Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-23 / 265. szám

ELLENZÉK 19 4 2 november 23. 9f üülpo^ikai kérdéseknek nem siakffld magyarí a magyairtöS eiváiisszdani !** ■» mondotta a külpolitikái líólilségveíés vitában Káílay^Miklós minísxiísffeíínök és hüiiigyirninisztar Âîvay Áirpád, az Erdély Párt IfSZérizónoLa hangoztatta^ hogy a dipíofírs íciai pályára egyedül a rátermettség üehet irányadó BUDAPEST, november 23. A kép vise­lő ház szombaton a külügyi Harca jövőevi költségvetéséi tárgyalta. A költségvetést vitéz (. v’csCry Rónay István előadó ismer­tette. Hangoztatta, hogy reálpolitikát Idy- tatunk, amely világosan meghatározza he- Ivünket a kialaku ó 11 j Európában. Roj- 7tiss Ferenc és vitéz Marton Béla hozzá* szólásai után Árvay Árpád az Erdélyi Párt vezérszónoka tartotta meg beszédét. Anay Árpii«I; „A dip oina­iák iúiváíasiáásitnáS csati a ? Hermeüsésnek szakad r „ <4 v rvenyesu na " :é<le elején leszögez>te, hogy ez a ki T;yetés a nemzeti áídozaíhozatalnak p ! xségvetése, de egyben a jlbb sorsra ti, i.vö magyarság szelementţ megnyi­latkozása. Ez az ország ma c|y!k kezé­ben fegyverrel harcol Európa ellenségei ellen, a másik kezével pedig ^pit. A mai időkben — mondotta — politikát csinálni nehéz dolog. A jó külpolitika út­jait bárom tényező jelöli műg: 1. Ors^ágo$an és Európában ál futó po­litikai erővonalak és azok hatásai; 2. a saját belső erők értéke és «cok he~ hjes ismereté; 3. az ország népének lelkében kialakuló érzelmi jelenségek: rokanszenv vagy ellen­szenv. Besaélt ezután a külpolitikai feladatok­ról és leszögezte azt. hogy jaj annak, aki a külpolitikában az esze bo’yett a szivére hallgat. Ezután a magyar nemzet történel­mére vetett rövid áttekintést és végül mecr- ál-;vpiictta azt. hogy több mint 40 millió felfegyverzett zsandár vigyázott arra. hogy a megcsonkított és szétdarabolt ország <ul ne lépjen azokon a kereteken, amelyeket már a párisi békében önkényesen megje­löl í^k. A magyarság az első percben már a háborús győzők tábora helyeit azok mellé áHt. akik vele együtt szenvedtek el az el^ő világégés következményeit A Bérűn-—Rónia tengelybe való bekap­csolódással a magyar nemcsak régi szövet­ségesei iránt újból fellángolt bizalmának és kitartásának adta tanujdét, hanem va­lóban a reálpolitika útjaira lépett. Amikor a Gömliős-kormáDv elindult a tengelyá’.l-v mokkal való szoros együttműködéses ba­rátság utján, sokan nem tudták, ezt meg­érteni. Mi azonban ott az erdélyi begyek alatt éreztük és tudlak, hogy a magyarság helyes útra lépett. Beszélt ezután a jövőről és leszögezte, hogy vigyáznunk káli továbbra is é$ meg kell maradnunk a reálpolitika mel\ett. Fel kell készülni'a békekötésre. Beszéde további részében a diplomáciai szolgálattal s a progadandával foglalkozott. Megállapította, hogy a diplomáciai szolgá­latnak ugv kell kiépülnie, hogy szava, vé­leménye és igazsága mindenben és min­denkihez elhat öljön. 1 ni-rMitikónak és a diplomáciai szol- rugalmas nemzeti öncéluság ! kell dolgoznia, de az európai ■ r.