Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-28 / 270. szám

1942 Hor»xnT>*r Si ELLENZÉK Erdély titka a politikában Irta: Borbély Andor Egy német barátunk tartózkodik most itt napok óta Kolozsváron, akive! annakidején még a Gömbös-kormány életében Ültünk egy­más mellett a képviselőház folyosóján és ülés­termében és azokon a megbeszéléseken, me­lyeket a hazai és külföldi sajtó tájékoztatá­sára Kánya Kálmán külügyminiszter rendsze­resített fenn a várban, a külügyminisztérium­ban időnkint. Világos itéletü, nagy rutinu, ki­tűnő újságíró, aki egyik hónapban Milánóban, a másikban Madridban, vagy Svájcban figyeli a világ arcát. £s megfigyelésein, éles ítéle­tén, elfogulatlan érzékelőképességén át sok­szor érzi meg a lényeget ott is, ahol egy-egy ország anyanyeivét sem ismerve, az arcok és szokások iránt tanúsított rendkívüli fogékony­ságul már magában egy-egy esemény, vagy iömegmegnyilatkozás, vagy parlamenti vita hangulatára különös biztonsággal érzékeli azt. Most is fején találta a szöget, amikor ezt kérdezte: mi oka van annak, hogy a ti erdé­lyi. sokszor egészen fiatal képviselőitek fel­szólalásait oly rendkívüli megbecsüléssel hall- paH'k a Házban, hogy minfcztenek és képvi- sVők annyira érdekesnek érzik mondanivalóito­kat hogv nem keltenek parlamenti vihart so­hasem ezek a felszólalások, pedig legtöbbször tóhb hennák a bírálat, kifogás, panasz is, mint általában a más, többi parlamenti felszá­llásokban? Mi a titkotok, nektek erdélyiek­nek? Ml van a hangotokban és gondolatai­tokban, mely más, mnt a többi és sokszor talán több is, mint a többi? Miért van az, hogv a Felvidék és a Délvidék hangiánál is másabb a ftiétek parlanţenti Jelentősége és hogy mondataitok oly nagy figyelmet és bi­zalmat keltenek? Megnróbáltunk feletetet adni a kérdésre, bár eddig valóban nem foglalkoztunk e jelensé­gek minősítésével. És miközben megfogalmaz­tuk a választ, önmagunk előtt is olyan uj maoyarázata alakult ki az ősi erdélyi titok­nak, minek tanulságát^ értékeléséi értíemes nyíltan is megfogalmazni A parlament levegőjében általában mindig szokott valami harci, valami frakciós-érdeket, párt-törekvést, egyéni vagy csoport-ambíciót képviselő szándék forrni. A különböző padso­rokban ülő, különböző csoportokhoz tartozó politikusok között mindig él valami elfogult, vagy elfogulatlan szándékú, de mindig jelen­lévő versengés, valami uralomratörő — rend­szerint nemes — vetélkedés, mely bevallottan, vagy be nem vallottan a iöbbi padsorokból elhangzó beszédeket a rivális szemüvegén nézi a maga képességeit, programját motiválja bele minden felmerülő vitába és szándékkal, a kormányrajutás, vagy azon belül is a po- ziciónverés szándékával bírál, motivál, variál és ami fő: választ témát is. Ennek a rendszernek és szellemnek igen ért. heíő és hasznos eredménye szokott lenni a parlameotárizums életében mert általában biz- lositani szokta a politikai váltógazdálkodást, csiszolta és egymás figyelmén át ellenőrizte a mindenkor mindenhonnan megnyilatkozó szán­dékokat és képességeket. Lényeges fogyatékos­sága talán csak az volt, hogy a versengés és az ambíciók nemes harcvonalaíhoz és felvetett harci programpontjaihoz igazította túlnyomó­részt a parlamenti élet mindenkori gondolat- világát. Az erdélyi képviselők általában Erdély po­litikai múltjának kialakult önvédelmi kénysne- rüséneí szerint a kisebbségi szerepvállalás óvatosabb taktikai gyakorlatával, a hatalomra- törés illúzióit nem ismerve, a népi közösség célkitűzéseit a legkevésbé harci kockázatok előzékenységével, a legvalószínűbb célszerűség hangján, a legmegkapóbb érv-igyekezettel, a politikailag legszelídebb parlamenti és köz­életi hanghordozás tartózkodásával, de ugyan­akkor a panaszok, hiányok, kívánságok leg- lényegremutatóbb feltárásával tanultak meg minél általánosabb hasznú célokért küzdeni. Nem támadtak érzékenységben, politikai pozlciószerzés vágyával, a hatajomratörés Szán­dékával soha senkit sem. Sem személyeket, sem pártokat. Nem volt módjuk é® lehetősé­gük sem erre. Legfontosabb igyekeztük min­dig csak az voit, hogy szenvedélykeltés, vagy közhangulat-népszerűség vágya nélkül több szimpátiát s igy célravezető hitelt sze­rezzenek kívánságaiknak. A sors a szavak művészeivé, a gondolatok igen aprólékos megfontolóivá, a valóban köz­érdekű kívánságok kitűnő szemű felfedezőivé, a népi közösség feló mutató utak gyakorlott és érzékeny utasaivá tette valamennyiöket és mindez nagy taktikai biztonságot, mindenkori ön2ellen\éget, személytelenséget biztosított számukra. Hogy most ezzel a gyakorlattal, ezzel a tîanghondozâssal, ezzel a kényszerűségből is logikusan kialakult önzetlenséggel állnak oda minden kérdésben az étet valódi arcát hor­dozva, centrális1 párt-ambiciók nélkül, lélek­tan nüUK% a vfw Cici# Qvm a nyilvánossága elé, ■*» Kzwreneaés éa ©lőiryfcs szerepet, jelent számuk m. Kissé takölcsí jU" talmat. fe a feléjük megnyilatkozó nagy ö- gyelero és megtisztelő bizalom jelenségeiben. Nem törnek népszerűségre, tehát népsze­rűek. Nem tőrnek politikai súlyra, tehá {ör­vendetesen igen. komoly tekintélyre tehettek szert. És nem törnek irányító hatalmi pozícióra sem. Titkuk Erdély titka. Nem te nagy titok. Jte mi erdélyiek valamenniyen igen büszkék va­gyunk rá. Minden önzés és minden mellékgon- dolat nélkül. És olyankor vagyunk a legbol­dogabbak, ha e titok lényegét nem versen­gésnek, nem konkurenciának, hanem önzetle­nül feltárt egyetemes és országosan használó magyar szándéknak érzik mások is. A cegeí W&ss-kastély Ciánoz és veszélytelen há­zakkal irt D E í K mérnök Kolozsvár, Hitler-tér 1. Félemelet. Telefon : 27-00. ’Az ismert magyar családok egyik legrégebbike a Wáss-családi. Dunán­túlról, Vas vármegyéből szármázlak Erdélybe. Kelemen Lajos valószínű­nek tartja, hogy a Buzát-Hahót nem­zetséghez tartoztak Az egyik ős Ilii. Bélával Bizáncba került és jó szol­gálataival megvetette a család emel­kedésének, alapját. Királyi ura juta­lomképpen kilenc községet adomá­nyozott neki Szolnok-UobokábaTi. Ezt az adományt erősiti meg IV. Béla. így került a család Erdélybe, aho.1 a kilenc község közül nyolc egészen a román földreformig birto­kukban maradt. Ma már csak a cé­géi és szentgothárdi jószágok egy töredéke van meg. Igen ritka eset, hogy egy árpádkori adomány meg­szakítás nélkül ugyanazon család tulajdonában maradt. A dunántúli kapcsolatok már a 13. századtól kezdve megszűntek, csupán Szent- gothárd és Szentegyed falvak nevé­ben maradt fenn utalás Vas megye két hasonló nevű községére. A csa­lád Erdély egész története folyamán jelentős szerepet játszott. Első ismert tekintélyes tagja Károly Róbert ke­mény ellenfele Miklós, csicsói vár­nagy volt. Nem lehetetlen, hogy a Wass-nemzetség rokonságban áll a Bécsi Képes Krónika neves Írójával Kálti Márkkal. Az Erdélyi Nemzeti Muzeum Levéltárában elhelyezeti családi iratok között ugyanis talá­lunk a Káltiakra vonatkozó okleve­leket is. Mindezek tudatában az ember bi­zonyos megilletődéssel lépi át a csa­lád ősi fészkének, a cégéi kastély­nak küszöbét. A község fölöst emel­kedő domboldalon, sudár fák kö­zött fekszik az ódon épület. Szem­közt vele meredek, kopár halmon húzódik a temető a családi kripták­kal. A tetőről gyönyörű kilátás nyí­lik a cégéi tó kék vzére, a környék hegyeire és a kastélyra, A két. domb­ról igy tekint egymásra az elmúlás és a mindig megújuló élet, Az ősök nyugalma egybeforr az utódok küz­delmeivel és törekvéseivel. De tér­jünk vissza a kastélyhoz- Keletkezé­se a messzi múlt homályába vész. Környékén már a rómaiak idejében volt település. A föld alól feliratos kövek, síremlékek kerültek napvi­lágra, melyek most a kertet disziuk. Hajdan a kastélyt erődítés vette kö­rül. Az erős falak nyomaira még ma is gyakran bukkan a földműves ásó­ja. Nem lehetetlen, hogy szakszem kutatással meg lehetne találni a vá­rat. Az épület egész terjedelmében hatalmas, boltozatos pincék terpesz­kednek. A terméskőfalazás1 talán még részben a középkor alkotása. A kastély ősiségét világosan bizonyítja egy 16- századi sirkő töredék, mely az egyik falból került elő. Az elhunyt páncélos alakja csak derékig lát­szik, szakállas fejét baretszerü sap­ka koronáza. Némileg emlékeztet ez a hires gyulafehérvári úgynevezett Hunyadi János-szarkofágnak ugyan­csak szakállas alakjára. A kastélyt ma kívülről és belülről egyaránt a koraklasszicizmus Ízlése szerint alakították át. A homlokzati felirat elárulja, hogy Wass Sámuel és felesége, Bethlen Rozália állíttat­ták helyre 1800-ban az ódon épüle­tet. Ugyanekkor készülhetett az ud­varra vezető díszlet szer it bejárat építménye is, melyet két zömök bás­tya fog közre. E bástyák minden va­lószínűség szerint legalább is alap­jaikban a várfal tartozékai voltak. A kastély belsejében az ebédlő stuk- kódisze vonja magára a figyelmet. A mennyezetet öt kerek feliratos ábrá­zolás tölti ki, melyek egy 18- száza­di vallásos tárgyú könyv metszetei­nek mintájára készültek. E könyv ma is a kastély könyvtárában van. Az épület különben meglehetősen egyszerű, igazi érdekessége berende­zésének változatos gazdagságában rejlik. A bútorok között feltűnik két hatalmas, sárgás onyxból faragott aszitallap és. két ugyancsak onyx osz­lop. Az egyik sarokban nyúlánk am­fora húzódik meg. Az üveges szek­rényben pedig az egyiptomiak szent madara: a sólyom tekint mereven a távolba. A kert fái között megbúvó kerek torony felső emeletén kisebb- méretű kőszobrok töredékeit talál­juk. Közülük egy női szobor aligha­nem hellenisztikus görög munkai. Egy fekvő oroszlán pedig ismét Egyiptomra tereli figyelmünket- Mindezek az érdekességek Wass Ár­minnak, az alexandriai fökonzulnak szerzeményei. Legnagyobb értéket azonban egy föníciai kis tányér kép­visel, melynek alján bekarcolt fel­irata Adirhál vezért nevezi meg. A tányér anyaga cserép, melynek szí­nezete a rotes vöröstől a narancs- sárgáig minden árnyalatot megcsil- lant. Formája egyszerű, die választé­kos ízlésre vall. A londoni Britisch Museum még az első világháború előtt 30.000 koronáért akarta meg­venni. A szenvedélyes gyűjtő azon­ban nm adta. A forró dél alkotóere­jének ezek a változatos emlékei va­lami sajátos zamatot nyernek ebben az eldugott mezőségi uriiakban. De a magyar műveltség termékei seim fogynak ki egyhamar Cégén. A társalgó falait Vastagh György né­hány igen szép képe diszili. Wass Ádám és különösen felesége: kénosi Sándor Berta 1861 és 62-ben festett arcképei a biedermaier modornál: kedves és magas színvonalú alkotá­sai. Egyéb multszázadi portréi: mel­lett meg kell említeni a kastély régi vizfestésü képecskéjét, mely mindén gyarlósága ellenére is hü képét ad­ja az ősi Wass-fószel: száz év előtti külső megjelenésének. Érdekes tör­ténete van a magas 19. századi cse­répkályhának is. Egy ügyes kolozs­Uj kiadásban Jelent meg KRISZTUS története A világhírű mii már évek óta hiány­zott, a magyar könyvpiacról. Uj ki­adása gondos kiállításban, diszkö- tésben P 9 — Diszkiadás, Dürer-mctsze­tekkel P, 15<~— Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban1 Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. vári mester í—5 kandalló maradé­kából nemrég szerkesztette össze még pedig oly kitűnő érzékkel, hogy teljesen egységes alkotásnak látszik. Sőt, a különbözőképpen díszített és egymástól bizonyos mértékig elütő cserép darabol: egymásutánja egye­nesen művészi változatosságot köl­csönöz a remek tákolmánynak. A berendezés után külön keli meg­emlékeznem azokról a régi iratok­ról, melyek részben kiegészítik az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárá­ban letétbe helyezett Wass-levéltár anyagát. A család levéltárának tör­zsét Wass Béla gróf juttatta Kolozs­várra- Eredetileg abban a kerti ke­rek bástyában állt. melynek érdekes felépítését és különösen ötletes fűtő­berendezését ma is megcsodálhat­juk. A jelenleg is Cégén található iratok egy töredéke még mindg eb­ben a bástyában található. Zömér. azonban hatalmas vasláda őrzi A lá­da felső lapján két álcázott pisztoly- cső búvik meg. Ha a kulcsot illeték­telen próbálta a zárba illeszteni, a megtöltött fegyverek térden lőtték. Régi iparosmesterek ilyen ötletek­kel szórakoztak. A láda tartalma nem kevésbé érdekes. Iratai között a Wass-esalád elágazására lelhetünk bőséges adatokat. Legbecsesebbek mégis az előbb említett Wass Adám- né révén idekerült Sándor-iratok a 16, 17 és 18-ik századból, melyek el­sősorban Kiisküküllő, Hunyacl és Ko- ]iozs megyék egykori életére vetnek fényt. A társalgó fiókos szekrénye is meglepetéseket rejt a kutató számá­ra. Néhány középkor oklevél töredé­ke mellett rábukkanhatunk egy 18. századi kéziratos családtörténetre, valamint egy levélre Széchenyi Ist­vántól. Felesleges hangsúlyozni, hogy a szóban forgó iratoknak a ko­lozsvári Levéltárban őrzött Wass-le- véltárhoz való csatolása mennyire kívánatos volna. A jelenlegi tulajdo­nos: W-ass-Tarjányi Ákos megértő magatartása nemsokára ezt lehető­vé is fogja tenni. A kastély előtti park virágágyai között egy ‘igen szép klasszicista stí­lusú 'Min érv a-szob or trónol. A tudo­mány és művészet istennője mint­egy jelképe azoknak a bámulatosan változatos műveltségi értékeknek, melyeket a cégéi kastély hosszú szá­zadok óta hűségesen őriz. A római alapokon nőtt falak a magyar szellem eredményeit éppúgy mgukhoz ölelik, mint a földközitengeri kultúra ter­mékeit. Erdély félreeső zugában igy borulnak össze testvéri egyetértéssé] nemzeti javak emberi javakkal. ENTZ GÉZA. Bélyeggfüjíők figyelmébe! Megjelent az 1943. évi Michel Bély@$fsesfö!©§us Am kötve i.33 pengő. Kapható az „Ellenzék" h^srayvesfeelffeciis. Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel, vagy 5 93 r>engő e őzetes beküldése el enében azonnal szállítjuk ! *

Next

/
Oldalképek
Tartalom