Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-26 / 268. szám

"■ — 19 4 2 november 2 8. ELLENZÉK Státus-gyűlés Keresztény egyházaink legfőbb ah kotinányos testületéinek tanácsko­zásai nálunk Erdélyben nemcsak az egyházi életben jelentenek ünnepi eseményt. Kisebbségi sorsunkban megtanultuk, hogy egyházaink a magyar sors és a magyar jövendő legerősebb védőbástyáit képezik. Lelkészeink és tanítóink végvári harcosai voltak a nemzetnek, akik­nek munkájáért sohasem lehetünk eléggé hálásak. Á katolikus státus- gyűlés, a reíormátus egyházkerületi közgyűlés és az unitárius egyházi főtanács egyformán magyar ünne­pet jelentettek. Magyar ünnepet, mert egyházaink vezetőit elsősorban nagy magyar nemzeti ügyeink: kultúránk megőrzése és a magyar felekezeti ok­tatás foglalkoztatták. A trianoni szörnyű összeomlás után annak kö­szönhettük a magyarság lelki egysé­gét, hogy a keresztény egyházak élén nagy időkhöz méltó nagy fér- Lak állottak. Erdély három nagy püs­pöke, gróf Majláth Gusztáv, a katoli­kusok főpásztcra, Ferencz József, az ősz unitárius egyházfő és Nagy Károly, a reformátusok püspöke kö­zös elhatározással megvalósították a legszorosabb felekezeiközi együtt­működést. Közös pásztorievélben fordultak híveikhez. Óva intették az erdélyi magyarságot a felekezeti vi­szálykodástól. Bölcsen íelismeríék ugyanis, hogy a széthúzás lass&n- kmt felőrölné a magyarság ellenálló képességét az idegen uralom elnyo­mó törekvéseivel szemben. Az egyhá­zi ügyek magyar nemzeti ügyet je­lentettek és ezt a szellemei a ma­gyarság a felszabadult Erdélyben is megőrizte. Gsak a közeli napokban fejeződött be az erdélyi reformátusok egyház- kerületi közgyűlése. Jóleső öröm­mel és elégtétellel hallottuk Vásár­helyi János református püspök évi jelentését, amelyben egyházának lel­készei és világi vezetői előtt ünnepé­lyes hitvallást tett a felekezeti béke mellett és mint örökké emlékezetes történelmi példára, a három nagy püspök felbecsülhetetlen értékű munkájára hivatkozott. Ez a meg- iiyTlatkozás újabb bizonyítéka an­nak, hogy Erdélyben az egyház és a magyar nemzet ugyanazon az utón haladnak. A felszabadulás nem tetie másodrendű tényezővé az egyháza­kat, mert magyar népünk ugyan­olyan vezetőinek tekinti a lelkészt, mint a kisebbségi időkben. Egyházaink nemzetnevelő elhiva­tottságát tükrözi vissza a római ka­tolikus státus igazgatóságának je­lentése is, amikor megállapítja, hogy Az erdélyi katolikusok között so­hasem volt társadalmi különbség, hanem a szent katolikus hitben min­denki testvére a másiknak és termé­szetes, hogy sem a származás, sem a szegénység nem volt akadálya a tehetségesek tanulásának, az érde­mesek érvényesülésének.“ Más sza­vakkal úgy is lehetne fogalmazni ezt a mondatot, hogy az egyház so­hasem ismert különbséget magyar és^magyar között. Az igazgatótanács évi jelentése a továbbiakban kihang­súlyozza, hogy közösségünk javára és \Tezetésére ki kell válogatnunk az igazi tehetségeket. Népünket szelle­mileg fel kell emelni és minden ál­dozat árán lehetőséget kell adni, hegy a tehetséges gyermekek megfe­lelő helyen természetes utánpótlást és felfrissítést adjanak a nemzetnek. Olyan nagyvonalú tervek és meglá­tások ezek, amelyeket nem lehet tisztán egyházi kérdésnek tekinteni, mert minden igaz keresztény magyar ember legfőbb óhajtását egyformán visszatükrözik. A státnsgyülés természetesen nem­csak a lelkészek és az iskolák hely­zetével foglalkozik. Szóbakerülnek a státus vagyonjogi kérdései is. Az idegen im póri um minden eszközt felhasznált arra, hogy az egykori hatalmas státus vagy on roncsait is megnyirbálja. Az agrárreform által meghagyott egyházi vagyon elten is a támadások pergőtüzét indították és az idegen inipérium utolsó évei­ben a katolikus egyházmegye anya­gi háztartása majdnem katasztrofá­lis helyzetbe került. A katolikus egy­ház lelkészei és tanitói ezekben a nehéz időkben is hfcven. kitartottak. Pedig voltak olyan korszakok, ami­kor éhbérnek is kevés volt a lelké­szig vagy tanitói javadalmazás. Lel- készefnket és tanítóinkat azért te­kintjük a kisebbségi korszak igazi hősének, mert zokszó nélkül, a szó szoros értelmében nyomorogva, szent hittel teljesítették nagy nemzeti hiva­tásukat. És azt sem felejtheti el Er­dély magyar társadalma, hogy a lel* * kész és tanító sohasem akart olyan helyen érvényesülni, ahol az elis­meréseket osztogatták. Most is jól emlékezünk arra, hogy éppen az el­múlt évi katolikus siáUisgyüléseu a kisebbségi korszak küzdelmeivel kapcsolatban, történelmi jelentőségű megállapítás hangzott el. Az egyik szónok kisebbségi érdemekre hivat­kozott, mire a közgyűlés vezetője megjegyezte, hogy az egyház kebe­lén belül senki sem akar erkölcsi tőket kovácsolni az idegen uralom alatt végzett magyar munkáért. Ma­gyar kötelességnek tekintette a lel­kész! kar minden, tagja, hogy köte­lességét legjobb tudása és tehetsége szerint végezhesse azon az őrhelyen, ahova a sors állította. Mindenki szá­molt azzal, hogy esetleg üldöztetés­nek, veszedelemnek van kitéve. De a kötelességteljesitésérí külön juIái­mat sohasem kértek és ezt nem tart­ják cisszeíérhetőnek az egyház szent hivatásával. Lelkészeink és tanítóink ezzel is példát szolgáltattak a magyar társa­dalomnak: hogyan kell a szó nemes és igazi értelmében dolgozni a jobb magyar jövendőért? Egyházaink a közösség érdekében cselekszenek ak­kor, amikor tovább haladnak a meg­kezdett utón. Békességet hirdetnek a magyarság soraiban és törhetetlen hittel alkotó munkára buzdítják a híveiket. Pálcát törnek azok feleit, akik konkolyt akarnak elhinteni magyar és magyar között és figyel­meztető szóval hirdetik, hogy a ke­resztény világban csak a szellem ere­jével lehet méltóságokat elérni. Üd­vözöljük a római katolikus státus- gyűlés tanácskozásra összeült tag­jait! Hisszük, hogy a Mindenható ál­dásával munkájuk nemcsak egyhá­zuknak hoz hasznos megvalósításo­kat, hanem az egész magyar sorson javítani igyekszik. (v. j.) SKsftedfe faßdcsitoxdsatt az ertfeffi rónia! ftatoliftas eavházmsavs feőzavülése KOLOZSVÁR, november 26. A kolozs­vári róni. kak gimnázium dísztermében ma délelőtt 10 órakor összeült a római ka­tolikus slátus közgyűlése, hogy az erdélyi róm. kát. egyházmegye összes időszerű kérdéseit megvitassa. A státus-gyűlésre majdnem teljes számban eljöttek az erdé­lyi római katolikus egyházmegye egyházi és világi vezető férfiak AZ IGAZGATÓTANÁCS JE­LENTÉSE Á mai státusgyülés tárgyalásainak ge­rince az a jelentés, amelyet az igazgatóta­nács terjesztett a közgyűlés elé. Felöleli ez a katolikus egyházmegye életének min­den mozzanatát, részletesen számot ad a személyi ügyekről, a tanintézetek muUévi tevékenységéről, a tanárokról, a finevelő- intézetekről, az egyházmegyei hatóság köz­vetlen vezetése alatt álló közép-, közép­fokú iskolák;, tanítóképzők, polgárik es elemi népiskolák eredményes működésé­ről, a kézdivásárhelyi téli gazdasági iskola munkájáról, a sáltus vagyoni helyzetéről, azokroä az intézkedésekről, amelyeket az igazgatótanács folyamaiba tett, hogy a megszállás alatt kisajátított űigalanainak birtokába visszakerüljön. „VÁLOGASSUK KI KÖZÖSSÉ­GÜNK JAVÁRA AZ IGAZI TE­HETSÉGEKÉIT* Érdekes a jelentés bevezetőjének az a része, amely megálLp’tja, hogy a társadalom vezető rétege az simult év tizedekben elmerült az anyagiasságban, el szint elene (lett vallásos érzésében, nem volt hii a krisztusi erkölcs törvényeinek megunt ásóban, hűtlen lelt a földhöz, mely a kemény munkát, az egyszerűsé­get, az igénytelenséget, a vallásos érzés őszinteségét, az erkölcsös életmód tisz­taságát követeli meg. Ezért örvendetes, hogy a háborn nyomá­sával még erősebben hangzik a kívánság: vissza a kereszthez, édesanyánkhoz, » földhöz, karoljuk fel a fühl népét és í álogassuk ki közösségünk javára és ve­zetésére az igázl tehetségeket. Ez a megismerés ma már kormányzati program, mely ténylegesen érvényesül a szociális irányú törvényhozásban és igy ténylegesen siet a társadalom munkás és feltörekvő rétegeinek segítségére. Ennek az üdvös irányzatnak szerves része a köz- oktatásügyi kormányzatnak az a rendelke­zése is, meíly a falusi tehetséges gyermekek felkutatása és céltudatos nevelése érdeké­ben adatott ki. Igaz lelki örömmel látjuk ezeket a hivatalos intézkedéseket. — mondja a jelentés —- hiszen az erdélyi róm. kát. státus százados múltjában és munkájában mindig ez az elv érvényesült: felemelni népünket, szellemileg kiválogat­ni, tehetséges gyermekeit, akik természe­tes utánpótlását és felfrissítését képezik az egymást felváltó nemzedékeknek. Az erdélyi katolikusok között sohasem volt társadalmi különbség, hanem a szent ka­tolikus hitben mindenki testvére « másik­A Balkán-matinét a Katolikus Kör helyiségében, a hétfői műsoros estet a vármegyeház dísztermében tartják az erdélyi újságírók KOLOZSVÁR, november 26. L áros szerte óriási érdeklődés nyilvánul meg az erdélyi magyar újságírók vasárnap délelőtti Balkán-matinéja és a hétfő esti műso­ros előadása irémt. A Balkán-matiné meghívóinak egy részét már szétküUIle őz egye­sület vezetősége. Az eredeti tervektől eltérően, a Balkán-matinét nem a vármegyeház dísztermében, hanem, a Katolikus Népszó vétség Farkas-utca 7. szám alatti előadó­termében tartják meg. A vármegyeháza di szt er méhen ugyanis ebben az időpontban vitézi várományosok avatása lesz és a katolikus népszövetség helyisége egyébként is nagyobb befogadóképességű. Az Ujságirók Egyesülete vezetőségé felhívja a közönég figyelmét árrá, hogy az előadást kizárólag meghívottak számára tartják. Akik meg­hívóra igényt tartanak és esetleg még nem kapták kézhez meghívójukat, telefonon, vagy személyesen szombat estig bezár ól ag jelentsék be. igényüket az egyesület Kossuth Lájos'-utca 30. szám alatti irodájában, telefonszám 14—38. Az Újságíró Egyesület műsoros előadóestjét hétfőn este pontosan fél 7 órai kezdettel tartja a vármegyeház dísztermében. Az előadás bevezetőjét vitéz Bíró Ist­ván felsőházi tag mondja. Tompa Sándor, a Nemzeti Színház művésze humoros szé­li!) történetekkel szerepel. Zaláni Szabó Miklós, á Kaláka Műnk asz ö vetkezel el­nöke: „Mit kell tennünk Erdélyért?“ címmel az időszerű erdélyi és székelyföldi kérdéseket ismerteti. A Nemzeti Színház balettkarának Dukony Margit tánccso­portja á műsor első részében széltely pantomimmai, második részében pedig székely táncokkal szerepel. Nagy István, a budapesti Nemzeti Színház népszerű művésze és hámor ás Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház kiváló művésze a kuruc költészet legszebb gyöngyeiből szaval. Török Erzsébet előadómüiésznö székely népbálladó­kat énekel. Az egyesület vezetősége a református theologia énekkarát is megnyerte az előadóesten való szereplésre. A (heologiai énekker Haimos László hét magyar parasztdalát adja elő Benedek Kálmán ének-, zenetanár vezénylete mellett. Jegyek eloi'étrfben káphoftók a Magyar Távirati Irodánál (Kossuth Lajos-utcá 30. szám, telefon 14—38). Az egyesület pártoló tagjainak és rendes tágjainak he­lyeit november 28-ig bezárólag fenntartják. A mai naptól kezdödöleg a jegyeket már ki lehet váltani nah és természetes, hogy sem á származás, sem á szegénység nem volt akadálya n te­hetségesek tanuléisánuk, az érdemesek ér­vényesülésének. Megtudjuk a jelentésből, hggy a tehet­séges gyermekek kiválasztása versenyvizs­ga alapján történt, melyet a Csíkszeredái, kolozsvári és székelyudvarhelyi gimná­zium tanártestületének két-kéj olyan tagja végzett, akik tanfolyamon hallgatták-a te- hetségkufaiás módszereit. A STÁTUS VAGYONI HELY­ZETE Beszámol a jelentés a státus jogi ügyei­ről, felemlíti, hogy az 1440—1941. sz. miniszterelnöki rendelet alapján felülvizs­gálás alá vették a román impérium alatt elidegenített ingatlanokat. A rendelet alap­ján megtámadási keresetet tettek folya­matba mindazon esetekben, amikor az in . gatlanok elidegenítése a román földbirtok- politikai intézkedések miatt kényszer ha­tásé alatt történt és a 7. paragrafus alap­ján káralanitási igényt jelentettek hé. ahol az e"idegenité> miatt az akkori rendkívüli viszonyok folytán a státus aránytalanul károsodott. A ma megnyilt státus gyűlésre Erdély minden részéből egyhesereglettek az igaz­gatótanács egyházi és világi vezető férfiúi g tegnap deltán lelki elmélyüléssel hall­gatták a világhírű szombathelyi egyházi énekkarnak a Szent Mihály templomban Lirtott nagyszabású hangversenyét. Az igazgatótanács mai ülése előtt az igazgatótanács tagjai a kegyesrendiek Egyetem-utcai templomában ünnepi szent­misén vettek részt s azután 10 órakor Sándor Imre' püspöki helynök megnyitó fceszedévei kezdetét vette a státusgyü^és. MEGLÁTOGATTA A HONVÉDELMI MINISZTER A HERCEGPRÍMÁST BUDAPEST, november 26. (MOT.) Vi­téz Nagy Vilmos honvédelmi m'nisztér kedden meglátogatta Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, aki ebé­den látta vendégül. KIVÉGEZTÉK A GYERMEKGYILKOS JE- HOVISTA PRÉDIKÁTORT. Máramaresszigetről jelentik: Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Bilecsuk Demeter 46 éves kőrösmezői földmű­ves, jehovista prédikátor, 8 éves Jeremiás ne­vű gyermekét az elsötétítés ideje alatt olyan­képpen feuyitette meg, hogy kezét-lábát ösze- kötozve, felakasztotta a ház gerendájára. A törvényszék rögtönitélő tanácsa a gyermek­gyilkos apát halálra Ítélte. Az igazsagügyrai- nisztériumbó! leérkezett értesítés alapján Bile- osuk nem kapott kegyelmet és ezért az ítéletet vegrehajották rajta. * ORVOSOKNAK: a legújabb német, magyar szakkönyvek Lepagenél, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket, közölje, mi érdekli. LESZÚRTA A MENYASSZONYÁT A LATIN IGERAGOZÁS MIATT. Zentárói jelentik. Ifj. Boros János zeulai kereskedősegéd két esz­tendeje udvarolt Vastag Margit 17 éves lány­nak, akinek a kezét is megkérte. A leány az utóbbi időben esti tanfolyamra iratkozott be, amit Boros kifogásolt azzal, hegy a latin ige­ragozás helyett inkább a hátartás körüli teen­dőket sajátítsa el. Egy este megleste a tan­folyamról hazatérő leányt és konyhakéssel hátbaszurta. A leány csak hosszas kezelés után gyógyult fel. A szabadkai törvényszék 5 évi fegyházra Ítélte el Borost, a kúria 6 **i- tandőre emelte fel büntetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom