Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-28 / 292. szám
1942 äecetnber 28. ELLENZÉK ISS DB 3 fi Kállay-kormány féléves munkássága Az utóbbi esztendők gyakorlatának megfelelően vaskosabb füzetben nyilvánosságra hozták a kormány félesztendős munkásságát ösz- szefoglaló és a kormány politikáját megvilágító beszámolót. Tettek-tér vek cimet viseli a füzet mindenekelőtt időrendi sorrendben állítja össze azokat az eseményeket, amelyek Kállay Miklós miniszterelnök kinevezése (március io) óta az év szeptember 30-ig történtek. Kállay Miklós súlyos időben vette át a kormány vezetését. „Ez a kormány háborús kormány1' —■ mondta parlamenti bemutatkozó beszédében. Azóta is nem egyizben hangsúlyozta és a kormány tagjai is nyomatúkkal emelték ki — főként a lefolyt költségvetési vita során —, hogy a háborús helyzettel összefüggő feladatok a legsürgősebbek és a legfontosabbak. „A kormány azonban egyetlen munkaterületen sem feledkezik meg — irja a füze: — a távolabbi jövő céljait szolgáló or- szágépitésről. Természetes, hogy ez utóbbi vonatkozásban a fontosabb kérdéseket bizonyos óvatossággal keli kezelni és nem lehet a re- foimok és teendők időbeli sorrendjét pontosan megállapítani. Éppen ezért a kö'tség vetési beszédek ezúttal inkább a közeljövő munka., tervet hangsúlyozták1'. Na végiglapozzuk a füzetet, a beszámoló zömét u-ő Tettekről szóló fejezetet, a hatalmas anyag plasztikusan tárja elénk, hogy a éselekederek méreteiben és a munka iramában is rendkivüli feladatok hárulnak Kállay Miklós miniszterelnökre cs kormányára. Á kitűnő és gyakorlati csoportosításban összefoglalt törvénvhezási, rendeleti és egyéb intézkedések sora beszédesen világítja meg, milyen erőfeszítései ec kell tennie annak, aki ma a kormán, munkáját irányítja. A MAGYAR KÜLPOLITIKA A beszámolót bevezető sorok megállapítják, hogy Gömbös Gyula „Nemzeti Munka^ tervének" elgondolásaiból sokat megvalósított a keresztény népi politika, de azért ,.ma is — és még hosszú ideig — a Nemzeti Munkaterv pontjai jelölik meg a magyar kormányok tevékenységének irányát". \ Külpolitikánk cimü fejezet először a háborúban való részvételünkkel foglalkozik, azután megállapítja, hogy a Kállay-kormány a hagyományos^ magyar és ugyanakkor európai politikát folytatja, majd együttműködésünkről a tengelyhatalmakkal és az európai államokkal való kapcsolatainkról így emlékezik meg: „A Németországgal való kapcsolatok terén Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszternek 1942 junius 6-án és 7-én Hitler vezér és kancellárnál a vezéri főhadiszálláson tett látogatása s a Németbirodalom vezetőivel folytatott megbeszélései különösen dokumentálták a magyar—német barátság szoros sagát. Az olasz—magyar barátság is tovább fejlődött az elmúlt hónapokban. Az olasz hivatalos körök és az olasz közvélemény kezdettől fogva számos jelét adták Magyarország és kormánya iránti meleg rokonszenvükrtek s a két nemzet gazdasági és kulturális kapcsolatai is az őszinte barátság és együttműködés jegyében alakulnak. A Japánbirodalommal a magyar kormány ugyancsak a legszivélyesebb kapcsolatokat tartja fenn. A testvéri finn nemzettel. Magyarország minden téren a barátság és testvériség alapján építette tovább kapcsolatait. KAPCSOLATAINK A SZOMSZÉDOKKAL Jószomszédi viszonyra és megértő együttműködésre^ törekszik a magyar politika a du* navölgyi és sfcamszédállamokkal is, mindenkor felismerve ezeknek a népeknek a földrajzi fekves es a természeti tényezők megszabta egymásrautaltságát. ( t Horvátországgal, melynek népét a magyarsággal hosszú évszázadokon át sokoszoros kötelékek fűztek össze, sikerült több gazdasági és egyéb megegyezést kötni s a jószomszédi viszony. alapjat így is megerősireni. Szlovákiával viszonyunk korrekt. A két állam között a2 elmúlt hónapokban több kisebbségi, gazdaságig és szociálpolitikai vonatkozású megállapodás Jött létre, amely irányban továbbhaladva viszonyunk további javítását reméljük. Romániával szemben a magyar kormánynak a normális viszony kialakítása érdekében tett erőfeszítései, sajnos, eredményre még nem vezettek. A baráti Bulgáriával, amely'a Hármas Egyezményhez is csatlakozott, Magyarország kapcsolatai ^ politikái, gazdásági és kulturális téren egyaránt a régi őszinte barátság és sers- közösség jegyében alakulnak. Baráti, kölcsönös rokonszenv cs jóviszony áll fenn Magyar- ország és Törökország között is. A HÁBORÚT NEM VISELŐ ORSZÁGOK Magyarország az európai szolidaritást szem előtt tartó politikát követve, általában minden európai állammal igyekszik barátságos és megértő viszonyt fenntartani, illetőleg "kiépítené Ez a törekvés jellemzi a magyar külpolitikát a háborút nem viselő és semleges államokkal szemben is, mint Svájc, Svédország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Dánia. Ezek közül az államok közül többel az elmúlt hónapok folyamán főleg gazdasági természetű megállapodásokat kötött a magyar kormány, másrészt pedig általában ápolja azokat a szellemi és kulturális kapcsolatokat, amelyeket a magyarság az európai kulturközösség mindén tagjával kezdettől fogva fenntartott". Általános gazdaságpolitika és adóztatás, közcllátás, árpolitika, a mezőgazdaságért, kereskedelem, a magyar iparért, belügyi es szociális vonatkozású intézkedések, a magyar művelődésért, az irodalmi ponyva kiirtása, miniszterelnökségi és igazságügyi reformok, törvényjavaslatok, rendeletek: ilyen csopor&o sitással nyújt a továbbiakban a füzet pontos és részletes tájékoztatást a Kállay kormány március—szeptemberi munkásságáról. Az általános gazdaságpolitika megvilágításánál hangsúlyozza a beszámoló, hogy a kormány céltudatosan jár az egyén, a család, az üzem és ezen keresztül az egész nemzet- gazdaság megerősödésének utján, bár a háború egyre súlyosabb gazdasági feladatokat ró reá: a megnövekedett államháztartási szükségletek kielégítését, a belső gazdasági arcvonal megszervezését, mert fokoznunk kell ellenállóképességünket cs meg kell óvnunk gazdasági függetlenségünket. A külkereskedelmi beszámoló kiemeli, hogy a magyar ipar számára kiviteli lehetőségek mutatkoznak. Az ipari rész megállapítja, hogy a termelőmunka zavartalan folytonossága továbbra is biztosítottnak tekinthető. Az igazságügyminisztériumban előkészület alatt áll töbliek között az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, a közsegélyre szorulókról es a munkakerülőkről, az ipari tauqka békéjének biztosításáról, a büntetőjogi törvények korszerűsítéséről, 3 részvényjogról «toló és «gvéh törvénytervezetek. A KORMÁNY MUNKATERVE A Tervekről szóló fejezet részletesen számol be a kormány mufikatervéről. A honvédelmi tárcával foglalkozó ismertetés hangsúlyozza, hogy a hadsereg felszerelését és tökéletesítését gyorsítani igyekszik a kormány Hüben a részben van szó arról is, hogy a zsidó munkaszolgálatosok közül egyelőre a 24 —33 éves koruakat vonultatják be a munkás- századok hiányainak pótlására, de ha újabb szükséglet mutatkozik, további korosztályoknak is be kell vonulniok. A nemzetiségi politikát tárgyaló beszámoló hahgsulvozza, hogy a temérdek háborús probléma miatt a kormány nem foglalkozhat a nemzetiségi kérdéssel olyan mértékben, amint helyes volna. „Van még egy nehézség — irja a füzet — éppen emiatt a politikai helyzet miatt, aritelybén nemzetiségeinkkel itt élünk. Jellemző az úri magyar felfogásra, hogv amikor a miniszterelnök a legtisztább szándékkal, magyar szeretettel és szívvel megindult nemzetiségeink felé a nemzetiségi politika terén s az ország határán kívülről egészen más természetű választ kapott, mégis negmarad azon a vonalon, amelyen indult". A miniszterelnök parlamenti beszédében önérzetes nyíltsággal jelentette ki, hogy ebben a kérdésben semmit sem lehet ránk oktruálni. A füzet harmadik fejezete Magyarország a szociális haladás utján címmel főként Kállay Miklós miniszterelnök decemberi approp- rációs beszédének adatait foglalja össze. A Kormányzó karácsonyi szózata a honvédekh rA Kormányzó TJr Őföméltóságá a rádión a következő karácsonyi szózatot intézte harcoló honvédéin khez: — Honvédek! Kedves Fiaim! — Karácsony estéjén a Megváltó születésének és a csávádnak ünnepén, szeretettel és elismeréssel gondolok reátok. •— Ti ma a messzi orosz tél hidegében ünnepelték, de idehaza minden magyar tudja, hogy a templomokban csak azért zenghet a karácsonyi ének, mert ti áldozatos, küzdő lélekkel biztosítjátok az otthon nyugalmát. — A ti itthonmaradt családotok körében is hig^id ma á fenyőkön a szeretet melegítő fénye és a magyar társádalo m minden telhetőt elkövet, hogy karár csony estéjén egy kis öröm költözzék a ti otthonotokba. —* Valamennyien értetek imádkozunk és hazánknak, a kereszténység ezeréves védőbástyájának igaz ügyéért.-■— Lélekben veletek vagyokf és Isten áldását kérem hărcoló honvédségünk minden tágjára. (MTI.) A zsidók sárga, a kitörtek feltör karszalagot ▼lseinek A hivatalom lap csütörtöki száma közli a honvédelmi miniszter 55-000—1942. sz. rendeletét, amely az 1942: XIV. t, c.-ben a zsidók hadkötelezettségére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról intézkedik. Megállapítja a rendelet elsősorban teljes részletességgel, hogy az 1942: XIV- t. c. (honvédelmi törvény) értelmében kj tekinthető nemz$idónak. Kimondja a rendelet, hogy a zsidók hadkötele®ett szolgálati kötelezettségének a honvédség kötelékében kisegitöszolgálát teljesítésével tesznek eleget, mégpedig rendszerint munkásai okid at oknál, de a honvédség érdekében kivételesen más nem fegyveres szolgálatra is alkalmazható. A kisegítő munka- szolgálatosok a legfelső ruha dárab karján posztóból vagy vászonból készült kar- szolagof kötelesek viselni. A kárszalag szilié izraelita vallásnak részére citromsárga, azok részére, akik rnáf keresztény vallásnak, de egyébként zsidó származásúak, fehér- A karszalag 46 cm. bosszú és 9.5 cm. széles. A Zsidó hadkötelesek a kisegítő szolgálat ideje alatt, seni szolgálatban, sem szolgálaton kívül (például szabadságod) kitüntetéseket nem viselhetnek. Zsidók tartalékos tiszti kiképzésre nem je- Sentkezbetnek. Lövész-kÖíelieZ'e'ltség á zsidókra nem terjed kí. Fögyvergyakorlatot nem teljesítenek, de rendkívüli fegyver- gyakorlatnak minősülő szolgálatra behívhatok. Papi kedvezményben csak a kise- gitőszolgálatra kötelezettek lelki gondozásához szükséges számú személtyt ke1! részesíteni. A többi rabbi vagy hitoktató a póttarlaléki szolgálat tartamának megfelelő kisegitőszolgálatot teljesít. A kise- gitŐ£*olgálat teljesítésére kötelezett zsidók az öröklött megyei gazdaságok birtokosai és a családfenntartókat megillető kedvezményekből nincsenek kizárva. A több kátonát ádó családok kedvezményében zsidó nem részesíthető. Zsidók Fölös számként nem választhatók ki. Zsidókat a honvédelmi törvény hatálybalépéséig elért rendfokozatuk többé nem illeti meg* nem használhatnak arra utaló elnevezést még „volt" jelzővel sem, továbbá olyan fényképpel ellátott igazo- lóiratot (bárminemű igazolványt, jegyM) sem, amely vo^t rendfokozatukat ábrázolja. Ugyanez áll a karpaszonrány viselésére vq’ö jogosultság tekintetében is. A zsidókat a honvédség állományában, mint kisegitöszolgálatra kötelezett, rendfoko- zatnélküJi személyeiket tartják nyilván. Az 1918 október 31-« után kiállított minden katonai igazoló iratukat (emléklap, igazolvány.) lap) — a kinevezésről, kitüntetésről, felülvizsgálatról és dicséretről szóló okiratok kivételével — be kell a zsidóknak szolgáltatniuk- A kisegítő szolgálatra koteKzetf zsidókat nj szürke szinti igazolvánvi lappal —- «mélyen rendfokozat részére fovnt nem szerepelhet Tátják el. Nyilvántartó- és anvakönyví lapjukra feltűnő piros, hagy „Zs“ jelzés kerül, Zsidónak minősül« volt tartalékos tiszteket a legénységi nyilvántartásba kell felvenni. Az iilyeti személyek ellen folyamatba tett becsüüetügyi eljárást meg kell szüntetni. A nemzsidók származíasát újból el kell bírálni. A legalább.50 százalékos rokkantságot újra igazolni kell. A rendelkezések nem terjednek ki azokra, akik az 1914—-18. éyj világháborúban átilagonfelüli mentékben teHjesiteiték kötelességüket és ennélfogva kivételezettek. A kivételezettek a liadikitünilcléseken kívül még külön igazolni kötelesek magyar állam polgárságukat és a forradalmak alatt tanúsított ma gata rtáaulcat- A kivcteáezelt- ség fennállását az állón)ájiyáest parancsnoka állapítja még, A jnögaHapU tás ellen n hadfvstparancsnokbozv earned megalapítása, valamint hadtest köteléké be nem tartozó személyek tekintetében a honvédelmi miniszterhez panasznak vari helyé. Nem terjednek ki á rendelkezések azokra a zsidókra sem, akik a forradalmak idején nemzeti mozgalmakban részi vettek, ha ezz-el életüket kockáztatták vagy emiatt szabadságvesztést szenvedtek és azokra sem, akik a visszacsatolt területen az glszakítás ideje alatt a magyarsághoz való hűségükről bizonyosságot tettek és ezzel kimagasló érdemeket szereztek. Mindezeket -a körülményeket megfő- lélőcn igazolni kell. A kivételezettek rendfokozatukat ég korábbi tiszti, tiszthelyettesi vagy tisztesi jelegüket továbbra is megtartják, behívásuk esetén szolgálatukat egyenruhában teljesitik és rájuk 9 korlátozó rendelkezéseket nem, lehet alkalmazni. Kivételezett zsidó karpaszoraánvos is lehet, azonban tartalékos tiszti vagy tisztesi kiképzésre tekintetbe nem jöhet. A rendelet nyomban életbelépettKÜLÖNÖS BIRTOKVISSZAIGÉNY- LESI PER NAGYVÁRADON NAGYVÁRAD, december 28. Tudósítónk jelenti: Különös kártérítési keresetet tárgyalt a törvényszék. Finhelstein József hitoktató é-s neje tiz évvel ezelőtt mintegy hétezer pengő kölcsönt vették fel ingatlanukra a nagyváradi Agrár Takarékpénztártól, A váltókölcsönt a bank peresítette és meg is nverte. Ebben az időben Finkelsteinék Palesztinába vándoroltak é's évek múlva tértek vissza Váradra. Közben a bank a követelést Kettenbaum Sándor és nejére engedélyezte, akik a házat azóta birtokolják. Finkelsteinék kárenyhítési pert indítottak Kettenbau- mék elTen, annak ellenére, hogy a felebbe- zési, valamint a perújítás' batáridő eltelt. A bíróság elutasította a keresetet, miután nem látta alapját a kárenyhítési kérelem jogosultságának. Három'ess &í~nn tűzhalála Apafiiddá KOLOZSVÁR, december 28. (Az Ellenzék munkatársától.) Karácsony másod- napján délelőtt 10 órakor Apahida községbe hívták ki a kolozsvári mentőket. Az egyik házban eszméletlen állapotban találták Gergic Lajos 3 éves kisfiút, aki első-, másod- és harmadfokú égési sebeket szenvedett. Mint a szülök vallomásából kitűnt, a gyermek egy papírdarabbal kezében a tűzhely közelében a Uyik lángtól előbb a papír, majd később ruhája is tüzet fogott. Azonnal segítségére siettek és megszabadították a gyermeket égő ruhájától. A mentők beszállították a kolozsvári sebészeti klinikára, ahol tegnap délelőtt súlyos égési sebeibe belehalt. U\ahh rendelet a 25 pengőn alóli adósságok bsbafídsáről BUDAPEST, december 28. (MTI.) Az igazságügymiuiszter rendeletet adott ki a kis összegű követelések biztosítására, vagy behajtására irányuló végrehajtások szabályozásáról. A rendelet, amely január 1-éu Tép hatályba, a községi biróság hatáskörébe tartozó, de fizetési meghagyás utján a járásbíróság előtt érvényesített 25 pengőt méghaladó összegű követelések tekintetében a végrehajtás foganatosítását a járásbíróság hatáskörébe utalja, de 25 pengőnél kisebb összegű követelések tekintetében kimondja, hogy a végrehajtató csak á már folyamatban lévő eljárás megszüntetésévé! egyidejűleg kérheti, hogy a községi elöljáróság helyett a végrehajtást a járásbíróság foganatosítsa. KONKOLY THEGE SÁNDOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÁLLAMTITKÁR ir vezetőcikket a Magyar Föld karácsonyi számában. A magyar falu képes hetilapja a borsózsizsik elleni Védékéízésről, a szarvasmarháknak abrak nélkül való átteleltetéséröl, a trágyateleD fenekének elkészítéséről cs a tojáshozam emeléséről közöl értékes szakcikkeket. Érdekes képekben számol bo a kolozsvári gyümölcsna- pokról, a gazdasági elöljárók tevékenységéről ée díjnyertes mezőgazdáink munkásságáról. Elbeszéléseket, verseket, háborús képeket, kisgazdák cikkeit, rendeleteket, piaci és vásári árakat és sok más érdekes cikkeb és képet találunk benne. Kapható az újságárusoknál é 6 az IBUSZ-pavillonukban. Mutatvány- számot küld a Magyar Föld kjadóhivatala, Budapest, VII. Erzsébet-körut 7,
