Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-19 / 262. szám

ELLENZÉK 19 4 2 november m—roartmammnat. -*.m 1 9. Az 1440-1941-m rendelet 7. tzakatzát ■ r - meg, ha előre látlak a visszaéléseket n.or.dcita Rsdatsav László Igazságügyminiszter az Erdélyi Párt vezér­szónokának adott válaszában „Â2 idén nagyobbmérték ben vessünk részt a háborúban, mint az előző esztendőben“ - jelentette be a honvédelmi tárca költségvetésének előadója Ul törvény szabályossá az ügyvédek helyzetéi ***** BUDAPEST, november 19. A képviselőház tegnapi iilcsén az igazságügyi tárcával foly­tatta a jövő év 1 állami költségvetés tárgyalá­sát. Benkö Géza előadó hangoztatta, hogy maradandó jogszabályalkotás csak az, amely alkalmazkodik a kor uralkodó eszméjéhez, életszerű cs az örök igazság tartalmát fog­lalja magéiban. Nagy László, a Magyar Megújulás Nem­zeti Szocialista Pártszövetség vezérszónoka hangoztatta, hogy a zsidótörvény nyugvó­pontra helyezése elsőrendű magyar érdek. Mczey Lajos, a Magyar Élet Pártja első vezérszónoka hangoztatta, hogy azon az ál­lásponton van, hogy a liberalizmus ’ áltat a magyar jogrendszerbe beékelt összes jogi in­tézményeket ki kell kapcsolni. Miután a költségvetésben a nemzeti, népi, keresztényi, szociális és közösségi eszme megnyilatkozik, azt a miniszter iránti teljes bizalommal elfo­gadja. Budinszky László, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka a költségvetést nem fogadta el. Bari haIgnác: Az bírói kar határozataiban a Siszía igazság és űárgyiBagossúshanseacsendüSmeg Barth a Ignác dr. erdélyi párti képviselő rámutatott arra, hogy a jogszabályok al­kotása napjainkban mindjobban a kor­mányzati feladatok körébe sodródik, am>- nok az oka az, hogy a szabályozást igény­lő életviszonyok köre folyton nagyobbo­dik és ennek köre ma már olyan szélles, hogy az törvényhozás utján kellő időre meg nem történhetik. Fontos érdek azon­ban az. hogy a magyarság sorsának alak'- tására nagy hatást gyakorló jogszabályok népünk szellemiségének megfeleljen. E célból szükséges, hogy a jogszabályok elő­készítői és alkalmazói megismerjék né- pünl; hagyományait c$ azokra munkájuk során a lehetőséghez képest figyelemmel is legyenek­— Az Erdélyi Párt soha nem volt az ellen. — mondotta a többi között — hogy egységes, régi és jó magyar jogszabályok érvényesüljenek az egész országban. Maga­tartásával csupán a meglévő' jogszabályok hiányosságaira kívánt rámutatni és mint­egy hatást gyakorolni oly iránybaji. hogy a kiterjesztendő örökösödési jogszabályok meg felelő mód ősit éísokltal és kiegészité- selehel jussanak el hozzánk. A gordiusi csomónak kettévágása azzal, hogy a meg­lévő jogszabályt egyszerűen kitér jlesztet- ték a visszacsatolt területekre, még nem jelenti „az évtizedeken át napirenden tar­tott kérdés megoldását“. Hogy mi lesz a Itatása a törvényegységesités eme módjá­nak, azt az élet fogja még megmutatni, mert a hirtelen éietbel ép tetett jogszabályok nem ismeréséből máris sok zavar kelet­kezett. Bartha Ignác dr. rátért ezután az 1440 —1941. M. E. és 3000—1942. sz. rende­letekre, amelyekkel a kormányzat nem mindenben érte el! céüjpt. A kérdés hosszabb fejtegetése után megállapította, hogy a második bécsi dön­tés folytán Romániába távozott ingatlan- tulajdonosok ellen peres, vagy p£renkivii- li eljárásokban rendszerint megákapitiák az alperes lakóhelyét és a perrendtartás szerint diplomáciai utón kézbesítik ki a Á költségvetés Indokolásában a bírósá­gok és vá1, /hatóságok működésével kap­csolatban megállapítja azt a sajnálatos tényt, — folytatta Bartha Ignác dr. — hogy a bűnügyek száma az előző évek csökkenő irányzatával- szemben már 1940-ben és 1941-ben jelentékenyen emel­kedett. Kérte ezzel kapcsolatban a minisz­tert, hogy a bűnügyek szaporodása foly­tán előállott munkatöbblet elvégzéséhez Szükséges bírói és segéderők kinevezésé­ről! gondoskodjék. — Hogy csak egy példát hozzak fel, a kolozsvári ügyészségnél nyolcezer darab futott be 1941-ben, 1942 októberében pe­dig már a tízezer számnál tartanak. Itt mindössze öt ügyész és egy elnök végzi el keresetlevelet és az idézőt, de az idéző- vétivek soha nem érkeznek vissza. A túlsó oldalon ugyan’s jogellenesnek tartják az 1440-es rendeletét is ezért az idézőt ki sem kézbesítik, aminek következtében az e,já­rás megáll. Kérte a minisztert, hogy e tekintetben adjon utasítást a bit óságoknak, hogy az idézést a házgondnokok kezéhez kézbe- sitsék. A büntetőjog fejlesztése körüli munká­latokat csak helyeselni lehet — mondot­ta. — A mostani idők szegemének és er­kölcsi felfogásának megfelelő rendszerű, uj büntetőtö-rvénykönyv összeállítása elölt is szükségesnek mutatkozik a házasságon kívül születeti gyermekekről való gondos­kodás szabályozása is. Ebben az esetben, amennyiben á természetes apa rosszhisze­műsége á l fenn, büntető jogszabályozássa.l kellene kényszeríteni a gyermekről. való gondoskodásra. Másik fontos kérdés a családvédelem rendezése. Aki családját minden indok nélkül el­hagyja, aki családjáról nem gondosko­dik, jóllehet módja van hozzá, szintén büntető eljárás alá kellene vonni. — A költségvetés indokolása a munka- képtelenné vált ügyvédekről és meghalt ügyvédek hátramaradottadról való gondos­kodásra hivatott országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet biztosítása és fokozása, érdekében alkotott 1942. évi XIII. tc.-et, mely az ügyvédi kar hozzájárulásai teszi kötelezővé. Leszögezte, hogy ezt a törvényt az Er­délyi Párt is helyes!őleg megtagadta an­nakidején, de ha már az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet alapjának növe­liésénéS tartanak, akkor már rá kell mu­tatni egy konkrét esetre, amely kiválóan alkalmas lett volna az erdélyi ügyvédek vagyoni helyzetén segíteni, illetve az emlí­tett intézmény alapjának növelését és fo­kozását o’őmozdátani. Ez az úgynevezett kolozsvári telekkönyvi nyomda ügye, mely egy kissé furcsa körülmények közölt került égy magár-vállalat tulajdonába. a munkát cs közülük jelenleg két ügyész katonai szolgálatot teljesít. Ugyanez áll a kolozsvári törvényszékre is, ahol még leg­al! ább két büntetőbiróra van szükség és megfelel ő segédszemélyzetre. ,aA magyar WBSSghangia** Az erdélyi bírói kar hivatása magas­latán áll cs a hozott hatéirozalokban a tiszta igazság és tárgyilagosság hangja csendül meg. A tárgyalótermekben nincsen különbség, a joigkereső közönség egyes tagjaj között, az igazság mindenkivel szemben érvénye­sül, születés, vallás, vagy nemzetiségi hova­tartozandóságra való tekintet nélkül. \ két év óta megszervezett és utnakindi- tolt magyar bíróság Erdélyben a tiszta igazság jegyében áW. Ez az igazságszolgál­Érettségizett gyakornokot, avag/ fiatalabb t sztvise.'öt, németül tudót, felvesz a Gyufagyár. tatás a magyar becsület \ i-«/hangja, mely nem keresi a gyűlöletet és nem ismeri a bosszuál ást. A költségvetési a magain é.s pártom nevében elfogadom. Mégy felszólalás Vili?. Vúczy György, a MÉP második ve­zér zónoka elismeréssel emlékezett meg az igazságűgyrmmsztérium, valamint a többi igazságügyi szervezet munkásságáról. Ezután Tornyos György, a MÉP harmadik vezérszónoka a költségvetést elfogadta. Tcissy Knstóf, az Egyesült Keresztény Párt vezé;szónoka, Bocsáry Kálmán és vitéz 7.e- nnváry Szilárd a költségvetést szintén elfo­gadták. Szilágyi Olivér beszéde elején leszögezte, hogy a mi parlamentarizmusunkat nem egy 1 .agyait papiralkotmány hozta létre, hanem évszázados alkotmányos fejlődés eredménye, szcives, kiszakithatatlan része a közjognak, hátért ezután a földjog kérdéseire. — A magyar föld tragédiájának tragikus eposzát egy pár hónappal ezelőtt ennek a teremnek ialai visszhangozták — mondotta — , mert az ősiség közjogi rendszerébe be­ágyazott iöldet minden meggondolás nélkül máról holnapra a pénzgazdálkodás függö­nyeként láttuk viszont. Ma a magyar földre a/ a szabály áll, amelynek értelmében t se- rélhctö a végtelenségig, osztható, mint bár­miféle áru, melyet, ha úgy tetszik, mamut pénzintézetek vásárolhatnak meg, egyszóval megrzoktuk, hogy a földre vonatkoztatva nem gazdasági egységekben, hanem holdak­ban és ölekben, illetve pénzben, forintban, Koronában gondolkozunk, aminek fatális kö­vetkezménye volt, hogy később kénytelenek voltunk dinárban, lejben, szokolban gondol­kozni. Ma, hogy mindebből a veszélyt belát­tuk, kénytelenek voltunk egyes segédjogsza­bályokat hozni a különböző jóváhagyások formájában, de mikor leszünk ott, hogy igaz­ságügyi és telekkönyvi vonalon szabályoztas- sék a régi jobbágytelkekhez hasonlóan, amely megélhetési bázis volt, a birtokminirnum. Mikor alkotjuk meg a kis parasztgazdasá.gor, telekkönyvi és jogi egységet, annak összes köz- és hiteljogi, örökjogi következményeivel együtt, amikor még a tervszerű és nagyobb- mérvü tagosítás sem jutott a megvalósulás stádiumába. Rámutatott ezután a részvényjog hiányaira és beszélt arról, hogy ma a részvénytulajdon egy okkult vagyontárgy, ellenőrizhetetlen annak ellenére, hogy minden bejelentési kö­telezettséget kimondó jogszabálya van. Mi­után a nemzet termelésének és hiteléletének javarésze a részvénytársaságok kezében van és miután az előállított cikkeknek mennyisé­gétől és minőségétől ezrek és ezrek élete függ künn a harctéren, a közvéleményt nem lehet megnyugtatni addig, amíg a részvényjogot újra nem szabályozzák. Kérte az igazságügyminisztert, tegye lehe­tővé, hogy a származásukat igazolni kívánó kérelmezők őskeresztény eredetét erga omnes hatállyal állapítsák meg. PotonLay Tivaklar dir. a romaisol? által magyarságuk miatt állásúikból elbocsátott és most visszavett bírók és bírósági tisztviselők helyzetéről beszélt és kérte, hogy azoknak nyug­díj mcgállapit ásóik szempontjából történjék meg méltányos beszámí­tása a szolgálaton kívül töltött időknek. Ennek a kiterjesztését kérte azokra a bírókra is, akiket ügyvédi okleve­lük alapján neveztek ki. DÁK U a 99.060 sz. esekkiapoa UU se$ciy$kűáiá&* SziSágyi Olivér dr.: Az őskeresztény származási bírói uícn keli egyszersmindenkorra rendezni — Nem volna-e egyszerűbb — kérdezte —, ha ezt az őskeresztény származást bírói utón lehetne egyszersmind énkor r a egy család ré­szére megállapítani. Legfontosabb kérdés a telekkönyv kérdése, mert sok esetben a telckkönyvckct a román hatóságok egyszerűen elvitték, igy az ingatlanforgalom lehetetlen egyes köz­ségekben. — Az ilyen földek szegény magyar parasz­tok kezén vannak — mondotta —, akik hét- rői-hetre jönnek a bíróságokra és nem tudják elképzelni, hogy ezekre a földekre miért nem lehet kölcsönt venni. Beszélt ezután az 144c—1941. M. E. sz. rendelet 7. paragrafusáról, az úgynevezett kárenyhítésnek alkalmazásáról. Megállapítot­ta, hogy ebben a tekintetben hatalmas vissza­élések törtépnek. Testvér testvér ellen adott be kárenyhítési pert — mondotta —, ha tör­ténetesen a hagyatéki osztalékot annakidején adás-vétel alakjában rendezték el. Perel olyan, akit nem olyan súlyos károsodás crt volna, hanem meggazdagodott, perel az. aki Üzletszerűen foglalkozott ingatlanok adásával és vételével. — Bíróságaink valóban súlyos feladatok elé voltak állítva. Azok, akik igazán megér­demelnék, hogy kárenyhítést fizessen, meg nem idézhetők, mert időközben eltűntek az ország területéről és diplomáciai utón a vét- ivet egyszerűen nem küldik vissza. Köszönetét fejezi ki az igazságügyminísz- ternek az erdőszentgyörgyi járásbíróság fel­állításának gondolatáért, majd kérte, hogy Marosvásárhelyen ügyvédbirói vizsgabizott­ságot állítsanak fel és ezzel adják meg a szé­kely fővárosnak az őt megillető jogot. Erdélyben a jogot műveltük, és pedig ma­gyar módra műveltük. A marosvásárnel} 1 ügyvédbirói vizsgabizottság, amelyet számos törvényhozói intézkedés kegyelettel megóvott, csak de facto és nem de jure szünetel, mert a mai napig semmiféle olyan törvényes intéz­kedés nem történt, amely azt eltörölte volna. A Székelyföld és a székely főváros jogáról nem mond le és kérve kéri az igazságügymi­niszter urat, tegye emlékezetessé nevét ennek az intézetnek a helyreállításával. Székelyföld egész jogásztársadalma szeretettel várja ősi intézményének helyreállítását. A költségvetést az Erdélyi Párt és a maga nevében elfogadta. Polonkay Tivadar: A bírók és Igazságügyi tisztviselők szociális helyzetéről !£ bírósági tisztviselők karácsonyi fizet ésp ótlék á val foglalkozva meg­állapította, bogy ellentétben más köztisztviselőkkel, akik legalább egyhavi fizetésüket kapják meg, ezek a 'tisztviselők csak 6—8 pengőt kaptak eddig. Kérte a minisztert, bogy ezt az összeget legalább egyhavi fizetésüknek megfelelő nagyságú segélyre emeljék fel. Beszéde végén felhívta a minisz­Bírói segéderőkről keli gondoskodni

Next

/
Oldalképek
Tartalom