Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-11 / 255. szám

ELLENZÉK

I

5

1942 november 11.

150 év

Ma van 150 éve, hogy a nemes ifjak színjátszó társasága, vagy ahogyan magát nevezte: „köztársasága", Fejér János „elöljáróságával" megkezdte a Belszén'Uteában, a Rhédei-ház báltermében az állandó erdélyi színészetet. Ez a ház a Jókai-utcában, hála Istennek, még keményen áll és homlokzatán emléktábla hirdeti — a százéves forduló hálás érzelmeinek bizonysága —, hogy a magyar nyelv és művelődés érdekében hatalmas munka indult meg ott. A nagy társulat rövid tevékenység után — az anyagi nehézségek és a német szülészet nyo' mása miatt — elhagyta ezt a hajlékot és a Fő- ,tér, meg a mai Deák-utca sarkán levő Pataki- házba költözött, de évek múltán ismét visszatért az első tanyára, hogy nagy vezérének, id. Wesselényi Miklósnak halála után pedig a lőtér! Wesselényi-ház lovagló iskolájába, maid változatos Odisszea után, 1821 t.»n a Farkas-utcai kőszínházi! telepedjék be. Nyolcvan egynéhány esztendő után fényes hajlékot emeltek a színháznak a Hunyadi-téren, ahonnét oj uralom szorította ki a sétatéri Színkörbe, amelynek helyén már előzőleg is állott egy kedves, nagy fából épült nyári aréna, Korbuly Bogdán bőkezű intendaturájának müve. A kolozsvári állandó színház, nem számítva kezdetén más városba való menekvéseit, mmt például kétéves debreceni tartózkodását, magában Kolozsvári nyolcszor változtatott lakást 1792-től 1941-ig,

szóval majdnem 149 éven át.

De nem változtatott soha lelket. Se szülészete. se művelődése, se közönsége. Színészeiben mindig több épeit, mint másutt. Nem csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy már az első társulatban két olyan lángész volt. mint gidófalvi Jan- csó Pál. „az első magyar komikus" és Kótsi Patkó János, a volt lovaskapitány, az első színészi mondat elszavalója Kolozsvárt és az első Hamlet Magyarországon, aki fényes tehetségével, gazdag atyja pénzével, id. Wesselényi Miklós tiszttársi barátságával és kemény erélyével a Pataki-házt'an a kolozsvári színészet első fénykorát varázsolta elé. Avagy ne nőtt volna fel itt a magyar szinimüvészet hatalmas galériája, mikor ilyen örök nagyságok tündököltek itt egymás után. mint Dériné, Egres,sy Gábor, aki Kolozsvárt kaparta elé a Bánk bánt és a kassai kísérlettől eltekintve, itt indította el diadalmas útjára Jászai Mari, Pálmai Ilka, Pau- lay Ede. Szigeti József. Újházi Ede, E. Kováls Gyula, K. Ce.rő Lina. Krasznavné, Szentgyörgyi István, Várady Miklós, Hegedűs Gyula, stb.

És micsoda művelődés ragyogott és szeretet sugárzott' Döbrentei Gábor drámai pályázata Bolyai Farkast lelkesítette fel és tulajdonkép a Bánk bán életrekeltét is okozta. Kólsi Patkó megvetette a Shakespeareákultusz alapját, mely sehol oly nagyra nem nőit, mint Kolozsvárt. A kolozsvári színház első karmesterei közt volt Lavotta János, a verbunkos zene továbbvivője és Ruzitska József, aki Kolozsvárt szerzetté és vezényelte az első magyar operát, a „Béla futását". Még a Bach-korszak sem bírta az 1821. után állandó színházba törekvő német színészetet szóhoz juttatni. És egyre nőtt ez a művelődés. Ha nem sikerült Havi Mihály igazgató különben magas törekvésű operai kirándulása Bukarestbe a 60-as években, annál sikeresebb volt a bécsi kirándulás a 80-as években. Ditrói Mór közel félszáz napon át, a mult század végén, egyfolytában magyar ciklust birt rendezni és inmn szervezte meg a Vígszínház első nagy társulatát; Japovics Jenő rendszeres ifjúsági előadásokat vezetett be. magyar történelmi, majd klasszikái ciklusokat nyújtott. Nem csoda, ha olyan színigazgatók törtek utat ezeknek, mint a műkedvelő Nagy Lázár, a szakértő Feleki Miklós, vagy Mátrai Fetegh Béla, vagy Megveri Dezső és az intendánsok sorában a munkás, vagy bőkezű Eszterházy Kâlmâ- nők, Gyarmathy Miklósok, Bölöni Józsefek szerepeltek, nem beszélve a régi bizottságok- ról, ^amelyeket az országgyűlés küldött ki és a későbbi színi választmányokról, amelyek az államhatalom és a társadalom képviseletei voltak. Beszéljünk e arról, hogy az uj században Kolozsvárnak már önálló műsora volt, hogy a kisebbségi korban a színház a magyar ellenállás mellé fegyvere volt és ősbemutatók, erdélyi dráma pályázatok és egyéb módozatok segítségével, erdélyi nevelésű kiváló erőkkel az uj erdélyi irodalom drámai részének fogantatását segítette.

Ugyancsak fölösleges szólnunk róla bővebben, hogy politikai cs társadalmi élet itt mindig összekapcsolódott a kolozsvári .színházzal s igy szilárd, lelkes, ízléses szinházi közönség nevelődött és fejlődött ki, amely, ha olykor» többnyire a nehéz közélet miatt, félig-meddig hütlenkedett is és válságokat fokozott, mégis lu’ajdonkép kitartott mellette és egyre nagyobb lelkesedéssel tért vissza hozzá mindig. A nemes ifjakat nemcsak az 1790-ben Budán indult színházi mozgalom, hanem ugyanakkor az erdélyi országgyűlésen az Aranka György-íéle nyelvművelő indítvány hatása is mozdította meg és az országgyűlés minden súlyos pillanatban gondoskodott a színházról bizottságok, törvénypk, sőt adókivetés utján is, mint mikor a közadakozásból épülő színház félbemaradt. Egész különleges. közjogi helyzet alakult ki. Még vállalkozások idején is Nemzeti Színház volt a kolozsvári, mögötte állam, város, közönség szilárdan, segítő kézzel állott, nem beszélve'az ők lelki és szellemi együttérzéséről. Ezt a közönséget sehol sem bírták felülmúlni. Ez a közönség birtokot ajándékozott a színháznak (Ujfalvy Sándor), lovat, kocsit, szekeret kedvenc színészének és annyi forró estet, mint aligha valahol még a világm. Úgy látszik, a kisebbségi kor nagy kifáradása után a város megint a régi kezd lenni.

Ez a gyönyörű mult megérdemli, hogy most a 150. évfordulóra az időkhöz mért egyszerűséggel ugyan, de forrón megünnepeljük. A színház néhány napi halasztással vasárnap, novemRém űzetik ki a törvényellenes módon köí tőidre távozóitok részéről átaíalt pénzösszegeket

KOLOZSVÁR, november 11. A m. kir. minisztérium 5.180—1942. M. E. szá- , mu. fend elet értelmében a törvényellenesen, tehát hatósági engedély, érvényes nth vél vagy határ átlépési igazol vány nélkül kill földre távozott ah, vagy a törvneije^ a- nesen, tehát érvényes útlevelük lejárta után külföldön tartózkodók részéről, vagy megbízásából belföldre átutalt pénzösszegeket a Magyar Nemzeti. Bank, vagy az átutalásban közreműködő pénzintézet nem fizetheti ki annak a személynek. (.kinek a javára átutalták, hanem az átutalt összeget zárolt számlán kell jóváírni.

Vaáés József Feí©nc királyi liercen Kolozsváron

(Dr. vitéz József Ferenc főherceg több- napi tartózkodásra Kolozsvárra érkezett. A királyi herceg hétfőn megjelent a kolozsvári Nemzeti Színház szokálsos hétfői Tizes Szervezet előadásán. Keddien délelőtt megjelent n városházán, ahol a vér

SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET

H színház íuaieuma alkalmából

Vánticrdíjat alapított báré

rosréndezési kérdések iránt érdeklődőit. Délután részt vett dr- Faragó Ferenc egyetemi tanár előadásán és nagy érdeklődéssel m égitek intet te azokat az intézményeket, amelyeket a város a felszabadulás óta létesített.

