Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-04 / 275. szám
-1 c. vs 4. T —1J—v / Egyiptom szembeforJul a bri< politiltávaS^ PÉNTEK, 1942 december 4. LXIII, évfolyam, 275. szám. AR110 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókaí-u. 16., Lem. Talef.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 ALAPÍTOTTA: BflRTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 *«• negyedévre 8 P., félévre 16 P., égési évi* 32 P. ••önálló, ©itcéln,mmél erősebb ésmagyarabb Magyarországa kell az US Európában “ Kállay Miklós miniszterelnök nagy beszédben hitvallást tett a nagy magyar nemzeti célokról — Befei a megaiánlási vita BUDAPEST, december 4. A képviselőhöz csütörtökön folytatta az 1943. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos vitáját. Az ülésen, amelyet 10 óra 10 perckor nyitott meg Tasnádi Nagy András elnök, a kormány részéiről jelen volt Kállary Miklós miniszterelnök, vitéz Reresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Reméuyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Radocsay László igazsógügyminiszter. Maróthy Károly (.Nyilaskeresztes Párt) volt a hat nap óta tartó vita utolsó szónoka. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra, bogy válaszoljon a vita során elhangzott felr szólalásokra. Kállay Miklós miniszterelnök: „Minél erősebb és magyarabb Magyarországot kell kialakítanunk*! KálLay Miklós miniszterelnök más- félórás beszédben válaszolt az apro- práációs vitia során elhangzott felszólalásokra és leszögezte kormányának álláspontját az általános politikai kérdésekben. Hangoztatta, hogy a Magyar Élet Pártjának programjával és elődeinek célkitűzését folytatva indult el. Nyugtalan, változó, ki nem alakult irányú időknek jellemzője — mondotta —, uj és uj programok adása. Nem uj és uj programot adni a lényeg, hanem megvizsgalini a tervek sokaságát és megállapítani, mi valósítható meg, mi a reális, mit nem lehet és mit káros megcsinálni. A fegyelem és a rend alapja bármilyen program megvalósításának. A világtörténelem minden forradalma kudarcba füllt, pusztított, semmit sem valósított meg, legfeljebb az valósult meg, amit átvett belőle az, aki a rendet később hely reál látottá. Két kivétel van: a fascista és a nemzeti szocialista forradalom. Ezek nem is voltak forradalmak, mert forradalmi állapotok között a rendet állították helyire, nem tértek le a realitások útjáról. Ellenforradalmak voltak. Első feladatuk a rend helyreállítása volt, aminek biztosítása után jött az eredmények és alkotások csodálatos korszaka. Az ellen- forradalmat Magyarországon több mint húsz évvel ezelőtt megcsináltuk. Itt a hatalom megszerzésére többé nincs szükség, az megvan és a legjobb kezekben van. a rend biztosítása is. A magyar nép lelkierején nyugvó rend fennáll az országban és bizoni’ benne, hogy mindig meg is marad. Ha tehát az alapfeltételek' megvannak az országban, csak a teendők feltárása a fontos. Megállapítani és kimondani, mit lehet és miit szabad csinálni. Önálló, öncélú, minél erősebb és magyarabb Magyarországot kell az nj Európában kialakítanunk. De már most dogmákba foglalni, szabatosan elhatárolni céljainkat nem lehet, hanem lehet és kell mindent konzerválná, kifejleszteni és megteremteni, ami erősebbé felkészültebbé tesz bennünket, európai szövetségeseink számára pedig fontosabbá tesz bennünket Ez hadseregünk, ősi alkotmányunk, szabadságjogaink és belső rendünk megtartása és biztosítása, aminek velejárója, sőt elkerülhetetlen kelléke összes belső erőnk feltárása, felhasználása, erkölcsi erőnk mozgósítása, ami végeredményben kulturális és szociális haladást jelent. Együttműködésre van szükség a nemzeti célok érdekében A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy mindig világosan meghatározta álláspontját haboms szövetségi kötelezettségeink és belső ügyeink alapvető kérdéseiben. A magyar erő, akarat és érték feltárásában egyesüljünk és/ ha ezt megtesszük, mindnyájan megtettük kötelességünket. A pártok közti együttműködés kérdésével foglalkozva a miniszterelnök rámutatott aatra, hogy az a párt, amely nem hajlandó a nemzeti célok érdekében együttműködni, az már nem párt ás kinő' a magyar nemzet testéből. A jövő fejlődés csakis a szociális kiegyenlítődésben található meg. A világ ebben az irányban fog haladni. A magyar népet Középeurópa vezető népéül — ami ezer év óta mindig volt — továbbra is csak úgy tarthatjuk meg, ha tovább fejlődünk ezen a téren. A nemzeti fellendülésnek vannak materiális alapfeltételei. De naggyá egy nemzetet csak fiainak kiválósága tehet. Ezért fel kell tárni, ki kell termelni az értékeket. Szociális megvalőSiiások A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott az utóbbi húsz év alatt .végzett szociális munkásságra s hangoztatta, hogy a tőlünk keletre és délre felevő és a Rajnától nyugatra fekvő országok munkáját, Angliát is beleértve, messze túlszárnyaltuk. Talán nincs még egy nép és nemzet, amely olyan tét terőkif ejt ©sít mutatott volna, mint aimit mi tettünk a legnehezebb helyzetben az elmúlt években. Ezzel szemben statisztikai adatokkal igazolta, hogy Erdélyben és különösen a Délvidéken, mennyire elmaradott állapotokat találtunk az anyaországiakhoz képest. Szociális intézkedéseink és intézményeink felsorolása után a miniszterelnök a magyar föld és a föld népének problémáival foglalkozott. Magyarországot általában a nagybirtok hazájának tartják — mondotta. Hangsúlyozta, hogy ez teljes tévedés, mert ha csak a szántóföldét tekintve a nagy- és középbirtok és kisbirtokok arányát nézzük, nálunk ma is nagyobb a kisbirtokosok kezében lévő föld területe, mint akár Németországban vagy Olaszországban. Az egészséges f ö ldb i rt ok piol ibika i megosztás megfelelő ütemű folyamat kell, hogy legyen. Agrárnépességünk helyzetén való segités legfontosabb módja a házhelyakció. E téren nyugodt önérzettel számolhat be a multévi eredményekről és ezt az akciót a jövőben még jobban kifejleszteni kormányzata legelső kö- t el ességé n e k t e k i n ti. A szociális jólét megteremtése terén követi a hâzii elyakciót a mezőgazdasági munkabérek szabályozása és ezzel együtt olyan mezőgazdasági árpolitika létesítése, amely megfelelő . megéllie-. tést biztosit, továbbá a mezőgazda- sági munkásság biztositásáirk olyan megalkotása, amilyen az iparban is van. Mindezek mellett szükséges a nagybirtok és kisbirtok termelési intenzitásának fokozása nemcsak termelési szempontból, de népfeles- legeink elhelyezése szempontjából is. Agrár feudalizmusról beszélni furcsa a nagytőke uralmának idején. Hol van a magyar nagybirtok uralma és vezető szerepe ahhoz képest, amilyen uralma bizonyos és velünk ellenséges országokban a nagytőkének volt és van. A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a kisgazdák mindig jelentős mértékben voltak képviselve a parlamentben is és csak olyan országokban terjesztenek el felfogásokat a magyar nagybirtokosok uralmáról, akiknek fáj, hogy mi különbek vagyunk másoknál, külön életformák között élünk, mint mások. Nálunk a kisbirtokos osztály fejlődőben van és gyarapszik, és ahol kritizálnak bennünket, éppen ott sorvasztják el a kisparasztságot, mert mindent elnyom a szabad verseny meg nem alkuvó kíméletlensége. A miniszterelnök ezután hosszabban foglal kozot t a törvényhozási összeférhetetlenség kérdésével. Rámutatott arra, hogy a parlamenti bizottságok előtt fekszik a kérdéskomplexum. Itt főképpen erkölcsi kérdésről, a közéleti etika kérdéséről van szó és a maga részéről máris a legmesszebbmenő szigorúsággal kivánja érvényesíteni saját pártjában a megfelelő felfogást, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenségi törvény tető alá kerülhet-e vagy sem. „Kapcsoljunk ki mindent, ami erőnket gyengíti!u Végül felhívást intézett a képviselőkhöz és a nemzethez, hogy kapcsoljunk ki mindent, ami erőinket gyengiti, ami a bizalmat és a hitet aláássa. Háborúban vagyunk és a Legször- nyübb vád, mit reánk olvashat a történőim, ha olyant teszünk, ami nem azt az ügyet szolgálja, amiért fiaink az orosz síkságokon küzdenek és ez csak egy lehet, mindnyájunk közös egyetlen hazája, Magyarország. A miniszterelnök beszédét gyakran szakította meg a tetszésnyilvánítás és a végén kormányának tagjai és a képviselők hozzásiettek, hogy üdvözöljék. Ezután folytatták az apropriációs vitát. Elfogadta a képviselőház a megaiánlási iavaslatot Vitéz Leel-őssy Árpád (MÉP a tisztviselő hiányról beszélt és sajnálattal állapította meg, hogy a közigazgatási tanfolyamok e'néptele- nedtek. Ezen a kérdésen feltétlenül segíteni kell. Hangoztatta, hogy minden áron meg kel! könnyíteni ai tehetséges szegény sorsú gyermekek taníttatását. A törvényjavaslatot elfogadta.'' Iucze Antal (Imxédy-párti) kijelentette, kötelességének tartja leszögezni, hogy a minisz- tere'nök beszédének tónusa méltó volt és megfelelt a hagyományoknak. A miniszterelnök rendkívül találóan vázolta beszédében a politikai programok megszületését. Ajánlotta, hogy tegyék te mind annyian programúkat a Ház asztalára és ezekben a programokban határozottan szögezzék le, hogyan látják a jövőt Kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem beszélt az ország érdekére nézve döntő zsidókérdésről. Tudni akarják azt is, hogy a kormánynak mi az álláspontja a szociáldemkrata párttal ée az uj Európával kapcsolatban. Vukomich Gergely (délvidéki) kérte a kereskedelmi, közlekedési és iparügyi minisztert, hogy továbbra is fordítson gondot a délvidéki úthálózat kiépítéseié és megjavítására. Ezután felhivta a figyelmet a Qélvidék ipájára és kereskedelmem, amely feltétlenül megsegítésre szorul. Kérte az iparügyi minisztert, hogy a Délvidéke: részesítse ugyanolyan arányban nyersanyagban, mint az ország lobbi részeg A kormány iránti teijes bizalommal a javaslatot elfogadja. Rapcsányl László (Imrédisla) sürgette a törvényhozói összeférhetetlenségi törvény iaca-
