Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-07 / 277. szám

fíi mxmtea decíffib*r mmmn ELLENZÉK i£sn KÉTItflPOS filMEPSÉSEI Zászlót bontott Kolozsváron ts a ORagjar KöíeJességíeíJesltés mozgalma KOLOZSVÁR, december 7. (Az Ellenzék munkatársától.) Kolozsvár egész társadalmának osztatlan részvételével lejutot­ta h: zászlóját Erdély főváro­sában is a Magyar Kötelesség- teljesítés Mozgalma. Ez. a zász- jjí'rfíj lóbontás, amely a háborús vi­har közepette Kárpátoktól öve­zett egész országunkban egy­szerre indult meg, olyan eszme légyében történt, amely törhetetlen egységbe fogja as egész nemzetet. A célt tisztán, jelzi má­zának <i mozgalomnak áz' elnevezése; Kö- 1 élességtőlresités! Ebben az egy szóban •rirtden benne van. Magáiba foglal ja mind­azt. ami! ma, ezekben ä viharos, nehéz élőkben minden embernek, minden igaz magyar léleknek ónként, m nden kü hő i kényszertől függetlenül vállalnia kei l Áldozat, munka, fegyelem — ezek azok a tényezők, amelyek együttvéve alkotják ennek a mozgalomnak a célját az ország­ért., az egész magyar nép boldogulásáért és a szebb jövőért. Az eszmei zászló Kormányzónk név napjának előestéjén magasra emelkedett s milyen szép, milyen lélekemelőén lelke­sítő'és bizalommal teli áz a lány, hagy el­sőnek a magyar ifjúság tett ünnepélyes fogadalmat á kibontott zászló mellett. Az Ifjúság fogádalointéieléhez csatlakozlak áz összes magyar társadalmi cgyésiVctel;, úgyhogy ez a kétnapos ünnepség valóban annak az igaz eszmének á jegyében indult meg, ahogy azt Kormányzón!;, elképzelte életrehivta, akinek névnapját méltób­ban, szebben nem is ünnepelhette volna áz ország. üSegg^aüadiiafe a Uíügik Szombaton délután 5 órakor kezdődött el az ünnepség a Mátyás király-szobor előtt. A parancsnokaik vezetésével itt so­rakoztak fe>! a leventék és cserkészek osz­lopai, majd meghallgatták a budapesti Hősök-terén elhangzott országos parancs- kiadást, amelyet egy híradós gépkocsi hangszórója közvetített. A parancs eíl- han^izása után Dobrv János kolozsvári cserkésztiszt jelentést tett Puskás Lajos­nak, az erdélyi cserkészek főparancsno­kának, hogy mindnyájan készek a munka megkezdésére. A Hiszekegy hangjai köz­ben egy levente és egy cserkész árva-'ánv- hajas koszorút helyezett el a szol>or ta­lapzatán, majd a leventék meggyujtották fáklyájukat. A fáküyagyujtás után Puskás Lajos kerületi parancsnok bejelentette, hcgy? ez ünnepélyes pillanatban az első gondolat Kormányzónk felé száll, akihez hódoló táviratot küld a magyar ifjúság. .Ezután a leventék fáklyás felvonulása következett, majd hat órakor a Nyári Színkörben az Éneklő Magyar Ifjúság Elindul az a] mozgalom Ä magyar társadalom kötclességváf’a- lásának ünnepségét Kormányzónk névün­nepén, vasárnap délelőtt negyed 12 óra­kor rendezték meg, s azon egy szívvel, egv lélekkel vettek részt az összes kolozs­vári magyar társadalmi egyesületek. Az egyes testületek és intézmények zászlók alatt vonultak fel á Színkörbe, s a sziu- pad valóban festői látványt nyújtott. A zsúfolásig megtelt hatalmas nézőtéren és a színpadon képviselve volt valamennyi társadalmi közif-e t, amely -az elkövetkező munkából magyar szívvel és magyar lé- ékkel óhajtja kivenni részét. Az egyházi, katonai és polgári hatóságok képviselőin kívül megjelentek az összes hazafias, tár­sadalmi és kulturális egyesületek, részben zászlaik alatt A hadtestparancsnokság képviseletén kiviül jelen voltak az ünnep­ségen a röm. kát. egyház, a szentpéteri ront. kát. egyházközség, a református, unitárius és lutcránus egyházközségek, a Mária Valéria Nőegylet, a Hóm. Kát. Nő­szövetség, a Református Nőszövetség, a város polgármesteri hivatala, a Vitézi Sz»ék, az egyetem, az Ipar testület, a Tizes Szervezet, a Tűzharcosok Egyesülete, á Székely Hadosztály, a Kismester-utcai ál­lami népiskola, a Kolping Ifjúsági Egyí°t, a Nemzeti Munkaközpont, a 21-es és 51-Os Bajtársi Szövetség, áz erdélyi Va­kokat Gyámolitó Egyesület, a MÁV mii­•>fl harcíáraeíc elege van a fogadalmakból - a harcíir telteket vár” Magyar Testvérek! A rádió tegnap be­mondta, hogy a Szovjet Woronyezstől dél­keletre újabb nagy támadásra készül. Woro­nyezstől délkeletre, a Don túlsó partján ha­talmas szovjer tömegek gyülekeznek. A Dont Woronyezstől délkeletre a magyar csapatok védik. Ki tudja, talán ma hajnalban megkezdő­dött a tüzérségi előkészítés. Talán éppan most dübörögnek a magyar állások felé a szovjet rendezőit ünnepséget, Á zsúfolásig meg­telt nézőtérről még a függöny felgördülte előtt felhangzott a nóta, majd a dalok el­hangzása után Surján László dr. szavalt, s Jánosi Sándor megnyitója után AbnaiJ Béig vezérkari alezredes mondott nagyha­tású ünnepi beeszédet. — Amig a honvédség olyan feladatokat végez, amit e pillanatban még felmérni sem tudunk — mondotta —, addig i(le­húzd elsősorban a fiatalságra komoly munka vár. Bármilyen feladat hárul reánk és bármelyikünkre, egyaránt szép áz. mert ö köteles égleljetités mindenkor á legnagyobb értékí. Vázolta ezután a magyar munka lénye­gét és kifejtette, hogy milyen jó érzéssel tölti el az emberi lelket az a ludat, hogy kötelességét maradéktakmuí teljesítetté'. A nagy lelkesedéssel és hosszas tapsvihar­ral fogadott naevhatásn beszéd után nz Éneklő Ifjúság változatos, sikeres, mii- sorszámai töltötték ki az ünnepi est. to­vábbi részét. helyfőnökség, a Székely Alkalmaz >ttak Egyesülete, a Kolozsvári Csizmadia Ipar­társulat, a Wesselényi Lövészcgy H, az Országos Vonatkísérők Egyesülete, a MÁVAG, az Országos Házfelügyelők Egyesülete, a Tordai Menekülték Dalár­dája, a Györgyfalvi Menekültek, a feven- télc, a földészek, továbbá az egyes na­gyobb gyárüzemek és iparral‘a latok is képviseltették magukat. Az ünnepség a Magyar Hiszekeggyel kezdődött, a mid vet. Bencsik Károly dr. karnagy vezényletével a honvédzenekar játszott el. A nemzeti imádság elhangzása után Puskás Lajos, a Tizes Szervezet el­nöke mondott rövid bevezetőt. Bejelen- ttfte, hogy ezen a mai nemzeti ünnepen, amikor Kolozsvár magyar társadalma egy begyült, közös akarattal válla ja a ma­gyar kötelességek fokozottabb, 'szir.tr tel- jesitését. Ezután megemlék’«' ti Kor­mányzónk névíLnnepéről s ind:tványoria. i og\ a mái ünnepnap nagy fogadalmának hoóoló táviratban is kifejezést adjanak. Ezután felolvasta ă korm ti yz.hu? inté­zett hódoló távirat szövegét, amelyet á kolozsvári magyar társadalmi egyesüle­tek és a Magvar Kötelesség teljesítés Moz­galma rendezőbizottsága nevében juttat­tak fel a kabinetirodához. A megnyitó után Kozma Ferenc vezérkari század-s mondotta el á'ábbi nagvluila.su börzédét: páncélosok. Nem tudjuk, megindult-e már a szovjet támadás, de azt tudjuk, hegy a magyar ka­tona a Don partján kitart. Azt tudjuk, hogy a szovjet támadás a magyar ércfalou meg fog törni. Senkisem kételkedik abban, hogy a magyar honved az utolsó csepp véréig teljesíti kötelességét. (Zugó taps.) De vájjon az a magyar honvéd, aki talán egy óra múlva hősi halált hal, vájjon az mit gondol ?. hátországról? Vájjon ó is ilyen biz­tos abban, hogy mi itt mindnyájan megtesz- suik a kötelességünket? Ha a katona csak egy lépést hátrál, — gyáva. Ha a puszta életet akarja megmente­ni, — hazaáruló. Hát itthon ki a hazaáruló? Mi könnyen megszabjuk a honvéd köteles­ségeit, de ne gondoljuk, hogy a harctér nem írja elő a mi kötelességünket. A kint harcoló honvéd szemében a hátor­szág első kötelessége a munka. i írint a munka nem is kérdés. Nincs meg­szabott munkaidő, nincs megszabott munka­tér. S a harctér ezt várja el a hátországtól is. kivárja, hogy ne kössük magunkat munka­idő! :öz, ne kössük magunkat munkatérhez, Annyi a munkaidő, amennyit az erőnk meg­enged. Akkor ér veget, amikor az erőnk vé­gétét, akkor, amikor a fáradtságtól össze­esünk s felkelni már nem tudunk. De csak addig szünetel, amíg annyira kipihenjük ma­gunkat, hogy megint megkezdhessük s újból addig folytassuk, amíg velő van a csont­jainkban. A harctér megköveteli, hogy idehaza min­denki annyit dolgozzon, amennyit csak tud és ott,, ahol csak tud. Senki nem térhet ki a feladatok elől, itthon sem. Ha a helyzet olyan feladat elé állít in, arni azelőtt nem tartozott a „hatáskörébe“ béke idején visszaléphet, ha most visszalép, nem teljesiti kötelességét. Kint a munkát nem jutalmazzák. Mi jár odakint a kötelesscgteljesitésért? Semmi, hi­szen éppen ezért hívják azt kötelességtcljesi- tésnek. És itthon mit várunk érte? Aki itthon a tisztességes megélhetésnél többet vár, az nem méltó a kint harcoló honvédhez. Aki itt­hon most, a háború idején azért dolgozik, hogy nyerészkedjen, az nem becsületes ember. Aki itthon azt mondja, hogy nem érdemes többet dolgozni, mert úgy sincs meg a jutal­ma, — az hazaáruló. Magyar Testvérek, mi cr többet, egy itt­honi izzadságcsepp, vagy egy csepp katona- vér a Don partján? Magyar Testvérek? Inkább folyjon itthon a veríték patakokban, minthogy ott kint egy csepp vérrel több kicsorduljon. Du zzadjon meg inkább a Szamos a verí­téktől^ minthogy ott kint egy katonának a vére hiába omoljon. Magyar Testvérek, öntsön ki a Szamos, tornyosuljanak fel a veríték hullámai — s ezek a hullámok átcsapnak majd a Teleki te­tőn. (Tomboló éljenzés és taps.) A munka után a harctér a fegyelmet köve­teli. Kint a parancsteljesités a katonának vé­révé válik. El sem tudja gondolni, hogy az itthon nem úgy lenne. Ha a katona hazajön szabadságra, úgy érzi, itthon a levegő meg van mérgezve, ugv érzi, az itthoni kenyér dohos. Az egyszerűbb ember nem tudja, mi a baj, csak azt érzi, valami nincs rendjén. . -- a tanult reátapint a hátország bajára: nincs fegyelem. A harcos nagyon jól tudja, hova vezet a fegyelem feíboaíáA .kist * Vstfó&cn 3 érzi, az ittkóa fegyelmáotck nie§lazui»fi h kfrlalipwfetläaßl á Ifijto felé sodo^- jzeijt W.-: Zad vihara ettől a levegőtől z hazatért h-fi­tos, ezer? érti dohosnak az itthon kenyeret. Adjatok friss levegőt a' katonának, visel­kedjetek úgy, hogy bízhasson bennetek a kint küzdő hadsereg. A munka és a fegyelem. mellett. még egy harmadik követelése Is van a harctere eV Jiz a harmadik talán a legfontosabb. £>. az áldo­zat. Kint az áldozat mindennapos dolog. Min­dennapos d< log a sebesülés, a megrokkanás, a halál. Kint ezt követeli a bátora. Mérhe­tők e ehhez az itthoni áldozatok? Milyen ál­dozatot követel a háború a hátországtól? így asszony elszakad a férjétől, egv anya a fiától, gyermek az apjától. Nagy áldozat, ha­talmas áldó At. Együttérziink -íz itthon tsve­dül maradottakkal, az aggódva fölökkel* de ezt az áldozatot necmsax ok hozzák, aki el­indul, az ügvanezt az áldozatit hozza, az is elszakad az Övéitől s talár: neki meg nehe­zebb azokat támasz r-éikül hagynia. Milyen áldozatot hoz. még 3 hátország? Vájjon összemerhetjük-e azokat a harcos áldozatával? luri'm ír keli mondani r.z éhre megszokott kényelméről, be kell érni a csök­kentett élel?madagoLkal, sorba keli állni a. fűtőanyagért, a zsír ért Ezer más kotrl.vczás van még, ezer más áldozat, amik súlyosan érültének mindenkit, de nem akad senki, yki a harcos áldozatához, az elet cdadobáséiíoz akarná hasonlítani őket. Aki kintről hazaion, az hála istennek, ezen a téren megnyugtató ál;tT rtokac talál Hála Istennek a hátország tá-sacaimának zöme zúgolódás nélkül hózza meg ezeket az áldozatokat, á n így többség átérzi, hogy ez a legkevesebb, ara.t áldozhat a hazájáért. £3 most kéri a harctér ä hátor­szágét. kéri a harcos az itthon tévőt, közö- stise ki magából a hátország az', alá ezeket az áldozatokat t:< m akarja meghozni I>obja. ki magából azokat, akik zúgolódnak, süssön szégyenbélyegej azoknak & homlokára, akik többre taitják a maguk kényelmét* mint az értük harcoló honvéd életet. Mert méjg mindig vannak sirárkoeók, vsai­nak zugolodók, vannak panaszkodók, $ ezek nemcsak zúgolódnak, h? a háború vZcU hozzájuk elér, kdröinszakadtával ragaszkod­nak a magukéhoz., mindenki mi é: vividnák, csak a magukét megtarthassák. Ezek azok, akiket naponta cíutasítunk a hadcntpocíLÓcs- nökságnál, mert mindennap jönnek, könyö­rögnek a gépkocsijukért, a lovukért, önma­gukért. Ezek azok, akik száz tanút cs ezer pártfo­gót hoznak annak igazolására, hogy az ő gépkocsijuk visszatartása közérdek, ezek azok. akik mihelyt a behívót megkapják, mindjárt nélkülözhetetlenekké válnak itthon. Szegyei je magát most, aki találva érzi aa- gát. Menjen ki innen az, aki találva érzi ma­gát. Ezeket vessétek ki magatok közül, Ma­gyar Testvéreim. A Magyar Kötelességteljesités Mozgalma megindul. A harctér fogadalomra szólít titeket, a munka, a fegyelem és az áldozat fogadalmára. Ne felejtsétek el fogadalmato­kat, Isten ne adja, hogy egyszer azt a harc­tér számon kérje tőletek. Amit ma megfoga­dunk, azt még ma tetté kell váltanunk. Nem várhatunk a háború végéig. A- harctérnek elege van az ígéretekből, a harctér tetteket vár. Lelkes csatlakozás a mozgalomhoz A hatalmas lelkesedéssel és hosszantartó tapssal fogadott beszéd után egymásután je­lentették be a Magyar Kötelességteljesités Mozgalmához való csatlakozásukat az értel­miségi osztály nevében Zatburcczky Gyula, az Ellenzék főszerkesztője, az Ipartestület és Kolozsvár és vidéke kézmüvesiparossága ne­vében Demeter Ferenc ipartestületi elnök, a kolozsvári magyar keresztény kereskedők ne­vében Gergely litván kereskedő, a magyar munkások és a Nemzeti Munkaközpont ne­vében Kilin Sándor munkás és a kolozsvári földészek nevében vitéz Tarkanyi Ferenc földészgazda. A csatlakozást bejelentő, s ha­tártalan lelkesedéssel fogadott rövid beszédek elhangzása után az ünnepség a Színkörben a Himnusz hangjaival ért véget, majd a közön­ség a levente zenekarral az élén levonult a Honvéd-utcai laktanyához, a világháborúban hősi halált halt 21-es honvédek emléktáblájá­nak leleplezésére cs megkoszorúzására. fl fiősi Italofiak emlékeze­tének meibec:ö:éáC A hideg decemberi idő ellenére is hatalmas tömeg vonult le a Honvéd-utcai laktanya elé, amelynek főbejáratát disziti a régi 21-es hon­védek emléktáblája. Az egyesületek és külön­böző testületek ide is zászlóik alatt vonultak fel, majd példás rendben sorakoztak fel négy­szögalakban a laktanya főbejárata előtt. A le­vente zenekar Rózsa Miklós karnagy ve­zénylésével eljátszotta a Himnuszt, majd Dóczy Géza dr. róm. kát. tábori esperes tar­tott rövid beszédet, utána pedig vitéz Huszár Endre dr. református tábori esperes mondott nagyhatású, lelkes beszédet, amelyben kegve­letes szavakkal idézte a régi világháborúban hősi halált halt 21-es honvédek emlékét, s fogadalmat tett, hogy az ueódok méltóak lesznek hozzájuk. A két hazafias buzdító pi­széd elhangzása után a régi kolozsvári 21-es honvéd gyalogezred részéről Gruber Arthur ezredes meginditóan szép beszéd keretében adta át a régi hősöket megörökítő emléktáb­lát a Honvéd-utcai laktanyának. Az emlék­táblát a jelenleg itt állomásozó honvéd zászlóalj nevében Kovács őrnagy, parancs­nok verte át meleg, köszönő szavak kíséreté­ben s kijelentette, hogy n parancsnoksága alatt álló zászlóalj és a későbbi utódok min­denkor kegyelettel fogják azt megőrizné. A leleplezett emléktáblát ezután a város ne­vében Katona Lajos dr. tanácsnok megko­szorúzta, majd Rózsa Miklós karnagy ve­zényletével a levente zenekar eljátszotta a nemzeti imádságot s utána az egyesületek, testületek, régi bajtársi szövetségek, zász­lóikkal zárt rendben elvonultak. A két napig tartó ünnepségek ezzel vé­get értek. És mos: elkezdődik a munka. Az. a munka, amelyet a kötelességteljesités frontján, idehaza, a belső arcvonalon egy szívvel, egy lélekkel és egyazon lelkesedés­sel vállalt magára a magyar társadalom s amelynek eszméjét hirdető zászlóját erős hittel, nagy lelkesedéssel és törhetetlen ősz- szetartással bontotta Id a magyar nép. (S- *■) EMLÉKKÖNYVEK, VENDÉG* KÖNYVEK nagy választékát találja az „Ellenzék“ könyvesboltban, Ko­lozsvár, Mátyás király-tér i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom