Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-28 / 270. szám

1942 november 28. CLLENZÉK — 3 tíz érdemtelenül „kedmményezettfefe“ és a strómanok ellen kért intézkedése­ket Bethlen László gróf a megaján­lás! vitában flz Erdőig! Párt a kisipart kölcsönök felemelését kéri BUDAPEST, november 28. A képviselő­ház pénteki ülésén folytatták a megaján- lási vitát. Az első felszólaló Mátké Imre (MÉP) rámutatott arra, hogy az egész világén most minden nemzetnek élet-halálharca folyik sebben a helyzetben minden erőnk­kel össze kéll fognunk. Honvédelmünk szolgálata határozza meg összes tenniva­lóinkat. A javaslatot elfogadja. Palló Imre (imrédysta) követelte, bogy a tőzsdéről szorítsák ki a zsidókat. Han­goztatta, hogy a gazdasági honvédelemmé! egyenlő rangú a szellemi honvédelem. A javaslatot nem fogadja el. „Kárpótolja sohasem akart elszakadni a maggar hazától" Fenczik István (Kárpátalja) elengedhe­tetlen szükségét Hálja a történelmi határok visszaszerzésének és mint kárpátaljai orosz kisebbségi képviselő, vallja, hogy a magyar állam területének geopolitikái adottsága és á békés együttélésre híva" totlsága a Kárpát-medence népeit egy­más mellé rendelte, akiknek egymást megértve, közös munkaprogramot kell kidolgozniuk, hogy az uj ezer esztendő alapjai biztosittassanak. A kártpátaljai pángermánizmusról és pán­szlávizmusról beszélve kifejtette, hogy Kárpátalján sohasem volt ezer év alatt olyan tendencia, amely annak elszakadá­sát akarta volna. Valamennyien frontszol­gálaton vagyunk — mondotta — és köte­lezettségeinket a magyar haza iránt hiven teljesítjük. Eitner Ákos (nyilas) hangoztatta, már most törvényt kellene hozni arra, hogy a frontkatonák, a hadiárvák és a hadiözve­gyek megfelelő elbánásban részesüljenek. A javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Bethlen László gróf az Erdélyi Párt szónoka volt. Bsíhlen Ldsz'ő gróf: „Helges propagandával kell küzdeni a „!ekete-p!acu ellen" Bethlen László gróf beszéde elején le­szögezte, hogy gazdasági vonalon kíván hozzászólni az időszerű kérdésekhez, t 11 I /I A A ' ä ^ Ii i, M~' A fi , t /»>■ ' X* + +# 'i ' L i .d.ii ! r. J j* A (ei . . r ,i A ■ Ennek a problémának megoldását a he­lyes propagandában látja, mert á magyar kisgazdák zöme jóérzékü ma­gyar ember és ha erre a propagandára felhasználnánk népi folyóiratainkat, né­pi gazdasági szaklapjainkat, hu bekap­csolnánk egyházaink, társadalmi egye­sületeink, szövetkezeteink, gazdakö­reink munkájúi és erkölcsileg közmeg­vetésnek tennénk ki á saját falujukban a visszaélőket, eredményt tudnánk fel­mutatni. Egy másik kérdés, mely a földművelés­ügyi miniszter hatáskörébe tartozik, a rö­videsen felszabaduló kisebb zsidó mező- gazdasági ingatlanok és az Erdélyben a j ende^kezésre álló, Romániába költözött tulajdonosok által itthagyott ingatlanok sorsa. A miniszternek az a szándéka, hogy ezeket az ingatlanokat használatra arra érdemes kisgazdáknak juttassa, de kéri a minisztert, hogy a végrehajtást végző szer­veknek is adja ezt a szándékát tudtára, Hogv azok megfelelő óvatossággal és kö­rültekintéssel dolgozzanak. Hz érdemtelen jogositvéngosoh áldatlan helyzetet teremtenek . A kereskedelemmel kapcsolatban arra az áldatlan helyzetre mutatott rá, amely egyrészt ás érdemtelen jogositványosok jóvoltából, másrészt az árut kiszolgáló egyes gyárak részéről észlelhető. Lehetet­len, hogy amikor a kereskedelem átállítá­sáról beszélünk, kenyérbe helyezett ke­resztény kereskedők, illetve dilettánsok kompromittálják büntetlenül, kizárólag kapzsiságuktól vezetve az uj keresztény kereskedelmet. De szólott a strómanrendszerről is, majd az erdélyi trafikengedélyek kiadása körüli méltatlanságokra mutatott rá. Áttérve az ipari kérdésekre, hálás köszönetünket nyilvánítjuk a kormány­nak, különösen pedig a kereskedelem és iparügyi miniszter urnák a napokban fel­avatandó vasútvonalunkért. Ugyanakkor azonban máris újabb kéréssel jelentkezem: Udvarhely vármegye árvaságának véget kell vetnünk es ezert a Székelyudvárhely marosvásárhely vonói kiépítésének mi­előbbi megvalósítását hérem. - Beszélt ézután a kisiparosok ügyeiről ég rámutatott árra, hogy jelenleg kereken Î 250.000 önálló kisiparost, 300.000 ©egé­<• 3et és 100.000 tanoncot érint ez a kérdés. — Célszerűnek látnánk, ha a kisipar rendelkezésére bocsátható ipari nyers­anyagot a 11 Kereskedelmi és Iparkama­ra között arányosan osztanák szét, ezek pedig a körzetükbe tartozó ipartestülete­ken keresztül juttatnák az anyagot kisipa­ros tagjaihoz. Ezáltal megszűnnének az egyéni anyagbeszerző kísérletek. Kérte ezután a fedezetuélküli kisipari kölcsönök maximális határának 500 pen­gőről 1000 pengőre való felemelését, to­vábbá áz ipartestületi tagsági dijaknak az iparosság által is szívesen vállalt és az ipartest illet ek nyugodt működését lehető­vé tévő felemelésének engedélyezését. Az ipari továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatban a mintamühei’yek szaporítá­sát, a tanoncképzéssel kapcsolatban pedig a vidéki tanoncoknak a nyári hónapokban tartandó párhetes kurzusát kérte, de első­sorban újabb tanoneotthonok felállítását sürgette. Kérte továbbá a munkakamarák felállítását és az állami munkaközvetítők megszervezését, valamint az iparosok öregségi és rokkantsági biztosításának mi­előbbi megoldását. Szabad-3 az asszonynak udvari ót tartani ? Erre ad feleletet az ÂBFÂD filmszínház óriási sikert aratott magyar filmszenzációja: Házasság Egy egész életre kiható útmutatást kaphat ebben a páratlan filmben! Vasárnap d lelőtt fél 12 órakor matiné számozott helyekkel. Minden hely 1 pengő ! Irta és rendezte: Vaszary Já­nos. Zene: Dr S ndor fenő. Csa'ádi háromszög: PÄGER, MURÁTI LILI és PERÉNYI. _ TÖKÉLETES — KONSTRUKCIÓ _ KIVÁLÓ " SZAKMUNKA __ ELŐZÉKENY — KISZOLGÁLÁS Itthon és külföldön ta- Kg mwg—i nusitják a héromfejes 1 fejlődik! ORIQN-rádiók, hogy c magyar ipar ma Hinder Oóon.ractfókereskedő készséggel bemutatja Kapható : Székely Endre rádió és villamossági szaküz'et, Deák Ferenc-u. 42. Tel. 14-42. Beszéde második felében a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott. — Nekiink Erdélyben ä szövetkezet a megszállás ideje alatt több volt — mon­dotta —, mint egyszerű cég, több volt, mint modern mozgalom, vagy mint egy­szerű hitelgazdasági, kereskedelmi értéke­sítő stb. tevékenységet folytató vállalat, ahol egyedül a jelentkező haszon a fontos. Beszélt az erdélyi szövetkezeteknek az elmúlt időkben végzett hasznos munkájá­ról, majd a Magyarországon uralkodó szövetkezetellenes hangulatra mutatott rá és megcáfolta azokat az elveket melyek a szövetkezet ellen foglalnak állást. — Az alapvető hibát abban látom, hogy nélkülözünk egységes, modern szövetke­zeti törvényt, amely a szövetkezettel, mint speciális jogi személlyel váló vissza­élést meggátolná, amint az már csaknem minden nyugati, sőt egykét balkáni állam­ban is megvan. Rámutatott arra, hogy gróf Teleki Pál Erdély visszatérése után meghagyta a visszatért területnek szövetkezeti hálóza­tát, melyek a mai napig zavartalanul mű­ködtek és közmegelégedést vívtak ki. Részletesen boncolgatta a magyarorszá­gi szövetkezetek előnyeit és hibáit, be­szélt a. fogyasztási szövetkezetekről, a kü­lönböző szövetkezeteknek a keresztény ke­reskedelemben való feladatairól, majd rá­mutatott arra, hogy Erdélyt, a maga ki­váló havasi legelőivel az Isten is tervgaz- céltudatos munkának a jelenlegi mostoha céltudatos munkára a jelenlegi mostoha idők ellenére is megállás nélkül kell, to- ább folynia, mert a megállás, vagy a már elért pozíció feladása kiszámíthatat­lan károkat jelentenek a kormány szá­mára. Beszéde végén köszönetét mondott a kormánynak, hogy a reá háruló nehéz fel­adatokat közmegelégedéssel! rendezni tud­ja és a javaslatot ennek értelmében elfo­gadta. DÖNTŐ LÉPÉS ELŐTT ÁLL KULTÚRPOLITIKÁNK Haála Róbert beszédében a világnéze­tek harcáról, László Dezső a kultúrpoliti­ka feladatairól szólott. A magyar kultúr­politika döntő lépés előtt áll. Ez a döntő lépés az uj magyar népi szellem kérdései­nek a beleépitése a magyar állam kultur- életébe. Ezért nincs szükségünk uj kul­túrpolitika kitalálására. Miután a kultur­Lóp os s y villamossági és rádió szaküzlet, Malom-utca 2. Telefon 23-70. E&3C politikának a háborús viszonyokhoz mért anyagi feltételeket a kormányzat biztosí­totta, a megajánlási javaslatot megsza­vazza. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénz-. I ügyminiszter beterjesztette az egyszeri hadköteiezettségi adóról és a hadmemtes- ségi váltságról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot részletes tárgyalás és jelentés céljából kiadták a pénzügyi és véderőbi­zottságnak. Az apropriációs vita utolsó szónoka Németh Andor volt, ezzel az ülés véget ért. ELŐADÁS A MAGYAR ÉLETTÉR­RŐL. Az Erdélyi Párt udvarhelymegyei tagozatának meghívására dr. Toporczy Emi! főorvos, a Magyar Külügyi Társa­ság tagja november 24_én Székelykeresz- turon, 25-én pedig Székélyudvarhelyen tartott „Magyarország élettere“ címen ér­tékes előadást- A székelyudvarhelyi elő­adáson megjelent dr. Sebesi Ákos főispán, Szent-Királlyi Ká'mán alispán, valamint a társadalmi élet összes vezetői. Vitéz Biró István felsőházi tag, megyei pártel­nök megnyitója után dr. Toporczy Emil megtartotta mindvégig lebilincselő előadá­sát, melynek során a magyar élettér fogal­mát fejtegette, megállapította, hogy ez az élettér a Kárpátok medencéjében van. Hangoztatta, hogy a magyarság szívesen és töretlen hűséggel vállalja ennek a há­borúnak terheit kint és bent egyaránt, mert megvan győződve, hogy az áldozatok ered­ményeképpen elismerik hivatottságát az j európai ujjárendezés nagv mun bájában. Az előadás után n hallgatóság meleg ün­neplésben rósaesitette az Erdélyi Párt ven­dégét. EGYETEMI MAGÁNTANÁRI PR(V BAELŐADÁSOK. Dr. Charnwnt Pál kli­nikai főorvos ,.Az infeetio szerépe a po­lyarthritis chronica kórokiaméban“, dr. Győry György klinikai adjunktus ,.A fogó~ mütét alkalmazási körének változása“, dr. Pdrilla Aladár ni. kir. közegészségügyi fő­felügyelő': ,Járványok keletkezése“ cím­mel november 30-án. hétfőn déli 12 óra­kor az uj klinika tantermében (Mikó-utca 6. sz.) tartja egyetemi magántanári próba­előadását. Az előadás nyilvános és azon a nagyközönség is részt vehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom