Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)

1942-12-24 / 291. szám

r: LI. E N z t k december A zsibói kastély Az erdéLi műveltség két legna gyobti kénlese: ;i maya sajátos ön állóságának mibenléte ás a/ egvh* ge.s magyar kultúrálni való szerves beU'illeszkodésenek mikéntje. \ leg­újabb művészettörténeti kutatna uj tft nit'g' ujia. oswf'krt! az alapveJő pro­blémákra igyekszik feleletei adni. Hal' még csak a köztiéi kezdetén rartuuk, minden jel arra vall. hogy a magyar művészet egész fejlődése f olya inán Erdély valóban külön szí­nezetet képviselt anélkül, hogy azok a szoros szálak meglazultak volna, melyek egész lényét év életét a Ki­rályhágón luli közös hazával ossze- 1 tizik. Mindezek a’ kapcsolatok és sa­játosságok azonban esak akkor vál­nak igazán világossá, ha az összes stílusok ilyen szempontú vizsgálata megtörténik és a részlet kutatások 1 ega l ább a r ínyi ra előre bal atI riak. hogy a nagy összefüggések, ha váz- latosan is, «Jt> tárgyszerűen lerögzít­het ők lesznek. A renaissance síi kis az egyetlen, melyen belül az össze­foglalás már nemcsak feltevésekre, hanem eredményekre is •támaszkod­hat i-k. De az erdélyi‘barokk-kutatás is jó m ed etilen halad. Korunk a ba­rokk stílussal és életformával szem­ben bizonyos ellenszenvet érez. Ez az idegenkedés nemcsak a mai em­bertől távollévő cikornyasságnak szól. hanem annak a kétségtelenül idegen jellegnek is. mely a XVIII, századi magyarországi alkotások eredetéből és megjelenéséből felénk -sugárzik. A magyar ember ízlése va­lóban messzire esik a barokktól, mely az 1700-as években nagyszabá­sú osztrák behozatalként jelentkezik és elárasztja az egész 1 i szagot. t’gv vétjük azonban, hogy a magyar szel­lem ruganyosságának és ionná hí erejének lebecsülése lenne, ha azt feltéíe-leznők. hogy az idegen jellegű barokkal szemben nem tudott volna a maga idején határozott álást íog- látni. Elméleti fejtegetések helyett forduljunk magukhoz a műemlékek­hez s lássuk, hogyan Tükröződnek e problémák egyetlen példán: a zsi­bói Wesselényj-kastélyon. Biró Jó­zsefnek, az erdélyi barokkmüvés-aet nagyérdemű kutatójának legutóbb a Gerevích-emlékkönyvben megje­lent tanulmánya e tekintetben sok­mindenre ad meggondolkoztató fe­leletet. „A Szamos-völgyben, körülvéve rá ti é I y á lo i ns zerüen kies iá j kép elvei, egy büszke kastély uralkodik a vi­dék fölött. Széles homlok csarnoka, a fedélzet csillogó kúpjai, a messzöve­tett szárnybáatyázatok, a domb, me­lyen az épület főrészei íeküsznek, parancsoló és arisztokratikus tekin­télyt adnak e kastélynak ... Mennyi természetbáj, mennyi szeretet, meny­nyi iszony, mennyi férfiba és történeti gyász lebeg e kastély és széles park­ja fölött! Z&ibó egy tart alom dús könyvhöz hasonlít, melyben a szív teg.szenclébh meséitől kezdve a bősz indulatok vad történetéig’ ós a hon­szeretet megszentelt álmáig- annyi v-onzó és Megfeszítő jelenetekre tailá- kink, mint a regényes iskola költe­ményeiben.