Ellenzék, 1942. november (63. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-03 / 248. szám

X' 19 4 2 november 3. HH Látogatás az uj koíozsvári Röntgen-Intézetben KOLOZSVÁR, október 30. (Az Ellen­zék muri Iáit ár sár ól.) Nemrégen nyilt meg az újonnan felszerelt kolozsvári Röntgen Intézet, amely tulajdonképpen már a visszacsatol ás óta..dolgozott, ele. csak most szerelték fel korszerűen és fejezték he a benne folytatott tatarozás'* * * ég javítási munkáltatokat. Az intézet vezetője For­fota Erich ár. egyetemi magántanár, aki készséggel beszél!.az intézetről és vezet vé­g.g a termeken. Tágas. világos? modern dolgozószobá­jában kérésünkre elmondja az intézet ve­zetője, hogy kolozsvári születésű és I9ió-ban ment fel Budapestre. A Korá­nyi-klinikán dolgozott Ratkóczy rönlge- ro'ögns tanár mellett, majd Rúsznyák professzor klinikáján. Szegeden lett egyé­nim magántanárrá. Most hazajött és át­vette azt a Röntgen Intézetet, amelyben az Idegen uralom alat huszonkét évig nem történt semmi, hanem részben telje- i sen elavult, elhasznált gépek voltak ben­ne. A diagnosztikán egy 28 éves, régi ké­szülék állott, szabadon lógó, életveszélyes magasfeszültségű vezetékekkel. A tliérá- pián pedig két Siemens-fajtájn készülék volt, ugyancsak nyitott csővel. És az inté­zetben dolgozó három magyar orvos, a ve­zetővel együtt mégis nagy betegforgalmat bonyolított le. Két év alatt körülbelül harminchatezer vizsgálat történt', összesen 13 740 beteg fordult meg a Röntgen Inté­zetben, ami ezzel a számítással 61 ezer vizsgálatnak felelt meg, ami napi 84 be­avatkozást jelent. A nagy munka közben állandóan építkeztek és javítottak, míg ma az átalakított intézet a legmodernebb követelményeknek is megfelel. MagyOror- szagon az egyetlen Röntgen Intézet ez, amelybén húsz betegágyat is felállítottak, a kezelt betegek számára. így megvalósí­tották Kolozsváron azt az intézeti típust, ami az országban egyelőre ismeretlen. Most elindulunk a ragyogóan fehér épületben, hogy megnézzük mindazt, amit itt a magyar tudományosság és a magyar akarat alkotott, legelsősorban a legpuszti- tóbb és legszörnyübh betegség, a rák le­küzdésére. — A röntgenológia aránylag fiatal tu­domány — mondja a professzor — és még sokkal fiatalabb szakma. Negyven és egynéhány éves csak az az ut, amelyen a diagnosztikának minden ágában óriási ler hetőségekkel vitte előbbre az orvostudo­mányt. A mi intézetünkben klinika: fekvő osztály is van. A rák ellen! küzdelem nem ohiható meg másként, mint az intézet klinikai jellegére!. Magyarországon óriási küzdeljnet folytatnak a tüdővész és a vér­baj ellen és a Zöldkereszt mindenüvé ki­terjedő szervezete csakugyan nagy mun­kát és nagy eredményeket mutat fel. Saj­nos, nálunk a rák elleni küzdelem még nincs kiépítve. A Röntgen és rádhimsu- garakben olyan energiaforrást adott ke­zünkbe a természet, amellyel mélyen tu­dunk belenyúlni nemcsak testünk belse­jébe, hanem az élő test sejtjeinek atom­jaiba is es ott előttünk nagyrészt még is­meretlen törvények szerint változásokat tudunk előidézni. A röntgen és a rádium- sugaraknak ezen képességén épül feJ a su­garas gyógykezelés, amely előtt olyan óriási lehetőségek állanak, amelyeket ta­hin csak az utánunk következő orvosgene­rációk fognak teljesen megismerni. Most a magánbetegek várószobáján $t, az öltöző-vetkőző boxokba érünk, aztán n röntgen diagnosztikai vizsgáló szobába. Rönfgenszohákban titokzatoson és gyá­rakra emlékeztetőn állának a hatalmas röntgengépek átvilágításra és felvIéteHelcre- A süt*lkamra pontosan olyan, mint egv fényképészeti műterem, itt hívják elő a röntgen felvét ebeket, amelyeknek szá­munkra titokzatos vonalaiból az orvos életet és báláit olvas ki. A sötét kamrá­ból automatikusan megy át a felvétel az úgynevezett neggfoszkóp falra, aboli leve-, ütik a képet. Vizsgálati kartotékok kü­lön helyiségben osztályozva várják sorsu­kat, ebből tudja meg a beteg, hogy ke­zelésre van-e szüksége. — Minden egyes rosszindulatú