Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)
1942-11-20 / 263. szám
2 ellenzék: 1942 november 2 0. Az orosz rónán hulló magyar vér miié helyünkéi bfztűsitla az elkövelkezerJi vüá^ressáezésiiél — mondotta vitéz nagyíKCzrni Hagy Vilmos hcnvédelmS miniszter a képviselők fe-száallsira adói! válaszában BUDAPEST, november 20. A képviselőhöz csütörtökön folytatta a honvédelmi tárca jövíkVvi költségvetésének tárgyalását. Vz ülést 10 óra 1 10 perckor nyitotta meg Tors Tibor alelnök. A vezérszónokok közül elsőnek vitéz. Janoiss Andor (Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség emelkedett szólásra. Kijelentet- J te, hogy rokon érzéssel fogadta az i előadó tegnapi beszédét., de nem tud j egyetérteni az általa fejtegetett ma- i gyár reál politikával. Bármennyire 1 tisztelcim is a honvédelmi miniszter nr,katonai múltját és hazafias felfogását — fejezte be beszédét — a költségvetést pártállásomra való tekintettel nem fogadhatom el. Csir.se.iy Rimái István, a Magyar Élet Pártja vezérszónoka elismeréssel szólott a magyar sajtóról, amely megértő és odaadó munkájával nap- íó 1 -na]ira t erjetle 1 mes ismertet ésok- bon tájék őzt ailja az ország közvéleményét a harctéri eseményekről. A hősi ha’ottakról megemlékezve megállapította, hogy azok a nemzetért áldozták életüket és az ernl>eri hála és becsület megkívánja, hogy mól- ;(Vani gondoskodjunk hátramaradottjaikról. Nem csupán nyugdíjra gondol, hanem olyan jogosítványok m eg a d ás á ra, amelyekkel biztosítani lehet a hadiözvegyek és hadiárvák emberi életét. A költségvetést elfogadja. Vájná Gábor, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kijelenti, hogy a honvédelmi miniszter nem hoz- j hat olyan törvényjavaslatot a Ház elé, amit mey ne szavaznának. O/szégos Hadlgoiidjzá Hivatal feláTilsát feérta Víró György, az iráélyi Párt szónoka Váró György, mint az Erdélyi Párt vezérszónoka szólott a honvédelmi tárca költség- vetési vitájához. Hangsúlyozta, hogy ma mindenki belátja az erős hadsereg szükségességét és különösen szükséges ez a hadsereg Erdélyben. Nagy örömmel tölti el a székely határőrség feláiíitása, szükséges azonban ezt az egész keleti Kárpátok övére kiterjeszteni, mert csak akkor lesz biztonságban Magyarorszag, amikor ezen a vonalon székely katonák állanak őrséget. Szükségesnek tartja az erdélyi haderő további növelését, korszerű repülőgépekkel történő ellátását és megfelelő repülőterek kiépítését. Aggodalmát fejezte ki afelett, hogy az ország l.egmagyarabb vármegyéje, a 120 ezer lakosú Udvarhely, stratégiailag hátrányos helyzetben van, mert nincs vasúti összeköttetése az ország többi részével Kérte a honvédelmi minisztert, hogy tegye meg a szüksége* epéseket ennek i í mynak pmására és a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti vasútvonal mielőbbi megépítése ügyében. Kifejtette, hogy mint katonanemzetnek, mely a finn és észt népekhez hasonlóan világerők ütközőpontjában fekszik kelet és nyugat mes- gyéjen, nagy súlyt teli fektetnie a katona nevelésére. A katonai szolgálat ideje nagy-szerű alkalom a közösségi nevelésre, uto-lsó lehetőség arra, hogy társadalmi különbség nélkül egységes magyar nevelést adjon minden állampolgárnak. A katonanevelésnek kell képeznie egész nemzeti nevelésünk koronáját, magyar művelődésünk ősi alapelemeit kell elültetni minden magyar leikébe, mert a fegyveres kiképzés mellett az egységes magyar műveltség adjai meg a lelki alapot ahhoz, hogy a magyar honvéd minőségi katona legyen. Kérte a minisztert, hogy vezesse be a kato- ,nai kiképzésbe a magyar népdalok és ősi katonaénekek oktatását. Kérte továbbá a minisztert, hogy katonáinknak jó könyveket juttasson a frontra az eltiltott ponyvairodalom helyett. Részletesen foglalkozott ezután a hadigondozás kérdésével, rámutatott annak fontosságára; ismertette a hadigondozás megszervezésének aiaoelveit, utalva arra, hogy nem idegen minták után nézni, hanem kiindulási pontul el lehet fogadéi a magyar hadigondozás múltját és különösen annak az 1917-es évre eső időszakát, amikor néhai Teleki Pál és Klebelsberg Kunó gróf, az országos hadigondozó hivatal keretiében lefektették a szociális papokon nyugvó hadigondozás alap- elveit. Leszögezte, hogy a hadigondozás nem csupán társadalmi kérdés, hanem állami feladat is es ennél ne a szánalomérzés vezessen, hanem a szociális helyzet felismerése. Kérte a minisztert, hogy gondoskodjék egv országos hadigondozó hivatal felállításáról, amely társadalmi erők felhasználásával államilag egységesen irányított hadigondozást végezzen. Utalt arra, hogy a hadigondozás elsősorban polgári feladat, mert a hadigondozottakat vissza kell vezetni >a polgári é'etbe, társadalmilag értékes és produktív erőkké kell tenni őket és erre hivatott szerv az Országos Népes Családvédelmi Alap, amely a magyarság szociális megerősödésével foglalkozik, csak képzett emberek vezetésével. örömmel üdvözölte az uj rendeletét, mely felemeli a hadisegélyek összegét. majd a rokkantellátás kérdésével foglalkozott, rámutatva arra, hogy a bábomnak ezeket az áldozatait vissza kell vezetni a termelő polgári életbe. A hndiárvák kérdéséről beszélve, kifejtette aggodalmát, hoey a társadalmi gyűjtések, utján szerzett összegből csak a mult évben elesett honvédek árváinak gondozási segélye van biztosítva. A honvédelmi miniszter kijelentette ezzel kapcsolatban, hogy jelenleg előkészítés alatt tran egy rendelet, mely minden hadiárva gon- C rzás: segélyét rendezi. Végül a hadiárvák családi környezetben i j való nevelésének fontosságáról beszélt, majd leszögezte azt, hogy nem szabad visszariadnunk attól, hogy a harctereken küzdő hon- vkdeinkről gondoskodhassunk és itthonnmara- dottaikat megfelelő gondozásban részesítsük, megállapítva, hogy az ország egységesen áll a fronton küzdő honvédek mellett, a miniszter Í6 a kormány iránti bizalommal, a költségvetést elfogadta. Másfíínii’Sió^ SisíSseregre van szükségünk Felszólalása elejlén hangsúlyozta, hogy . a magyar honvédelem békében és báb óraiján a nemzet iegéletbevágóbb kérdése és j ha a honvédelem nem állna hivatása ma- j gaskdán. e,zt a hibát többé nem lehelne ; helyrehozni. Rövid történelmi visszntekin- j test vetett a honvédség fej ődésére, majd j az elmúlt liberális idők fertőző szelleméről j beszelt. Beszélt azokról a magyarokról, akik más országokból kerü’inek vissza hozzánk és leszögezte, hogy ezeknek első kívánságuk az, hogy honvédek lehessenek. — Ezek a szerencsétlen földönfutók az id érnének ülés tényével m'nden hidat fel- j égettek maguk mögött, a környező álla- | mok jogszabálya szerint állampolgárságú- j kát elvesztett éle, sőt talán vagyonukat is , elkobozták. Tehát ezek a magyarok mássá, j mint magyar állampolgárokká nem válhat* ; nak. Kérte ă minisztert, hogy ebben az eset- i bén ne kössék a magyar hadseregben való \ katonai szolgálatteljesilést a magyar á'lam- j polgársághoz, ezt a megszorítást legfeljebb j a tiszti rang elérésénél alkalmazzák. Beszélt az erdé'yi próbaszo gál'atosok i ügyéről és leszögezte, hogy a ]>róbaszolgá- í latnak sok érte me úgy sincs, mert a pró' baszolgálatosok rendes és felelősségteljes katonai pozíciókat töltenek be. Kérte a minisztert, bogy ezeknek a megszabás alatti éveket is számítsák be a szolgálatba és helyezzék őket tényleges álló* mifnyba. Rátért ezután a megszállás alatt ma' gyarsá-guk miatt meghattakról és súlyosan sebesültekről. Kérte, hogy a sebesülteket hadirokkanttá, a meghaltak hozzátartozóit pedig hadiözvegyelv ké és had lárvákká nyilvánítsák. A hadapródiskolák kérdésével foglalkozva kérte, hogy q honvédség tisztikarát frissítsék fel. ha ké-1. uj hadapródig,kodat létesítsenek, ne zárják el a fiatalságot a katonai pálya elől és adjanak lehetőséget, különösen a székely fiatalságnak, melyről1 bebizonyosodott tény, hogy kiválóan alkalmas katonai pályákra, hogy a katonatiszt! állományt felfrissít hetssé. — A miniszter ur intézkedéseivel a legteljesebb mértékben meggyőzött arról, hogy igaz magyar szívvel áll őrhelyén, híven azoknak a szép szavakhoz, melyeket j 1940 szeptember 10-én Marosvásárhelyt * a szülőföldjét felszabadító seregek éten j mondott s — ezért a költségvetést elfogadom. Andréjka Ödön ugyanolyan összetartás j és bajtársias szeretetet kivánna itthon is i látni, amilyen a harctéren van katonáink között. Ezután vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter válaszolt az elhangzott felszóla lásokra. „Ez a VMm a asm ml Idérdske“ A honvédelmi miniszter nagyvonalú expozéját a Ház minden oldalán tetszéssel fogadták. Ezután a honvédelmi tárca költségvetését mind általánosság* ban, mind részleteiben elfogadták. Pénte- > ken délelőtt 10 órakor a miniszterelnök- j ségi és kisebb tárcák költségvetésének tárgyalása következik. Vitéz Nagy Vi mos honvédelmi minisz' tér a felszólalásokra válaszolva, egyebek között kijelentette, hogy működésében vezére've az igazság, a tisztesség és a becsület. Fontosabb és szent bb feladat m:nd, mint a nemzeti erő letéteményesének, a honvédségnek? fejlesztése. A honvédség egy része most a haza határain kívül harcban áM. Ezt a harcot mindenáron győz er lemmel kell befejeznünk. Ez a háború a nemzet létérdeke. Nem idegen érdekekért, a magyar érdekekért küzdünk a Don mellett., de nem elég, ha ellátjuk a harcoló hadsereget fegyverrel, ruhával, élelemmel, a győzelmi akaratot megszilárdítani csak úgy lehet, ha - a nemzet minden élctmegnyilv ónul ásónak a harcoló honvéd áll középpontjában. Az orosz rónán huüó vér alapozza meg a magyar jövőt és méltó helyet biztosit a harc után elkövetkezendő világ rendezésnél. Szent István országa számára a nemzet áldozatkészen bocsát rendelkezésre a harchoz minden anyagi eszközt. A hadsereg ellátását első és legfőbb kötelességemnek tekintem — mondotta. — Elrendeltük a zsoM felemelését. Katonáinkat á leghidegebb orosz télnek is eHenáliő ruházati cikkekkel láttuk el. Rövidebb útvonalakon vezetett szahadságos vonatok beá3- litásával lehetővé tettük, hogy bizonyos idő után, ha csak pár napra is, mindenki élvezhesse az otthon melegét. IJjabb kór" házvonatokat szereltünk fél. Minden szállítható, komolyabb sérültet hawaiioaxmíc. —MIMI i—■■■irinun— A porttát gyorsabbá tesszük, rádiók ti, könyveket küldünk ki. Hogy az oHhonm.iru(11 családtagok ne né kicöz/.enek. a h; ü «egó yezetlek járandóságát lényege 'n ’■ ' * «mellük. Megjelent u rokkantak járandóságát szabályozó ilj kormányrendelet is, melynek alapelve, hogy minden rokkant tisztességes megélhetéshez jusaon. A hadiözvegyek e látását is újból szabályoztuk. Felemeljük a régi háború hadi özvegyinek járandóságát is. Ha a viszonyok változása esetén a ségé 1 yezé~ fokozása \álik szükségessé, kellő időben megteszek mindent anoM lelkib- meretem parancsol. R?niîeî, munkát és fegyelmei a hátországtól A most folyó háború a hátországra • - súlyos terheket ró, melyeket mindenkin 1, vagyonához, munkaerejéhez es telié.v-go hez mérten a teljesítőképesség legvégső határáig kel! viselni. A mai helyzeti) » hadsereg a hátországtól hármat kö% ‘.cl: rendet, munkát é*s fegyelmet. Minden! ,t oda kell á’dátani, ahol az ország érdekei szempontjából tudását, képességeit munkaerejét a legjobban hasznosith'V. ja. A költségvetés a háborús kiadásokat - in tartalmazza, abban csak annak a i:a-Kéregnek kiadásai vannak, melynek feji* ,z- tését a törvényhozás már elhatározta. V ru állítom, hogy ezekkel az összegekkel meg tudjuk oldani az 1943. évre előirányzott fejlesztést, de ha kell, újra a nemze1 áldozatkészségéhez fordulunk, mert auri en fontos a harcoló hadsereg. épp auny.ra sorsdöntő a honvédség fejlesztése. F 1>> politikai vezetés mellett is csak álüg \ ha öltözött nemzetek évtik túl a világi ,1. Háborúban álló országban a honvéoség szerveire háruló feladatok megsokszorozódnak. Az életnek olyan területein is működniük kell, amelyekben az első világháború előtti időben a katonai bea\ it* kozás elképzelhetetlen volt. A haderő ‘ lesztésével kapcsolatban a hadsereg A szüksége van arra, hogy mögötte o an munkaerő is rendelkezésre ál1 jón. r-ely nem szorosan vett harcos munkakör1 "n felmerülő teendőket végez. A honvéd, ni törvény által létesített közérdekű műn! a- szolgálal nem szolgáltatott elég munkaerőt, minthogy pedig q törvényhozás a harcoló hadsereg sorából kizárta a zsidókat, önként adódott, hosry a hiányzó munkaerőt belőiik kei! előállítani. Tehát a honvédség megszervezne a kisegítő munkásai aktiatokat. Úgy a közérdekű munkát végző alakulatok, mint a kisütő munkásszázadok, egv és ugyanazt a célt szolgálja, a közérdeket. A munkaszolgálatra behivottaknak tudr. ok keHi azt. hogy ők fegyver nélkül honvédségi szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi miniszter ezután resT"- tesen válaszolt az egyes félsz ól alá sok r ' majd azzal fejezte be beszédéit, hogy egv ségbeu, összetartásban, egymás megbec~ü- lésében van az erő, ameSy minden nehézségen átsegíti és a végleges feltámadáshoz vezeti a nemzetet. fi RüMgyi bizottsági Oi?s k A képviselőház külügyi bizottsága szerdán délután vitéz Teleki Mihály gróf T" nölelésével ülésezett. Megjelent Ká oy Miklós miniszterelnök és külügyminisz-er, TCusnádi-Nagy András, a képviselőház elnöke és a kormány tagjai közül Reménye Schneller Lajos. Varga József, Radoc -y László, báró Bánffy Dániel, Szinyei- Merse Jenő, vitéz Nagy Vilmos, vitéz I likacs Béla, Antal István dr. és Szász Lajos miniszter. Kállay Miklós miniszterelnök, mint külügyminiszter, részletes tájékoztatást adott a külpolitikai helyzetről. A bizottság tagjai közül1 többen felszólaltak. A felszólalásokra a miniszterelnök kimerítően válaszolt. A bizottság a tájékoztatást ég a vá" laszokat tudomásul vette. A Felsőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt 11 órakor Káno,m Kálmán elnökléséve- ülést tartott. Kállay Miklós miniszterelnök és külücvminiszter, mint a képviselőház külügyi bizottságában, ilj is részletes tájékoztatást adott a külpolitika' helyzetről, majd kimerítően válás? t azokra a kérdésekre, amelyeket a bizoT- ság tagjai a tájékoztatóhoz fűzött hozzászólásaik során felvetettek. A bizottság a miniszter tájékoztatóját és a fejtett kérdésekre adott válaszát tudomásul vette. Az ülés végén Kánya Kálmán elnök köszönetét mondott a miniszterelnöknek a részleg tájékoztatásért Bajcsy-Zsilinszky Endre ezóvátette a kiképzésben nem részesült korosztályok ügyét és hangoztatta, hogy Magyarország mai helyzeteben nem mondhat le semmiféle emberanyagról. Másfélmillió« tökéletesen kiképzett magyar haderőre van szükség. Bizalmatlan a kormányzat iránt, ezért a költségvetést nein fogadja el. Zichy Nándor gróf költségvetési beszédében a repülés kérdéséről beszélt, Hangoztatta, hogy a légierőknek a korszerű háborúban döntő jelentőségük van. Egy kézben kell összefogni a magyar repülés szerteágazó kérdéseit é6 ennek érdekében a Jégügyi minisztérium felállítására van 6zük6ég Repüiő hősi pmülrmii felállítását javasolta, amelv egyúttal méltó emléket állítana a keleti arcvona'on repülőhalédt halt kormányzóhelyettes emléké- i nek. A költségvetést elfogadta. , Vitéz Várady László, a MÉP második vezér- I szónoka, a katonai nevelésről szólott. Felhívta 1 ß miniszter figyelmét az altiszti iskolák to- I vábbfejlesztésére Végül kegyeletes szavakkal ! emlékezett meg a háború hősi halottairól és ; hősi halott kormányzóhelyettes urunkról. A 1 költségvetést a honvédelmi miniszter iránti j legteljesebb biza'cmmal elfogadja. Vitéz Makray Lajos, Baky László, Szabó Gyula. Meskó Zoltán, padányi-Gulyás Jenő és • Halmay János után Szilágyi Olivér erdélyi- ! párti képvisalő szólalt fel. g menekültek katonai helyzetének rendelése
