Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-28 / 292. szám

1942 d«8(nb«r SA

ellenzék

5

Aa? anty* ís> ggeimztc: a népi UcAUataiíartság czátagó..»

£gty bérnél Utódaltni

é$>

Ez a nagyvonalú népjóléti politika nem a már szem elé került bajon igyekszik segíteni, nem szorítkozik a múltban ismeretes „tüneti kezelésre“, banem a megelőzésre veti munkája súlypontját. Tevékenysége tehát az élet kezdetén, a kisgyermeknél kezdődik, a továbbiakban. pedig minden német család testi és lelki megerősítéséért dolgozik, hogy a társadalomnak ez az alapsejtje az élettel folytatott harcában erős, győzelmes lehessen. A népjóléti gondoskodásnak ez a mód,i egyben legjobb eszköze a közösségi nevelésnek is. Az egyes ember látja, hogy bajában nincsen egye* dűl, a szükölködésben vagy betegségben is vannak társai, viszont mögötte áll egynkarat- tal egy hatalmas, erős társadalom, amely nem kegyes ajándékként, de saját felismert érdekében siet támogatására. Ez a népjóléti gondoskodás szolgálja egyben a fajtához cs a röghöz kötöttség érzésének megerősítését is.

A ssHifUváhte" és //szaML" né^ólUL vziwzeitk

hetn Utgges léswM, Uaft&n U&z&sségi Uau - Az alamizsna mttyaláz, a Uözzssép támayatása ec'ássé Usz •• U\ eszmeit/ intézmények a német némáiéit fxoiiii’tákan

BERLIN, december 28. (Az Ellenzék hülöntudósitójától.) A század második negyedének legnagyobb uralkodó eszméje a népiség s a hozzákapcsolódó elvek, törvények és uj társadalmi berendezkedések legalább akkorát fordítottak a világ kátyúba rekedt kerekén, mint amikor a véges szemléletű ókor hanyatlásakor az ember megpillantotta a végtelenséget • , . Az elesettek, a rászorulók társadalmi segítésének kérdése legalább ekkora utat tett meg a középkor keresztényi részvétből fakadó kegyes, de tervieden alamizsnálko- dá'stól mostanig. A koldulás, a társadalmi nyomor ekkoriban öltött legnagyobb méretet, mert hiányzott a munka erkölcsi értékelése. Luther Márton már megkövetelte a szegénygondozó-któl, hogy a rászorultak vagy kérelmezők helyzetét alaposan megvizsgálják. Mig azonban a sze- génygondozásnak ebben a korban még csak egyes, leginkább betegség, vagy akkor formájában testet öltött nyomorral

volt dolga, addig a mult században, a gép korszakában a mérhetetlen kiterjedést öltött társadalmi nyomor már tömegjelenséggé vált.

Az állam, mint olyan képtelen volt leküzdeni ezt a modern gazdasági rendszer okozta nyomort s védekező intézkedései csupán a jótéteményre s a gyors segélyre szorítkoztak. A világháború és következményei még növelték a népjólét előtt áldó feladatokat, amelyekkel természetesen az eddigi rendszer képtelen vök megbirkózni. hiszen tekintetét csak az egyed- re irányította. A wéimari Németországban a munkanélküliek milliói bolyongtak, de a mukához jutott és szorgalmasan dolgozónak is azt kellett látnia, hogy a henye sokszor megelőzi. A munka nem vak többé életcél és életöröm, csak teher és gyötrelem. Ez a helyzet s a belőle származó felfogás az élet minden területén érezfette hatását s a közösség életének megbénulásához vezetett.

//pwUkUá": a faféi&íógCatfag értékes egyén

A nemzeti szocialista népjóléti szervezet éppen a fent elmondott alapelvből kifolyólag nem ismerhet osztály vagy felekezeti különbséget és nem különböztethet párttagság vagy más körülmény szerint.

A közösség érdekében elsősorban Is a faj- biológiailag értékes egyénen segítünk De az önhibáján kívül szükségbe jutott iránt sem gyakorlunk „jótéteményt“ (!)