dagana­tos beteget — mondja Forfotă Erich d-, — akit rcntgcnbcşugârzâssal gyógyítunk, öt érig tart juh nyilván. Ment fiiéiba múlik el a dagaim! a besugárzásokra, hiúba szűnnek, meg a fájdalmak és panaszok, Cl beteg feje felelt állandóan ott lebeg a kr- ujuhís veszedelme s ezért bizonyos idő­közökben aj kezelésre rendeljük be. Óriáá si irodai munkát jelent ez a minden egyes betegről] öt évig vezetett kartoték. A bete­geknek terminusra levelet Írunk és keze­lésre rendeljük be. Sajnos, azonban sokan nem jönnek el, mert azt hiszik, hogy vég­leg meggyógyultak. S mikor betegségük váratlanul kiújul, már legtöbbször késő. Most a hatalmas röntgengépek terűié-^ ben vagyunk. Kétszázezer volt rettenetes ereje feszül/ a hallgató gépekben. Két ilyen készülékkel egyszerű négy beteget lehet, kezelni. A gépek olyan gonddal és tökéletességgel vannak elszigetelve, hogy bátran megérintheti az orvos még a veze­tékeket is. Az állandó hatalmas kisugár­zás ellen különleges falak védik az itt dol­gozó orvost. A falba a rendes vakolaton kívül 11 á romeén H méteres barium-vakolat van, azután következik a téglafal1, majd újra egy7 bárminos vakolat s ehhez; jár még a kétmiMméter vastagságú ólomlemez. Csak egyetlen ilyen fal építése 18 ezer pengőbe került. E pillanatban még nincs rádiumja az Intézetnek, amely legköze­lebb 3—400 mihgram rádiumot kap a rák elleni küzdelem s a gyógyítás nagy cél­jaira. Megdöbbentő éis érdekes, amit a Röntgen Intézet Vezetője a rádiumról, er­ről a titokzatos anyagról mond. — Ez a parányi mennyiségű, rádium. amivel intézetünk dolgozni fog a jövőben, kétszázezer pengőbe kerül. Ezerhatszáz évig éjjel-nappal sugározza magából a rá­dium titokzatos gyógyító sugarait és ezért rendkívül fontos, hogy erejét állan­dóan kihasználjuk a betegség elleni küz­delemben. Azt kell téliéit megvalósítani, hogy ez az arruigy's rendkívül kicsi anyut), egy helyben maradjon, ne osszák széf több intézetnek, hanem egyetlen központi helyen járjanak a betegek rádium keze­lésre. Most az emeleti betegszobákat látogat­juk meg. Itt vannak a fürdőszobák, a zu­hanyozó helyiség, az orvosi lakások és a konyha. Az alagsorban lesz a daganatos járóbe-, tűgek rendelése. — A sugárkezelés szerepe — halljuk a professzortól — főleg a rosszindulatu da­ganatok, röviden a rák eílem küzdelem­ben nagy fontosságú. Nem állíthatjuk, hogy tudjuk, hogy mi a rák. Nem állíthat­juk' azt sem, hogy pontosan ismerjük: milyen törvény Szerint puszi it ja el a rönt­gen és rádiumsugárzás a daganatot. De egy már bizonyos, hogy a rákos beteg nem gyógyíthatatlan, ha idejében történik a rák felismerése és megfelelő módon és megfelelő ideig történik a sugaras kezelés. Az eredmények nagyon biztatók. Sajnos, azonban nem minden rákféleség réagál ezekre a sugarakra. Ma még nem tudjuk, hogy mi éri. Különbözőségek vannak a daganatok szöveti felépítése, érellátása és lokahzéiciója szerint. .— Korszerű eredményeket — fejezi be érdekes nyilatkozatát Forfota dr. — csak a rákellenes küzdelem centralizációjával lehet elérni. De a rákellenes küzdelemhez a központosított intézeteken kívül még egyéb is kell. Ezt a kérdést előbb-utóbb egy, a Johann Béla államtitkárhoz hason­ló szervező tehet ségnek kell kezébe vennie és ezen az alapon megoldani. Szükségünk van felvilágosításra és propagandára. Sze­retném.. ha a hazatért Észákerdély terüle­tén, addig is, mig a jövőben kiépül az ideális, az egész ország területét behálózó szervezettség, megtenni mindazt, amit az adott körülmények között meg lehet ten­ni. És mint erdélyi ember, boldog volnék, ha a rákellenes küzdelemnek hatalmas mun­kája éppen Erdélyből kapna kezdeménye­zést ... (M. L). a kukorica-rendelet nem érinti a lelkészeit fcepejárandóságát KOLOZSVÁR, november 3. Áz Erdélyi Párt országos központin a kukorica­forgalom szabályozásával kapcsolatosan kérést intézett az illetékes kormányténye­zőkhöz, hogy a lelkészek továbbra is természetben kaphassák meg a kepét (pár- bért), továbbá, hogy a lelkészek kívánságára a hívek tengerivel legyenek kötele­sek kiegyenlíteni a párbér címén fennálló gabonatartozásukat is. Az Erdélyi Párt kérését, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pártolóig terjesztette elő a közel- látásügyi minisztériumhoz. Az Erdélyi. Párt kérésével, kapcsolatosan a közellát ás- iigyi minisztérium az alábbi átiratot intézte az Erdélyi Párt országos központjához: Az' Erdélyi Párt országos központjának kívánságát a legmesszebbmenő mó­don mérlegelés tárgyává tettem és ennek alapján úgy rendelkeztem. a vonatkozó rendelet elkészítése során, hogy semmiféle olyan rendelkezés ne vétessék fel 3 rendeletbe, amely a párbér természetben való' megfizetését megtiltaná vagy kor­látozná. Az azóta megjelent rendelet az 1942. évi kukorica forgalom szabály o-á- sárol a párbér természetben vdl'ó fizetésének lehetőségét épp Ugy biztosítja, mint a múltban. A kiadóit rendelet alapján semmi akadálya nincsen annak, hogy «abo­na helyett a párbért kukoricában fizessék meg, azonban a kukoricában mutat. {kozo nagy hiányra tekintettel, nem állott módomban a rendeletben oly rendelke­zést felvenni, hogy a hívek a pénzben ki nem fizetett gabona kepét kötelesek ku­koricával kifizetni. Kedvezően Intézi el a fitnlíaszminisztériam ez Erdélyi Kárpát Egyesälet kérését KOLOZS\ÁR, november 3. Az Erdélyi Párt országos központja emlékiratot in­tézett Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez, amelyben kérte, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesületet a vo-ljt román népművészeti muzeum jog­utódaként ismerjék el. Az Erdélyi Kár­pát Egyesület a román uralom alatt állan­dó ükliöztetéstaek volt kitéve. Az EKE nagyérlékü múzeumát, értékeit, berende­zéseit és felszerelési tárgyait elívetlék és ezek képezték a román néprajzi muzeum alapját. Tekintettel arra, hogy a volt ro­mán etnográfiai nnizémnot az EKE-tő’ elvett értékekből létesítették, az Erdélyi Pán központja arra kérte a kultuszminisztert, helyezkedjen eb­ben az ügyben a teljes megértés és méltányosság álláspontjára. Javasolta tehát, hogy az EKE-t a volt román et­nográfiai muzeum jogutódjának elis­merjék és a muzeum. minden fellelhető múzeumi anyagának felszerelési és be­rendezési tárgyainak és ittmaradt bár­minemű vagyonának tulajdonjogát rá­írják. Dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő n vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének bizottsági tárgyalása so­rán szóvátette az EKE kérését. Részlete­sen ismertette a helyzetet Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter és ä bizottság előtt. A miniszter válaszában megígérte, hogy az ügyet tüzetesen ki fogja vizsgáltatni és azon lesz, hogy az EKE-t kártalanít­sák' a román hatóságok által okozott ká­rokért. * ORSZÄGZÄSZL0AVATÄS nyires község­ben. A szolnokdobokamegyei Nyires község ereklyés országzászlót avatott a napokban. Az .ünnepségen Szilágyi Ferenc országgyűlési kép­viselő, mint az Ereklycs Országzászló Nagybi­zottságának megbízottja is megjelent és az ün­nepség keretében zászlóavató beszédet mon­dott. Méltatta, az ünnepség erkölcsi és hazafias fontosságát. Arra kérte a megjelenteket, hogy a mai helyzetre való tekintettel fogjanak ösz- sze és mindenben segitsék azokat a társadalmi vezetőket, akik a jelenlegi nagy feladatok meg­oldásúra vállalkoztak. A továbbiakban kerté < megjelenteket, hogy fokozottabb munkájukk d segítsék elő a harctéren küzdő vitéz honvédőink döntő győzelmét, hogy ezáltal az itthonmarn- dottak is ki vehessék részüket a boldogabb jö­vendő épitő munkájából. RENDEZIK A KOLOZSVÁRI KUNIKAI AL- KLAMAZOTTAK CSALÁDI PÓTLEKÁT. Az. Er­délyi Párt országos központja a Hivatásszerve­zet kérésére többször eljárt a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnál a kolozsvári klinv- ]*ai alkalmazottak helyzetének rendezése érde­kében. A klinikai alkalmazottak kérését dr. Mi­kó Imre országgyűlési képviselő a kultuszmi­nisztérium költségvetésének bizottsági tárgya­lása alkalmával hosszabb felszólalásban részle­tesen ismertette, A kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy az előterjesztett javaslatok közül egyedül a családipó.tlék rendezését tudja azonnali hatállyal elintézni. A miniszter ígére­téről az Erdélyi Párt országos központja érte­sítette a Hivatásszervezetet, amely a miniszté­rium egyetemi ügyosztályán megteszi ,n szük­séges intézkedéseket. * Tagozati értekezlet Ördögkereszturon KOLOZSVÁR, november 3. Az Erdélyi Párt ördögkereszturi tagozata vasárnap délelőtt né­pes értekezletet tartott, melyen a vármegy:-i tagozat részéről Botos János főtitkár, az erszi- gos központ részéről pedig Lázár Feienc köz­ponti előadó vett részt. Botos János főtitkár ismertette az Erdélyi Párt eddigi munkáját és jövő munkatervet, majd a napirenden levő po­litikai kérdéseket vázolta. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták véfig a beszámolót, majd a központi kiküldöttekkel megvitatták a helyi problémákat. A központi kiküldöttek az értekezletet megelőzőleg istentiszteleten vettek részt a község templomában. í A hét filmje ELHAGYATVA ­Bemutató az Egyetem-mozgóban i A maradiság és az egyéni üzérkedések VÁá- delme a haladás és az észszerű változás ellen, igaz, bensőséges, tiszta szerelemmel, sok bo­nyodalommal és drámai fordulatokkal fűsze­rezve — ez ennek a pompás francia filmnek az alapja. A gazdag hajóvállalat tulajdonosá­nak íia feleségül vesz egy szegény korcsmá- rosleányt és a család mindent elkövet, hogy a szegény leányt elűzze férje oldaláról. És üt domborodik ki legtökéletesebben a remek fran­cia rendezés, ahogyan a tisztaszivü, becsületes fiatalasszony elbagyatottságának minden moz­zanatát klasszikusan tükrözi vissza. A legfino mabb lélekrezdiiléséket is olyan pompásan ér zékeltetr, hogy a néző önkéntelenül iß megfe­ledkezik arról, hogy csak játék az egész s ott él, szenved és küzd a szereplőkkel együtt. Fe- szült, drámai izzásu, iragávalragadó a film minden jelenete, amelyért elsősorban a tökéle­tes művészi rendezést illeti a dicséret. Hogyan talál rá ismét férjére a szegény, elhagyatott asszony, azt mutatja be ez a gazdag, pazarki- alütásu filmremek. A főszerepekben Corriue Luchaire, Georges Rigsand és Maria Denis a legegyszerűbb, legközvetlenebb eszközökkel nyújtanak maradandóan értékes művészi ala- kitást. A film a kolozsvári bemutatón is meg­érdemelt hatalmas sikert aratott s a zsúfolt nézőtér közönsége minden előadáson lélekzet- visszafojtva figyeli az eszközeiben, mondaniva. lójában és kivitelében valóban Ízléses művészi film minden jelenetét. lg. M Küzdelem a kontárok ellen Nagyváradon NAGYVÁRAD, november 3. Tudósi* tónk j'elenti: A Baross Szövetség faipari szakosztálya értekezletet tartott, amely­nek tárgya a kontárkodás elleni küzde­lem és a faanyag körül tapasztalt vissza­élések megbeszélése volt. Az ülésen szé­leskörű vita fejlődött ki, majd a szakosz­tály elhatározta, hogy a Baross Szövet­ség átiratot intéz az illetékes tényezők­höz aimak érdekében, tegyék lehetővé a kontárok elleni küzdelem hathatósabb;* tételét, különösen azáltal, hogy az anya­gok álljanak az ípartestület ellenőrző kö­zegeinek rendelkezésére és a rendörbiró- ság személyzetének növelésével jelentős mértékben gyorsítsák meg a vétkesek el­leni eljárást. Az értekezlet másik tárgya a fakereskedeltem körül tapasztalt visz* szaélések megbeszélése volt. A felszóla­lások után megállapították, hogy a jelen­leg érvényben lévő rendelkezések mó­dot adnak a leghajmeresztőbb visszaélé­sekre. A Szövetség felhívja erre az ille­tékesek figyelmét. , PÁLYÁZAT HONVÉD SZERTISZTI REPÜLŐSZOLGÁLATRA. A Honvéd­ségi Közlöny legutóbbi számában pályá­zati hirdetmény jelent meg honvéd szer- lisztek rcpüiőszeinélyzetében történő ténylegesitésre. Középiskolát végzet .sze­mélyek jetyentketthelnek. Részletes felvi­lágosítást ad a honvédelmi minisztérium 31-ik osztálya (Budapest. IL ke» Hu­nyadi János-ut 43.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom