Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-27 / 269. szám

194Í november EEEENZÉK mirnrfni wmimi'iwwwíffaMMt mm *imwmw Befejeződtek az erdélyi római katolikus a egyházmegye közgyűlésének tanácskozásai KOLOZSVÁR, november 27. Nagy ér­deklődés melleit zajlott le a római kato­likus státus évi közgyűlése. Az igazgató- tanács tagjai, a katolikus egyházi és x'dági vezető férfiak teljes számban jelentek meg a közgyűlésen, ámenét a piaristák templomában ünnepi istentisztelet előzőt] meg. Csütörtökön délelőtt 10 órakor ä római katolikus főgimnázium dísztermé­ben kezdődött meg nagy érdeklődés mel­lett a közgyűlés, amelyen ezntta',1 vendég­ként megjelent Grös: József, a szombat- helyi püspök is, akit az (igazgatótanács tagjai meleg ünneplésben részesítettek. A püspököt a közgyűlés nevében Sándor Imre püspöki helvnök szeretetteljes sza­vakkal üdvözölte. A rövid üdvözlőbeszéd után általános figyelem közepette a püspöki helynök emelkedett szólásra. SÁNDOR IMRE PÜSPÖKI HELYNÖK AZ ERÍFÉLYI EA­tolikusság kötelessé­geiről Beszédének bevezető részében a püs­pöki helynök arra a kérdésre adott választ, hogy tol az erdélyi magyarságban az er­délyi katolikusság helyzete és mi a köte­lessége fajával és hitével szemben. Meg­állapította, hogy a katolikus hivők legna­gyobb része a Székelyföldön él. Ez a ldtében és fajában osztatlan, egy­séges tiszta magyar nép a közelmúlt har­caiban az erdélyi magyarság legkeletibb végvárában sziklának bizonyult -— mon­dotta. — Soha nem hánytorgatta, hogy hány százalékig magyar. Egyszerűen ma­gyar volt. mert más lenni, mint aminek született, sem nem tudott, sem nem akart, még kényszer dacára sem. Nem vizsgálta, hogy először magyar l(?gyen-e, vagy kato­likus, mert ezek a fogalmak soha lelké­ben ellentétbe, összeütközésbe nem ke­rültek. Egyszerűen evangéliumi szellemtől áthatott magyarság volt. Foglalkozott ezután ä két legnagyobb "rdé'yi egyház: A katolikus és református egyház kapcsolatával és megállapítod]? hogy bár az erdélyi katolikus magyarsá­got semmi sem gátolja abban, hogy ka'o likus világnézetét és ebből fakadó tiszta erkölcsét megőrizze, s bár ma mindenütt a földkerekségen a világnézeti kérdések érdeklik az embereket, fi szentléJelt elleni bűnnek iartojut, net sanda szemmel nézné a protestáns test- verek körében jelentkező helyes vallási buzgóságot, amely versenyezni óhajt a katolikus egy ház vallási elmélyülésével. A REVERZÁLIS KÉRDÉSE Rátért ezután az újabban sok vJiSra alkalmat adó reverzális kérdésére s ezzel kapcsolatban kifejtette a katolikus egy­ház álláspontját. Ezután a papság munkájával foglalko­zott. majd igy folytatta: — Kérem a közgyűlésen megjelent egy­házi és világi képviselő urakat, érezzék át az idő felelősségteljes komolyságát és se­gítsenek abban, hogy népünket hova to­vább ennek tudatára ébresszük. Ettől vá­rom, hogy a Keleti Kárpátok vonalán, mint a nyugati műveltség keleti határán és szerte Erdélyben épült templomaink kijavítva, nagyobbitva, számban megsoka­sodva, gyűjtsék össze a hivő népet és a templom árnyékaiban épült iskolával együtt sugározzák azt a műveltséget, mc'y táplálta Szent István állambölcsességét, Szent László hódi tó lovagságát, Nagy La­jos impériumát, Hunyadi János csatáinak hősi leikül étét. II. Rákóczi Ferenc sza­badságért való lángolását, Széchenyi Ist­ván reformterveit és á'klozatosságát, Szent Imre szűzi tisztaságát, boldog Margit Istenszcreteté.t, Szent Erzsébet könyörüle- tességél, Báthory István és Pázmány Pé­ter ludománypártolását... ?dég csak érin- tőleg sem mondhatok el mindent! Sugá­rozzák azt az őszinte vallásosságot, amely az eucharisztikus kongresszus idején az egész világon becsülést szerzett a magyar léleknek. Rt e hunytak emlékezete A beszédet általános helyeslés kísérte s eszed közben is többször felhangzott a->PS­Az elnöki megnyitó után Jnczédy-Jobs' nah Ödön alelnök megemlékezett XIí. bus pápa püspökké szentelésének 25 éves vfordulójáról, majd kegyeletes szavakkal áldozott a hősi halott Kormányzóhelyettos ml ékének. A megemlékezés után a státusgyülés a püspöki helynök indítványára hódoló táv­iratban üdvözölte a Pápát, a Kormányzót, Serédy Juszpnián hercegprímást, Angei'o Rótta pápai nunciust, Márton Áron püs­pököt, Kállay Miklós miniszterelnököt, a vaf ás* és közoktatásügyi minisztert és dr. Gyárfás Elemért. A püspöki Helynök ezután kegyeletes szavakkal parentálta el az egyházmegye hallotait, elsősorban Sza­bó György apátkanonokot, aki l'í évig volt tagja az igazgatótanácsnak. Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Napi­rend előtt dr. Farsangh Endre Ítélőtáblái tanácselnök megemlékezett a piarista rend letelepülésének háromszázéves évf jzJiiló- járól. Ismertette a piarista rendnek a ma­gyar nemzeti kultura kialakításába-! be­töltött fontos szerepét, felemlítette többek közt, hogy a piarista rend tagjai voltak azok, akik elűször Tanítottak magyarul (íz or tág­ban. Szeretettel üdvözölte jubileuma alkalmá­ból a magyar piarista rend tagjait. Az elhangzott beszédre o piarista reni nejében Biró Venczel dr. mondott köszö­netéi. „Kitűnő iskolákra és kitlcfi tanerőkre van szükség!" Az igazgatótanács jelentésének tárgya­lása során Máriaffy Lajos kiemelte, hogy a jelentés nagy figyelmet szentel a nehéz időkre és felhívja a katolikus hívőket a nehéz idők által parancsolt kötelességek teljesítésére. Hangoztatta, hogy e sorsdöntő 'dőkben a nemzet minden egyedének össze kell fogni, hogy ezt a harcot a magyarság győzelmesen tudja befejezni. Ezután Kov~ rig Béla dr. egyetemi rektor emelkedni szólásra. Kiemelte a jelentésnek azt a ré­szét, amely a szegény gyermekek nevel In­tésével foglalkozik és elő kívánja segí­teni a tehetséges gyermekek kivákogatu­dását. Hosszasabban beszélt a „kitűnőek4 iskolájáról és azt mondotta, hogy nem lehet zsenge korban a nemzeti elitbe váló tartozást megállapítani. Az ilyen tervek életcsődöket készítenek elő. Szomorú lenne, — mondott« |,a csak annyi tehetség lenne az országban, amennyi a kitűnőek iskolájának padjaiban elfér. Nem a kitűnőek iskolájára, hárem ki­tűnő iskolákra és kitűnő tanerőkre Ván szükség, hogy ú jövő nemzedehet íel- neveljék. Beszédét hosszan tartó taps követte. A b ét beszédre Boga Alajos stábisi elő­adó válaszolt és hangoztatta, hogy a nem­zet minden egyedének össze kell fogni, s a lelkekben nem szabad a kétely magját el­hinteni. Ezután a megüresedett igazgatótanácsi I tagságok betöltésére került sor. Az igazga­tótanács egyházi tagjai közé beválás kot­lák Pál er Boros Fortunát tartományi fő­nököt és Sas Antal főesperest, a világiak közé dr. György Lajost és Hinléder-Feds Ákost, gróf Bélái Kálmánt, Szentkereszthy Béla bárót, Körrnendy Jeromost és Kovrhj Béla dr. egyetemi rektort. A jelentés vitája során Balázs András dr, kanonok szóvátette. hogy az igazgató­tanács igen kis összeget fordított az el­múlt évben egyházi és iskolai építkezések­re. Boga Alajos referens válasza1) r. kije­lentette, hogy a vallási alap, amelybő! a múltban templomokat és iskolákat építet­tek, tetemesen lemorzsolódott, az alap tu­lajdonát képező birtokokat a megszállás aJatt kisajátították s igv pillanatnyilag az alapból még a legcsekélyebb összeg sem áll rendelkezésre. A közgyűlés elhatároafii, feLr Ä IcanniSkiiyÍit^, ifagy, ® »aJjtóSSiSpa* ctósa^gü t-ájKíÓgásr^a. GONDOSKODJUNK A TANÍ­TÓK UTÁNPÓTLÁSÁRÓL! ‘ Szabady Titadür a fiatal tanítók és ta­nárok nehéz anyagi Helyzetéi tette szóvá. Előadta, hogy fizetésül: olyan csekély, hogy az <t lét­minimumot sem fedezi. , Hasonló értelemben szólalt fel Albert Vá­mos igazgatótanácsi tag, aki hangoztatta, hogy az (Jacsony fizetések miatt a fiatalság elkerüli a tanítói és tanári pályát. Buga Alajo* válaszában kijelentette, hogy nz igaz®adntimueh «finden* magiei» « £J»' fal tanerők hélfHőéaiík javítása érdeké «jé».». Pét fás Kálmán, Kovát' Károly és Biró Ferenc felszólalása után Szabady t Hadar dr. a székelyföldi ifjuság aura károsét ter­jesztette elő, hogy a Jjéda -szcrelfalvi vasút megnyitása után küldjék el Székely­földre is az? Arany vonalot. Sándor Imre püspöki helynök Ígéretet tett, hogy a ké­rés teljesítése érdekében az illetékes kö­röknél közbenjár. A közgyűlés délután fél 3 órakor * Himnusz hangjaival zárult he s utána a Központi Szálló éttermében az igazgatóta­nács tagjai közebéden vettek részt. A Sajtókamara repülő alosztályának tagjai meglátogatták a legnagyobb magyar vitorlázó-repülőgépgyárat VALAHOL MAGYARORSZÁGON, no­vember 27. Az Országos Magyar Sajtóka­mara repülő alosztályának tagjai a honvé­delmi minisztérium illetékes tényezőinek meghívására valahol Magyarországon meg­tekintették a haderőn kívüli repiiloelőkép- zést és a vitorlázó sportrepiilés repülőgép­anyagát biztositó üegnagyobb magyar vi* torlázórepülőgépgyárat. Az egyre nagyobb ütemben dolgozó gyár hazái anyagok fel­használásával gyártja a gyakorlatban rend­kívül jól beírni t reülő géptípusokat. Az if­júság magyar mérnökök által tervezett magyar anyagból készült gépekkel végzi- első szárnypróbálkozásait egészen a telje- sitményrepülésig. A gyár ,,Vöcsök“-min- táju, elsőfokú, másodfokú és . Pilis^-iuin- táju III. fokú gépeket gyárt. Az üzembén készülnek a kétkormányos kormányzást lehetővé tevő „Cimbora‘4-aaiotáju kétüléses és a gyakorlatban már nagyszerűen bevált kétüléses vitorlázógépek, valamint a terve­zés alatt álló R. 17. mintájú nagyteljesít­ményű, rendkívül fordu'ékonv vitorlázó mürepiüőgépek. Magyar művész sikere Münchenben Viski Sánoj, a Uíozívlri zenekonzervatâriam igazgatója németországi élményeiről nyí!alk«zík KOLOZSVÁR, november 27. (Az Ellenzék munkatársától; Most ten vissza Münchenből Viski János, a kolozsvári Zenekonzervatórium igazgatója, aki, mint ismeretes, a budapesti Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés tan­szakának tanára is. Viski János a fiatal ma­gyar zeneszerző-gárda egyik legnevesebb tag­ja, akit Európaszcrte ismernek és értékelnek. Mostani müncheni útja is ilyen külföldi el­ismerés eredménye. Erről az útról beszélge­tünk most Viski Jánossal, akit a müncheni FiUiarmonia hivott Münchenbe, abból az al­kalomból, hogy „Enigma“ című zenekari mü­ve 25-ször került éppen Münchenben elő­adásra. — A magyar királyi kultuszminisztérium művészeti osztályának támogatása és a német követség előzékenysége folytán vált lehetővé utazásom, melyből most tértem vissza — mondja Viski János. Arra kérem, mondjon valamit a német ze­nei életről. •— A zenei élet, hangversenyek, operaelő­adások, de más művészi produkciók is meny- nyiségileg és minőségileg is meglelő emelke­dettséget mutatnak. Jegyeket mar egy-két héttel az előadások időpontja előtt nem lehet kapni és nevezetesebb zenekari produkciókat többször -is meg kell ismételni, mert a nagy­számú közönség a hangversenytermek nagy befogadóképessége ellenére sem fér be egy­szeri alkalomkor. Különben a müncheni fil­harmónia-esten boldog meglepetés volt szá­momra az a meleg lelkesedés, mellyel a közön­ség és a zenekar kompozíciómat fogadta. A zenekar teljesítménye minden elképzelésemet felülmúlta, az est karmestere Adolf Alenne- ricb elsőrangú muzsikus, aki alaposan megta­nulta partitúrámat. —■ Hol zajlott le ez a hangverseny. —• A Tomikáiéban, 160-0 főnyi közönség előtt, mely négyszer szólított dobogóra, a ze­nekar pedig felállással tiszteli meg. A müncheni német—magyar kulturális kap­csolatokról beszélt ezután a művész. — Münchenben német—magyar kulturális egyesület működik, mely gondos pártfogásban részesíti a magyar zeneszerzőket és előadó­művészeket. Nemrégiben) zenekari hangver­senyt rendeztek, melyen nagy sikerrel mutat­ták be Farkas Ferenc, TákJ.cs Jenő és Tótb "tincs zenekari müveit. Áldásos működést fejt ki Baranyai Lörincz Gusztáv festőművész honfitársunk is, aki már húsz éve müncheni lakos s aki valóságos mecénás! szerepet tölt be a művészi életben. Természetesen lelkes pártfogója minden magyar művészi megnyi­latkozásnak, ami Münchenben történik. Ugyancsak meleg pártfogással kiséri a ma­gyar művészi produkciókat müncheni főkon­zulátusunk is. — Találkozott-e müncheni művészekkel ott tartózkodása során. — Természetesen. A hangverseny után a Filharmónia igazgatóságának vendége voltam a Künstlerhausban rendezett vacsorán, ahol a müncheni művészi élet képviselőivel ismer­kedtem meg. Ugyanitt kötöttem ismeretséget az uj müncheni Operaház építészével, aki a világ legnagyobb operaházát épiti. Az utcá­kon jólesett látni számos magyar előadómű­vész plakátját, többek közt a Kolozsváron is jólismert Károlyi Gyula zongoraművészét, ami örömteljes bizonyítéka a magyar művé­szet iránti nagy érdeklődésnek. Hangjában őszinte lelkesedéssel fejezi be a beszélgetést Viski János, aki a magyar művé­szet reprezentáns követe voit mostani német­országi utján is. — A hires múzeumok — mondja. — a kép­tárak, a páratlan értékű hangszermuzeum, zenemű és hanglemezgyár, a Salzburg körüli táj csodálatos szépsége s a bajor vendégszere- tet sok figyelmessége emlékezetes élmény ma­rad számomra és Örömmel várom a nyarat, amikor a Salzburgba és Münchenbe történt újabb meghívás alapján ismét kiutazhatom Németországba . . . (M. L.) Emelkednek az élelmiszer árak Níwyorktan STOCKHOLM, november 27. (DNB— MTI.) Neyyorkban szemlátomást emelked­nek az élelmiszerárak. Ehhez járulnak még a i elemeit adók és „szigorúbb életmód“ jelenti a Sotialdemokraten Netvyorkból küldött hangulatkcpcben. Tekintettel arra, hogv a ká vét adagolni fogják, a kávé nyílt forgalom­ban való eladása megszűnt. Különösen kel­lemetlen — írja a tudósító — a fűtőolaj hiá­nya, mert a legtöbb fűtőberendezés a város­ban olajra van beállítva. A nevyorkiak úgy segitenek magukon, hogy vastagon vattázott házikabátban és pizsamákban tartózkodnak a lakásban. A HÉT FILMJE Tavaszi áio-m (Bemutató az Uránia-mozgóhan.) Romantikusan szép, kedves, muzsikás film az Uránia-mozgó újdonsága, a „Tavaszi álom'1. Egy hires berlini zeneszerző élete, munkája, szerelme elevenedik meg, amolyan „BohéméleF'-beli könnyelmű,- bohém, de a zenéért lelkct-szivét, mindenét odaadó mű­vész élete, aki iLntal feleségével, gyermekei­vel együtt nélkülöz, de a művészetben gyö­kerező hite sohasem rendül meg. Sok keds'es, néha drámain borongó bonyodalom után ja: el a film a happiendhez. Külön ki kell emel­nünk az uj német film pompás rendezését s pazar látványosságszámba megy a nagy re­vü jelenet, amely egymagában véve is sikert jeient. A főszerepet, a zeneszerzőt Willy Eritsch játssza, aki ezúttal mintha szakított volna régi, könnyed bonviván jellegzetességé­vel s komoly, szép alakítást nyújt. Farme­rei, Adelhaid Seeck cs Willi Rose, valamint a kisebb «Szereplők is jók, valamint rendkívül stílusos és finom az egész rendezés, amelynél, munkáját Arthur Maria Rabenníd végezte sok ízléssel. Az u; f ’mnek a bemutatón sike­re volc. (». a.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom