Ellenzék, 1942. december (63. évfolyam, 272-295. szám)
1942-12-24 / 291. szám
G Parafái Incze JCafas Uazáttk A n%ay#ar nép ősi élelerefá neypvenUárotn ezuiékts szaporulattal, tiz ívenként e##-ey# ; kétezer telkes községet focsát ki mayákét kisM-nay#ofA cakókban, szerit az ötszáza \ GYERGYÓKEMETÉ. december 21. A Uúrgitu Vjtöűi «Ívau csendben cinek a vzohely falvak. mintha semmi elfojtott vágyuk. semmi elakadt törekvésük, semmi u; l-o lívs/iiltscgiik uetu vţdna. Egyet en csitiapithalatlau panasz sím lángol lel be'őliík indulatosan kö\t«* öen. Mégis, ha xa-'aki felborzolja a látszólag nyugalmas felszint. a székrlx élet darabos nagy keiibsei parázs’auak el«. A gverüvói inedeuco küzi.siucrie.n olyan megy községekkel vau r- i»r ü n tdera kva, amelyekre az ember már vonakodva huz- .Iâ rá a falu neve*, viszont még városkának sem mondhatók' Ditrúnak tiezozornyi lakosa, polgári iskolája. rendkívül törekvő székek népe van; - ezért közvetlenül .» nyomában >s van GyxTgyos^entmikKSs- ak. Szárbegy, a székely márvány lelöbe- \ e sem akilr nagyon lemaradni. (Ez*u a t^jou rnárváuyutak vannak mert a szár- lugyi márványt utküvezésre is használják.) Gyergyó»!falu is iparkodik a többi nagyközség nyomában. Valamennyi közi azonban mégis Remete adja lel a legtöbb kérdéstRégi tankönyvek is tudtak egyet s mást Gyergy óremetérői. Feljegyezték róla, hogy' a Piac-szerben hires ,,savanyú vize" van. i> érdekelte a földrajziról, hogy ennek a tvétvzer lelkes székely településnek je~ utős szelep jutott a székely erdőségek • •I''íékoéitésében. Amikor a székely körvád- u' még »erű vöt kiépítve s a brassói áir mindössze Csíkszeredáig, a marosvölgyi* néelig csupán S.zászrégeníg futott, Gyér-. g> óremete akkoriban a széket# tztafások k induló adomája vöd- A íenyőrengeto- g-.kből kitermelt irdatlan tőkékét ősszel a Giros tutajkikötőhelyéhez huzattúk, a ta* '- i-zi duzzadáskor pedig összekötözték, he vederekkel mere vitették, elcF-hátnl ivormánylapátokkal felszerelték s azután elindultak vele lefele a Maroson. Szász* ómenig, vagy Marosvásárhelyig; hyrom- négy nap imFva pedig rövid gyalógiiton^ Keresztliégyen hazüérkeztek. Az erdo- ■> s mobett u lufajoseág is jövedelmező Foglalkozás volt. Remete népe; a szó igazi értőimében rá volt utalva az erdő műnk ára. Hátára szűk ivrmőfö'ldje silány. Tőszomszédja, Ditró. •'Tg tízezer lelket számlál, de negyvenezer holdas határa van. Remete hétezer lejeknek már csak huszonháromezer holdas határt biztosíthat; annak is egyrésze erdő ‘‘s havasi legelő, művelhető területe meg szikanyos, agyagos talajú, északos fekvé- 'ü, nyirkos terület. A remetei székely nép 'ellát szoritóba jutott, amelybo1 é'lotösz- öne által vezetve, több irányban ki akart ‘örni. Az erdőirtás is ilyen kitörési kisér- h-t volt, s okos erdőgazdálkodással talán '•kériét xolna is. Re use te közelében tekintéi'yes nagyságú < *n est ári birtokok vannak. A falu nem gyszer gondolt arra. hogy egyszer talán eppen ezek az állami erdőségek és legelő- >erőietek húzzák ki a kátyúból. Ekkor már szűk volt a fáid a remetei székelyek alatt. \ századjVdu- <i nemzetszemlélete azonban nem ismerte a nemzet politika igazi rendeltetését s így oern szólt bele az erők. szabad játékára in zott folyamatba. Sót. a remetei széke-, Kék reménységéi jelentő kincstári birtokok hamarosan román elemeknek nyuj- «tfak ‘«talapot, biztonságot: mondhatni: a hatalom támogatásával keletkezeit Gyergy óban egy román telep. Várhegy. f-> a reménység szertefoszlott. Ráadásul még egy-egy emelkedő , ör- inejiyesuláü is kezdte félvásároIgalui a’ remetei földeket. Ezer holdon feHki bírtok- iL.-tek keletkeztek a falu kisgazdáinak I'-vására. Anwkor jött a némzetiszinü román ..földbirtokrendezés“, ezer holdat kisajátítottak «7«klj/il a nagyobbacska birtokukból és u szomszédos \ árbegy r«Jiuáu községnek juttatták. Második csapásként következett a szutelen ecdoictás e anielvnok beláthatatlan következményei 'ellik, V kitermelési iizeuitervck tul- kdjlá.sáx al- mérhetetlen pusztítást vittek végbe» u jjzéktdv nép vagyonában, az erdőségekben. Kíméletlenül taroltak iuiu ocniitt, amerre fa volt. \ hejárliatatlan Limbiis fai engi tege. >z aranynál is értéke seid» Laposnya erdőségei mind tnegin- | duhak, elvándoroljak, svájci pénzintézetek páneélpiui'éibei» gyülekeztek. De soliű senki nem gondolt a letarolt erdőségek pótlására, escineteültCtésre. kíméletes \á- yásra, tervszerű kitermelésre. Egynéhány embernek« pénz keVett, mégpedig azonna1- \r'u\i sok más székely «s erdélyi magyar f;>ii‘ erdőhirtokáx ai együtt a remetei fenv- x< sék is a múltéi lettek. A falu lupe ekkor a tarolások helyén részint g\üjtögető-gazdálkodásra rendezkedett he. Törpebirtokosoknak, gyermekeknek xiszonyía'g jó kereseti ehetőség xoit a foldieppr. málna, szeder, fekete-és piros áfonya szedése. Itt-ott feltörtek cs iiiüxelésre fogták a csulakosokat, legelő- gazdálkodással értékesítettek az trK anyókát. Lénxégésen azouban ez, sem javitlia- tuM i helyzeten.. Egyetlen ut vö'1 még báfra, a2 iparosodás. A. fa'u felismerte a helyzetet, iparosodásra adta fiait, czétküí- uüzle a/ országba, - ezzel tulajdonkeppen m gindult a tötneyes UitaiváS' â zsúfolt l'alutelepü-hGKjL Az állam K í°- gifett a remetei székelyeknek az. ország iparosait részeiben ipar és kézművességet tanuhii. Egy időben az alföld» varosok re’.e xoitak székely iparostanonc«kk.<’. de a székesfőváros is ismerte már a uicgbiz- itató, koinol) , törekx ő székely legénykéket. Kiváló iparosok vá'lak belőlük. ké{ kezük munkájával egy kis házat, kertet, valami kis földel is szereztek maguknak az ország valamelyik .sarkában. De —- sajnálatos — nem igen kerültek baza belő'ük a székely vidékekre ahol pedig éppé« akkora szükség lett volna jó iparosokra, különösen pedig arra a gondolkozásra, ame- Két y takarékos! józánélotii magyar kis- iparosréhg élctösztöue teremtett meg. Eiszóródlak szana-szét íN agy-M agy a ro rszágó«, Ijáesx idéktő- a Kis-Alföldig. Minden préibálkozás azouban természet- szérűin csak részletmegoldásokat hozhatott. hiszen altkor még nem lehetett szó tudományosan megalapozóit társadalom- póvitikáróh gazdaságpolitikáról, xnüvelo- déspoiyikáró1. A szorítás egyre elviselhetetlenebbé váj. inert a felbecsülhetetlen ér fékei széket# szaporasá# őr lőtte áz emhortömeget. Gyergy óreme te váhozatlannl' első -helyen áh a uép.szapo- ru at „tekintetében. Magyarországon Csik vái megye a legszaporább, Csikmegyében piciig Gyergyórenietc vezet. Az ember akármerre megy, akármelyik .,tízest1' keresi fel. mindenütt a székely gyermekek éjetet 'kisá«ó zsivaja és nevetése fogadja. G) ergyórenieU; több „tizcsbö'" áll: köz-, tök. már csupán nevéért is érdemes meg- emhleni Csataki a vát, Eszenyőt, Tulama- >éit, KisbiikkÖt, Fenek#Íját. Rétalját, l óivá jóst, a régi székely nemesi udvarházról elnevezett Bernádot. Lűdfarkát. Mind* égyik magában külön is egy-egy i közepes falu volna. A népsűrűség magas j középarányosa' miatt a találékony széke- j :yek nj nta,ka-t törtek maguknak: a felszabadulás után szívós munkával kiszoritol- j fák.-az idegeneket a,fakitermelésből és ér- J ’ék< sitésébój. Ma Székely kisgazda-v állat- | kezók, idegenek közvefitése aékül.^ maguk j dolgoztatnak, maguk vetnek számot és ’erveznek. liogv idegen né károsíthassa ! meg a keményen küszködő székely erdő- munkást és fuvarost« 1 A .szúm össze hasonlítás* a liiilomuny vi- lágossúgánál is örveudetea. eredményeket mutat tV-l Gyergyóreméte népesedési vi• monyairól. Ebben az esztendőben kereken nyolcvan házasságot kötöttek, s a házasig ( előtti kőtelező orvOdi vi/sgálafon egyetlen legényt vagy ‘eáiixl s-m utasitot- *j«k X issza. Már csupán ez is ogy kis uj epet népe sitiiét ne he. Számszerűen is, arány számokban k rendkivül magas a * znletéé, hozzá hasonlót a magyarságban f e ak ű Székelyföldöli hhet találni. Éven- :e allag Uarohtszdz újszülött . xőrapitja népünket. Hétezer 'élekre ez elég nagy szám, mert azt je i nti, hogy Gyergyórcmetén, mint általában a Széke.yföldön. a magyar törzsök «1< tere je még mindig olyan rendilhetetlenü- ad- miül az összinagyarőágé a szabadságharc mx'gtöretése o'őtt. Évről-évre követve, a s/ű!etések arányszáma haruiincöt és négy* * enhárom ezrelék között váltakozik. Ehhez hasonló (.irányszámot csuk távol nagy rokonaink a japánok, továbbá a veszedelmesen szaporodó ízláx népek tudnak felmutatni. A szbáxoknál azonban a csecse iuő- és gyermekhalandóság áka'ánosan megcsappant ja ezt a számot. A falu azonban belátható időn belül emeniképpen seru tud több embernek kenxeret edni. mint ma. Ezért a .szapora ui kénytelen elvándorolni. Mostanság mar öbbszor érintették Csik vármegye sz.édü- b - es ki- és elvándor'ásának elszomorító • érdesét. Idegen környezet seni ronthatja le a székelyscg erős szaporodási hajlamát. Például GyergvórOmete és Ditró uomré- ţiibiii bét száz gazdát'bocsátott ki magá* éd a sz.atmárx ármegyvi Börvclybe. A/ itihonniflradotlak a/ idén meglátogatták • b andoroM i ö'dijc-ikf-í, - a látogatók e.sats gx utcácskában nyolc családnál összesei ikilinevén gyermeket találtak. Ez a szám körülbelül megfelel az otthon G szokásos ti tizenkét gyermeknek családonkénl. TK«n előzmények után az alUaloMztrU etielepülés kikerülhetetlen törvényszerűség. Gyergyó- .«mete igazán adott is eiég elvándorló,. Egy liánul végződő pén/iigyi művelet eg\re- nes következményeképpen száz remetei család felkerekedett. Dél-Amerikába vándorolt és ott Remete néven uj telepet ’é- tis ‘Ctt. emlékezésül a hazaira. Gyergyó- remelére. Legutóbb is tiiblş vidékre szárma lak el remetei székelyek. Szászregen környékén. MagyarpéterLakán, Radnor fax' ár;, Abaíáján, Székelykeresztur tájékán pedig Széntábránybán telepedték le na- syoijb tömegben. Az elrajzás azonban, I ha -alümi megrázkódtatás közbe u«n ion, üikábh xl.szivárgáia titján jeltelenül és fel iu ii «Ş nélkül viszi el a uéplölösleget- Eddig nem irányította, nem is ügyét« senki. Ki-ki ment a maga utján, okosan 'rányitó nemzetpolitika gyámolitása nélkül; < da ment, ahol kenyeret talált, nem oda, ahol a nemzet szempontjából íléivr a Vgsziikségesebh lett vó'ua. Tiz esztendőnként nem kevesebb, mint kétézetöt száz-bárornezer székely ember indu‘ el csak ebbö; az egxetlen faluból másutt keresni meg a mindennapi megélhetést, hetet* «bből a'jé'ontős tömegből a többi szó- k'Sy falu hasonló arányú népességfölös- legének céltudatos fe’hagznáiásával törté- neliui jelentőségű magyar munkát lehetne végezni az Erdély közepe felé futó folyóvölgyekben, az Olt és Maros középső szakaszán, a Kis- és NagyktiküRő mentén, *j i‘;. yx-Szamos völgyén, f'elduzzasztva és me^erősítgetve a magyar népfoltokat, nemzeti tudatában tomegadta bizlon - ség'-rzetében is szi'árditxa ott a magyarságot. Ha moxt biztos kéz keiettyid a székely népfölösleg célszerű és takarékos elhelyezésének kérdésébe, a négy székely vármegye népCsségf ötöslege többé nem megy cselédnek, segédmunkásnak, 1.842 ií •ttyő, (úukilé »«»or, KtgofM* v«g*V • «»i«imyomá»ro rvík*4t a'kalmi keresetre, hanem a magyar fő det ii-i majd m«g, öböl éppen leginkább szükséges, átgondolt tervszerűség alapján r)< m alkaloniszeriic-n, egy-'My .kitűnő ö* el sgermt. A magyar népesedéspolitikának azonban eem csupán az évről-évre szabi vsz<’- rüen kicsorranó népföiösleg «lhe’yezcseröl és lege«' szerübb felhasználásáról kell gon- doskodnia, hanem egyúttal arra is ki kell ié/r it figyelmének, bog) a népfölöa^eg évi arárixa ne csökkenjen, sőt ahol rebel, még melkedjék is. Gyergyóremeléu példán*. ha megkérdezel egy középkorú asz* szfnyt. hány gyermeke vau, ilyenforma feleletet ad: -,T/enkettő él, négy me;:- h;i t". Egészségügyi politikánk az utóbbi időkben hatékonyan támogatta orvosainkat a csecsemŐe'halálozás ellen és az anya védelméért indított küzdelemben- De emellett volna még egy szempont. Gyer- gyórerrete plébánosa saját erszényéből k-sobb nagyobb segélyt osztogatott szét a .«-kéz lie-'yzetben lévő sokgyermekes anxáknak. Mikor egyik asszony szóvátette, hí oy ő miért nem kapott, a másik igy válaszolt: „Legyen n«ked is tizenkét g.yer- mvked, akkor kapsz.“ A íalu népe nem tudta, ho£y a pap nem magasabb helyről erre a célra érkézen összegeket juttatott a legmegfelelőbb helyre, hanem a magúéból pdott. EE’en* ben ha rendelkezne egy kis Összegecske fölövt, amellyel némi gyermekfebérnemüt, tejet, té ire meleg szobát tudna biztoíita- «i a szegényebb emberek gyermekeinek is, neki valami lábbelit juttathatna üz isko- lásgyeniickekDek, legalább annyit tehetne a gx ejinc khalandóság elleni harcban, mint a í/ülés: nő és uz orvos együtt. Sz&coUzáz iskatakăides gyermek tanul magasabb műveltségei, gy ihor‘uti hasznú ismereteket a huszonöt tanerős állami iskolában, és a négy tanéi ó- eémai katolikus iskolában. A falunak e['}T megkapó méretű temploma van, de már nem elég. Most tervezik a máso- dikat Ctutakfalva „tízesében“. Most áf- inerittile? az iskolaépületben végzik az ístentis: te-elüt. A falunak azonban kérései is - annak. Több iskola ke?L hogy a gyermekek tél idején ne járjanak messzire, {Jy' ege öltözetben. Uj óvoda h kell a falunak, hogy a nagy kiterjedés ellenére i; már ; senge korban nevelőmnnka alá lőhessen fogni a székely emberpalántákat. De egy közművelődési házra is múlhatatlanul ?: ükség van, amely hajlékot ad a fáin min elodési mozgalmainak, mükx’d- velő előadásainak, téli gazdasági tanfolyamárnak. gazdakörének, könyvtárának és olvasói-őrének, rádiószobájának é> nemes szórakozást nyújtó játéktermének s nem utolsó serbán a Icözvéléményalakitó gvü- lésczé i.ek. Gyergyóremete életigenlő népe akar. Joga is van hozzá, hogy akarjon és kérjen, l.i zen akármelyik pillanatban ezer honvéd'1» tud kiáditani életterünk gyepti- védeimérí'. Hiába iüti lakását ha ajtaját, ablakát nem védi a Wmdíix iépM Kapható: Boslíovics Testvéreknél Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 13.
