Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-05 / 276. szám

Kizigazgaiásu; k reformfábiz Irta: Dr. Nai baczsní Ni3Y L jós legszebb :a:io3c^óbb MINDENKINEK A SORSA ! A RÁDIÓKÉSZÜLÉK VAUM­TÁS AZONBAN AZ ÖN FEL­ADATA- JEGYEN EGY nHtTVEZER SOROZAT" Sfanúatú RADI o-t £2 ■ beáramlani. Uj színek, formák, gondola­tok gazdagítják a magyarságot és szebb gyümölcsöket fog teremni a magyar élei­nek ez a legszebb ága. Ünnep ez, a szó nemes és szép fogalmazásában ünnep. Hi­szen a végzett munka áldozatát és dicső- ségét és a jobb jövendőt ünnepeljük. Mi­lyen jelképesség van abban, bogy éppen Kormányzónk névünnepével kapcsolhat­juk egybe ezt a magyarságot épitő ünne^- pet. És ha körülnézünk, mindenütt mutat­koznak jó jeliek. Ha végigpillantunk az utóbbi negyedszázad magyar kormányai­nak cselekedetein. rendszert fedezhetünk fel a magyar öncéluság építésében. íróink uj ideálokat szabtak a magyarság elé és ellenzéki pártjaink kikisérletezték a ma­gyar élet lehetőségeit. Be lették mutatva a magyarság igényei és ma már meglehe­tősen tisztán látunk az utat, amelyen és amerre haladnunk kell. A mult egészség­telen és korhadt formái lassan flékopnak rólunk és a szertefoszló mult mögül egy­re erőteljesebben és izmosabban közelit felénk a meeifiodott Magyarország. A ki­próbált és megujhodott magvarok közös­ségét 7.3itbatatlan arcvonalnak neveztem egyizj. ’n. F>vre tömöttebbek a sorok és rtrvre jobban hallani lépteik dübörgését. Akkor azt írtam, hogv csak el kell kiálta­nia valakinek egv barei Jézusmáriát. Tme a kiásta s: öncélú, önálló, magyarabb Ma­gyarországot! Is© !i> «s *§ p«!sf «asztali előjegy­zési neipíáreik az 1Î43. eszlendőpe már nagy választékban kaphatók , az „Ellenzék" kőnyvesbelfkan Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sz. Az állom a közigdzgatdfti szervezet rendel­kezésre Jogosult vezetőin keresztül gyakorolja az aliüiuhatalmat. A közigazgatási szervezet­nek nzl a megnyilvánulást tonnáját hatóság nak nevezzük, melynek ólén .'evő egyén tz állampolgárok életét szabályozó intézkedéséit kö2hata cm utján hajtja végre. Teliét az áL lám a közigazgatás vezető szervein keresztül él, alkot, határozza meg és ellenőrzi az állami élet összes funkciójának helyes haladását, irá­nyát, vagyis rendelkezik és végrehajt. Ezen szeivein keresztül nyilatkozik meg az áí.cxnot alkali nagyközönség felé, lép vele közvetlen érintkezésbe és tartja ke/.cbei.. hogy nemzeti közössegünket szolgálják és erejét fokozzék. Ha a közigazgatási bírósági szervek az ál­lam öleiében ilyen foi'rs hivatást töltenek be akkr r í tra lehet ]:ö?c«r.\bö*. egyáltalában, bogy kik ki j.viselik ezerét a szerveket, kik által vetődik az éledbe a törvény által alko­tott közigazgatásunk. Ennek a kérdésnek fon­tossága különösen akkor fog igazán előtérbe kerülni, mikor a háborút győzelmesen befejez­tük és hozzákezdünk az ország teljes atszei- vezéséhez. Azt hiszem, mindnyájan tudjuk már most, hogy a háború győzelmes befejez­tével országunk belső átalakulásának ml kell legyen az alapeszméje. A majdan életbelépő uj közigazgatási törvény sem lehet kivétel, hanem ennek alapvonalát és a század e’ején elindult és egész Európában már túlsúlyba került államszervezeti, eszmei reformtörekvé­sek kell meghatározzák alapvonalát. Ezek szerint előírásai csakis a keresztény magyar nemzeti és társada’mi közösség érdekeit kell szolgálják és kereskedelmi és gazdasági éle­tünk teljes átállítására kell lehetőséget adja­nak, valamint a friss magyar népi erő legte­hetségesebbjeinek felszinrehozására, kiművelé­sére és érvényesülésére. Egyszóval uj közigazgatási törvényünk főcélja kell legyen — mivel ezen törvény ilyenirányú lehetőségei nagyok —, hogy a magyar nemzet minden alapvető fontossággal biró elemét felszínre hozza, megerősitse, szer­vesen összekapcsolja és ezután ezt a keresz­tény magyar nemzeti közösséget érintetlenül megőrizze az ezután következő nemzedékek részére. De egy á'lamban lehet bármilyen korszerű és tökéletes közigazgatási törvény, jus scriptum, vagyi6‘ a közigazgatás horizontá­lis lefektetése, megszervezése lehet bármilyen kifogástalan és tökéletes, ha vertikális kiépí­tése hibás, ha az uj törvény alkotta közigaz­gatási szervezetek képviselői, illetőleg főbb tisztviselői gondo’kozásilag nincsenek korsze­rűen felkészülve a törvényhozó által elgondolt és a törvény alapját képező eszmei reformok képviseletére és az állami életbe való átvi­telére, vagyis ha nem tudják kellően felfogni és átérezni a törvény szellemét, akkor ennek előírásai javarészben holt betűk maradnak. Ez könnyen megtörténhetik anélkül, hogy tudato­san jelentkezne az illetékeseknél. Éppen ezért vezető tisztviselőink eszmei elgondolása és a törvény szel’eme között esetleg keletkező szakadék megelőzése, áthidalása céljából, ha nem is előzetesen, de az uj közigazgatási törvényhozás és átszervezés előkészítésével párhuzamosan a vezető közigazgatási ténye­zők korszerű neveléséről is gondoskodni kell. Ennél a kérdésnél nyer fontosságot az egyik budapesti po’itikai napilap hasábjain a tiszt­viselőképzés reformjával kapcsolatban kelet­kezett értékes vita is. Ezen gondolatkicserélő­dések is a közigazgatási tisztviselői nevelés fenti szellemben való átszervezésének előhar- cosai. Ha a vélemények eltérők is, azért azt igazo’ják, hogy mindnyájan érezzük a kér­dés időszerűségét és fontosságát. De a vita csak, egyoldalú, mivel inkább a tisztviselők gyakorlati és szakszerűségi szempontból való képzésével foglalkozik és ezt kifogásolja. En­nél tovább nem megy. Mindenesetre ez is nagyon fontos, amire szintén megoldást kel' találni. Sokkal égetőbb kérdés azonban, hogy közigazgatásunk vezető tisztviselői megkep- ják_e azt a nevelésit, azt a kiképzést, amit az uj Európa szellemi irányzatába — történeti tényezői figyelembevételével — beleikeszke- dő Magyarország uj közigazgatási törvénye követelni fog. Mert, amint már említettem, hiába lesz korszerű közigazgatási törvényünk, ha nem lesz megfelelő eszmei gondolkozásu tisztviselőnk annak korszerű képviseletére és végrehajtására. A kérdés fontossága azonna’ kitűnik, ha csak egy kissé bepillantunk köz- igazgatási szervezetünk működésébe Gyakor­ta előfordul, hogy a tételes jogszabály nem in­tézkedik kifejezetten, hogy annak alapján bi­zonyos alanyi jog gyakorlási lehetősége vagy egyáltalában létezése vagy nem létezése meg- á'lapitható volna. Ilyen esetben a kérdést ér­demlegesen megoldó határozat tartalmát ható­sági képviselőinknek belátása, felfogása és a helyi viszonyok mérlegelése, vagyis politikai nevelésén alapuló meglátása a'akitják ki. Például a szinieges iparűzés kritériumát álta­lánosságban meghatározó miniszteri rendelet nagyrészben az eljáró hatósági szerv mérlege­lésére, belátására bizza, hogy a megállapított ténykörülmények egybevetése alapján fenn­forognak-e annak feltételei vagy nem. Vagy lehet kifejezett előírás, de a kérdés megol­dása megköveteli a szigorú és merev tételes jogszabályoktól való eltérést, mivel érdemle­ges munkát végző közigazgatási ember nem­csak a tények jogszerűségét vizsgálja mint a biró, hanem törekvése az kell legyen, hogy a felvetett közérdekű kérdést minél célszerűbben oldja meg, lehetőleg az adott jogszabályok keretein belül. Mig a biró Ítélkezésénél csak megállapít, addig a közigazgatási vezető leg- többnvire újat ad, alkot. Tehát sok esetben az intézkedő tzerv dií/krécionális elgondolása kerül előtérbe az adott kérdés elintézésénél. Közigazgatási szervek, elé került kérdés pedig csak abban az esetben kap legküzérdekilbb és legtökéletesebb megoldást, hu ez az akkori és az állami kormányzat által ellogadott eszmei és szellemi irányzatot szolgálja száz­százalékosan. Csakis ez jelent előiudadást, fejlődést. A fentiekből magától értetődően követke­zik, hogy köztisztviselőink gyakorlati és szak­szerű oktatásának kérdése, valamint törvény­kezésünk, közigazgatási reformtervezgetései mellett még alapvető fontossággal bir az is, hogy vezető közigazgatási szerveink államesz­mei gondolkodásmódja korszerű kiképzés és nevelés által összhangba hozassák az alkotan­dó uj törvény szellemével. Itt kiképzésről, ne. vetésről volna szó, még pedig olyanról, ahol nemcsak az eljárás, a nevelés eszközei, a di­daktika, hanem az egész intézmény maga tel­jesen uj irányzatot kell megtestesítsen, kép­viseljen. Az uj Európa uj alkotása kell le­gyen, módszere össze kell hangolja a magyar nemzetnek évszázadokon keresztül kialakult történeti sajátosságait, nemzeti és faji egye­dülállóságait az európai keresztény, nemzeti és szociális felfogás szellemével. Itt felvető­dik a kérdés, hogy vájjon volnának-e ilyen intézmény megalapítására és megszervezésére lehetőségek? Ennél a kérdésné', vagyis ennek megvalósításánál nyerhetne réW.ben tartal­mat kormányzóhelyettesünk kegyeletét őrző töivénynek, egy maga6szinvonulu oktató és nevelő intézmény felállítására vonatkozó :n- tér.kedése: Ezen raagas6zinvonalu intézet — Zilahy Lajos szerint a „Kitűnőek Isko’ája" — egyik tagozatának volna kötelessége és ma­gasztos hivatása te’jes tárgyilagossággal >1- kutatni, felszínre hozni a közigazgatási veze­tésre legalka masabb és leg'ehetségesebb, nrn- den testi ér szellemi jó tulajdonsággá' rea- de’kező egyéneket, kik az arravalóság mag- állapításai után és miután közigazgatási szak­oktatásaikat is megkapták, itt különleges ne­velésben résreéü’nének. Ezen közigazgatási j vezetők, vagy nevezzük vezérek neve'ési j mód iának is megíele’ő alapelgondolást e lap j hasábjain a „Kilúnőek Iskolájáéról nemrég i megjelent közlemény — többék között ezt Í9 j — nagyon szépen meghatározza. A kiválasz- to‘,ak. ebben az in- zelben nem szakszerű ok­tatást hanem eszmei kiképzést kapnának, megtanulnák azon vezérgondo’atokat, önfe- gye'mezó magatartást, melyek közigazgatási tevekenvkedéseitoet kell majd irányítsák és bekapcso ják a magyar nemzetr közöségbe. Ezen önzetlen és önfeláldozó közösségi érzés, a közérdekű igazságot kereső közigazgatási ^ veze-rnek a rideg paragrafusok útvesztői kő- j zö’tt mindig megadná a kivezető utat a kor­szerű és célszert" megoldáshoz. Kérdések fon- lolgatásánál az ilyen egyén judiciuma min­dig megbánna az eszmei alapot arra, hogy a paragiafusokat miként kell esetenként össz­hangba hozni a sajátos magyar szellemiség­gel, a sajátos magyar é’ette!, hogy igy intéz­kedései ne csak az általános közérdeket, ha­nem a magyar nemzeti közösség érdekeit is szolgálják. Az intézetben nem politikai csoportok egy­oldalú és múlandó irányelveit, elméleteit ta­nítanák. hanem olyan irányelveket, a‘apgon_ dolatoknt, melyek nemzeti közösségünk faji egységünk iránti szeretetből és általános szo­ciális boldogulásunk megőrzésére és előbbre- vitelérp va'ó törekvésekből fakadnak, me'yefc történeti korszakoktól és poiltikai fordulatok­tól függetlenek, egysz.val időállóak. Ilyen . elgondolás szerint kiképzett egyén hivatásé- j nak vise’észnél nem gmszerüen ügviTatcso- mót fog elintézni, hanem a belénevelt nem­zeti le'kiismeret és szociális gondolkodás alap­ján uiat fog alkotni és katonai fegyelemmel hellén fog éUani még akokr is, ha a fenntartó állam pillanatnyilag nem tudja anyagilag kel­lően támogatni, mert a benne talairataláH kö_ ! yFrKnn- ó-tt 'c Jmrtorgtiy-o iria elŐ: a Iléoi CS nemzeti közösséget összefoglaló állammal én is egviţft r>uszhilr>k Ezek a közigazgatási ve- zefőszerveink eszmei kapcsolataikkal a szaktu­dással rendelkező kisegítő szerveket is be­kapcsolnák a nemzeti közösség szolgálatába. Nem politizálnának, hanem általános nemzeti szempontoktól vezettetve dolgoznának és ter- mébenv »erpmtő közösségi munkát végeznének. Ilyen fegyelmezett önfeláldozó és öntudatos e’emekből . összetevődött közigazgatási szer­vezetre az ország minden kritikus történeti pillanatban teljes bizalommal számíthatna és támaszkodhatna Ez képezné az állam időtálló, j politikamentes gerincét. karceiou^ft ajándék a M a cş Y a w Nők Lapja minden magyar család legkedvelt bb női szépirodalmi, társadalmi, div it, kézimunka és házta tási ulyóirttta. Szerkeszti * Pupp Jenő, Az országos népszerűségit lap magas színvonalú karácsony :z ma zenzá- cios eseménye lesz a magyar szellemi é etne Az uj előfizetők ingyen kapjak meg ifj ezt az élményt jelen ő karác onyi szá- mot. Kérjen uhtván/számot a lap $ kiadóhivatalától Budapest, ÍV., Feien- y ciek-tere 7. b Igazi karácsonyi meg le V peíést a Magyar Nsik ^r-rh Kérjen mutatványszámot!-1 -'mi ít irő-ir ő "" fvi­Miklós napim!,. A gyermekek meseszerűen kedves, fir •< hangulatú ünnepén, Szent Miklós napp .. dobbanjon össze a szivünk egy pillanatra s a lángokban álló világnak ebben a ki: részében, amit Erdélynek hívnak — emU kezzünk. Huszonkét éven kérésziül hu- szonkétszer irtunk■ minden év december hatodikán színes, meleghangú kis 'irt .< gyermekek öröméről, a kacagó szemek s dobogó kis szivek boldogságáról, Alikul.: napjáról. S a huszonkét év alatt buszon kétszer lett könnytől fátyolos a szeműn:, mert irtuk, irtuk a kis színes híreket, a. gondolatunk közben messze szállt, behava­zott hegyeken, mezőkön keresztül... a Királyhágón át. . . túl a Biharpüspöki-i határon ... a Duna partjára ... a ' budai Vár felé ... És elgondoltuk: Istenem . . . hogy örülnek a gyermekek ennek a napnak, hát nekünk, felnőtteknek sohasem lesz mai ünnepnapunk a december hatodika? Soha sem írhatjuk le szabadon azt, amit szívük! érez, csak titokban, finom szimbólumokba burkolva kérhetjük ezen a napon a Gond viselést, hogy Valakit, Valakit tartson meg nekünk, óvjon meg minden bajtól, hogy egyszer . . . egyszer majd szívből kö­szönthessük? S ez a nap eljött. Immár harmadszor jött el és jöjjön még sokszor, nagyon sokszor, hogy Kormányzónk, leg­főbb hadurunk névnapját szeretettől csor­dult szívvel, szabfidon ünnepelhessük . .. hogy békés családi ünnepet ülhessen a zászlódiszbe öltözött ország s ne csak a gyermekek szive virágozzék ki ezer. a napon szabadon és boldogan, de a felnőt­teké is .. • hogy miként ma, ebben a lán­gokban álló világban, ug; majd az eljöven­dő, megnyert békében is, a hazatéri, boldog Érdél) tből évről-évre köszönthessük Kor­mányzónkat szivünk minden dobbanásá­val, szeretetével és hűségével... 'g. a.) FELEMELTE A MAROSVÁSÁRHE­LY! TÁBLA EGY RABLÓGYILKOS BÜNTETÉSÉT MAROSVÁSÁRHELY, december 5. Tudósítónk jelenti; Az elmúlt tél folya­mán GagyT József társává*!, Bika Mihály fiátfalvai földművessel a határ mentén a román területen lévő erdőben kirabolta és meggyilkolta Sorbán Ist- l'án 45 éves fiát falvi földművest, akit azzá! az ürüggyel, hogy fegyvert vá­sárodnak neki Romániában, á'tcsalták a határon román területre. A székelyud- varhelyl törvényszék tárgyalta 3e eisö- fokon a bűnügyet, Gagyit 12 évi fegy- házra Ítélte. Baka Mihályt- mivel annak­idején katona volt, a honvédtörvényszék 15 évi fegyházra ítélte. Az ügy most fe- lebbezé-s folytán a tábla elé került, a táb­la Gagyi büntetését 14 ésyi fegyházrí emelte fék „NEW-YORK GRILL“-ben NÉMETH JUDIT ©lőadómüvésznő és BONUS ERZSI énekelnek. Msnya jazz-irló l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom