Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-27 / 269. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telet.; 11—og. Nyomda: Egy©, tem-a. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72Ü56 nSPIJÜIIä: BiRTHR HIKLÚS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLAL AT*" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.78 P-* negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évr® 32 P. A nemzet minősítése !{D.) Erdély jobbkeze Magyarország­nak, helyesebben ^Erdély jobb- keze hazánknak, minden talpalatnyi térrel, mit ott a magyarság' elveszít, hazánk ezeréves magyar állami jel­legének biztonsága csorbul.“ Ezekkel a szavakkal köszöntötte 1885 április 12-én Kossuth Lajos Turinból kelt táviratában az Erdélyi Magyar Köz­művelődési Egyesület megalakulását És ez valóban igy is van, mert telje­sebb meghatározását Erdély szere­pének a magyar életben, mint ami­vel azt Kossuth jellemezte, nehéz lenne hirtelenjében megtalálni. Ez volt tehát a küldetése mindig s az is tudott lenni, ka a változó idők megfelelő vezetőt emeltek ki sorai­ból. Ilyenkor mi akadálya is lehetett volna araiak, hogy a tiszta gondolat magasba Ívelő pályáján tökéletes formát nyerjen. Most, a XX. század első felében, mintha másodszor is ezt a szerepet kellene Erdélynek vállalnia. Alig néhány nappal ezelőtt hangzott el a székely honvédelmi miniszter, vitéz nagybaezoni Nagy Vilmos beszéde, melynek első szava a felelősségé volt: „Súlyos terhek nehezednek azokra — mondotta —, akik az or­szág sorsát ma irányítani hivatot­tak. Akik a nemzet jövőjének biz­tonságáért a nemzeti élet formájá­nak és sorsának kialakulásáért a fe­lelősséget az utókor előtt viselni tartoznak. Majd a lelkiismea^et szava szólalt meg a beszédben: „Az őrtálló magyar honvédet látom a Don part­ján, amint marokra szorított fegy­verrel s figyelésre összehúzott szem­mel mered a végtelen orosz síkság­ba. Úgy érzem, hogy itt kell felel­nem ennek a honvédnek egy ki nem mondott kérdésére.“ Éís arról beszélt, hogy az orosz rónán hullott vér szer­zi meg a nemzetnek a jogot, alapoz­za meg a magyar jövőt és biztosit méltó helyet a harc után elkövetke­ző világrend asztalánál. És nyomban, hozzátette: a harctér váltakozó sze­rencsével vívott harcai ne befolyá­soljanak bennünket abban a szent m eggyőződéshen, hogy ezt a háborút a magyar ügy végső győzelméig vé­gig kell harcolni. A nemzet ereje pe­dig ne a könnyű győzelem pillana­tában mutatkozzék meg, hanem a nehéz megpróbáltatások óráiban is. A székely miniszter, aki a frontról ér­kezett haza a honvédelmi tárca költ­ségvetésének tárgyalására, három szóban foglalta össze a hátország kötelességeit: rend, munka és fegye­lem. Bizonyára nem véletlen, hogy e szavak elhangzása után néhány nap­ra ismét erdélyi hang keresd a ma- gyái' lelkeket, a magyar értelmet. Hogy a katona parancsszerü. útmu­tatásaival egyidejűleg elmélyüljön a nemzet társadalom legnagyobb kér­déseiben és ugyancsak a történelmi felelősség tudatával az idők hang­nemében mondja meg nyíltan és egyenesen,minden napi politikád ér­dektől mentesen,, hogy a jelen küz­delem győzelmi feltételeit .minden áron teljesítenünk kell. Éppen ezért, Erdély a felszabadulás óta eltelt „ta­nulmányi“ két esztendeje után teljes erejével részt kivan venni nemze­tünk egyetemes sorskérdeseinek in­tézésében és az erdélyi magyarság a végső győzelem kivívásához törhe­tetlen hitét és kitartását adja,. Mind­ezek azonban csak jól csendülő sza­vak maradnának, olyasfélék, ami­lyeneket szinte állandóan hallani, ha a beszéd mögött nem állana ott e kihangsnyozott szellem jegyében végzett munka gyümölcse és a sokszor tanulságul hivott két szomorú, évti­zednek minden kemény tapasztala­ta. Ez adta. meg Teleki Béla gróf nagy beszédének alaphangját és ab- j ban az Ítélet felelősségének szinte hajszálpontosságu arányait. Éz su­galmazta azt a mélységes, biztonság- érzést, amivel jelenlegi erkölcsi és anyagi birtok állományunkat, a nem­zet munkateljesítményét megmérte és amivel a fogyatékosságokat meg­jelölve, határozottan utat mutatott. Úgy tette ezt, mint akiben nagy a hit, hogy Erdély ismét fontos szerep­re hivatott és ez a munkavállalása ugyanabban a hármas gondolatban nyerhet kifejezést, amit a honvédel­mi miniszter is mond'ott. Munka, rend és fegyelem. Ha végignézünk a másik habom óta eltelt időkön, nyu­godtan elmondhatjuk, hogy népünk­nek ez a három tulajdonsága tartott meg idáig is, csakhogy miként azt Teleki Béla gróf mondotta, az egyet­len cél a minőségre való állandó tö­rekvés legyen. Hiszen minőséget je­lent az, ha a nemzet nincs társadal­mi csoportokra bontva, hanem azok egyetlen örök magyar közösségnek az egyenrangú tényezői, ha a nemzeti élethivatás utjából eltávolítjuk az összes ma fellelhető akadályokat s ha az a szellem, ami az egész nem­zet tartó oszlopát kell hogy jelentse, a munkában megnemesedett minő­ségi ember életfelfogása. A társada­lom viszont államszervezetében ön­magát, saját érzéseit, örömét, gond­jait, sorsát, jelenét és jövendőjét lát­ja. Gróf Teleki Béla minden egyes szavából kicsendül a régi igazság: periculnm in more — a késedelem veszedelem. Most kell cselekednünk, most kell végrehajtanunk sok min­dent önmagunkon és életünkön, mert ezek szintén győzelmi feltéte­lek! De túl a beszéd minden idősze­rűségén, azért erdélyi hang, mert megállapításai, amivel az egyetemes kérdésekkel foglalkozott, a magyar holnapban is érvényesek. Törökországot háborúba akarja kényszeríteni az angol diplomácia India határára vonult fel a japán haderő — Eredménytelen a szovjet téli offenzivája — Tunisz és Algéria átjáróiért elkeseredett harcok folynak KÁLIN INNÁL kibontakozott szovjet of~ fenziváxxd kapcsolatban a Wilhelms tras sen kijelentették, bogy a szovjet eró főtámadásai a német vonalon megrekedt és a szovjet csak néhány kisebb betörést ért el. Az átszökölt és fogoly katonák vallomása szerint a kálim- ni szovjet offenzivának a sztálingrádi offen- ziva előtt kellett volna megindulnia. A Szov­jet ezzel Sztálingrád tehermentesítését kí­vánta elérni, hogy azután rövid időn belül támadásba mehessen át. A kalinini szovjet of- fenzrvával kapcsolatban illetékes berlini helyen azt is kijelentették, hogy ez kapcsolat­ban áll a britek és az amerikaiak északafri­kai támadásával. A szovjet mintegy be akar­ja bizonyítani támadásával, hogy inkább ki­fizetődik a számára való badianyagszállilás, mintha azt elveszítik szövetségesei az észak­\ afrikai partokon. A SZOVJET OFFENZÍV Af A — amint azt berlini körök megjegyzik — leglényegesebb szakaszába lépett. De tény az is, hogy mint a szovjet minden eddigi arcvonaláttörési kí­sérlete és ez is, a szovjet haderő vezető réte­gének csődöt mondó intézkedései miatt re­kedt meg. A döntő pillanatban a helyi ered­ményeket nem tudták kellőképben kihasz­nálni. Nagy anyagi erőnek a jella ználásával a szovjet bizonyos betöréseket elért, de ek­kor a támadásuk minden vonalon megakadt mégpedig azért, mert a csapatok vezetésében nem volt meg a kellő elhatározási er5 és mert a szovjet nem rendelkezett gyors hirtováb­bítási szolgálattal. Ez újból megismétlődött a Don-könyökben és Sztálingrádnál, valammt a most indititt kalinini harcokban. Semlegességének feladására vonatkozó nyilatkozattételre szólította fel Törökországot Anglia ANKARA, november 27. (MTI. Interinf). Az angolszász diplomácia Ankarában az an­gol offenzivát, az angol-amerikai csapatok északafrikai partraszállását és a Szovjet sztá­lingrádi offenziváját arra használja fel, hogy Törökország előtt olyan színben tüntesse fel a szerinte lényegében megváltozott katonai helyzetet, amelyben török részről is visszaha­tást várnak. Az angol és amerikai követségek felfogása szerint elérkezett a kellő pillanat, amelyben Törökországot fel lehet szólítani arra, tegyen kötelező nyilatkozatot. Angol részről a megbeszélések során utaltak a Ha- tay-területre is. Anglia nem ingyen járt köz­ben azért, hogy a francia mandátum alatt ál­ló Szíria ezen területét Törökországnak jut­tassák. Ellenkezőleg, akkoriban angol részről semmi kétséget nem hagytak fenn az -ránt, hogy az angol segítség ellenértékéül török részről ellenszolgáltatás jár. Törökország azonban csak részben hálálta meg e/t a szolgálatot azzal, hogy szövetséget kötött. Éz a szövetség azonban még nem érvényesült teljes mértékben, hogy ennek a célzásnak megfelelő nyomatékor adjanak, angol rész­ről közölték, hogy a S. angol hadsereg pillanatnyi harci fel­adatának befejezése után teljes erővel Szí­ria és Irák felé fordul. Ezt a bejelentést bizonyos körökben agy ma­gyarázzák, mint olyan intézkedést, amely al­kalmas Törökország határának védelmére, hogy ezzel is megkönnyítsék Törökország el­határozását. MAfcHID, november 27. (MTI—Şte­fani.) A spanyol hadügyminisztéri­um elrendelte az 1938, 1939, 1949 és 1941-es korosztályokhoz tartozó, va­lamint egyes szabadságolt kategó­riákba tartozó katonák mozgósítását. Tunisz és Algéria közötti hegyi átjárókért fokozódott a harcok hevessége BERN, november 27. (Búd. Tud.) An­derson tábornok északafrikai főhadiszál­lásáról közük, hogy Tunézia és Algeria haltál ári a hét terület közti átjáróért az el­múlt 24 órában a harc hevessége fokozó­dott. Az egyik hegyiátjáró északra, a má­sik pedig délebhre húzódik. Az utóbbi át­járónál fekszik az a község, amelyet át­szel a Bizertába és Tuniszba vezető gép­kocsiul. A német csapatok most az átjáró mentén foglalnak állást. A tengelycsapa­tok egész sor páncélossal rendelkeznek, amelyeket úgynevezett törpeerődként használnak. Egyébként az északafrikai arcvonalon téliesre fordult az időjárás és jéghideg szél süvít. EADIANYAGHIÁNNYAL KÜZD AZ ANGOLSZÁSZ TÁ­BOR MADRID, november 27. (Buti. Tud.) Algírból Madridba érkezett jelentések sze­rint a szövetségesek Tunézia határán nem rendelkeznek elegendő haderővel és hadi­anyaggal áhhoz, hogy a döntő harc a leg­közelebbi jövőbe n megindulhasson. Mad­ridban általában arra számítanak, hogy a Tuniszért és Bizertáért megindult erős harc csak akkor kezdődik meg, ha kor­szerű hadianyaggal elütött további ame­rikai és angol csapatok érkeznek az arc­vonalra. A SZÖVETSÉGESEK IS EL­ISMERIK A TENGELY AFRI­KAI LÉGI FÖLÉNYÉT STOCKHOLM, november 27. (MTI.) A Dagens Nyheter londoni jelentése szerint az angol lapok északafrikai tudósitói meg­állapítják, hogy a szövetségesek nem kezd­hetnek nagyobb offenzivát a szárazföldön 1 mindaddig, amig további légi erősítést nem kapnak. Az északafrikai légitérben a 'légi uralomért folyó harc még döntő szaka­szába sem érkezett. A szövetségesek jelen­téseiből kitűnik, hogy a tengelyhatalmak kedvező kiindulási helyzetük következté­ben —• amelyben Szicíliára és Szardíniára támaszkodnak — aránylag nagyobb erősí­téseket tudnak szállítani bombázókban és vadászokban, mint a szövetségesek. A Göteborg Posten londoni tudósítója hangoztatja, hogy Bizerla és Tunisz öve­zetében a tengely feltétlenül légifölényben van és ezt a fölényt az angol katonai, ten­gerészeti és légiszakértők «egyöntetűen megállapítják. Végű.'! megemlítik londoni körökben azt is. hogy a tuniszi terep nem alkalmas a szövetséges haderő gyors elő­nyomulására. Spanyolomág ujsbb korosztály okot mozgósított

Next

/
Oldalképek
Tartalom