Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-03 / 274. szám
I — 2 «LLENZtK 1942 december 3. MEGNYERTE ELSÍfFOKU BIRTOK PERÉT A GÖRÖGKATOUKUS EGYHÁZZAL SZEMBEN A TANTO OLAJIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NAGYVÁRAD, december 3. Tudósítónk jelenti: Annakidején már irtunk tarról, hogy a Fanto Olajipari iR. T., volt mezötelogdi rég pert indítóit a gór, kát. püspökség ellen es 20 hold földet, követelt vissza. Az ügy előzménye az volt, hogy 1937- hen a cég ezt a 20 hold földet azzal ajándékozta a gór. katolikus egyháznak, hogy az egyház mentetsKiomi fogja a cég többi földjét a kisajátítás alól. Az egyház azonban nem íratta át a 20 holdat hatóságilag a. saját nevére és a visszatérés után még ott volt az irat a telekkönyvi1 hatóságnál elintézetlenül. Az iratokat az egyház felküldte a telekkönyvi hatósághoz, majd a hadtesthez jóváhagyás végett, de a hadtest, a kelést elutasította és nem adott engedélyt a földnek a gör. katolikus egyháziba való átírásához. A törvényszék most határozott az ügyben és helyt adott a Fanto-cég keresetének és visszahelyezte jogaiba. MAGYAR LEVENTECSAPAT ALAKULT BULGÁRIÁBAN Az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője különös gondot fordít a külföldön élő magyar ifjak nevelésére és gondozására. Berlin után Becsben s most Szófiában alakult meg a magyar leventecsapat. A szófiai levenni ecsapat megalakulását mind a szülők, mind a fiatalok nagy lelkesedéssel fogadták és hajtották végre. A leventék és leventeleányok itt is hordják a leventeegyenruhát, hogy hirdessék a magyar ifjúság összetartását az idegen földön is, magyar szívvel. Mmghossiabbltofták az idáig- lenes marha- él borjukereskeddi kijelölések érvényéi A szarvasmarha és borjuforgalom szabályozásával kapcsolatban a közellátási minisztérium ideiglenesen jelölte ki azokat a marba- és borjukereskedőket, akik a forgalomban résztvehettek. Az ideiglenes jogosítványok érvényességét, amel'y most lejárt volna, a közellátási miniszter 1943 január 31-ig meghosszabbította. Az ideiglenesen kijelölt kereskedők tehát tovább folytathatják működésüket a végleges kijelölésig, ami megfelelő szakmai el" lenőrzés után történik meg. MEGFOSZTOTTÁK ÁLLAMPOLGÁRSÁGUKTÓL AZ ÁRULÓ FRANCIA TÁBORNOKOKAT. Vichyből jelentik: A francia hivatalos lapban közölt rendelet ■értelmében njabb francia tábornokokat fosztottak meg állampolgárságuktól árulásuk miatt. Ezek között van Betuard tábornok is. Könyvujdonság! Iparvállalatoknak rendkívül fontos! Po-sewitz Tivadar: lr alvállalatok önköltségszámitása és üzemi könyvelése TA könyv felépítése hasonlít az ipar- vállalatok fejlődéséhez. Kis üzemmel, illetőleg annak üzemi könyvelésével kezdi, majd az üzem fokozatos növekedésével mindjobban szét- tagozóidiik az üzemi könyvelés, amíg a nagy vállalatok minden szempontot kielégítő rendszeréhez jut. Valamennyi iparcsoportból legalább egy gyakorlati példát közöl és így mindegyik vállalat — a nagyságra és szakmára való tekintet nélkül — megtalálhatja az üzemi könyvelésnek azt a módját, amely üzemének helyi körülményeihez a legjobban alkalmazkodik. Ára 10 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk. MWWWw:« j.. ^ * m pl IPW m m "Tr^ KUN MÁTYÁS FIA t 1 íPhRl/i. alapított késes és latszerész üzlete ajánlja karácsonyralegfinomabb *f WÄ "KR solingeni acéláruit: m JU műkorcsolyáit, szemüvegeket. és'füzk^eláiusitásl KüolOZSVáP, Kossuth Lajos-utca 1. sz. Pusztai baleset Rádióval felszerelt gépkocsink könnyedén, az ultal tréfásan zsörtölődve kapaszkodott fel a hosszan kigyózó útszakaszon. A tetőn, amikor a gépkocsivezető éppen kezelte a sebességváltót, a nagy utazásokra készített Cadf'lac váratlanul megállt. Motorhiba. Nem voü más választásunk, mint m.egtaszitani a kocsit, hogy lefussunk a völgybe, egy békés, középkori szentről elnevezett tanyatelepülésig s onnan távbeszélőn más gépkocsit kérni, hogy vegye vontatókötélre a nóénket Derűs novemberi reggelen igy jutottunk az említett széniről elnevezett pusztára. A baleset azonban — amint később megláttuk — nem A velünk történt, hanem a pusztával és lakóival. ín csak a hangerősitő tölcsért tartom egy darab magyar föld megmunkáló népe szája elé, hidd kiáltsa ki végre, arai a szivét nemzedékek óta nyomja. A mérges pusztai szél elől bebolorkâ1- tunk a tanya házaiba. Nógrádi táiszólást beszélő házigazdáink szives vendéglátással tessékellek tűzhelyeik köré. Csakhamar valami ennivaló is került asztalra s a barna magyar kenyér mellé mindennapi gondjaikat kiterítették, hadd ízleljük meg keserűségüket. A helyzetkép meglepő gyorsasággal kialakult. Terebélyes magyar grófi család sírjának hajdan gyönyörű birtokán vagyunk. Még ma. többszöri kihasilás után is kilencszáz hold szántó alkotja a birtok gerincét, nem is szólva a hozzátartozó erdőről1, legelőről, szőlőbirtokról és gyü- mölcskerlről. Főúri életet lehetne élni utána. Természetesen, csak munkával. A grófi sarj azonban, ellentétben a nemzetség földszerűdével, nem akart földdel, állattal vesződni, birtokkormányzással bajlódni s ezért legegyszerűbb, mindig kínálkozó megoldásképpen már húsz esztendővel ezelőtt terhes szerződésben bérbeadta a szép földbirtokot egy tarnopoli rokonságú uj magyar honpolgárnak. akit rövidség kedvéért itt nevezzünk Náthánnak. Náthán hamarosan berendezkedett a grófi magyar földön. Kijavíttatta é's ..korszerűsítette“ I történelmi kastélyt s ezzel egy csapásra el is törölte annak építészeti értékét, eredetiségét. Sebaj — mondta ..vigasztalóan“ mindenkinek — I kifogástalan mezőgazdasági gépfelszereléssel, bőséges igásáí’omány- nyal. jószándéku, szorgalmas magvar cse- lédnépsé'gével virágzó és jövedelmező vagyonná változtatja a pusztát. Nyolcgvermekes gazdasági cselédek, emberemlékezet óta itt béreskedő magyar családok sarjai beszélnek erről a darab magyar földről, fájdalmasan, mintha az övék lelt volna valamikor, amíg idegen kezekben el nem herdálódott. A történet rövid, de annál ágas-bogasabb. Náthán okos volt. okosan gazdálkodott. A bérlők elpusztíthatatlan szimatával megérezte, mit lehet kihozni ebből a földből. S azt ő ki is hozta. Nem tudja mindenki, mit hozott ki belőle. De amit mindenki tud, az is tekintélyes vagyon: egy bérpalota Budapesten a Kék golyó-utcában, egy másik bérpalota a pesti Dunaparlon. sok részvény különböző ipari és kereskedelmi vállalatoknál, néhány igazgatósági tagság imiít-amolt, fiait kiházasitotta, leányait gazdagon férjhezadta s még némi kis pénzecskéié is van valahol Magyarországon, különféle pénzintézetek páncélpincéiben. Főúri kényelemmel rendezte he a kastélyt, mégsem l'akik benne. Sokkal jobb a magyar fővárosban lakni, minden szórakozást megszerezni a romlandó testnek. két magángépkocsival idŐnkint kijárni a pusztára, parancsokat osztani gazdatisztnek és cselédnek. Beépített, csempég fürdőkádak, lávbeszc'őveze- tié'k, érintetlen könyvekből álló nagy könyvtár, ériékes festmények. szobrok, klasszikus bútordarabok, drága szőnyegek, ékszerek, ezüsttől rogyadozó üveges szekrények teszik kivételes lénnyé a kastély ritkán látható lakóit. A kastély tőszomszédságában vályogból vert házakban, tapaszos padlóju szobák félhomályában ugyanakkor magyar cselédek húzódnak közel a maguk vetette és égette téglákból rakott kis tűzhelyét. A szobák egyszerű, tiszta és lakarós felszerelése közölt alig-aüg akad különösebb disz, amit a háziipar. vagy magasabb népi művészet meg ne magyarázna. Az egyik házban a gazda magaszerkesztette rádióvá', lep meg. Babrálni kezd a drótok összevisszaságában és — csodák csodája! megszólal a készülék. Olvasmányok kerülnek elő; régi iskolai könyvek meliert a legváltozatosabb anyag: véletlenül kézügybe került olcsó könyvek. Inkább csak érzi, mint tudja, hogv többre született, többre vihetne, ha a falusi nyo- moltsáeból kivezető utak minduntalan el nem tömődnének valahol. Igv kerül bét világ egymás mellé: a kastély és a köréie szórt vályogházak sora. Az cíőbbiben busz év óta itt élő idegen bérlő él. Húsz év céltudatos, szárúi* ló gazdálkodásával még egv vagyont hozott ki. természetesen: csak magának, a magyar földből, a más földjéből. Ugyanakkor a bérese1, cselédek, számadók, gu- tvások, része? műnk ások sok-soktagu népsége, amely nem busz év óta hanem immár ot-hat. sőt több emberöl't'cm keresztül turia ezt a földet, ugart, tör. magot Kint belé. állatot nevel, szüretel, arat csépel, télen-nyáron dolgozik, öt-hát nemzedék keserves munkáiával, lemondásával csak annyira vitte, hogy közös cseiédház- ban lakhat, tarthat eev-két malacot a közös udvaron, lehet néhány tyúkja és libája, felnevelhet hét-nvolc gvermeket, az uraság csélédiéül. leélheti életét a szakadatlan munkában. Ez minden. Az ő munka ia. verejtéke, gond iá tette és teszi termékennyé a mavvar földet, mégsem szerezhetett bérnalntát a nesti Hnnaparton. A dolgozók IVTagvarországa csak Szegeden született meg s most rendezkedik be. Az á Ma gvaro-rszáp* nőm tiiri maid meg többé. bogv a gazdasági cselédnek hatvan pengő legyen áz évi bére. amikor egyszerre bárom gyermeke iár iskolába. télen keresztül, három-néffv kilométer távolságban lévő falvakba. A béres és cseléd csupán annyi pénzt lát h két szemével egész éven keresztül, amennyi a herei; hatvan egész magvar pengőt. Abból kfíll ruház- kodnia. családját otthon nem termeszthető fűszerfélékkel, cukorral, lámpaolajjal, háztartási cikkekkel ellátnia. A társadalmi igazság akkor sem tűrné el ezt a helyzetét, ha nem Náthán állna szemben egy félfalunvi magyar paraszttal. Mert minden tanyai cseléd legalább két-három keménykötcsü legényfiát állítja sor alá. honvédnek, a magyar föld védelmére. Má'rpedig a haza azoké legyen, akik megvédik, akik munkával gyarapítják, szellemükkel szépítik, lelkűkkel nemesebbé teszik. .Tó lesz tudni, mit müveit Náthán ezalatt. Balázs, a gulyás, el tudja mondani. Legutóbb is száznegyven fejőstehene volt a bérlőnek, nyolcvan disznót hizlalt, negyvenöt ökör hevert a húsnak szánt állatállományban. a majorságudvarban pedig ti: eg sz áruié 1 h at ait I a n mennyiségű fajtyuk. kacsa. lúd. pulyka, gyöngytynk. sőt elkerített helyen még fácán is várta a nagykereskedők Mthán éveken keretül 1 kin dón» gazdálkodóik De nmjk«>r csordái •ladnll, a pótlásáról *nár előre gondoekodolt volt. Egy ködös, szeles éjjel valaki bekopogott a jé>hzáginlezó ablakán. S másnap az. öreg gulyás e-, a 'ehe- nészfiu hiába ment az istállókba: a számon sem tartott állatállomány bú t le lyén öt sovány fejőstehén, néhány pár igásökör. kévé. disznó néhány szédelgő tyuk maradt. A többinek csupán a lábnyoma jelezte útját. A 8ok hízott á’lal pénzzé változott, a pénz pedig jól biztos 1 ott befektetésekben bujt meg. Amikor a honvédség részéről kiszálltak a pusztám Náthán már olyan szegény ember volt. hogy igazán nem adhatott semmit véderőnk ellátására. Hizlalni pedig most mén- nem hizlal, mert ..neki nem fizetődik ki“. Alig találtunk szavakat a bérese); >•' cselédek, részesmunkások és egyéb alt ‘ mázolták vigasztalására. Balázsok. Járm sok, Gergelyek és Józsefek várták a. enyhítő szót tőlünk. Itt állnak a tél küszöbén s a gazdaság most nem tud gondoskodni ellátásukról: sem tej. gem zsír sem fa. sem bus. sem tojás, mert egy ködös. szeles éjjelen minden útra kelt. Amire megjött a vontató gépkor mindez ugv kitárult, mint a felpattinto! dió bele. Vigasztaltuk a felénk hajló ma- gyer férfiakat: nem lehet így tovább. 01 vassanak csak a jelekben, lám. minden megváltozott körülöttünk, még a csillagképek 's biztatóbbak a fejünk fölött. T i idő kezdődött életünkben. Ezután annal van joga élni, aki dolgozik. S amikor folytathattok félbeszakított utunkat, egy felbolygatott“ lelkű magyar tanya népének äpraia-naevja. férfi gyermek és asszony, mind kijött 3Z útra. búcsúzni ég messziről is titánunk leneették a remény fehér keszkenődét, mintha csak azt mondták volna szótlanul is: dolgozunk és várunk, ámisr maid orvszer talán közelebbről, ismét eljönnek közénk a mai magvar idők hírnökei, akik ni életrend formáiba öntik a szép gondctntol amit m' mo‘t elhintettünk a lelkekben. Pdrnjdi Jnczp Lajos (Balassagyarmat.' XJJ TT«!7,rTVA'Prn vÁT.AO'7yunrptr AZ ° ERDÉLYT ^DALMÁSI TAGOZATA Az Erdélyi Part hidalmási tagozata parté; tekezlNet tartott, ame’ven a meovei tagoza részéről Botos János főt’tkár és Lázár FsTem központi előadó vettek részt. A pártér^ekezle során elhangzott beszédek után felmerni In ditványok között Szi’ágyi Zoltán felvehette í tisztikar kiegészítésének, illetve újraválasztja nak gondolatát, amelyet a jelenlevők egvban gulag elfogadtak. Botos János ielölőbizottsít összehívását javasolta, ' amelynek e’nöke dr Litvav Antal üayvéd. tagjai pedig Nagy Elei ügyvéd, Gáliszter Lajos szoinahiró t^o'-v-e Kálmán gyóayszerész, Benedek Károly kereske dő. Csere Sándor és Kiss István lettek. A ie<r». lőbizottság javaslatára megválasztották a híd- a'mási tagozat uj tisztikarát, amelynek tagjai a következők: elnök Osváth Ernő ref. lelkész, alelnök dr. Gáliszter Lajos szolgabiró, titkár Molnár István tisztviselő, pénztárnok Szilágyi Zoltán nyug. tisztviselő. A választmány tagjai: Dr. Nagy E’ek, id. Hatfaludy Ferenc, Kiss István, Horváth Kálmán, Benedek Károly, Harmath Sándor. Paup Sándor és Rácz Márton. Osváth Ernő elnök rövid beszédben megköszönte az iránta megnyilvánuló bizalmat. Hangsúlyozta. hogy az Erdélyi Párt az építő munka utján haladva, egyedül hivatott arra Erdélyben. hogy az erdélyiek és az erdélyi kérdések ügyeit rendezze. Az e’nök beszéde után a mindvégig lelkes hangulatban megtartott gyűlés véget ért. BŐRNOTESZEK, BŐRTÁRCÁK minden sziliben és minőssflbert sz „Ellenzék“ könvvtf?sbpltbait kihatok. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Zseb-naptárak, előjegyzési n a pt az Íf43. esztendő?? már nagy választékban kaphatók az „Ellenzék" kSssf v©sb@lffeaiţ. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sz. 1