“ Biró méltán kezdi Ke­mény Zsigmondi báró e rajongó sza­vaival dolgozatát. E mondatokban éppúgy benne é] a Wesselényiéit lel­kű let e, mint az oá Italuk megterem­tett kastély formáiban és hangula­tában. Zsibét Hadad-vár tartozékaként Wesselényi Ferenc nyerte Báthory Istvántól i5&4-ben. Ettől kezdve rncgsz.akit.ai Ionul a csabai birlöká hau maradi. A \\ II. században egy szerényebb, megerősít ot i udvarház állhatott hl. A nagyszabású építési tevékenység csak a WIÍÍ. század közepén indult meg. Mozgatójuk és i rá nyit óju k előbb \\esselény i Isi van, majd ennek fis. idősebb Miklós, ist- \án emelt ette az otviun'S évek (‘le­jén az istállót. A ma már romok­ban lévő lovaidat .Miklós építtette 1771-ben. Mimikét építkezésre dön­tően hatott a BánJfyak egykoru t.'ourhidai tevékenysége, habar az ottani istálló és lovarda épülete sok­kal magasabb művészi szinvonaLoh áll. Az istálló fölött Nachtigall .kí­nos, a lovardán pedig Sehuchbauer Vntval lószobrai nyertek elhelyezést. A kolozsvári barokk művészet kisu­gárzása a kastély épületén még szembet.ünöbl). Bár levéltári adatok egyelőre nem mamitok fel, Bíró meggyőző érvelése szerint a kas­télyt az idősebb Miklós 1779 és 1787» között emeltette. Az óriási, négy sa- vokpaviHonos épület, inár méreteivel is elárulja a megrendelő szertelen \érincrs-ékíetét. Benne érdekesen ke­verednek az erdélyi hagyományok és a pestkörnyéki kastólyépitészet formát. Az ablakok záróköves kikép­zése, felettük az iveit szemöldökök, a sai okpavillonok mind rokonságot árulnak el a pestkörnyéki tfrilussal. Ezen az összefüggésen nem lepődhe­tünk meg. Éppen Biró mutatta ki a gernyeszegi kastélyról írott alapos tanulmányában. hogy a Telekiek e remekművének terve a legjelenté­kenyebb pesti mester: May:*! hoffet* András munkája. De amint Geruyc- szegen is megváltozott a kivitel és a kastél> minden szoros pestkörnyéki kapcsolata ellenére a helyi izlé.s és környezet szerint alakult, ugyanígy történt Zsibón is. A hatalmas széles kiterjedés, a vá.rszeiü megjelenés a marosvécsi, gyalul’, tógarasi várat juttatják eszünkbe. De a kolozsvári barokk hatás is kézzelfoghatóan ju­tott kifejezésre. A déli homlokzat gyönyörű, mozgalmas erkélye két­ségtelenül Blaumann Eberhard Já­nos alkotása és mim! egészében, mind részleteiben megegyezik a bunch Mai Bánfíy-kastály es a ko­lozsvári Bantfy-palota erkélyeik •Még érdekesebb az északi homlok­zat öttengelyes lépcsőkkel körül­ölelt, erőteljes rizalitja. Külsőségei­ben és hatásában egyaránt. lényege­sen eltér a déli homlokzat könnye­debb megoldásútól. A zord erejű ár­kádsor vitathatatlanul azokban az erdélyi hagyományokban gyökere­zik. melyeknek legnagyszerűbb meg­nyilatkozása a bet h l e n sz en tmi klosi kastély. Biró nagyon helyesen rá­mutat arra, hogy az északi homlok­zat rizalitja erdélyi jellegű és későb­bi toldásnak látszik. Ezt a feltevést összekapcsolja azzal az adattak hogy Ugbari László, a századforduló legkitűnőbb erdélyi építésze 1800- ban. Zsibón járt és ott épített. A ko­lozsvári unitárius templom, vala­mint a főtéri Simái Lukács-féle ház árkádos udvarával való egybevetése elég meggyőzőnek látszik arra, hogy a zsibói északi homlokzat, tervezőjét és építőjét Agyaiban lássuk. Az egész kastély tervezése tekintetében vég­leges állásfoglalás ma még túlságo­san korai volna. Biró felveti egy er­délyi (Gindtner Ferenc) és egy pesti építész (Jung József) nevét anélkül, hogy valamelyik mellett lekötné magát. Nyomatékosan mutat rá- a ■fcnwawi-<. .w H w Ünnepi Jány # Ünnepi lump & Tu aasrom Karácsonyra művészet! albumait festészet-szobrászat) óriási választékban az n j«i i I e it z é w köny1vesbalf ban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. görgényszeiitimrei kastély barokk átépítésének Zsibóval való kapcso­latára. Látjuk ‘Tehát, hogy az épület gondos vizsgálata minő széleskörű összefüggésekre vet fényt. Egyik ol­dalon a nagy XYTII. századi délné­met. mesterek (Hildebrandt, Baltha- j sár, Neumann) szellemétől megter- j mékenyült pestkörnyéki barokk J csendül ki, a má-sjk oldalon az erdé­lyi hagyományok és a kolozsvári művészet hatása .jelentkezik. A zsi­bói kastély nem hiába áll Erdély határán. Benne egységes egésszé ol­vad össze, a •magyarországi és erdé­lyi barokk sajátos ötvözete. És e kü­lönböző elemek az építtető mecénás: Wesselényi Miklós egyéniségéhez méltó koncepciójában te* tesültek meg. A zsibói kastély fejlődésének tör­ténete érdekes bepillantást enged barokk műveltségünk és művésze­tünk szellemébe. Bizonyítja, hogy a sajátos magyar ízlés igenis erősen átalakította a# idegenből beáramló stílus formai és tartalmi elemeit. Szervesen belekapcsolta és eggyé forrasztotta a hazai talajjal. Noha túlnyomóan német művészek dol­goznak, a magyar megrendelő dön­tően irányítja őket. A zsibói kas­tély építése beszédesen rámutat arra. hogy barokk művészetünk el­bírálásánál a mecénás-kérdés meny­nyire nem hanyagolható el. Biró boueíhidai, gernyeszegi tanul­mányaihoz szervesen kapcsolódik a Zisibóról írott dolgozat. Az erdélyi kastélyép ítészét jelentősége mind élesebben bontakozik ki. Velük kap- j csábi t ban is láthatjuk, hogy Erdély­ben a XVIII, században két művé­szi központ fejlődött ki: Kolozsvár és Marosvásárhely. E két központ kisugárzása hálózta be az egész te­rületet. Erdély önállósága mellett is zökkenésanentesen Ízesül a magyar­országi barokk tevékenységéhez. Nagyon val ószinüneklárszik, hogy a renaissáncéhoz hasonlóan ez a vá­rosi és nemesi barokk jelentéke­nyen befolyásolta egyrészt a népies barokk művészetet, másrészt belőle nőt ki az erdélyi ujklasszikus stilus. Ezek a ma még csak sejthető vi­szonylatok teszik igazán indokolttá az erdélyi barokk minél alaposabb kutatását. Erdély a nagy összefüg­gések hazája. Valószínű, hogy a ba­rokk is leszállt és meggyökerezett a népben. így az európai színvonalú alkotások és a népi művészet között a barokk korbán is éppoly folyama­tos kapcsolódást találhatunk, mint pl. a renaissanceban. Talán Erdély lesz hazánkban az a terület, ahol ez a feltevés először válik valósággá. ENTZ GÉZA. Erdélyi &lom...\ Álmodtam. én is, de álmom mint kő, oly- nehéz volt, mirat hálál, oly sötét. Álmodtam a bus erdélyi éjben népem halálos álmát i'irr adat lan. Kis ekémre diilten vörösbegyuii szemmel láttalak, Sápéra, mint alkony*. majd mint hajnalt, dz égre piroslott véred, nug őz enyém a földre hullt. Ó, szerit Nép! Népem! Ajtóim társa! Kegyetlen sors! Elporlott csontidon:. megyek lassan — két kis tehén után a barázdában — szentelt havakon. Most ián virág jaJtúd föl álmomból És a hegyen a szőlő Idviruf. Fogy halált szórok tűzvészt és álkot a földre — s a$án én is meghűlök. BAKTAUS JÁNOS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom