Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-24 / 266. szám

I îl 42 ttüT'fcurEäT ft? ELLENZÉK —■ iimii— mim 'íT-ri n—unn iiiiimbmibi ■■■mi n mm ■iriyiMiiiTni-n mriwnn finr— Gumihulladék gyűjtési hét november 23’28-ika kőzett. Készítsük elő a hó», sárdp^, tömlő, műszaki, sth. hiiikdékot, leventéink érte jönnek. Erdély minden ipari adottságát gazdasági vállalatok létesíté­sére kell kihasználni Megkezd*© munkáját a Kaláka Munkaszövetkezet _ — Sctlúni s»zafeó Miklós nyilatkozata a szövetkezet célkitűzéseiről Erre kitűnő lehetőségek állnak rendelkezésre és az alkalom is teljes mértékben megvan. Mert ha megépül az egyelőre három megyére, később Marostorda vármegyére iß kiterjedő és majdnem mindé« községet magába foglaló villamos elosztó hálózat és ha Erdőszentgyörgy környékéről a távolsági gázvezeték eljuthat Nagybányáig, Kolozsvárig, úgy a villamos és gázvezetékek mentén az ipari és gazdasági vál­lalkozásokra a legjobb alkalom és lehetőség nyílik. Kolozsvár, november 24. Egy hónappal ez­előtt megalakult Budapesten a Kaláka Munka­szövetkezet. A szövetkezet célkitűzései min­denben megfelelnek a jövendő európai szel­lemnek. Minden magyar ember munkájára számítanak. A közösségi gondolat alapján a szövetkezet minden tagjától egy heti munka­teljesítménynek megfelő munkát kémek. Ez a munka akár szellemi, akár fizikai1 lehet. Minden tagnak módjában áll, hogy foglalko^- zásának és egyéni képességeinek megfelelő módon fejthesse ki tevékenységét a szövetke­zet keretei között. Mindaz, amit eddig mondottunk, természete­sen ideológia. Nagyvonalú elgondolásai egy jövőben kifejtendő munkának, amely elsősor­ban gazdasági egységbe kívánja tömöríteni a magyarságot. Hogyan sikerül ezeknek a ter­veknek a megvalósítása? Ettől függ a Kaláka Munkaszövetkezet jövendőm. Sikerül-e fel­kelteni as egész magyarság, főleg pedig a fel­szabadult Erdély lakosságának érdeklődését a szövetkezet elgondolásai kánt? Ha sikerül: olyan szervezetet valósíthatunk meg, amely döntő módon hozzájárul az ország jobb jöven­dőjének megalapozásához. HOGYAN SZÜLETETT MEG A KALÁKA MUNEA5ZÖVET- KEZET? A Kaláka Munkaszövetkezet vezetősége most sorra látogatja az erdélyi városokat, hogy beindítsa a szervezés munkáját és a kö­zönséget megismertesse terveivel. Kolozsváron több napot töltöttek a Kaláka Munkaszövet­kezet vezetői. Felkeresték társadalmi közüie- teink és gazdasági egyesületeink vezetőit, akikkel beható tárgyalásokat folytattak a Ka­láka Munkaszövetkezet terveiről. A Munkaszö­vetkezet elnöke Zaláni Szabó Miklós három- széki származású székely mérnök, budapesti gyártulajdonos. A Kaláka létrehívásának gon­dolata tulajdonképpen tőle származott. Alkal­mat találtunk arra, hogy beszélgetést folytas­sunk a nemrégen megalakult vállalkozásról, amely főként a Székelyföld, általában Erdély gazdasági felépítését kivánja munkájával hat­hatós módon szolgálni. Zaláni Szabó Miklós elmondotta, hogy Észak-Erdély felszabadulását követő nyáron bejárta szőkébb hazáját, a Székelyföldet. Fáj­dalmasan tapasztalta, hogy a székely gazda­sági életben, különcsen pedig a villamoeener- gia-szolgáJtatás terén — ahol ő mint vállalko­zó, a Csonkaorezágban jelentős munkát vég­zett — igen nagy az elmaradottság. Barátai és ismerősei ösztönzésére elkezdett foglalkozni azzal a kérdéssel: hogyan is lehetne az egész Székelyföldet, annak lehetőleg minden közös­ségét a kultúrát és ipari kiemelkedést jelentő villamosárammal ellátni, Zaláni Szabó Miklós otthoni látogatásának és a barátok ösztönzésé­nek az volt a következménye, hogy egyelőre két megye, és pedig: Háromszék és Cs-kmegye általános villamosítási tervét el­készítetne és a tervet nyomonkövette a ki­vitelhez vezető munka megkezdése. Mâr a mult ősszel megalakította CEáklsze’'eda székhellyel az Olt-vidéki részvénytársaságot, amely átvette a tusnádfürdői kis villamos erő- köznontot. \ állalkozott arra, hogy az alcsikí medence 14 községét, Csíkszeredától Tusnád­iadéig, vil’amosvezeték-hálózattal és azon ke­resztül villamosárammal ellátja. Az Alcsikban akkor megalakult villamosítási szövetkezettel eeyütt ez a munka tényleg el is kezdődött És minden háborús nehézség ellenére is ezek­nek a vezetékeknek megépítése befejezés előtt áll. Remény van arra, hogy ennek a terület­nek nagyobbik része még ebben az évben hozzájut a villamosáramhoz, úgy, hogy az el­maradó egy-két község valószínűleg rövid időn belül szintén rákapcsolódik a villamos­hálózatra. Zaláni Szabó Miklós a továbbiakban elmon- ,dotta, hogy a villamosítási munka az egész Szákelyföl- dön nagv visszhangra talált. De ettől függetlenül is maga az iparügyi mi- n sztérium is mâr a mult évben elkezdett dol­gozni a székelyföldi villamosítás érdekében. Ennek a gondolatnak az iparügyi minisztérium­it9^ vitéz Pétery miniszteri osztályfőnök volt a zászlóvivője. Hogy e nagyvonalú villamosítás ügye el ne akadjon, illetőleg hogy mielőbb eredmény­hez jusson, vitéz Biró István felsőházi tag ja­vasltára megalakult egy baráti kör, mely magát a Székelyföldi Villamosítás Baráti Körének nevezte s mely kezdetben néhány ta­got S7.ám'ált, később azonban hovatovább igen navy mértékben bővült E baráti kör feladatát átérezve, Zaláni Szabó Miklós javaslatára általános tervet dolgozott ki a székelyföldi villamosításra, melyet memo­randumba foglalva, Kállay miniszterelnök ko­lozsvári látogatása alkalmával dr. Kolumbán tJózsef és vitéz Bíró István úgy a miniszter- elnöknek, mint az iparügyi miniszternek kül- döttfiégileg átnyújtotta. Ezenkívül később is több alkalommal újabb és újabb memorandu­mokkal siettek az ügy segítségére, igy töb­bek között sikerült a pénzügyminisztert is megnyerni a tervnek, amelynek megvalósítása érdekében az Erdélyi Párt is számtalanszor közbenjárt. Közben az iparügyi minisztériumban vitéz Pétery miniszteri osztályfőnök kezdeményezé­sére egy állami részvénytársaság körvonalai kezdtek kibontakozni és vitéz Pétery minisz­teri osztályfőnök kitartó munkájának köszön­hető, hogy megalakult a Székelyföldi Villamos­müvek Rt., mely máris megkezdte a három székely megyére (Csik, Háromszék és Udvar­hely vármegye) kiterjedő villamosítási mun­káját. HOGYAN LEHET KIAKNÁZ­NI ERDÉLY IPARI ADOTT­SÁGAIT? A baráti kör a fenti eredmények után nem oszlot szét, sőt meggyárapodva elhatározta, hogy továbbra is .együttmarad és Erdély gaz­dasági felemelésében továbbra is hasznos mun­kát fog kifejteni. Hogy e munka eredménye­sebb legyen, a baráti kör tagjai, mint alapító tagok, megalapították a Kaláka Munkaszövet- kezetet, E szövetkezet célul tűzte ki egyrészt az erdélyi gazdasági érdekeltségek budapesti' képviseletét, más­részt pedig annak a gondolatmenetnek a valóraváltását, hogy Erdélyben minél több ipari s általáfc'an gazdasági vállalkozás jö­hessen létre. A Kaláka célul tűzte ki az erdélyi ipari adottságok kihasználását oly módon, hogy tagjai részére minél több ily vállalatot szer­vezzen. A Kaláka Munkaszövetkezet maga nem akar sem gyártani, sem termelni, egyetlen egy szövetkezetnek vagy gazdasági alakulatnak üzleti versenyt nem támaszt, az ő feladata ily vállalatok technikai, gazdasági előfeltéte­leinek az összehozatala, a szükséges pénz meg­szerzése és az ily ipari létesítéseknek murtká- baállitás'a. A Kaláka Munkaszövetkezet vezetősége ép­pen a nagyvonalú munkaprogramra való te­kintettel felvette az érintkezést mindazokkal a gazdasági fórumokkal, amelyek az erdélyi gazdasági élet fellendítésén dolgoznak s fel­ajánlotta jó szolgálatait, annyival is inkább, mivel tagjai között nagyon sok szakember van, akik az ősrégi székely gazdasági forma, a kalákarendszer felelevenítése utján a szövet­kezetnek önként felajánlották szolgálataikat. A szövetkezet vezetősége elsősorban az Er­délyi Párt elnökségét kereste fel és gróf Teleki Béla országos elnököt Budapesten részletesen tájékoztatta a szövetkezet terveiről. Kolozs­váron hosszas tanácskozásokat folytattak tár­sadalmi és gazdasági életünk összes vezetőivel. November 22-én este a szövetkezet vezetősége a Magyar Újságírók Erdélyrészi Tagozatának képviselőivel folyatott baráti megbeszélést. Az egyesület felkérésére Zaláni Szabó Miklós, a Kaláka elnökfe keszeggel vállalkozott arra, hogy a november 30-i ujságiró előadóest ke­retében a Kaláka Munkaszövetkezet célkitűzé­seit ismertesse. fiz erdáígi g|g<fgfr5& megfaivásófa BaHtäii-PSafintt rendez Kolozsváron 0 Külügyi Társaság KOLOZSVÁR, november 24. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdély­részi Tagozata elhatározta, hogy a sajtó és közönség közötti kapcsolatot közérdekű előadások rendezésével teszi még meghittebbé. Ennek a cél­nak érdekében rendezi meg az egyesület 10 előadásból álló előadássoro­zatát. Ugyanekkor megkezdődnek azok az előadások is, amelyek meg­hívott közönség előtt legfontosabb sorskérdés elükről adnak beható tá­jékoztatást. Az első ilyen előadás megtartására a Magyar Külügyi Tár­saság Balkán Bizottságát kérte fel az egyesület. A Balkán Bizottság készséggel eleget tett a felkérésnek és vasárnap, november 29-én dél­előtt fél 11 órai kezdettel a vármegyeház dísztermében Balkán Matinét rendez. Á matiné előadói: 1. Dr. Baross Drucker György miniszteri titkár, a Külügyi Szemle felelős szerkesztője: A Balkán Bizottság célkitűzései és működése. 2. Nemesiséi! Kiss Sándor ny. rk. követ és meghatalmazott minisz­ter, volt szófiai követ: Magyar—bolgár történelmi kapcsolatok. 3. Dr. GáldI László egyetemi ny. rk. tanár: A kolozsvári egyetem ha­tása a román kultúrára. Az előadásra a Magyar Újságírók Egyesülete Erdélyrészi Tagozata névreszóló meghívókat bocsát ki. Belépésre a meghívó jogosít. Az egye­sület vezetősége felhívja az egyesület pártoló tagjait és rendes tagjait, hogy meghivó iránti igényükéi pénteken estig bezárólag jelentsék be az egyesület Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti irodájában. (Telefon 14—-38.> Hz Erdélyi Párt miföedvglő csoportjának nagysikerű előadásai Besztercén BESZTERCE, november 24. (Áss Ellen­zék tudósit ójától.) Az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatának műkedvelő csoportja két nagysikerű előadást tartott vasárnap Besztercén. Az első előadás délután 3 óra­kor a Magyar Iparosegylet helyiségében folyt la, mintegy ötszázfőnyi közönség előd. Ez alkalommal He rezeg Fere»o „Gyurkovics lányok“ című színdarabját mutatta be a lelkes műkedvelő gárda in­gyenes előadás keretében. A második elő­adás este 6 órakor folyt le a szász Iparos­egylet zsúfolásig megtelt nagytermében, mintegy 7—800 főnyi közönség előtt. Az esti előadás keretében Kodolányi János „FölcMnduIáe“ cimii nagyhatású darabját mutatták be. Az előadás előtt Behe Ödön országgyűlési képviselő üdvözlő beszédé­ben rámulatott arra, hogy a komoly szín­darabok célja az, bogy ne csak szórakoz­tassanak, hanem egyben tanítsanak is. E«:ért választottuk a Földindulást és a Gyurkovics hányok cimii színdarabot. A Herczeg Ferenc színdarabjában a műit év- századvégi gond és probléma nélküli ma­gyar társadalmi étet domborodik ki, míg Kodolányi János drámájában az ezer gondtól tépett mai létek mélységeiből! fel­törő nagy sorsprobléma tárul fel. Beke Ödön képviselő rövid bevezető szavai után Bálint József dr. országgyűlési kép­viselő mondott nagyhatású beszédet. Rá­mutatott a magyarság népszaporodási visszaesésének okaira, s vázo&ta annak er- kölcsb társadalma és nemzétpolilikai kiha­tásai!. A nagy tetszessed tapssal fogadott I bevezető előadás utáu a műkedvelő csd- ! port bemutatta a Földindulás cimii dara- , bot. A lelkes műkedvelő gárda meglepő nagy gyakor-a! tál és felkészültséggel ál­lotta meg helyét s tudásuk legjavát adva játszották el a megrázóan szép Kodolányi' darabot. Az előadás után a Magyar Kaszi­nóban társasvacsora volt, melynek során a nagyszámú közönség hosszasan és kel- c- mes hangulatban elszórakozott. * DR. SZ ATH MARY LAJOS ELŐADA- i SA. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatá­ban ma. kedden este dr. Szathmáry Lajos, az EMKE ügyvezető alelnöke tart elő­adást. A nagyérdekességii előadásra ezúton is felhívjuk olvasóink figyelmét. a IRáV. „összfeanfl“ nagy- sikerű (Uszítás aver sen k'ö a Vöröskereszt javára KOLOZSVÁR, november 24- (Az Ellen­zék tudósítójától.) Úgy erkölcsi- mini anyagi szempontból rendkívül sikeres^ dísz­hangversenyt rendezett a Magyar Vörös kereszt javára a kolozsvári MÁV műhely ,,Összhang” önképző-, Dal* és Segély- egyesü eíe. A közönség ez alkalomból is zsúfolásig megtöltötte az összhang gyö­nyörű, hatalmas termét. Az estcly műsora a Himnusszal kezdő­dött, amelyet az összhang dalárdája éne­kelt eb L’tána kovácsi Égle László mérnök mondott rövid, emelkedett szellemű, szép bevezetőt. A lelkes tapssal fogadott bevezető be­széd után Szabó Gizella. a kolozsvári Nemzeti Szinbáfe tag^a. Rezik Károly kon­zervatóriurni Igazgató zongorakiséretével énekelt egy operaáníát é>s e^v Chopin datt, olyan hatalmas sikerrel, hogy újabb és újabb ráadá-st kellelt még adnia. Lz után Számadó Ernő ..Honvéd" cimii köl­teményét megindító álérzéssel szavalta Gergely Zoltánná. Megérdemelt nagy sike­re volt. KishontJiy József, a kolozsvári Nemzeti, Színház tagja a Tosca leve'áriá- jáft «s még két dalit énekelt frenetikus si­kerrel. Zongorán őt is ReziJi Károly ki­sérte. Az összhang dalárdájának kS'ttinően sikerült énekszámai. következtek ezután dr. Kovács Béla karnagy vezényletévé majd ugyancsak az összhang zenekara ját­szol J- egyveleget a Cigánybáróból. Hr'ebv csek Rezső karnagy* vezényletével. Úgy a dalárda, mint a zenekar előadását lelkes tapsviharral fogadta a közönség, valamint másodszor is nagy sikare volt Ki$hon*hy Józsefnek, aki az összhang vonószeneka­rának kíséretével raagyatr népdalokat éne­kelt. Kiss Menyhért .-Hadiárva“ cimii költeményét szavalta el ezután Erőss Al­fréd kis gimnazista diák megható kedves­séggel, majd Vörös Zoltán pompásan sike­rült hegedűszólója követ kesét!, akit szin­tén melegen ünnepelt a közönség. Végül operettdalokat énekeit Szabó Gizella \ őrös Zoltán vezényletével működő jazK-*enekn- rának kíséretével, végűi az Összhang da­lárdája elénekelte a Szózatot, A nagysikerű díszhangversenyről ajzzsl az érzéssel távo­zott a közönség, hotgy nemcsak kelleme­sen elszórakozott, de) a jelen háborúban a ÍLégemberségesebb munkát végző i-ntéz- , menynek, a Vöröskeresztnek is áldozott. (9-) Ä SZOMBATHELY! ÉNEKESEK SI­KERE NAGYVÁRADON. Tudósítónk' je­lenti: A Scola Cantoruav Sabariensis 120 tagú kórusa tegnap délután a nagyváradi székesegyházban tartott hatalmas sikerű hangversenyt. A hangversenyen a kát. egyház három püspöke: Fiedler István szatmármegyei. Grösz József szombathelyi és Scheffler János szatnuár-nagyváradi megyéspüspök is megjelent. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől 9 legválasztékosabb kivitelig, leqoh csobban az „ELLENZÉK“ könyve»» boltjában, Kolozsvár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom