Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-21 / 264. szám

19*2 november 21.

KhhZUZtK

Látogatás egy német mezőgazdasági nagyiizem telepein

A szociális gondoskodás tárgya: a munkás és családja. A „Mein Kampfu és Pela 'n marsall képe.

Magyarországi kisérleli telep terve Schochwitz-ban

BERLIN, 1942 november... (Az Ellenzék különtudósitójától.) Azt hittük, még Kiég sem száradt táviratunkon a bélyegző, s máris megérkezett a válasz a Schocnwtrz-i mezőgazdasági nagyüzem tulajdonosától; az ismére magyar gazdasági szakembert és a leér magyar újságírót a legnagyobb vendégszeretettel tárja. A birodalmi fővárostól gyorsvonattal alig néhány órányi ut van Karle 'g, a középkori templomokkal, időtől meglelte- dett básiy atornyokkal rakott, szűk utcákkal zsúfolt ősrégi egyetemi városig, ahol századokon keresztül százával tanultak Erdély ta- nuhnvágyó protestáns fiai.

Ám sok időnk nincs a nézdelődésre. A pályaudvaron ott áll C. Wenizel urnák, a nagybirtok egyik tulajdonosának hatalmas Mercedes-túrakocsija. A birtokon évek óta gyakorlati tanulmányokat és saját kísérleteit folytató fiata.l magyar mezőgazdasági egyetemi hallgató máris tuszkol be a kocsiba, figyelmeztetvén arra, hogy rövid az idő, sok a néznivaló, leendő háziurunk már vár, tehát egy percet sem késhetünk.

Percek múlva már a földeken rohanunk végig s a szép, rueleg őszi napsütésben, ezen a 30 ezer holdas hatalmas birtokon még mindenfelé serény munka folyik. A legtöbb helyt répaszedő és fejelő gépeket látunk üzemben s az elsőrangú müuttá kiképzett mezei utakon mindenfelé a legitülönféléob mezőgazdasági gépek, traktorok, hatalmas és pótkocsikat is magukkal huzó tehergépkocsik, meg gumikerékkel ellátott óriási fogatolt társzekerek közlekednek. Minden öt percben gyárakat, malmokat, első pillantásra kiderítetlen rendeltetésű üzemeket hagyunk magunk mögött. De sűrűn váltják egymást a faivak is, amelyek ismételten az erdélyi szász településeket juttatják eszembe magas, kőből rakott házaikkal, kőfallal körülvett, vársze- riien kiképzett udvaraikkal. A röviden ösz- szegezett futó benyomás azt mondja: vne egy müveit tci). Legérdekesebb azonban az, hogv ezen a hatalmas és müveit tájon a leg• tökéletesebb összhangban állanak egymással a je'legct-adó földrajzi, emberi és civilizációs tényezők.

gazdaság helyett ezt a kifejezést használjak, s ez is illik rá.) Vasszorgalcm, takarékosság és szakértelem, ma is ezekkel a tulajdonságokkal felruházva intézik a tulajdonosok es vezetők az üzem ügyett, s gondoskodnak — mint később látni fogjuk — a legmesszebbmenőén 26' ezer munkásról és családjáról.

Tudományos kisér let és termelési eredmény

— Egész gazdasági egységünknek — magyarázza C. Wentzel ur — alapját és központját a mezőgazdaság képezi. Ipari munkát és ipari termelést csakis addig a fokig folytatunk, amig ezáltal a mezőgazdaság célját látjuk szolgálni. Ilyenformán természetesen az üzem sokirányú tagozódásával es sokféle készítményének számtalan értékesítési lehetőségével minden válságban vagy netalán siilyedő konjunktúrában megtalálja számítását és megállja helyét. Összes terményeinket magunk dolgozzuk fel — folytatja előadását —, a gabonát mümalmainkban őröljük meg, a cukorrépát saját cukorgyárainkban dolgozzuk fel, s a burgonyatermés feleslegét szintén saját szeszfőzdéinkben dolgozzuk fel. De fel sem lehetne sorolni azt a sok hasznos feldolgozási módot, mely mind arra

nah gyakorlati felhasználása teszi, hogy az embernek, jelen esetben a nagyüzem vezetőinek ts lelkes munkáshadseregének a természettel, pontosabban a talajjal vívott harcát az évek folyamán egyre nagyobb siker koronázta.

Az első nap még meglátogatjuk az üzem hires és kiterjedt tehenészetét, hatalmas meri- nói juhállományát, a Havel partján épült rakodókikötőt, s szemügyre veszünk ^ száz olyan apróságot, amelyet sehol nem láttunk, de amelyek egy-egy egyszerű alapötletből kiindulva, a maguk összességében Helyes vezetéssel párosulva megteremtik egy ekkora kiterjedésű birtok óramüszerüen pontos, gyors és szakszerű működését.

A gabonái- például légnyomás szívja fel a gépkocsikból, vagy tár szekerekből a malomba, s ugyancsak légnyomáson alapuló gépi berendezés nyomja az uszályhajóba, nagy emberi munkát és jelentékeny időt takarítva meg. A teheneket szintén légszívó fc- jő gépekkel fejik, miközben egyetlen csepp sem megy kárba, s a legmesszebbmenő higiénikus követelményeknek is eleget tehetnek. Se szeri, se száma nem volna e sok, szinte futtában megfigyelt érdekességeknek.

A szociális gondoskodás mozgatója — német no

Este pedig a barátságos, sőt meleg hangulatban elköltött vacsora után háziasszonyunkat faggatjuk az üzem szociális berendezéseiről és szociális gondoskodásáról. Az öreg kastély ifjú úrnője szívesen beszél, mert amint mondja, az újabb időkben, különösen a háború óta, az asszony, a feleség és anya vált a szociális intézmények és gondoskodások igazi éltető elemévé.

A német nőnek ma nemcsak kedvtelése, vagy szép hivatása, de egyenesen kötelesséSALZMUNDEI MÜNKÄSHÄZAK

Magyaros vendégszeretet ..

Igazában azonban csak akkor lepődünk meg, amikor kocsink egy hirtelen kanyar után beszalad egy kastély udvarára. Első pillantásra háromszázévesnek becsülöm. Gyö- nyörüszép, németes Ízlésben készült, kőből faragott renaissance-kapuboltozaton át egy toronyszerű Ic-pcsőházba lépünk. (Idevaló barátom pontos cvszámmal felelve, kisegít zavarómból: a kastély 1575-ből való!) A fogadóban a háziúr és háziasszony mosolyogva várnak. Az ismerkedés után a dohányzóba, majd az ebédlőbe megyünk. A messze idegenben élő magyarnak nem kicsinység, de őszintén megható az ebédlőasztal nyújtotta kép;

a hófehér damaszton minden kristálynál és ezüstnél megindítókban, melegebben fénylik a széles, piros-fehér-zöld magyar nemzetiszinü szallag.

s a pompás asztali díszül szolgáló rózsák és szekfük valamennyien piros-fehér-zöld színekben összeválogatva és elrendezve! Emelkedett 'hangulatban és barátságos beszélgetés közben hamar eltelik az ebédidő s nemsokára ismét gépkocsiban ülünk, hogy a hatalmas, k'terjedd birtok minden telepét megtekinthessük.

Házigazdánk útközben elmondja a nagy családi vagyon eredetének, fejlődésének .érdekes történetét. A Wentzel-féle birtok alapúit már x60 évvel ezelőtt lerakta a család őse, mégpedig az akkori kor legmagasabb színvonalának megfelelően. E ritka egyenes- vonalú fejlődésnek az a titka — világosit fel házigazdánk —. hogv az utódok mindenben az alapító előd szellemében jártak el, ugyanaz a törekvés hevitette őket, s ugyanazzal a szorgalommal dolgoztak, mig 27 évvel ezelőtt a Boltzc-féle testvérbirtokkal egyesült Wentzel-gazdaság a mai Nagyné- metország egyik legszámottevőbb mezőgazdasági nagyüzemévé vált. (Mert birtok, vagy

Lelkileg bizonytalan, ^ kételkedik *

Keresse fel:

Dr. Kmnes Elemé? pszichológus Pszichológiai laboratóriumát, Mussolini-ul 68.

Megnyugszik, visszanyeri önmagát! Öni meretre vezeti a grafológia.

szolgál, hogy semmiféle termelvény, vagy melléktermény ne menjen kárba, hanem, valamilyen módon felhasználtassék. Megnézzük például a gabonamag-kisérleti állomást, amelyet még a hires Erwin Bauer professzor alapított, s ahol most tanítványa, Riibeseel ur, valóságos szabadegyetemi előadást rögtönözve mutatja be nemcsak érdekes, de az üzemre nézve felette értékes gabonanövény-kereszte- zési kísérleteit. Ez a kísérleti állomás a téli búzánál eddig háromezer keresztezést ért el, s ma már országosan ismert e mezőgazdasági nagyüzem hires termelvénye, saját különlegessége, a Viktória borsó s főként a nemes- gyöngvnek (Edelpcrlc) nevezett konzerv- borsó.

Megkérdezem Riibeseel urat, hogy rövidre fogva mi is e kísérleti állomás főcélja.

— Az, hogy egy bizonyos területegységen mennyiségben és minőségben egyaránt minél nagyobb termést érjünk el. Evégből végzünk állandóan talajvizsgálatokat, keresztezési kísérleteket, hegy ezt a célt a talaj és a gabonanövény fokozatos javításával és egymáshoz illeszkedtetésével minél nagyobb mértékben érjük el. Saját termelvényü borsókülönlegességünkkel például teljes mértékben uraljuk az országos konzervipart — fejezi be felvilágosításait a Salzmünde-i kísérleti állomás vezetője.

Miközben három mümalmot, két cukorgyárat, két szeszfőzdét és a kaolin-gyárat — mely ma is a világ minden tája felé szállítja a nemes porceilánföldet —, megtekintjük, megtudjuk, hogy a Wentzel—Boltze nagyüzem termelése ma már elérte azt a fokot, hogy

Németországban minden ezerkét századik

ember itteni gabonából készült kenyeret és minden száznyolcvanadik ember itt termett cukorrépából, az itteni gyárakban feldolgozott cukrot eszi.

De ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot az a hatalmas öntöző-berendezés, amely a csapadékban viszonylag szegény vidéken majdnem tökéletesen pótolja az esőt, s bevezetése óta jelentékeny mértékben befolyásolta a talaj termelőképességét, sőt összetételét is. Két öntöző-berendezés van a gazdaságban beállítva, mindeniket Diesel-motor hajtja, s ezek áprilistői szeptemberig állandóan, éjjelnappal üzemben vannak, tekintet nélkül a kisebb-nagyobb mérvű természetes esőzésre. A szorgalom, a kitartás, s nem utolsó sorban a folytonosan uj és uj szakfelfedezések azonge, hogy a szociális igazságnak szószólója és az intézkedéseknek igazi mozgató tényezője legyen.

— Ami önöket — mondja — talán legjobban meg fogja lepni,

nálunk a munkás nem mint egyed, mint egyes ember jön a szociális berendezkedéseknél, intézményeknél és intézkedéseknél tekintetbe, hanem mint — család. Mi nem munkásemberekben, hanem munkáscsaládokban gondolkozunk, s állítom, hogy ez a legmesszebbmenő és legtöbbet hozó jZo- ciláis program, amit valaha is felállítottak. Az egyik Boltze-ős már az elmúlt század elején igen nagy gondot fordított munkásainak szociális gondozására, s ideje nagyrészét a munkásképzés és továbbképzés kérdése megoldásának szentelte. Oly problémák tehát, amelyeknek még elméleti előfutárait sem sokan ismerték akkoriban. Mi azonban a

szociális berendezkedések és gondoskodás terén nem elméleteket gyártunk, hanem kizárólag Valóságot alkotunk.

Nagyüzemünk munkásképző intézete és be- tegsegélyzője még 1840-ből származik, s, ugyancsak ebben az időben épült kórházunk, aggmenházunk és napközi gyermek-otthonunk is!' Gottfried Boltze természetesen jóval megelőzte korát, s ennek a ténynek büszke tudatában az utódok hasonló messzemenő gondoskodással korszerűsítették a régi intézményeket. Ezeknek következtében — talán ittlétük alatt lesz alkalmuk megfigyelni is, ^ folytatta Wcntzelné —, oly szoros családias viszony fejlődött ki a munkásság, a gazdasági elöljárók és a tulajdonosok között, ami szerte az országban és a világban is páratlanul áll. A nagyüzemben jelenleg dolgozó munkások javarészének már a nagyszülei is itt látták meg a napvilágot, tehát nemzedékek ragadtak ehhez a közepesen dús, de hallatlan szorgalommal és szakértelemmel megművelt és ilyenformán kincsessé tett földhöz.

Mnnkássors: villa tok ás, biz- to itás, ajándék és nyugdíj/.

A telepen lévő munkások családi házainak száma meghaladja a másfélezret. Ezek a munkásházak valóságos villa- és üdülőtelep benyomását keltik saját külön konyha- és viragoskerttel ellátva. (Valóban igy van, másnap meggyőződtünk róla!) Újabban ismét többszáz uj ház építésébe fogtak bele a háborús nehézségek ellenére is. Másik nevezetes

mozzanat: a munkás nyugdíjas korában sem költözik ki a házból, élete vegéig benne lakik családtagjaival.

— Hallottunk valamit a munkások biztosításáról is — adjuk fel a leckét. . .

— Természetesen, munkásainkat, családtagjaikat is beleértve mi, azaz az üzem biztosítja. Elet-, tűzkár- és balesetbiztosítást kötünk mindnyájuk számára. S hogy el ne felejtsem: minden munkásnak két szoba, kony- ha és mellékhelyiségekkel felszerelt ház vagy lakái jár ki, a többgyermekes családok esetében aztán a szobák száma megfelelő kulcs szerint növekszik! Ide tartozik met; a konfirmációi, házassági és szülési ajándék is. Valamennyit az üzem teremti elő munkásai számára. j ■

Másnap volt alkalmunk személyesen is meggyőződni a mondottakról. Az üzem há-* rom helységében néztük meg a munkásházakból alkotott utcákat.

/i Salzmünde-i telep például a kolozsvári Zrinyi-Htsában lévő közismert, Kós Károly építette háthoz megszólalásig hasonló villaházakból áll. Az üzem ezenkívül hantint, könyvtárt, játéktermet, olvasókat, ragyogóan berendezett tus- és kádfürdőket tart fenn.

(A csapokat személyesen próbáltuk ki!) Házigazdánk az egyik telepen bevisz az egészségügyi szobába, (Sanitätsraum). Teljes elsősegélynyújtó és orvosi vizsgáló berendezés. Lei gyújtjuk a kvarclámpát, kitünően működőik. Kinyitjuk a gyógy szertár szekrényt: zsúfolva van a legkülönfélébb orvosságukkal. Minden berendezés példás és mintaszerű. Valóban szociális, de ennél több is: bizalmas- barátja:. családias jellegű.

Az egészségügyi szobából kijövet orosz foglyokkal találkozunk szembe. (A munkásság frontokon lévő állományát minden telepen hauiioglyok helyettesítik.) Kora este van, vacsorázni mennek a kantinba. Minden künn- lege-- felügyelet nélkül. Utánuk megyünk Facsilláros, széles, világos és kedélve^ nagv terem. A széles ablakok felett „karnis“, melykel zsúfolva. Néhány klasszikus is akad közte, legnagyobb része értékesebb szórakoztató ről derült szinü függönyök csüngnek aií. Az egyik sarokban könyves szekrény, könyvekés népművelő könyv. Végigfutom a polcoka“. Azt szeretném gyorsan megállapítani, hogv, külseje után ítélve, melyik a legtöbbet forgatott könyv. Házigazdánk készségesen jönne segítségemre, addigra azonban kész vagyok a megállapítással. A „testi" mivoltában leginkább elróngyolt, tehát a legtöbbet forgatott könyvnek ez a cime: „Mein Kampf“. ..

Megnéztem még a hadifogoly munkások vacsoráját. Bő és kiadós, vajban főtt burgonya. De megnéztem a francia fogoly-munkások szobáját is. Mindenütt példás rend cs tisztaság. Az ajtóval szemközti falon képeslapból kivágva Bétáin marsall színes, egyenruhás kepe mosolyog le a falról, munkára buzdítva egy céltalan háborúból, okos, jól beosztott munkáséletbe került honfitársaira.

Az idő telik, este van, be kell fejeznünk a körutat. A Teutschenthal-i kastélyban vacso- fázunk. Az asztalon ismét körbefut a piro<- fehér-zöld selyemszallag, s a házigazda, a mai

Nagynémetország egyik legkiválóbb, legtapasztaltabb és értékeltebb gazdasági szakembere pezsgőbontáskor meleghangú felköszöntőt mond magyar vendégeire-, éltetve a magyar—német fegyverbarátságot. Felköszöntőjéből tudjuk meg, hogy az első világháborúban, többek között az tizsoki szorosban is harcolt. Amint mondja, innen ismén a magyar honvédet.....

Másnap délelőtt pompás, ragyogó őszi napsütésben, a déli Harz-hegységben lévő vadász- kastélyban villásreggelizünk. Gépkocsink kis erdőségeken suhan át. Szemünkbe harsog a : ősz pazar szinorpjája, a tiszta meleg napsütés, mintha narancslében fürdetné meg a tájat. A meséskönyvből elővarázsolt kis kastély erkélyén csak egy kívánsága lehet az embernek: bárcsak napokra megállana az idő.

Sajnos azonban, nemsokára búcsúznunk keli a gyönyörű tájtól, s a valódi magyaros vendégszeretettel eltelt házigazdáéit >1 A pályaudvarra menet C. Wentzel ur még elmondta nevezetes tervét, kedvenc eszméjét. Szeretne ugyanis

Magyarországon egy körülbelül ezer holdas hegeit birtokon, kísérleti állomás gyanánt, J04 2- es tipusu mezőgazdasági gépekkel felszerelt, kis-közép és nagybirtok-típust feláll: tani.

A kísérlet célja volna kitapasztalni, hogy a magyarországi gazdasági és éghajlat; viszonyok mellett a német gépesített mezőgazdasá gi módszerekkel milyen eredményt tudna elérni?! Bulgáriában működik már hasonló célú mezőgazdasági kísérleti állomás: egyiket az állam tartja fenn. bolgár vezetés alatt, a másikat a németek saját módszereik alapján kezdik. A két kísérleti állomás aztán egymás között kicseréli eredményeit. Biztosítjuk róla, hogv ötlete rendkívül rokonszenves.

— I eh.at akkor miért ne lehetne megcsinálni'’ — - kérdi mosolyogva.

— Meg kell csinálni! — váU;;zo,:uk búcsúzóul, s a Haliéba rohanó gépkocsiból méz. sokáig integetünk az ódon sciiochwitz-i ka«* rélv gazdáinak.

SZABÓ ISTVÁN (BtrlmJ

________________________7