úöl áthatott munkát kell f oly tel­nie. Az uj magyar diplomáciából el kell tűnnie az azelőtt szokásos protekciónak, családi származásnak és egyedül. kizáró­lag csal: a tehetségnek és rátermettség­nek szabad érvényesülnie a diplomaták ki választásán ál. Kije öntette ezután, hogy jelenlegi kül­földi dip lomáciyi szolgálatot teljesilő ma­gyar diplomaták közül nagyon sokan Ide­gen hangzású nevet viselnek. Pontos ada- tokira 1 illusztrálta ezt a helyzetet és kérte a kormányt, hogy hasson oda, hcxgy ezek az emberek kérjenek önkéntes névmagya­rosítást, mert külföldön rossz vért szül, ha magyar nevek helyett idegen. =• nevii emberek képviselik Magyarországot. Leszögezte azt, hogy néni kételkedik egy pillanatig sem ezeknek az idegen nevű em­bereknek magyarságában, de mégis oko­ibhnak találja, ha a névmagyarosítást kérik. me ő nem EeSieí prapaganJt^ cdoá Ini! ‘ Egységes összefogást kért minden politi­kai \or.a-lon, rátért ezután a ilók'rdélyi magyarok kérdésére és közölte, ha ez a kérdés jelen cg a külpolitikái tárcához tar­tozik is, mindien magyar ember lelkében azért belpolitikai kérdésnek tekinti. A propagandáról szólva mcgáUapitoUu. hogy jogászi alapon íróasztal mellől propa­gandát csinálni nem Iahet. Ezzel n fel­fogással már réven leszámolt a vihy4 Belfödön és külföldön egyaránt hirdet­ném!: kell, hogy itt ma már egy szelle­mében, erejében és akaratában megujho­dotl és tisztult ország akar minden te­hetségével és erejével bekapcsolódni az uj Eurójiába. A felszabadult magyar milliók egyetlen hatalmas sziklakéul állanak mindenkor a kormány mellett, amikor nemzeti öncélú és mégis európai szcllemtő. ríhatott poli­tikát üz. Kifejezve feltétlen bizalmát a magyar kormány és annak külpolitikai irányvonala ind élt, biztosdotta bizalmáról a külügy- jiduiszieTt s a költségvetést az Erdélyi Párt és a maga nevében elfogadta. Balázs Károly, Síit/. János, Vájná Gá­bor és Rálz Kálmán hozzászólásai után Ká'lav Mik ós miniszterelnök és kii'iigy- miaisz'er válaszolt az elhangzóit felszó­lalásokra. „Öffsvécfeími harciaüikban hagyományos becsai* ieHel ál^u k meg a lielyiin?<et A külügyi rárca költségvetésének tár­gyalása alkalmával az alkotmányos szoká" soknak megfelei?ően tájékoztatni kívánja a Házat — mondotta KáUay Miklós — a magyar kü politika álláspontjáról- A Kor­mányzó Ur a közelmúltban az országgyű­léshez intézett kéziratában klasszikus tö­mörséggel és mélységes bölcseséggel hatá­rozta meg feladatainkat lörtcne.műnknek ebben a most folyó szakaszában. Azt mon­dotta. hogy ebben a harcban a becsület, a magyar hűség és pz élet logikája irányítsa magatartásunkat fajunk és hazánk érde­kében. Ugyancsak a Kormányzó Ur mon­dotta ki azt a legfőbb kötelességünket, hogy minden kérdésijén minden körülmé­nyek között úgy kel! határozni és csele­kedni. ahogyan azt a nemzet érdeke meg fogja kívánni. A magyar külpolitika termé­szetesen mind g elsősorban az ország iigvét szolgálta- de a magyar nemzet érde­kei sohasem álltak ellentétben -az egyete­messé'. Nvugodt lelkiismerettel állapíthat­juk meg. hogy ha hiiej; maradunk magyar érdekeink­hez. hűséggel szolgáljuk Európa érc/er keit is. A magyar nemzet és az egész emberiség legszentebb érdeke a keresz­tény civilizáció megmentése, amely em­beri és erkölcsi létünk legbiztosabb alapja. Ez a kereszténv civilizáció jelenleg ve­szélyben van: kelet felől a bolsevizmus tá­madásai fenyegetik. Ida u keresztény civilizáció ebben a harcban e'bukik, azáltal hazánkat és fa­junkat pusztulás fenyegeti, ezért folytat­juk az ünvéde'mi harcot, hűségesen támo­gat va zö vet-égéseinket. Mindenki tudja, kegy harcunkban sem­miféle területi előnyt nem keresünk. Németország és Olaszai zúg válla sa ön­nel- a harcnak az oroszlánrészét, az a ''lémetőrs7-': és Olaszország, amely a trianoni igazságtalanságok elleni kiizcle- ’emben megértő és segitő támaszunk volt. A történelmi mult, a földrajzi helyzet és az igazságtalanságok ellen közösen folyta­tott harc Németország és Olaszország mel­lett jelölte meg helyünket ős a Keleten folyó önvédelmi harcban hagyományos becsű’ette! áldjuk meg ezt a helyünket. A nemiei egységes tfámogoiásásra van szükség A magyar kormányzatnak, de az egész nemzetnek G legfőbb kötelessége, hogy a most folyó és egyre súlyosbodó harcban híven teljesítsük feladatainkat, amelyeket egy ezeréves ország érdekei előírnak. Füveknek kell maradnunk önmagunk­hoz, mert csak Magyarországon át szol­gálhatjuk az általános európai érdeke­ket is. Csak akkor hihetünk Európa jövőjében, ha tűrhetetlenül hiszünk az ország jövő­jében is. Első feladatunk az ország vé­delme: felkészülni mindazokra a veszélyekre, amelyek világtörténelmi erők mérkőzése esetében mindenkit, igy a magyarságot is fenyegetik. Biztosíthatom a Házat, hogy a magyar külügyi szolgálat tudatában van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a jelenlegi viszonyok között reá hárul. Híven teljesiti köteles síé gél és In.^n szolgálja azokat az érdekeket, ame vek szolgálata adja erköl­csi alapját A magyar kiilpolirt^u azonban csak ak­kor érheti el célját, ha az egész nemzet pártkülönbségre való tekintet nélkül egységesen támogatja azt. Nagyon remélem, hogy a hagyományos magyar politikai érzék fogja a nemzetet a külpolitikai kérdésekben vezetni és az Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom | zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben | vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit f is kielégíthetem. KUN MATY AS TIA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. elengedhetetlenül szükséges fegyelmet és egységet biztosítani. A magyar külpolitika az egész nemzet legfőbb érdekeit védi, ezért g a külpolitikai kérdéseknek nem szabad a magyart a magyartól elválasztania■> mert a legfőbb célok és érdekek tekin­tetében nem lehelnek pártok, hanem csak egységes, fegyelmezett és áldozatkész magyar nemzet. Ez a fegyelmezettség és együttérzés, együttgondolkodás megvan ebben a nem­zetben és ezt tekintem a magyar erő. a magyar jövő legszilárdabb, legerősebb és leghatalmasabb bázisának. Ezután Kát lay Miklós részletesen Ls vá­laszolt az egye® felszólalásokra. „ülünk a nemzef igazsá* gának uíj^“ — Nem szándékozom az egyes feliszól a- L'ásokra külön válaszolni, mert hiszen a külügyi bizottságban alkalmam volt az egyes hozzám intézett kérdésekre megfe­lelő felvilágosításokat adni, mégis egykét kérdést, amely esetleg zavarólag hatna, ■igyekszem megvilágítani. A külügyminisz­teri tisztséget ma Európa legtöbb orszá­gában a mínuszt erein ök viselj, mert hiszen a két feladatkör úgyszólván elválaszt­hatatlan. A külügyminiszternek állandó helyeiben van. aki államtitkári rang­ban működik, politikai ibamtM kár kinevezése pcd*g a kiiliigyniinisztc iriumnak azt a szokaoptikáját, hogy a napi politikától minden tekintetben távol tartja magát, esetleg megváltoztatná. Mei- tózhitlak cnőitenii és felsorakoztatni itt külföldi mozgalmakat. Nekünk mint szu­verén magyar államnak* talán nem helye, arra az útra lépnünk, hogy nagyon élén­ken figyelőn mm*!1 kísérjük c/ekft a rrioz gidrnakat. Hallunk ezeknek a mozgalmak nak jclentőjjétféröó, de nem tudom rin-g" 1- lálui és nem is akarom megkeresni a mód­ját, lu gy ezeket figyelemre matassam (Úgy \au! Úgy van!) a magyar értékek. :< nemzet ereje és a nemzet igazsága viheti majd csak a döntések asztalára. Méltóztal- tak megemlíteni, az előadó ur is felhozta hogy talán külön külügyi előképzel' '' nélkül is kellene .szolgálatba felvenni (• ­viselőket. Nem szerelnék erre az útra r.í- térui, minthogy a külügyi szolgái a In: nemcsak tudásbeli, hanem nye>lvkészs< - beli feltételei vannak, de karakterprób. , is feltételei. Ha valahogyan kifogást - hűlne találni és jogosan teszem ez.t a szét . reháuyást, akkor ez csak az lehet, hogv nem fa áljuk az uj generáció tagjai k ír d azokat a nevekel, akiket én a magam 1 szérőj szívesen látnék a fia'-al diplomá­ciai karban. Viszont propagandaszolgá at - ra, kÜönös missziók ellátására nagy kér - seggel és szívesen nyúlnánk külső erőkbe - és igyekszünk ilyeneket, mint az jeleni is megtörténik, a kaJmazní. Ezekben szl.i moUam be és szögeztem le külpolitika: irányvonalamat. Még egyszer köszönöm azt az egyhangú támogatást, amelyben ré­szesültem ebben a nehéz munkámban. A külügyi expozét a Ház minden olda­lán helyesléssel fogadták. Ezután a Ház a külügyi tárca költségvetését általánosság­ban és részleteiben is elfogadta. A legkö­zelebbi ülést hétfőn 10 órakor tarí­jak. amikor a közellátásügyi tárca költség­vetésének tárgyalására kerül sor Az uh'.- .2 órakor végétért. írói találkozó Lillafüredé LILLAFÜRED, november 20- (HM. T. I.) Antal István nemzetvédelmi propag-andaminiszter irói találkozó­ra hívta egybe a magyar szépiroda­lom 55 kiválóságát, hogy az áll am- vezr' és képviselői és a magyar írók kötetlen baráti eszmecsere keretében találkozzanak. A meghívottak pénte­ken este érkeztek meg Lillafüredre , ahol három napig tartó közvetlen megbeszélés formájában megvitat ják az iró és a nemzetnevelés, az ir és a honvédelem és az írók mai hely­zetének kérdéseit. A megbeszélése­ket szombaton reggel Antal István megnyitó beszéde vezette be, ezután Karácsony Sándor egyetemi tanát mondotta el ,,Az iró és a nemzetne­velés“ című előadását, amelyhez emelkedett vitában többen hozzá­szóltak. Szombaton este érkeztek meg Kállay Miklós miniszterelnök, Szányei-Merse Jenő kultuszminisz­ter, vitéz Nagy Vilmos honvédéin : miniszter. Lukács Béla miniszter, Zsindely Ferenc államtitkár, Ullein- Reviczky Antal rendkívüli köve . •meghatalmazott miniszter, sajtófő­nök, akik ugyancsak résztvesznek a magyar Írók és költők megbeszélé­sein. A találkozó vasárnapi program­ján vitéz Szombathelyi Ferenc vezér- ezredes, a honvédvezérkar főnöke „Az iró és a honvédelem“ címmel tartott előadást. A SZOMBATHELYI ÉNEKESEK KOLOZSVÁRON Ez a hazánkban egyedülálló kójus, ínár mint látnivalóság Í6 lenyűgöző képet nyújt: lángpiros öltönyben s fehér köntösben csopor­tosul karnagya körül a Schola Cantorum So bariensis művészegyüttese Komoly férfiak serdülő diákok, apró legénykék, akár a zorgo- nasipok, sorakoznak itt a karinges karnagv, dr. Werner Alajos körül, aki egyetlen szem- pillantással, de nagy atyai szeretettel vezeti, i:,i nyitja őket. Teljesítményük bámulatos: a lip­csei Tamás-énekkar, de legfőképen a rom,: Sixtus-kápolna kla6zikus férriénekkarának ne­mes példájára hittel, lekesedéssel .*► meggyő­ződéssel hirdetik Isten dicsőségéi, f "Síét k.'-.n- trabasszustól az ivelően csengő szopránig min­den hangszin megszólal a Sehol- ember-orgo­náján melynek szárnyaló szava a Music a Sacra fenkölt kultuszát hirdeti. Hangversenyük , Kolozsváron a Szent Mihály-templomban no­vember 25-ikén lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom