Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-26 / 268. szám
"■ — 19 4 2 november 2 8. ELLENZÉK Státus-gyűlés Keresztény egyházaink legfőbb ah kotinányos testületéinek tanácskozásai nálunk Erdélyben nemcsak az egyházi életben jelentenek ünnepi eseményt. Kisebbségi sorsunkban megtanultuk, hogy egyházaink a magyar sors és a magyar jövendő legerősebb védőbástyáit képezik. Lelkészeink és tanítóink végvári harcosai voltak a nemzetnek, akiknek munkájáért sohasem lehetünk eléggé hálásak. Á katolikus státus- gyűlés, a reíormátus egyházkerületi közgyűlés és az unitárius egyházi főtanács egyformán magyar ünnepet jelentettek. Magyar ünnepet, mert egyházaink vezetőit elsősorban nagy magyar nemzeti ügyeink: kultúránk megőrzése és a magyar felekezeti oktatás foglalkoztatták. A trianoni szörnyű összeomlás után annak köszönhettük a magyarság lelki egységét, hogy a keresztény egyházak élén nagy időkhöz méltó nagy fér- Lak állottak. Erdély három nagy püspöke, gróf Majláth Gusztáv, a katolikusok főpásztcra, Ferencz József, az ősz unitárius egyházfő és Nagy Károly, a reformátusok püspöke közös elhatározással megvalósították a legszorosabb felekezeiközi együttműködést. Közös pásztorievélben fordultak híveikhez. Óva intették az erdélyi magyarságot a felekezeti viszálykodástól. Bölcsen íelismeríék ugyanis, hogy a széthúzás lass&n- kmt felőrölné a magyarság ellenálló képességét az idegen uralom elnyomó törekvéseivel szemben. Az egyházi ügyek magyar nemzeti ügyet jelentettek és ezt a szellemei a magyarság a felszabadult Erdélyben is megőrizte. Gsak a közeli napokban fejeződött be az erdélyi reformátusok egyház- kerületi közgyűlése. Jóleső örömmel és elégtétellel hallottuk Vásárhelyi János református püspök évi jelentését, amelyben egyházának lelkészei és világi vezetői előtt ünnepélyes hitvallást tett a felekezeti béke mellett és mint örökké emlékezetes történelmi példára, a három nagy püspök felbecsülhetetlen értékű munkájára hivatkozott. Ez a meg- iiyTlatkozás újabb bizonyítéka annak, hogy Erdélyben az egyház és a magyar nemzet ugyanazon az utón haladnak. A felszabadulás nem tetie másodrendű tényezővé az egyházakat, mert magyar népünk ugyanolyan vezetőinek tekinti a lelkészt, mint a kisebbségi időkben. Egyházaink nemzetnevelő elhivatottságát tükrözi vissza a római katolikus státus igazgatóságának jelentése is, amikor megállapítja, hogy Az erdélyi katolikusok között sohasem volt társadalmi különbség, hanem a szent katolikus hitben mindenki testvére a másiknak és természetes, hogy sem a származás, sem a szegénység nem volt akadálya a tehetségesek tanulásának, az érdemesek érvényesülésének.“ Más szavakkal úgy is lehetne fogalmazni ezt a mondatot, hogy az egyház sohasem ismert különbséget magyar és^magyar között. Az igazgatótanács évi jelentése a továbbiakban kihangsúlyozza, hogy közösségünk javára és \Tezetésére ki kell válogatnunk az igazi tehetségeket. Népünket szellemileg fel kell emelni és minden áldozat árán lehetőséget kell adni, hegy a tehetséges gyermekek megfelelő helyen természetes utánpótlást és felfrissítést adjanak a nemzetnek. Olyan nagyvonalú tervek és meglátások ezek, amelyeket nem lehet tisztán egyházi kérdésnek tekinteni, mert minden igaz keresztény magyar ember legfőbb óhajtását egyformán visszatükrözik. A státnsgyülés természetesen nemcsak a lelkészek és az iskolák helyzetével foglalkozik. Szóbakerülnek a státus vagyonjogi kérdései is. Az idegen im póri um minden eszközt felhasznált arra, hogy az egykori hatalmas státus vagy on roncsait is megnyirbálja. Az agrárreform által meghagyott egyházi vagyon elten is a támadások pergőtüzét indították és az idegen inipérium utolsó éveiben a katolikus egyházmegye anyagi háztartása majdnem katasztrofális helyzetbe került. A katolikus egyház lelkészei és tanitói ezekben a nehéz időkben is hfcven. kitartottak. Pedig voltak olyan korszakok, amikor éhbérnek is kevés volt a lelkészig vagy tanitói javadalmazás. Lel- készefnket és tanítóinkat azért tekintjük a kisebbségi korszak igazi hősének, mert zokszó nélkül, a szó szoros értelmében nyomorogva, szent hittel teljesítették nagy nemzeti hivatásukat. És azt sem felejtheti el Erdély magyar társadalma, hogy a lel* * kész és tanító sohasem akart olyan helyen érvényesülni, ahol az elismeréseket osztogatták. Most is jól emlékezünk arra, hogy éppen az elmúlt évi katolikus siáUisgyüléseu a kisebbségi korszak küzdelmeivel kapcsolatban, történelmi jelentőségű megállapítás hangzott el. Az egyik szónok kisebbségi érdemekre hivatkozott, mire a közgyűlés vezetője megjegyezte, hogy az egyház kebelén belül senki sem akar erkölcsi tőket kovácsolni az idegen uralom alatt végzett magyar munkáért. Magyar kötelességnek tekintette a lelkész! kar minden, tagja, hogy kötelességét legjobb tudása és tehetsége szerint végezhesse azon az őrhelyen, ahova a sors állította. Mindenki számolt azzal, hogy esetleg üldöztetésnek, veszedelemnek van kitéve. De a kötelességteljesitésérí külön juIáimat sohasem kértek és ezt nem tartják cisszeíérhetőnek az egyház szent hivatásával. Lelkészeink és tanítóink ezzel is példát szolgáltattak a magyar társadalomnak: hogyan kell a szó nemes és igazi értelmében dolgozni a jobb magyar jövendőért? Egyházaink a közösség érdekében cselekszenek akkor, amikor tovább haladnak a megkezdett utón. Békességet hirdetnek a magyarság soraiban és törhetetlen hittel alkotó munkára buzdítják a híveiket. Pálcát törnek azok feleit, akik konkolyt akarnak elhinteni magyar és magyar között és figyelmeztető szóval hirdetik, hogy a keresztény világban csak a szellem erejével lehet méltóságokat elérni. Üdvözöljük a római katolikus státus- gyűlés tanácskozásra összeült tagjait! Hisszük, hogy a Mindenható áldásával munkájuk nemcsak egyházuknak hoz hasznos megvalósításokat, hanem az egész magyar sorson javítani igyekszik. (v. j.) SKsftedfe faßdcsitoxdsatt az ertfeffi rónia! ftatoliftas eavházmsavs feőzavülése KOLOZSVÁR, november 26. A kolozsvári róni. kak gimnázium dísztermében ma délelőtt 10 órakor összeült a római katolikus slátus közgyűlése, hogy az erdélyi róm. kát. egyházmegye összes időszerű kérdéseit megvitassa. A státus-gyűlésre majdnem teljes számban eljöttek az erdélyi római katolikus egyházmegye egyházi és világi vezető férfiak AZ IGAZGATÓTANÁCS JELENTÉSE Á mai státusgyülés tárgyalásainak gerince az a jelentés, amelyet az igazgatótanács terjesztett a közgyűlés elé. Felöleli ez a katolikus egyházmegye életének minden mozzanatát, részletesen számot ad a személyi ügyekről, a tanintézetek muUévi tevékenységéről, a tanárokról, a finevelő- intézetekről, az egyházmegyei hatóság közvetlen vezetése alatt álló közép-, középfokú iskolák;, tanítóképzők, polgárik es elemi népiskolák eredményes működéséről, a kézdivásárhelyi téli gazdasági iskola munkájáról, a sáltus vagyoni helyzetéről, azokroä az intézkedésekről, amelyeket az igazgatótanács folyamaiba tett, hogy a megszállás alatt kisajátított űigalanainak birtokába visszakerüljön. „VÁLOGASSUK KI KÖZÖSSÉGÜNK JAVÁRA AZ IGAZI TEHETSÉGEKÉIT* Érdekes a jelentés bevezetőjének az a része, amely megálLp’tja, hogy a társadalom vezető rétege az simult év tizedekben elmerült az anyagiasságban, el szint elene (lett vallásos érzésében, nem volt hii a krisztusi erkölcs törvényeinek megunt ásóban, hűtlen lelt a földhöz, mely a kemény munkát, az egyszerűséget, az igénytelenséget, a vallásos érzés őszinteségét, az erkölcsös életmód tisztaságát követeli meg. Ezért örvendetes, hogy a háborn nyomásával még erősebben hangzik a kívánság: vissza a kereszthez, édesanyánkhoz, » földhöz, karoljuk fel a fühl népét és í álogassuk ki közösségünk javára és vezetésére az igázl tehetségeket. Ez a megismerés ma már kormányzati program, mely ténylegesen érvényesül a szociális irányú törvényhozásban és igy ténylegesen siet a társadalom munkás és feltörekvő rétegeinek segítségére. Ennek az üdvös irányzatnak szerves része a köz- oktatásügyi kormányzatnak az a rendelkezése is, meíly a falusi tehetséges gyermekek felkutatása és céltudatos nevelése érdekében adatott ki. Igaz lelki örömmel látjuk ezeket a hivatalos intézkedéseket. — mondja a jelentés —- hiszen az erdélyi róm. kát. státus százados múltjában és munkájában mindig ez az elv érvényesült: felemelni népünket, szellemileg kiválogatni, tehetséges gyermekeit, akik természetes utánpótlását és felfrissítését képezik az egymást felváltó nemzedékeknek. Az erdélyi katolikusok között sohasem volt társadalmi különbség, hanem a szent katolikus hitben mindenki testvére « másikA Balkán-matinét a Katolikus Kör helyiségében, a hétfői műsoros estet a vármegyeház dísztermében tartják az erdélyi újságírók KOLOZSVÁR, november 26. L áros szerte óriási érdeklődés nyilvánul meg az erdélyi magyar újságírók vasárnap délelőtti Balkán-matinéja és a hétfő esti műsoros előadása irémt. A Balkán-matiné meghívóinak egy részét már szétküUIle őz egyesület vezetősége. Az eredeti tervektől eltérően, a Balkán-matinét nem a vármegyeház dísztermében, hanem, a Katolikus Népszó vétség Farkas-utca 7. szám alatti előadótermében tartják meg. A vármegyeháza di szt er méhen ugyanis ebben az időpontban vitézi várományosok avatása lesz és a katolikus népszövetség helyisége egyébként is nagyobb befogadóképességű. Az Ujságirók Egyesülete vezetőségé felhívja a közönég figyelmét árrá, hogy az előadást kizárólag meghívottak számára tartják. Akik meghívóra igényt tartanak és esetleg még nem kapták kézhez meghívójukat, telefonon, vagy személyesen szombat estig bezár ól ag jelentsék be. igényüket az egyesület Kossuth Lájos'-utca 30. szám alatti irodájában, telefonszám 14—38. Az Újságíró Egyesület műsoros előadóestjét hétfőn este pontosan fél 7 órai kezdettel tartja a vármegyeház dísztermében. Az előadás bevezetőjét vitéz Bíró István felsőházi tag mondja. Tompa Sándor, a Nemzeti Színház művésze humoros széli!) történetekkel szerepel. Zaláni Szabó Miklós, á Kaláka Műnk asz ö vetkezel elnöke: „Mit kell tennünk Erdélyért?“ címmel az időszerű erdélyi és székelyföldi kérdéseket ismerteti. A Nemzeti Színház balettkarának Dukony Margit tánccsoportja á műsor első részében széltely pantomimmai, második részében pedig székely táncokkal szerepel. Nagy István, a budapesti Nemzeti Színház népszerű művésze és hámor ás Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház kiváló művésze a kuruc költészet legszebb gyöngyeiből szaval. Török Erzsébet előadómüiésznö székely népbálladókat énekel. Az egyesület vezetősége a református theologia énekkarát is megnyerte az előadóesten való szereplésre. A (heologiai énekker Haimos László hét magyar parasztdalát adja elő Benedek Kálmán ének-, zenetanár vezénylete mellett. Jegyek eloi'étrfben káphoftók a Magyar Távirati Irodánál (Kossuth Lajos-utcá 30. szám, telefon 14—38). Az egyesület pártoló tagjainak és rendes tágjainak helyeit november 28-ig bezárólag fenntartják. A mai naptól kezdödöleg a jegyeket már ki lehet váltani nah és természetes, hogy sem á származás, sem á szegénység nem volt akadálya n tehetségesek tanuléisánuk, az érdemesek érvényesülésének. Megtudjuk a jelentésből, hggy a tehetséges gyermekek kiválasztása versenyvizsga alapján történt, melyet a Csíkszeredái, kolozsvári és székelyudvarhelyi gimnázium tanártestületének két-kéj olyan tagja végzett, akik tanfolyamon hallgatták-a te- hetségkufaiás módszereit. A STÁTUS VAGYONI HELYZETE Beszámol a jelentés a státus jogi ügyeiről, felemlíti, hogy az 1440—1941. sz. miniszterelnöki rendelet alapján felülvizsgálás alá vették a román impérium alatt elidegenített ingatlanokat. A rendelet alapján megtámadási keresetet tettek folyamatba mindazon esetekben, amikor az in . gatlanok elidegenítése a román földbirtok- politikai intézkedések miatt kényszer hatásé alatt történt és a 7. paragrafus alapján káralanitási igényt jelentettek hé. ahol az e"idegenité> miatt az akkori rendkívüli viszonyok folytán a státus aránytalanul károsodott. A ma megnyilt státus gyűlésre Erdély minden részéből egyhesereglettek az igazgatótanács egyházi és világi vezető férfiúi g tegnap deltán lelki elmélyüléssel hallgatták a világhírű szombathelyi egyházi énekkarnak a Szent Mihály templomban Lirtott nagyszabású hangversenyét. Az igazgatótanács mai ülése előtt az igazgatótanács tagjai a kegyesrendiek Egyetem-utcai templomában ünnepi szentmisén vettek részt s azután 10 órakor Sándor Imre' püspöki helynök megnyitó fceszedévei kezdetét vette a státusgyü^és. MEGLÁTOGATTA A HONVÉDELMI MINISZTER A HERCEGPRÍMÁST BUDAPEST, november 26. (MOT.) Vitéz Nagy Vilmos honvédelmi m'nisztér kedden meglátogatta Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, aki ebéden látta vendégül. KIVÉGEZTÉK A GYERMEKGYILKOS JE- HOVISTA PRÉDIKÁTORT. Máramaresszigetről jelentik: Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Bilecsuk Demeter 46 éves kőrösmezői földműves, jehovista prédikátor, 8 éves Jeremiás nevű gyermekét az elsötétítés ideje alatt olyanképpen feuyitette meg, hogy kezét-lábát ösze- kötozve, felakasztotta a ház gerendájára. A törvényszék rögtönitélő tanácsa a gyermekgyilkos apát halálra Ítélte. Az igazsagügyrai- nisztériumbó! leérkezett értesítés alapján Bile- osuk nem kapott kegyelmet és ezért az ítéletet vegrehajották rajta. * ORVOSOKNAK: a legújabb német, magyar szakkönyvek Lepagenél, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket, közölje, mi érdekli. LESZÚRTA A MENYASSZONYÁT A LATIN IGERAGOZÁS MIATT. Zentárói jelentik. Ifj. Boros János zeulai kereskedősegéd két esztendeje udvarolt Vastag Margit 17 éves lánynak, akinek a kezét is megkérte. A leány az utóbbi időben esti tanfolyamra iratkozott be, amit Boros kifogásolt azzal, hegy a latin igeragozás helyett inkább a hátartás körüli teendőket sajátítsa el. Egy este megleste a tanfolyamról hazatérő leányt és konyhakéssel hátbaszurta. A leány csak hosszas kezelés után gyógyult fel. A szabadkai törvényszék 5 évi fegyházra Ítélte el Borost, a kúria 6 **i- tandőre emelte fel büntetését.