A közösség az ilyen iránt is természetesen értetődő kötelességét teljesiti. Megsegíti a közösség minden tagját azért, hogy a közösség egésze is erős legyen. Ezáltal a nép voltaképpen önmagán segit, mert a megerősödött egyén arra törekszik, hogy maga is hozzájáruljon a gyengék megsegítéséhez, ez pedig

Kerülő es kitérő nélkül vezet a nagy, az

j egészséges és erős nép felé . . .

,— Tehát, amint ezekből az ivekből is láthatják — mondja a két hölgy — mind ebbe, mind bármely más NSV. intézménybe való felvétel csakis az érdemlegesség alapján történik s természetesen, ha azt az illető egészségi allapota vagy más esetben anyagi helyzete szükségessé teszi. Az anya- és gyermekvédő otthonokba való beutalás, a gyermeknyaraltatási és egyéb akciókban! részvétel

természetesen mindenki számára ingyenes.

— S azt, ismétlem, semmiképp ne felejtsek el az urak, hogy alamizsnálkodás, részvét és jótékonyság ismeretlen fogalmak az NSVban! A mi alapelvünk az, hogy: nem részvétet tanúsítani, hanem harcot folytatni minden betegség és szükség ellen, a közösség erőivel a közösség érdekében!...

KUN MÁTYÁS FIA

aIapi?0Ít késes és Merész üzlete ajánlja kará- AAJlJTÍ wlrlft csonyra legfinomabb VJ A v ww w*

solingeni acélát uit: ST AJ AA

öngvu'tó műkorcsolyáit, szemüvegeket.

és tűzkő e!árusítás! Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. sz.

— Ha az NSV-ban a párt ily nagyvonalúan vette magára a népjóléti gondoskodás irányítását az egész birodalomban, az állam megszűnt ezzel a kérdéssel foglalkozni? — kérdezzük az otthon vezetőnőjét.

— Korántsem. Az államnak is megvan még ma is a feladata ezen a téren. Az állam és a község törvények szabályozta szerveit „nyilvános“, a párt törvényekben, vagy szabályokban le nem fektetett, mindössze az általános világnézeti irányvonalait szem előtt tartó NSV szerveit „szabad“ népjóléti szervezet* nek nevezzük. Az NSV működése tehát ott kezdődik, ahol az államé e tekintetben véget ér, illetőleg törvényes kötöttségei folytán intézkedései messzebbre nem nyúlhatnak. Hézagpótló működését pedig a nép önkéntes

áldozata (gyűjtések, „áldozati vasárnapok“, stb.) teszi lehetővé. Munkája dandárját pedig önkéntes, tiszteletbeli munkásai végzik el. sí kettő közt természetesen biztosítva van a megfelelő együttműködés, illene egymás munkájának kiegyenlítése. Ez a ki :gyenlitő- dés, az anyagi hozzájárulások szükség szerinti és arányos elosztása érdekében érdekesen megy végbe magában az NSV-ban is. (Re.chsaus- gleich). Már a hatalom átvétele előtt szokásban volt ez az egyes Gau-k között. A gazdagabb Gau lead a hozzá beérkezeti felajánlásokból a szegényebbnek, hogy az is megtalálja a számítását. Sőt Berlin esetében ez még egy Gau-n belül is fennáll s a gazdagabb nyugati városrész is segíti a szegényebb keletit, illetve annak megfelelő népjóléti szerveit feladatának betöltésében.

Az anya- is ggzcníilci éd'ó sttUsn

A megfelelő elméleti előkészítés után végigjárjuk a szép, tágas kertben fekvő villában elhelyezett otthont, amelyből jelenleg az N. S. V. kezelésében mintegy '.zúzhatván működik a birodalomban.

— A felvétel gátlásmentességét már látták — fűzi tovább magyarázatait Bubholtz asz- szony, miközben a légvédelmi pincétől, a konyhán, éléskamrán, fürdőkön, szántóhelyi- ségeken át, keresztül-kasul bejárjuk az egész rendkívül szépen, de ugyanolyan okszerűen és gyakorlatian berendezett épületet.

— Első szülésük lefolyása után fiatal anyákat veszünk ide fel, egészségi állapotuknak megfelelően négy-hat hétre, szükség esetén több időre. A fiatal anyák testi megerősítésén kívül más gyakorlati szempontokat is követünk ezekben az otthonokban —- magyarázza tovább.

— Az otthon orvosa szakszerű gyermek- gondozásra és nevelésre oktatja őket, de oktatást nyernek okszerű főzésben, varrásban s egyéb háztartási foglalalatosságokhan is. Az otthonban ezek a fiatal anyák látják cl a könnyebb munkát s a fennmaradó időben a szabad levegőn, vagy a társalgókban pihenve, olvasással, felolvasással szórakoznak ? jut időnk a világnézeti, erkölcsi és egyéb kérdésekben való eligazításukra is.

— Kikerülésük után pedig százszámra keresnek fel akár személyesen vagy levél utján,

újabb tanácsokat, ösztönzéseket kérve tőlünk az életutjukon felmerülő kérdéseikre. Ezekre a levelekre valóban büszkék vagyunk — fűzi hozzá Bartelt kisasszony — hiszen azt igazolják, hogy munkánkat a helyes utón indítottuk el s hogy a német népnek ilyen felfogás alapján végzett népjóléti munkára van szüksége.

Megtudjuk még azt is, hogy a társadalomban már nagyon is mély gyökerei vannak az NSV. munkájának. Nem fordul például elő az, hogy amennyiben a fiatal anyának hat hétnél hosszabb lábbadozásra van szüksége, annak megadása elé estleges munkaadója akadályt gördítene. De még száz kisebü-nagvobb adat bizonyítja e munka nagyvonalúságát, okszerűségét. E népjóléti politikában nagyrészt benne rejlik a nagy német előretörés és győzelem titka. íme egyik részletében, széles kiterjedésű és nagyszabású megvalósulása a század legnagyobb eszméjének, a népiségnek.

Megszólal a vacsorát jelző gong. Elbúcsúzunk a két lelkes német vezetőnőtől, akik előtt cserébe mi is ismertetjük a Zöldkeresztnek nevezett intézményünket. A lépcsőházban egy helyt Goebbels mondását olvasom: „Az anya és gyermek egy nép halhatatlanságának záloga“, másutt pedig ezt a mondást. „Egy mindenkiért, mindenki egyért/“ ... ».

SZABÓ ISTVÁN (Berlin.)

Napi tíz deka sulitok elfogyasztásával teljesen fedezzük testünk vitaminszükségletét

Tudós doktorok maglepö lelledezósel a sülttők kiiűnő tulajdonságairól

Áz Országos Közegészségügyi Intézet az újabb időben behatóan foglalkozik a különböző zöldségfélék tápanyagának tudományos vizsgálatával. Ezeknek a vizsgálatoknak időszerű céljaik is vannak. Legújabban a nálunk általában termesztett ismeretes ötféle tök megvizsgálása került sorira; úgymint: takarmány- tök, sütőtök, főzőtök, rántani való tök és a tojásgyümöLcs vagy vatli- zsána. néven ismert tökfajta.

A tüzetes vizsgálat eredményeképpen a sütőtök került ki fölényes győzelemmel.- A tudományos kutatást végző doktorok a következő kitűnő tulajdonságokat állapították meg a sütőtökről:

Az emberi szervezet szempontjából majdnem értékesebb, miint a vaj. Rendkívül magas A-vitamintartal- ma van, de vari benne bőven B és C-vitamin is. A tudományos vizsgálódások kimutatták, hogy az ember, aki naponta rendszeresen elfogyasizt 10 deka sütőtököt, tökéletesen és hiánytalanul fedezte a szervezetéhez szükséges A-vita mint. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a sült- tök fogyasztása megjavította a látását. Aki rendszeresen fogyaszt sült- tököt, igen jól megvédi magát az influenzával szemben is. Valóságos kenyérpótlék is a sütőtök. Mindezeken felül érdemes róla azt is megtudni, hogy közel tizféle keményítőféle is van benne és ami a mostani nehéz .világban még többet jelent:

igen sok cukrot is tartalmaz-. Sütés után megédesedik, dextrin-féleségek teremnek benne, sőt a teteje olyan cukorgazdaggá válik, hogy a sok cukor egyrésze, kikaramelosodik rajta. Ásványi sókban olyan gazdag, hogy etekinteiben arányaiban csaknem azonos a kenyér értékével. Ize, tápértéke vetekszik a nemes gesztenyével. Sok helyen a kenyérsütésnél igen sikerült próbákat tartottak vele, sőt a tökkel készült kenyér egyenesen meglepetés volt. Ha már most, ilyen nagyon sok, szinte páratlanul álló jó tulajdonság után még azt is megemlítjük a sütőtökről, hogy a legkitűnőbb cukrászati remekeket, a legjobb süteményeket is lehet, belőle készíteni, teljes képét adtuk annak, amit a Közegészségügyi Intézet tudományos vizsgálódásai alapján meg lehetett róla állapítani. Nem hiába, hogy az idei nagyon megnehezült időkben annyira népszerűvé nemesedett. a sülttök, de ime, teljességgel meg is érdemli ezt a nagy népszerűséget és közszeretetét.

NYUGTÁZÁS. Az utóbbi napokban a következő adományok érkeztek szerkesztőségünkbe: Páll András vak kefekotőnek egy ,,Unió-utcai járókelő“ io pengőt, Szilágyi Vilmos 2 pengőt, N. N. io pengőt küldött. A szegények részére Sz. Z. 20 pengőt adományozott. Bydeskuti Edéné M. Andrásnak 4 pengőt, végül Kovács fánosné Bánffyhunyad- ról 25 pengőt küldött ; szegény i salad részére. Az adományokat köszönettel nyugtázzuk és rendeltetési helyére juttatjuk,

U’f ctndvzM, éftiii a trudi ét taHutsáfyából

Ezek a gondolatok és tények ötlenek fel és kerülnek szóba, amikor az NSV. (Nazional- sozialistische Volkswohlfahrtspflege) heiners- dorf! anya- és gyermekvédő otthonában a berh ni sajtó munkatársaival együtt kitüntető szívélyességgel fogadnak minket, külföldieket is. Buchholtz asszony az otthon és Käthe Bartelt kisasszony, az NSV. sajtóosztályának vezetője a szépen berendezett ebédlőben felszolgált kitűnő uzsonna mellett tájékoztatnak azokról a kérdésekről és alapelvekről, amelyeknek megoldásával, illetve a gyakorlatba átvitelével a nemzeti szocializmusnak sikerült leküzdeme azokat az óriási nehézségeket, amelyek a német népjólét elé tornyosultak a hatalom átvételének idején.

— Mielőtt a nemzeti szocializmus uralomra került — mondja a lelkes Bar telt kisasz- szony — a pártokra szaggatott országban mindenki és minden szervezet foglalkozott népjólétiéi, de egyik sem volt képes megoldani a kérdést. Minden pártnak meg volt a maga népjóléti szervezete, de ez a helyzet még csak jobban aláásta a munka erkölcsi értékét. Tömegek vándoroltak egyik párttól a másikig s a népjóléti szervek alkották azt a nagy edényt, amelyből mindenki csak venni és vinni akart. Mindenki feljogosítva érezte magát a feltétlen segítségre, az a meggyőződés uralkodott, hogy az állam minden körülmények közt felelős az egyedért. Az állam azonban lajátszerüleg a nép felett állott, csak kötelességei voltak, de nem voltak jogai, az egyes pedig csak jogairól tudott, de nem ismerte el kötelességeit. Az egyéni önzés mit sem gondolt a közösséggel. Így ásta alá a marxista nép jólét az emberi önérzetet s a felelősség kötelezettségét.

— Mi a nemzeti szocialista népjólét lényege? — vetjük fel ciceronénknak a kérdést.

— A nemzeti szocializmus az egyes embert nem önmagában, hanem mint népének egyik tagját tekinti. A résznek pedig csak az egész szempontjából van értéke. Ez a hatalmas népjóléti szervezet tehát a nép életrevaló tagjának megtartásán és megerősítésén keresztüli a nép egészét szolgálja. Már a társalgóba vagyunk, amikor a társaságban t alaki felveti a kérdést, mind ebben az otthonban, mind általában e népjóléti szervezet valamely intézményében előnyként számításba jön-e a gondozásra, beutalásra szorultnál a párttagság, vagy más körülmény, tekintve, hogy az NSV. a pártnak az intézménye?

A két hölgy összemosolyog. S amíg Bartelt kisasszony magyarázatba kezd, Buchholtz asz- szony átmegy az irodába és egy csomó, felvételi okmánnyal tér vissza. Élénkbe teszi az asztalra. Tessék áttanulmányozni! Meggyőződhetnek a valóságról!