Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-28 / 270. szám
1942 Hor»xnT>*r Si ELLENZÉK Erdély titka a politikában Irta: Borbély Andor Egy német barátunk tartózkodik most itt napok óta Kolozsváron, akive! annakidején még a Gömbös-kormány életében Ültünk egymás mellett a képviselőház folyosóján és üléstermében és azokon a megbeszéléseken, melyeket a hazai és külföldi sajtó tájékoztatására Kánya Kálmán külügyminiszter rendszeresített fenn a várban, a külügyminisztériumban időnkint. Világos itéletü, nagy rutinu, kitűnő újságíró, aki egyik hónapban Milánóban, a másikban Madridban, vagy Svájcban figyeli a világ arcát. £s megfigyelésein, éles ítéletén, elfogulatlan érzékelőképességén át sokszor érzi meg a lényeget ott is, ahol egy-egy ország anyanyeivét sem ismerve, az arcok és szokások iránt tanúsított rendkívüli fogékonyságul már magában egy-egy esemény, vagy iömegmegnyilatkozás, vagy parlamenti vita hangulatára különös biztonsággal érzékeli azt. Most is fején találta a szöget, amikor ezt kérdezte: mi oka van annak, hogy a ti erdélyi. sokszor egészen fiatal képviselőitek felszólalásait oly rendkívüli megbecsüléssel hall- paH'k a Házban, hogy minfcztenek és képvi- sVők annyira érdekesnek érzik mondanivalóitokat hogv nem keltenek parlamenti vihart sohasem ezek a felszólalások, pedig legtöbbször tóhb hennák a bírálat, kifogás, panasz is, mint általában a más, többi parlamenti felszállásokban? Mi a titkotok, nektek erdélyieknek? Ml van a hangotokban és gondolataitokban, mely más, mnt a többi és sokszor talán több is, mint a többi? Miért van az, hogv a Felvidék és a Délvidék hangiánál is másabb a ftiétek parlanţenti Jelentősége és hogy mondataitok oly nagy figyelmet és bizalmat keltenek? Megnróbáltunk feletetet adni a kérdésre, bár eddig valóban nem foglalkoztunk e jelenségek minősítésével. És miközben megfogalmaztuk a választ, önmagunk előtt is olyan uj maoyarázata alakult ki az ősi erdélyi titoknak, minek tanulságát^ értékeléséi értíemes nyíltan is megfogalmazni A parlament levegőjében általában mindig szokott valami harci, valami frakciós-érdeket, párt-törekvést, egyéni vagy csoport-ambíciót képviselő szándék forrni. A különböző padsorokban ülő, különböző csoportokhoz tartozó politikusok között mindig él valami elfogult, vagy elfogulatlan szándékú, de mindig jelenlévő versengés, valami uralomratörő — rendszerint nemes — vetélkedés, mely bevallottan, vagy be nem vallottan a iöbbi padsorokból elhangzó beszédeket a rivális szemüvegén nézi a maga képességeit, programját motiválja bele minden felmerülő vitába és szándékkal, a kormányrajutás, vagy azon belül is a po- ziciónverés szándékával bírál, motivál, variál és ami fő: választ témát is. Ennek a rendszernek és szellemnek igen ért. heíő és hasznos eredménye szokott lenni a parlameotárizums életében mert általában biz- lositani szokta a politikai váltógazdálkodást, csiszolta és egymás figyelmén át ellenőrizte a mindenkor mindenhonnan megnyilatkozó szándékokat és képességeket. Lényeges fogyatékossága talán csak az volt, hogy a versengés és az ambíciók nemes harcvonalaíhoz és felvetett harci programpontjaihoz igazította túlnyomórészt a parlamenti élet mindenkori gondolat- világát. Az erdélyi képviselők általában Erdély politikai múltjának kialakult önvédelmi kénysne- rüséneí szerint a kisebbségi szerepvállalás óvatosabb taktikai gyakorlatával, a hatalomra- törés illúzióit nem ismerve, a népi közösség célkitűzéseit a legkevésbé harci kockázatok előzékenységével, a legvalószínűbb célszerűség hangján, a legmegkapóbb érv-igyekezettel, a politikailag legszelídebb parlamenti és közéleti hanghordozás tartózkodásával, de ugyanakkor a panaszok, hiányok, kívánságok leg- lényegremutatóbb feltárásával tanultak meg minél általánosabb hasznú célokért küzdeni. Nem támadtak érzékenységben, politikai pozlciószerzés vágyával, a hatajomratörés Szándékával soha senkit sem. Sem személyeket, sem pártokat. Nem volt módjuk é® lehetőségük sem erre. Legfontosabb igyekeztük mindig csak az voit, hogy szenvedélykeltés, vagy közhangulat-népszerűség vágya nélkül több szimpátiát s igy célravezető hitelt szerezzenek kívánságaiknak. A sors a szavak művészeivé, a gondolatok igen aprólékos megfontolóivá, a valóban közérdekű kívánságok kitűnő szemű felfedezőivé, a népi közösség feló mutató utak gyakorlott és érzékeny utasaivá tette valamennyiöket és mindez nagy taktikai biztonságot, mindenkori ön2ellen\éget, személytelenséget biztosított számukra. Hogy most ezzel a gyakorlattal, ezzel a tîanghondozâssal, ezzel a kényszerűségből is logikusan kialakult önzetlenséggel állnak oda minden kérdésben az étet valódi arcát hordozva, centrális1 párt-ambiciók nélkül, lélektan nüUK% a vfw Cici# Qvm a nyilvánossága elé, ■*» Kzwreneaés éa ©lőiryfcs szerepet, jelent számuk m. Kissé takölcsí jU" talmat. fe a feléjük megnyilatkozó nagy ö- gyelero és megtisztelő bizalom jelenségeiben. Nem törnek népszerűségre, tehát népszerűek. Nem tőrnek politikai súlyra, tehá {örvendetesen igen. komoly tekintélyre tehettek szert. És nem törnek irányító hatalmi pozícióra sem. Titkuk Erdély titka. Nem te nagy titok. Jte mi erdélyiek valamenniyen igen büszkék vagyunk rá. Minden önzés és minden mellékgon- dolat nélkül. És olyankor vagyunk a legboldogabbak, ha e titok lényegét nem versengésnek, nem konkurenciának, hanem önzetlenül feltárt egyetemes és országosan használó magyar szándéknak érzik mások is. A cegeí W&ss-kastély Ciánoz és veszélytelen házakkal irt D E í K mérnök Kolozsvár, Hitler-tér 1. Félemelet. Telefon : 27-00. ’Az ismert magyar családok egyik legrégebbike a Wáss-családi. Dunántúlról, Vas vármegyéből szármázlak Erdélybe. Kelemen Lajos valószínűnek tartja, hogy a Buzát-Hahót nemzetséghez tartoztak Az egyik ős Ilii. Bélával Bizáncba került és jó szolgálataival megvetette a család emelkedésének, alapját. Királyi ura jutalomképpen kilenc községet adományozott neki Szolnok-UobokábaTi. Ezt az adományt erősiti meg IV. Béla. így került a család Erdélybe, aho.1 a kilenc község közül nyolc egészen a román földreformig birtokukban maradt. Ma már csak a cégéi és szentgothárdi jószágok egy töredéke van meg. Igen ritka eset, hogy egy árpádkori adomány megszakítás nélkül ugyanazon család tulajdonában maradt. A dunántúli kapcsolatok már a 13. századtól kezdve megszűntek, csupán Szent- gothárd és Szentegyed falvak nevében maradt fenn utalás Vas megye két hasonló nevű községére. A család Erdély egész története folyamán jelentős szerepet játszott. Első ismert tekintélyes tagja Károly Róbert kemény ellenfele Miklós, csicsói várnagy volt. Nem lehetetlen, hogy a Wass-nemzetség rokonságban áll a Bécsi Képes Krónika neves Írójával Kálti Márkkal. Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Levéltárában elhelyezeti családi iratok között ugyanis találunk a Káltiakra vonatkozó okleveleket is. Mindezek tudatában az ember bizonyos megilletődéssel lépi át a család ősi fészkének, a cégéi kastélynak küszöbét. A község fölöst emelkedő domboldalon, sudár fák között fekszik az ódon épület. Szemközt vele meredek, kopár halmon húzódik a temető a családi kriptákkal. A tetőről gyönyörű kilátás nyílik a cégéi tó kék vzére, a környék hegyeire és a kastélyra, A két. dombról igy tekint egymásra az elmúlás és a mindig megújuló élet, Az ősök nyugalma egybeforr az utódok küzdelmeivel és törekvéseivel. De térjünk vissza a kastélyhoz- Keletkezése a messzi múlt homályába vész. Környékén már a rómaiak idejében volt település. A föld alól feliratos kövek, síremlékek kerültek napvilágra, melyek most a kertet disziuk. Hajdan a kastélyt erődítés vette körül. Az erős falak nyomaira még ma is gyakran bukkan a földműves ásója. Nem lehetetlen, hogy szakszem kutatással meg lehetne találni a várat. Az épület egész terjedelmében hatalmas, boltozatos pincék terpeszkednek. A terméskőfalazás1 talán még részben a középkor alkotása. A kastély ősiségét világosan bizonyítja egy 16- századi sirkő töredék, mely az egyik falból került elő. Az elhunyt páncélos alakja csak derékig látszik, szakállas fejét baretszerü sapka koronáza. Némileg emlékeztet ez a hires gyulafehérvári úgynevezett Hunyadi János-szarkofágnak ugyancsak szakállas alakjára. A kastélyt ma kívülről és belülről egyaránt a koraklasszicizmus Ízlése szerint alakították át. A homlokzati felirat elárulja, hogy Wass Sámuel és felesége, Bethlen Rozália állíttatták helyre 1800-ban az ódon épületet. Ugyanekkor készülhetett az udvarra vezető díszlet szer it bejárat építménye is, melyet két zömök bástya fog közre. E bástyák minden valószínűség szerint legalább is alapjaikban a várfal tartozékai voltak. A kastély belsejében az ebédlő stuk- kódisze vonja magára a figyelmet. A mennyezetet öt kerek feliratos ábrázolás tölti ki, melyek egy 18- századi vallásos tárgyú könyv metszeteinek mintájára készültek. E könyv ma is a kastély könyvtárában van. Az épület különben meglehetősen egyszerű, igazi érdekessége berendezésének változatos gazdagságában rejlik. A bútorok között feltűnik két hatalmas, sárgás onyxból faragott aszitallap és. két ugyancsak onyx oszlop. Az egyik sarokban nyúlánk amfora húzódik meg. Az üveges szekrényben pedig az egyiptomiak szent madara: a sólyom tekint mereven a távolba. A kert fái között megbúvó kerek torony felső emeletén kisebb- méretű kőszobrok töredékeit találjuk. Közülük egy női szobor alighanem hellenisztikus görög munkai. Egy fekvő oroszlán pedig ismét Egyiptomra tereli figyelmünket- Mindezek az érdekességek Wass Árminnak, az alexandriai fökonzulnak szerzeményei. Legnagyobb értéket azonban egy föníciai kis tányér képvisel, melynek alján bekarcolt felirata Adirhál vezért nevezi meg. A tányér anyaga cserép, melynek színezete a rotes vöröstől a narancs- sárgáig minden árnyalatot megcsil- lant. Formája egyszerű, die választékos ízlésre vall. A londoni Britisch Museum még az első világháború előtt 30.000 koronáért akarta megvenni. A szenvedélyes gyűjtő azonban nm adta. A forró dél alkotóerejének ezek a változatos emlékei valami sajátos zamatot nyernek ebben az eldugott mezőségi uriiakban. De a magyar műveltség termékei seim fogynak ki egyhamar Cégén. A társalgó falait Vastagh György néhány igen szép képe diszili. Wass Ádám és különösen felesége: kénosi Sándor Berta 1861 és 62-ben festett arcképei a biedermaier modornál: kedves és magas színvonalú alkotásai. Egyéb multszázadi portréi: mellett meg kell említeni a kastély régi vizfestésü képecskéjét, mely mindén gyarlósága ellenére is hü képét adja az ősi Wass-fószel: száz év előtti külső megjelenésének. Érdekes története van a magas 19. századi cserépkályhának is. Egy ügyes kolozsUj kiadásban Jelent meg KRISZTUS története A világhírű mii már évek óta hiányzott, a magyar könyvpiacról. Uj kiadása gondos kiállításban, diszkö- tésben P 9 — Diszkiadás, Dürer-mctszetekkel P, 15<~— Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban1 Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. vári mester í—5 kandalló maradékából nemrég szerkesztette össze még pedig oly kitűnő érzékkel, hogy teljesen egységes alkotásnak látszik. Sőt, a különbözőképpen díszített és egymástól bizonyos mértékig elütő cserép darabol: egymásutánja egyenesen művészi változatosságot kölcsönöz a remek tákolmánynak. A berendezés után külön keli megemlékeznem azokról a régi iratokról, melyek részben kiegészítik az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában letétbe helyezett Wass-levéltár anyagát. A család levéltárának törzsét Wass Béla gróf juttatta Kolozsvárra- Eredetileg abban a kerti kerek bástyában állt. melynek érdekes felépítését és különösen ötletes fűtőberendezését ma is megcsodálhatjuk. A jelenleg is Cégén található iratok egy töredéke még mindg ebben a bástyában található. Zömér. azonban hatalmas vasláda őrzi A láda felső lapján két álcázott pisztoly- cső búvik meg. Ha a kulcsot illetéktelen próbálta a zárba illeszteni, a megtöltött fegyverek térden lőtték. Régi iparosmesterek ilyen ötletekkel szórakoztak. A láda tartalma nem kevésbé érdekes. Iratai között a Wass-esalád elágazására lelhetünk bőséges adatokat. Legbecsesebbek mégis az előbb említett Wass Adám- né révén idekerült Sándor-iratok a 16, 17 és 18-ik századból, melyek elsősorban Kiisküküllő, Hunyacl és Ko- ]iozs megyék egykori életére vetnek fényt. A társalgó fiókos szekrénye is meglepetéseket rejt a kutató számára. Néhány középkor oklevél töredéke mellett rábukkanhatunk egy 18. századi kéziratos családtörténetre, valamint egy levélre Széchenyi Istvántól. Felesleges hangsúlyozni, hogy a szóban forgó iratoknak a kolozsvári Levéltárban őrzött Wass-le- véltárhoz való csatolása mennyire kívánatos volna. A jelenlegi tulajdonos: W-ass-Tarjányi Ákos megértő magatartása nemsokára ezt lehetővé is fogja tenni. A kastély előtti park virágágyai között egy ‘igen szép klasszicista stílusú 'Min érv a-szob or trónol. A tudomány és művészet istennője mintegy jelképe azoknak a bámulatosan változatos műveltségi értékeknek, melyeket a cégéi kastély hosszú századok óta hűségesen őriz. A római alapokon nőtt falak a magyar szellem eredményeit éppúgy mgukhoz ölelik, mint a földközitengeri kultúra termékeit. Erdély félreeső zugában igy borulnak össze testvéri egyetértéssé] nemzeti javak emberi javakkal. ENTZ GÉZA. Bélyeggfüjíők figyelmébe! Megjelent az 1943. évi Michel Bély@$fsesfö!©§us Am kötve i.33 pengő. Kapható az „Ellenzék" h^srayvesfeelffeciis. Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel, vagy 5 93 r>engő e őzetes beküldése el enében azonnal szállítjuk ! *