Kemény János főigazgató

KOLOZSVÁR, november 11. A kolozsvári színjátszás 150 éves évfordulója alkalmából báró Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója jubileumi serleget, alapított. A serleg célja az, hogy vándordíjként azzal évről-évre kitüntessék a kolozsvári Nemzeti Színháznak valamely tagjóit, aki az év folyamán elörevitte a kolozsvári Netnzen Színház ügyét. Az évenként odaítélt serlegre minden alkalomkor rávésik a kitüntetett művész nevét. Az elgondolás szerint 50 esztendeig forog ez a serleg a kolozsvári művészeit között. 50 év múlva pedig bekerül történelmi dokumentumként a Kolozsváron alapítandó Magyar Művészeti Múzeumba. Azt remélik, hogy egy ilyen évről-évre kiosztott elismerés, még fokozni fogja azoknak a művészeknek lelkesedését és munkáját, akik felismerik azt, hogy Kolozsvárnak milyen döntő szerepe van a magyar művészet megőrzése és továbbfejlesztése tend elén.

KOLOZSVÁR, november 11. (Az Ellenzék munkatársától.) Budapestre való utazása előtt beszélgettünk Lenhardf Ilonával, a kolozsvári Nemzeti 'Színház szép- hangú szoprán énekesnőjévé1. Lenhardt Ilona a Bohémélet Musette je, egyike a legtöbbet foglalkoztaíott magyar rádióénekesnőknek. Ma. szerdán délután 5 órakor ötvenedik koncertjét adja a budapesti stu* dióban s ugyanakkor elmondhatja, hogy a külföldi rádió stúdiókban eddig har- minchétizben éneke t.

Megkérdezem a becskereki származású szőke Lenbardt Ilonát, hogy miképpen lett énekesnő?

— Budapesten a Zeneakadémián Szabados Béla tanítványa voltam, majd tanultam Ábrányi Emilnénél is. Mindjárt a 'vizsgáéiőadials után ösztöndíjasnak akart Szerződtetni a budapesti Operaház és ugyanakkor ajánlatot kaptam Zágrábból, ahol pontosan négyszer olyan nagy gázs-it ígértek. Az utóbbit fogadtam el, mert sajnos, az előbbiből nem tudtam volna megélni. Három évig voltam Zágrábban és tökéletesen megtanultam a horviát nyelvet. Ekkor mégegyszer hívott a budapesti Operaházhoz minden magyar énekesnő vágyainak végcélja. Megint csak Radnav Miklós igazgató volt az. aki szerződtetni akart, mikor már hazautaztam és közvetlen a szerződés aláírása előtt voltam, meghalt szegény Radnav és igv az én operaházi szerződtetésem sem sikerült, mert Radnav utódja nem volt köteles teljesíteni azokat a kötéseket, amelyeket elődje hozott létre. így nagy vidéki városok következtek számomra. Szegeden, Miskolcon énekeltem és játszottam klasszikus operetteket is. Talán érdekes megembte-' nem. hogy milyen véletlen játszott közben életCDi és pályám alakulásánál. Kénytelen voltam Zágrábba menni és hazatérésemkor azért nem szerződtethettek mindjárt, mert idegen hangsúllyal kezdtem magyarul h észlelni. Mire azután Slzieren esésen elhagytam az akcentusomat, meghalt a pártfogóm, Radnay Miklós.

— Milyen szerepeket énekel legszívesebben?

— A Hoffmann meséit, a Lakmet és főleg a Traviatát, de szívesen játszom klasszikus operetteket is, igy Lehár és Kálmán Imre muzsikája áll közel hozzám.

Most még azt mondja, csillogó szemmel :

— Eddig nagy csendesség volt körülöttem. de úgy látszik, ezt minden uj állomáshelyén végig kel] csinálni. Most boldog vagyok, mert énekelni fogok a Lakúiéban és a Vigözvegyben, amelyet még sohasem játszottam. A Denevért is műsorra tűzte a színház és aminek legjobban örülök, a tél folyamán eljátszom a Luxemburg grófja női főszerepét, amelyet olyan sokszor és olyan nagy kedvvel játszottam már.

(—rí. —i.)

Adományok a téli segélyakcióra

A Kormányzó Ur hitvese Őföméltósága segélymozgalmára a 99.000. számú posta- takarékpénztári számlán november 7~én a következő adományok érkeztek:

Dréher Jenő és neje (Martonvásár) 10 ezer pengő. Soroksári Textilipari Rt. 2000 pengő, Felten és Gudleaumey (Budapest) 1500 pengő. Mgayar Kender. Len és Jut- taipar Rt. (Budapest) 1000 pengő, Rosse- nutnn (Budapest) 500 pengő, Textil müvek Rt. (Sepsiszcntgyörgy) 500 pengő. Fiedler János Lenipari Rt. (Budáját) 200 pengő, Jose Gallarl-Kirbau Dugógyár (Budapest) 200 pengő. Gardenia Csipke- függöny és Szövőgyár (Budapest) 150 pengő. ,.Tetraíí Rt- (Budapest) W0 pengő, Franké Support (Budapest) 50 pengő. N. N. (Budapest) 20 pengő. Baritz Árpád (Dós) 5 pengő. IJerskovits Margit (Kolozsvár) 5 pengő. Szőr Lajos (Szinérváraljo) 1 pengő. Természetbeni adományok: Jan- csó Gyula (Dunakeszi-Alag) egy csomag vegyes ruhanemű.

bér 15-én díszelőadást fog rendezni a 150. évfordulón két napig. A szinházi előadáson kivül még sok szép csendes egyéb alkalom is kínálkozik az emlékezésre: az emléktábla meglisz- telese a Jokai-uícában, számos jeles színészünk (Jancsó Pál, Csergő Celesztin igazgató, László József, Gyulai Ferenc, Neéb Mária, Székelyné Ungar Anikó, Fehérvári Antal és Megyeri Dezső igazgatók, Szombathelyi Béla, Pusztai Béla,

E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Várad! Miklós, stb.) sírjának megkoszorúzása. És ki keltene nyomozni, hogy felesége, a felséges szépségű Fejér Rozália mellé nem temették-e Kólsi Palkó Jánost is a voJt minorita templomba? Az emlékezés a magyar alkoló erő, kultúra és diadalmas magyar művészet megbecsülését jelenti. Osztozzunk tehál mindannyiac szivvel-lélekkel a színház ünnepében!

H szombathelyi Egyházi Énekkar hangversenye Kolozsváron

November utolsó hetében ritka élményben lesz része városunk zenekedvelő közönségének. A főtéri Szent Mihály-templomban november 25-én délután 120 szombathelyi egyházi' éneklési ajkán megcsendülnek az egyházi polifon muzsikának klasszikus remekei. Nyolcvan magyar fiú ée negyven férfi alkotják ezt a kart, melyben a tanügyit főtanácsostól a kereskedőig, a gimnazistától az elemi iskolásig a férfitársadalom minden osztálya és kora képviselve van. Palestrina, Oriandus, Victoria Ó6 Ingegneri halhatatlan, de elképzelhetetlenül nehéz müveiből adnak elő csodálatos dinamikával, biztonsággal és az aprólékosságig menő gondossággal. Éppen ez a kar két értékmérő fókusza: a finom, aprólékos kidolgozás ce a nagyvonalú egység. Akik a szombathelyieket hallották otthon, vagy vendég- szereplésükkor, joggal állítják, hogy ez a maga nemében egyedülálló magyar Schola Can- torum utolérte a bécsi énekesfiuk, vagy a salzburgi és a müncheni székesegyházak énekkarát s nem tudják, mit dicsérjenek jobban, a basszus egzengésszerü ércét, vagy a drága, bo- gárszemü gyermekek üvegtiszla hangját.

A Schola Cantoruin Sabariensis megalapítója esi karnagya: Dr. Wemer Alajos, a római Egyházzenei Főiskola kitüntetéssel végzett maestroja, aki ma a budapesti Zenei Főiskolának is tanára egyúttal, nyolc év alatt bámulatos énekkart teremtett, melynek legfőbb értéke és érdeme az, hogy roppant munkával, csodás művészettel, liturgikus intelligenciával a ,eg- magasziosabb zenének fejedelmi kompozícióiból szedi, építi, íejieszti programját.

A Schola Chantorum-ok akkor alakultak, amikor az első keresztény századok üidözteíé- sei után az istentisztelet a bazilikák íényéb-n kivirágzott. Kettős céljuk volt: i. liturgikus, hogy az ártatlan gyermekhangok a legméltóbban tolmácsolják az Ur szentélyében a hívők fohászait s a lérfihangokkal együtt a legkomolyabb és leághitatosabb színezetet adják az egyházi énekeknek; 2. kulturális, hogy az erre fogékony gyermekeket a lehető legkisebb korukban vezessék be a zene gyönyörűségei, világába és lelkűket átitassa a legmagasabb énekkari művészet. Ez a kora tavaszi szentelt vetés erkölcsi és művészi szempontból egyaránt mindig megteremtette a maga bőséges aratását.

A fiatal karnagy, aki még nincs negyvenéves, pap, zeneszerző cs pedagógus egy személyben, a szombathelyi schola-jával tökéletes rátermettségéről, klasszikus szakképzettségéről és istenáldotta géniuszáról tesz bizonyságot. Az ő ,,a capella" énekrciivéezete olyan fokot erf el, melyről nem lehet elég oiagr.sz- talólag írni s az értékelésének tegigazibo formája az, ha hálát adunk istennek, hogy megajándékozta a magyar zeneKuiturát n szombathelyi énekiskolával. Df. Wemer gárdájában az Ur instramentuma zeng és ímádkoz'k.

A fővárosi katolikus és nem katolikus zenei kitűnőségek, egyházi és világi kiváló muzsikusok, mikor először hallották a szombathelyieket, ámulattal s könnyes szemekkel kérdezték ..egymást: Hogyan, hát a magyar fiuk erre is képesek? Schola hanganyaga, énektechnikája, énekstílusa valóban nagyszerű, mert a legkényesebb és legkényelrneiicnehb fekvésekben is biztos indítások és- kristálytiszta intoná- piók, hajlékonyság, szirtessé”, az erő harmóniája, arányossága, kontrasztjai jellemzik. S nem ötletesség, vagv szenzációkeresés, hanem intelligencia és finomság, hogy dr. Werner nem szívesen énekelteii scholáját templomon kivül. Az ő karának énekelni tudása érvényesülne bárhol is, de legigazabban mégis a templomban él. Wemer dr. nem produkciókat ad, nem tapsokra pályázik s éppen ezért rokkal többet ér el: hallgatói boldogitását, leket nemesítését, Isten dicsőítését.

A technikai szervezés munkáját a főtéri rém. kát. plébánia gazdasági hivatala vállalta iMátyás knály-tér 15., az udvarban), ahol a 3 és 2 pengős fenntartott helyek előjegyezhetek; jesznek ezenkívül 1 pengős ülőhelyek cs 50 filléres állóhelyek az ifuság részére A hangverseny műsorára legközelebb visszatérünk.

(Dr. k. T.)

OLASZ—MAGYAR ÜNNEPSÉG RÓMÁBAN

RÓ.MA, november 11. Impozáns olasz—magyar ünnepség színhelye volt a Hómai Magyar Intézet, a Fa- lazzo Falcon ieri, amelyet az ,XTnioné Storia de Ária“ tekintélyes római művészeti és tudományos egyesület több mint 200 tagja látogatott, meg Az intézet mütörténeti nevezetességeinek a megtekintése után a díszteremben zajlott le az ünnepség, amelyen Gr. Uiff. Romok) Artdoli professzor, az egyesület elnökének lelkeshangu bevezetője után Mihály László, lapunk római munkatársa tartott „Magyarország és a római magyar Akadémia“ címmel olasz- nyehrü előadást, amelyet a nagyszámú olasz közönség meleg tetszéssel fogadott s a végén, az elnök záuósza- vai után is, sokáig melegen tfuUe- .tett az olasz—magyar barátság mellett. Az ürmepfiégen képviseltette magát a római magyar Akadémia vezetősége és a római magyar királyi követség is.

Ö!¥si?edsz8r énekel ma a bsdape'ti rádióban Lenhardl Ilona, a Roiszsvári Nemzeti Színház énekesnője