Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

1942 december 1, ELLENZÉK , Erdély azé, aki ért© többet és Jobban tud dolgozni!... Kirobbanó forró siker az újságírók harmadik előadó-estjén KOLOZSVÁR december 1. (Az Ellen­zék munkatársától.) Hatalmas érdeklődés ^mellett. zsúfolt báz előtt rendezte meg harmadak előadását hétfőn este a vár- megyeháza dísztermében a Magyar Új­ságírók Egyesületének Erdélyrészi Ta­gozata.. A tervbevett tíz előadásból álló sorozat harmadik előadása is a legtel­jesebb siker jegyében zajlott le és ’való­ban megmozgatta Kolozsvár egész társa­dalmát. A vármegyeháza elegáns díszter­me este fél 7-kor már megtelt a legválo- gatottabb elitközönséggefl, amelynek so­raiban az előadás előtti rövid villám- inspekciónk során ott láttuk Kolozsvár katonai és polgári társadalmának és ha­tóságainak színe-javát. A harmadik elő­adással kapcsolatban is örömmel jegyez­hetjük fel, hogy' a nézőtér széksoraiban a legteljesebb összhangban vegyültek e’l társadalmunk legkülönbözőbb rétegei és ez adta meg a tegnapi újságíróé sínek is azt a valóban közvetlen, kedves, meleg, családias hangulatát, amely végig ural­kodott az egész műsoros esi folyamán a nézőtéren. A műsor megkezdése előtt Zathureczhy Gyula, a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozatának elnöke meleg szavakkal üdvözölte az egybegyült kö­zönséget, majd felkérte vitéz B’ró István felsőházi tagot, hogy mondja e,! bevezető beszédét. Bevezetőjében vitéz Bh'ó Ist- mín mindenekelőtt a törhettlen magyar egységre hívta fel a figyelmet. Rámuta­tott arra, bogy éppen az erdély'ség és székelység fogalma kötelez mindenkit ar­ra, hogy egyszersmindenkorra, végleg leoomol- jon a válaszfal magyar és magya\ ka­fep |*w Minden szívnek, amely a szebb és jobb és boldogabb magyar jövendő után vágya­kozik, egyetlen dobbanásban keli össze­forrnia s egyetlen testvéri kézfogással kell ebben a Kárpátok övezte országnak minden részében együtt dolgozni, egy szívvel, egy lélekkel, törhetetlen egység­gel az egyetemes magyarságért. Bevezető beszédének további részében szines sza­vakkal vázolta annak a kormányzó előtt iezajlc-tt ünnepségnek minden megindí­tó an szép, meleg esi hedvesi'r,tajkjfzanatiát|v amikor a székel ykaput Kenderesen átad­ták ajándékképpen a kormányzói párnak. Vitéz Biró István előadása nyomán szin­te megelevenítve érezte az egész közön­ség annak, az emlékezetes, lélekemelő ün­nepségnek bensőségét. Bevezeiő beszédét nsgv iJelszi^sscft, megértéssel és hosszan­tartó tapssal fogadta az előadóest közön­sége. A bevezető beszéd után a kolozsvári református teológia énekkara Benedek Kálmán ének- és zenetanár vezényletével Halmos László: Hét magyar parasztdalát énekelte el színesen, csillogóan, s tökéle­tesen egybehangolva, amiért a vezénylő Benedek Kálmán énektanár kivételes fel­készültségét éppen úgy illeti dicséret, mint a pompás teljesítményt nyújtó egész énekkart. A nagy sikert méltán megérde­melték. Mi! kell tennünk Erdélyéi*! ? ZaJáni Szabó Miklósnak. a Kaláka Munka Szövetkezet elnökének „Mit kell tennünk Erdélyért?“ ciinii előadása kö­vetkezőit ezután. Komoly és értékes gaz­dasági kérdést, Erdélynek talán legidősze­rűbb gazdasági kérdéseit választotta elő­adása anyagául Za'láni Szabó Miklós. Meg is indokolta, hogy miért. .,Az erdélyi lé­lek — mondotta — anélkül, hogy az anyagiasság vádjával illethető volna -—- mindig is különös hozzáértést tanúsított az élet gyakorlati és gazdasági oldala iránt. Ez a lelkiség tudóit és tud áldozni a szép­ért, a jóért, a tudományért, a művészet­ért, de tudja nagyon jól, hogy ezekhez előbb meg kell teremleni az anyagi lehe­tőséget, mert ás állandóan éhező gyomor melleti á legnagyobb gondolat is megtor­pan. a fagyos szoba megöli a legszebb melódiái." Ezután kifejtetté, hogy a gaz­dasági kérdések megoldására vonatkozó tervszerű és sürgős munka különösen Er­dély szempontjából azért is fontos, mert a háború után elkövetkező békeidőben a gazdasági kérdések előreláthatólag jóval nagyobb szerepet fognak játszani, mint esideig. Párhuzamot vont Erdély és Svájc kö­zött. Kimutatta, hogy a két európai or­szág lakosságának ősi életformája is mennyire egyezik. A hasonlóság mellett azonban nyomban vázolta a nagy különb­séget is, amely Erdély és Svájc között az iparosodás és gazdasági élet fejlődése te­rén mutatkozik. Behatóan ismertette Svájc iparának és gazdasági életének fej­lődését s ugyanakkor kiemelte, bogy ez a fejlődési folyamat nálunk mennyire hiányzik, jóllehet, Svájcnak alig vannak ásványi kincsei, alig van szene, vasa, ér­ce, sóhegvPi és földgáza, egyszóval mind­az* ami Erdélyben feltalálható. És Svájc mégis nagyfokú, ipari fejlődést tud felmu­tatni 'S annak következtében lényegesen több embert tud eltartani sokkal maga­sabb emberi nívón, önkéntelenül adódik tehát a kérdés, hogy mit kell tennünk Er­délyért? A felelet egyszerű: tegyük ugyanazt gazdasági téren, amit Svájc. * , Minél hamarabb ki kell építeni a székely megyékben s azután egész Erdélyben a v" lamostávolsági s elosztóvezeték hálóza­tokat. Ez a munka a Székely földön már el­kezdődött s annak eredményeként egykét éven belüli a székelv megyék legnagyobb része, falvainak 70—80 százaléka el lesz látva villamosárammal. A további teen­dő, hogy meg kell építeni minél hamarabb a földgázvezetékeket az erdélyi földgáz- mezőkből kiindulva, úgy a Székelyföld felé, valamint Kolozsvár—Nagybánya 1felé. Á villamos és földgázvezetékek mellett égetően fontos, hogy kis- közép- és nagy váll ál átok egész sora keletkezhessek. « Folytatni kell Erdély természeti kincsei­nek fölkutatását. Olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek teljes mértékben elő­segítik az iparosodás kifejlődését. Külö­nösképpen pedig el kell indítaná azokat á kémiai iparokat, amelyek az értékes föld­gáz alkotó eleméinek nagyvonalú kihasz­nálását célozzák. Ebben a munkában ter­mészetesen egyaránt nagy szerep vár az állam, a társadalom és az egyéni vállal­kozások teljes együttműködésére. Erdélyből második Svájc lehetne. Na­gyobb. boldogabb és gazdagabb. A lehető­ség adva van. gfâ 1 \ a '> fi VUl 'fi VE ’£*k Xd fiTV YUvuou ifcn’in .1 \ \\ \ ’/í'i pt v, i j * -V-1. X. ,.A f . { 4O' I T , SK 7 -t. E* ' V E i 5 i % <h h$ « t vly v ; é , 4 ,$»* í % í* ti «,v j \ - v - i / * itj î i/K * '•5t In <, 5í. 7? a \d). H \ V ru rtf f p j v s r t Az értékes, komoly, tartalmas előadást a nagyszámú közönség lelkes, hosszantar­tó tapssal és tetszéssel fogadta. Sikeres számok a műsoron Zaláni Szabó Miklós nagysikerű előadá­sa után Tompa Sándor, a kolozsvári Nem­zeti Színház tagja, humoros székely tör­téneteket mondott el. Ennek az istenál­dotta tehetségű színművésznek már a puszta megjelenése is maga a kirobbanó siker. SzékeJlygóbés kedves csevegése, amelyet ő maga állilott össze, olyan ere­deti, annyira vidám és derűs és magával- ragadóan közvetlen volt, hogy a közön­5 ... ség alig akarta leengedni a pódiumról. Olyan kedves, igaz és tis^a btumoi« csil­logtatott ami különösen a mai há­borús időkben az ember számára egyik legdrágább ajándék. Sikere őszinte, nagy és megérdemelt volt. Dukony Márgit tánccsoportjjálnak elő­adása következeit ezután. A két énekes­bő! és nyolc táncosból álló csoport szé­kely népballadákat adott elő. Az énekek szövegét a nyolctagú tánccsoport tánccal és plasztikus mozdulatokkal fejezte ki, ügyesen és tehetségesen. Pantomim elő­adásukban sok készséget és tehetséget fe­deztünk fél s a lelkes lánccsoport tagjai, Dukony Margit vezetőjükkel együtt, meg­érdemlik, hogy nevüket is feljegyezzük: Pivarcs Ica, Ditnley Éra, Visky Ilona, Dombi Imre, Bényi Gyula, Dobay József, Fekete Zoltán és Opra Zoltán. A balla­dák szövegét tehetségesen énekelték Cseh Márta és Bán Elemér. Szünet után Kamarás Gyula, a kolozs­vári Nemzeti Színház művésze a karúékor költészetéből szavalt el nehény megraga- dóan szép költeményt, olyan mélységes átérzéssel és lendülettel, olyan művészi finomsággal, hogy a költemények elhang­zása után percekig zugot! a taps a nezxr téröii. Török Emséből- élőadómüv&^n Ö énekelt eztP-ün székely nepba-íJadikxd JadáJ Gábor zougorokisérétével. A kiváló űlőadómuvésznő kivételes tehetségével, művészetének eredetiségével a nehéz szé­kely népil balladák minden hangulatai” nvalatát maradéktalanul érzékeltette. Â közönség olyan hosszantartó hálás tapssal ünnepelte a kitűnő eilőadómüvésziiőt> hogy ráadást i.s kellett adnia. A jóLsikeriilt nívós műsort Dukony Margit 'tánccsoportjának nagysikerű pan­tomim előadása fejezte he. Ezúttal is né­hány finomhangulatu székely népballadát mutattak he megnyerő előadókészséggel. * Befejezésül sem mondatunk mást, mint »mit! hesaâriţţpîonk e"ej|pn megállap it et­tünk: nívóban és irodalmi értékben egy­aránt szépei, érlékeset és maradandót nyújtott Kolozsvár közönsége számára az újságírók tegnapi miivészes tje is, amely­nek Omlókét és kedv és, családias hangú­=j í latát bizonyára mindenki meg fogja őrizni. (g. a.) SzinysI-íTlersa Jenő kultuszminiszter nyitotta meg a budapesti nemzetközi fiímkortgresszusí BUDAPEST, december 1. (MTI.) A Nemzetközi Filmkamara budapesti kong­resszusának első főtanácsülését hétfő délelőtt 10 órakor nyitották meg a pesti Vigadó nagytermében. A fényesen kivi­lágított terem zászlódiszben pompázol!. A középen elhelyezett magyar zászló mellett a Német Birodalom és a fasiszta Olaszország zászlaja omlott alá és két ol­dalt a kongresszuson résztvevő 18 ország zászlaja díszlett. Az ünnepélyes megnyi­táson megjelent Szinyéi-Mer$e Jenő val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Fáy Ist­ván, Stolpa József, Vlásitsh Gyula báró, Kádas Károly, Torrhesányi Kálmán ál­lamtitkárok, Káraftáth Jenő titkos taná­csos, Jagov budapesti német követ és 1Anfuzo budapesti olasz követ, igen so­kan a magyar kulturális élet előkelőségei közül. A főtanáesiilést báró Vlásitsh Gyula nyitotta meg, aki Volpi di Mi&u- rafa gróf olasz áWamniiniszter helyett el­nököli1. Az államtitkár megnyitója után Szinyei-Met'se Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter mondott magyar, német, olasz és francia nyelven beszédet. A kul­tuszminiszter beszéde ulán Melzer Ká­roly főtitkár emelkedett szólásra. Előadá­sa elején azt javasolta, hogy a Nemzet­közi Fi’mkamara budapesti ülésezése al­kalmából intézzen hódoló táviratot Horthy Miklós kormányzóhoz. A fő ta­nácsülés résztvevői egyhangú lelkesedés­sé! járultak hozzá a javaslathoz és hosz- szasan éltették Magyarország kormány­zóját. A kongresszus ezután üdvözlő táv­iratot intézett Göbbel,s dr. német biro­dalmi propagandaminiszterhez és Volpi gróf ó'asz államminiszterhez. Melzer Ká­roly előadása befejező részében azokra az eredményekre mutatott rá, amelyeket a Nemzetközi Filmkamara eddigi műkö­dése révén már elért, majd a jövő fel­adatairól szólott, amelyek közüli elsőnek az európai film clearing létesítését emel­te ki. Melzer Károly végül szívélyes sza­vakkal mondott köszönetét a magyar kor­mánynak és a magyar filmköröknek a meghívásért. Az ünnepélyes főtanácsiilés Vlasüsh Gyula báró átfamtikár záró- szavaival ért véget. NAGYVÁRAD, december 1. Tudósí­tónk jelenti: A nagyváradi asszonyok és leányok a honvédek számára indított gyűjtést nagy eredménnyel befejezték. A gyűjtést az Erdélyi Párt női szervezete irányította, élén dr. Mcdvlgy Fereiicnével és a gyűjtött holmikat a párt székházá­ban. a Magyar Házban gyűjtötték össze és rendezték ék Ezntttal minden eddigit felülmúló, nagy lelkesedéssel adakozott a város lakossága, úgyhogy négyezernél több, egyéniként körűibe“ liil másfél kg.-os szeretetcsomagot állí­tott össze. 'A magyar asszonyok levélben értesítet­ték a város főispánját, hogy elindították a szerctetcsomagokat 30 nagy ládában Orsimként a Vöröskereszt budapesti címére és kérik a főispánt, hogy erről értesítse a Vöröskereszt központon át és nevükben kérje őkét arra, hogy a sze- retetadoruányokat minői hamarabb to­vábbítsák a honvédekhez a harctérre, úgyhogy lehetőség szerint még karácsony előtt megkaphassák. FÉNYKÉPALBUMOK minden ár­ban és minőségben (papir, vászon, bőrkötésben) az „Ellenzék“ köny­vesboltban kaphatók. Kolozsvár, Má­tyás király-tér 9. Bélyeggyiijfők ügyeimébe! Megjelent az 1943. évi Michel Bélyegkatalógus i Ura kolve 5.33 pengő. Kapható az „ilienzék'1 körr/ve$b@ifbc8nf Mátyás király-tér 9. vidékre utánvéttel, vagy 5.93 pengő előzetes beküidese el enében azonnal szállítjuk!! i Régyezer szereíer-cscnjűgof Küldenek a harctérre a nagysdradt nők Bíró Istiem a magycsr etőségről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom