van egy nagy rádióleadója, amelyben n^m is­merik ezt a két mű sorszámot: „politikai beszámoló“ és „zenekari hangverseny közvetítése“. Annál több a hanglemezköz- vitités és a spányol-francia bemondónök átlag naponta kétszáz levelet kapnak. Az andorrai központi és egyetlen fegyintézet­ben a bezártak reggeli tejeskávét kapnak és naponta ezenkívül még kétszer étkez­nek három, illetve kétfogásos ebédet, va­csorát. Paul \ incent meglátogatta a , szenvedő rabokat“ s azok arról panasz­kodtak, hogy „nagyon vftatkoznák“. Ilyen a ,,bün és bünhődés“ Andorrában. Vájjon boldogok-e ott az emberek? A TEGNAPI PÁRIS Ezúttal! nem mi emlékezünk Parisról, hanem Ady Endre, mert a Közelmúltban jelent meg Kovách Aladár gondos és tél- jesszövegii szerkesztésében a költő Paris­ból küldött karco'latainak a gyűjteménye a Bolyai Akadémia kiadásában. Most, mikor egvre jobban felleg borul Parisra, jólesik Adyval visszaidézni a vá­ros «lelkét, amely a költő írásaiban már nem is tegnapi, hanem tegnapolőtti éleiét idézi. Különös sorsa van e könyvnek. Ady Endre még 1913-ban meg akarta je­lentetni a budapesti lapokban é.s folyó­iratokban közölt párisi írásait. A könyv azonban nem jelent meg. Anyaga felszí­vódott más Ady-müvekbe, vagy ahogy Kovách Aladár irja, >J;is iizlete$ kalan­dorok vadorzó kirándulásainállett az áldozata. Csak dicsérettel írhatunk Ko­vách Aladár önzetlen és csak az Ady-mii iránt érzett komoly felelősségtudatról, amellyel ezt az érdekes Ady-irásgyüjte- ményt tudományos módszerrel, okos jegyzetekké! ellátva közreadta. A tígnapi Paris szellemi arculatát idé­zik e kis írások. A költők, festők és irók Párisa kél életre Ady lüktető prózájában. Azokról kapunk merész vallomást, akik elmúltak és mégis mindig élnek. Dicsérettel kell megemlékeznünk a Eo- >iyai Akadémia eme vállalkozásáról. Szép tett volt e könyvnek a kiadása. Határo­zott lépés a teljes Ady-mü komoly meg­mentése érdekében akkor, amikor még mindig akadnak Budapesten hull(tbogár- irodalmárok, akik kegyeletsértő és hitvány vallomásaikkal, csúnya emlékek saráról dobálják be a költőt. Pedig ő már csak tisztábbá nemesedik az utókor előtt. A Kolozsvári Lisztelotstók pengős adománya Tegnap megjelent dr. Keledy Tibor Ko­lozsvár polgármesterénél dr. Szakáfs La­jos nagx kereskedő, törvényhatósági bi­zottsági tag és a kolozsvári Lisztelosztók Központi Irodája nevében 1000 pengőt ajánlott j el a kolozsvári hadbtív ónul tők­és hozzátartozóik, segélyezési és gondozá­si alapjára. A polgármester ezt a nemes és példát mutató karácsonyi ajándékot köszönettel fogadta és eljuUaliá a város népjóléti osztálya mellett működő hadi- gondozó hivatalhoz. "~TEíjEí llAVrpI^ET^ÉKET KAP- J.4K KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL A BANKTISZTVISELŐK. A magánalkal­mazottak körében nagy érdeklődés nyil­vánul meg az úgynevezett karácsonyi ju­talom iránt. A magántisztviselői társada­lom a karácsonyi juta-ómból szeretné fel­tétlenül szükséges bevásárlásait megolda­ni. A két legnagyobb magántisztviselői érdekképviseleti szervezet, a GyOSz és a TÉBE a -legközelebbi napokban értekez­letet tart és ezen az értekezleten olyan javaslatot fogadnak el. hogy az alkalma­zottak a brutto havi fizetésük (lakbér nél­kül) teljes összeget kapják karácsonyi adományként* azonban csak azokat ré­szesítik, ebben a dotációban, akiknek a akbér n'éiíciüi hava javadalmazása az eza* elértét nem haladja Most jelenik me? magyarul! Goethe: Ős-Faust Fordította: Jékeiv Zoltán. Koszé Jázsas egyetemi tanár bevezető tanulmányával. Ára kötve 3.8D Mnden könyvkereskedésben kapható! Satfcftfg’árlenal Jokctl» Jdaő kiadása Kolozsvár, Mátyás Király-tér 7 Irt* : HESZKE BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom