Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-05 / 225. szám
T 19 12 október 5KLIENSÉI id Dr- Bárányos Károly földművelésügyi álíamtitKár: te A Bn art £ »391 I ót BYS fii) ti «ort- iüß MI tori Í9Í» oils, ftoq «Yâ gen' Ü9S ?9f ' 2ÓV * , Löq ?ob isi Jiéi' ([bt M.^ ösa. im löA tab ása fßf :aii aid »X t !rn 33 )rrt §9 Bf[ ■ nb éo „A termelés zavartalanságát csak az együttes munka biztosíthatja A manuar íestvéri egység ás összetartás jegyében tartották meg a szaniszlói nazda- napoC Eny hadiárva gazdaifju szakoktatásának költségeit váilaiták a gazdák. „Fontos hogy a nép £s vezetők között összhang uralkodjék" « mondatta az EfTIGE elnöke SZANISZLÚ. október 5. Még nem is olyan regen, alig néhány esztendővel ezelőtt Szanisz- Jó több, mint 6.000 lelket számláló ősi magyar települte népe idegtépő, feszült légkörben, súlyos, nyomasztó gondokkal terhelve hordozta a megszállás keserű éveit. Mindössze alig félórái járásnyira emelkedtek a tilalomfák. Itt vonult el az egykori határ, melynek szél- hullása csodálatos változásokat hozott a falu életében. Ma minden ezt is hirdeti. A vasútállomáson végeláthatatlan ünneplőruhás, S2in- pompás tömeg hullámzik,; az első sorókat magyarruhás kis iskolás leányok csoportja nyitja meg; mögöttük a leventék és nyomukban a nagy gazdatömeg. Az épületet hatalmas nem- zetiszinü zászlók diszitik. A vonat pontosan 'reggel 9 órakor érkezik még s a kaplonyi fúvószenekar rázendít a régt magyar indulóra. [ A vendégeket Magyar Bálint plébános, püspöki tanácsos, a falu minden gondjának hordozója és munkása, gazdaköri elnök cs Kiss Ferenc ref. lelkész, gazdaköri társelnök kísérték a kijárathoz, ahol Molnár Lajos községi főjegyző üdvözölte az államtitkárt és az ^sMGE elnökét, akik néhány rövid szóval köszönték meg a testvéri fogadtatást, majd két magyarruhás leányka piros és fehér szekfüből kötött, gyönyörű virágcsokrokkal kedveskedett a vendégeknek, akik ezután kocsikba szállva, a m. kir. dohányjövedék telepére hajtattak,, melynek kanujában Horváth Gyula főtiszt, a telep vezetője és dr. Kisfaludy Mihály kisérietügyi főadjunktus, a Dohánytermesztési Kísérleti Intézet igazgatója fogadták őket Rövid két esztendő alatt jelentős anyagi be mhâzâsokkal dohányszáritó telepet létesített és ezzel e vidéken megvetette a dohánytermesztés alapjait, óriási száritó épületeket, egy egész ipartelepet szervezett. Az EMGE gazdanap a telenen Kisfaludy Mi- ■ hály dr. előadásával kezdődött. A Virginia dohány termesztéséről és mesterséges szárításáról beszélt. **' A SZANISZLÓI MAGYAR ÜNNEP A nagy érdeklődéssel végighallgatott élő- adás után a gazdatömeg a templomokba vonult, majd az Isten-tiszteletek után a hősi emlék előtti téren gyülekezett. A gazdaünnepély a Katót Legényegylet ifjúsági énekkarának szereplésével vette kezdetét, majd Magyar Bálint plébános, gazdaköri elnök mondott megnyitó beszédet. Ezután gr. Teleki Béla lépett a hősi emlékmű előtti szónoki emelvényre. — Ragaszkodásról, szeretetről és hűséges követésről biztosítottak ma engem. Kedves gazdatestvéreim, engedjétek meg, hogy ezért ne köszönetét mondjak, hanem ehelyett egy fogadalmat tegyek: A ragaszkodást, a szeretetet és a hűséget hűséges magyar szolgálattal kívánom viszonozni nektek.-— Van azonban egy kérésem: A megszólításnál kérem, ne használjanak más kifejezést, mint azt, hogy elnök, irtsrt az EMGE népi, testvéri közösségében, ahol a gyakorlati életben is igyekszünk átváltani azt a tételt, hogy csak a végzett munka értékénél kezdődik az ember, a jövőben Is mellőzzünk minden formaságot. Másrészről pedig, ha magyar vezetők hozzátok, falvaitokba és otthonaitokba jövünk, ne ünnepeljetek bennünket, mert mi nem azért járunk a magyar falvakban, hogy ünnepeljetek, hanem azért, hogy tanuljunk tőletek. Előttünk ugyanis az örök történelmi lecke, hogy csak az életből merített tapasztalatok és helyzetísmeretek alapján lehet egy nép sorsát gondozni. Ezután arról &zólt, hogy a magyar falu erős hitét soha semmi meg nem töri és meg nem bonthatja. Fontos azonban, hogy a nép és a vezetők közölt teljes összhang uralkodjék. íme, ezért i® van szükség arra, hogy a hivatalt és a népet összekösse valami, egy olyan szerv, intézmény és olyan személyek, akik úgy a népréteg, mint a hivatal bizalmát egyformán élvezik és akik kölcsönösen közvetítik egymáshoz. egymás törekvéseit, szándékait, gondolatait, akik a hivatal és a nép között a teljes együttműködést munkával biztosítják. Erdélyben ezt a szerepet mezőgazdasági vonalon az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tölti be, melynek feladata, hogy amit Vihet, társadalmi utón igyekezzünk az ország és a gazdatársadalom érdekében megvalósítani és amire pedig önerejéből nem képes, ! olt az állam a hivatal segítségével szolgálja a magyar ügyet. * — Bárányos Károly földművelésügyi állam] titkár ur mai jelenlété is éppen ePiiek. az alkotó magyar életfelfogásnak a bizonyítéka, ami- . kor j a vezelő tisztségeken álló férfiak nem az j Íróasztal mellől és zárt falak közül, hanem a gyakorlati életből merítik a tárgyismeretét "és az erőt, továbbá biztatást mu&kájuk- hoz. ; Az államtitkár urat nem kell Erdélyben senki- I nek bemutatnom, hiszen őt munkájából, nagy' szerű képességeiből és eddigi támogatásából I jól ismerjük. j A továbbiakban arról szólt, hogy ma minden- ; kit a magyar holnap kérdése izgat. Ne felejtsük i el azonban, hogy .lényegében mégis csak I ■ olyan lesz n Jövőnk, amilyennek mi magunk í azt kialakítjuk. Természetesen ennek rertgts; teg feltétele van. j Mezőgazdasági téren elsősorban az, hogy az j egész ország gazdatársadalmát társadalmi ala- i pon, tájak szerint egy egységes gazdaszervezetbe tömöríteni, mely az ország egyöntetű mezőgazdasági munkahadseregét jelentené. Ebben helyet foglalna a föld minden társadalmi rétege, mert egyik társadalmi réteg sem nélkülözheti a másikat. Mindegyik reá van utalva a másikra. A minőség kérdése az ország jövő fejlődéséi <ek is a kérdése. Nincs azonban minőség műveltség nélkül, Egy ilyen nagy tárjad almi szervezet a mezőgazda- sági műveltség terjesztésének óriási lendületet adna, mert az egyén mezőgazdasági neveléséről át kell térni a nagy tömegek, a közösség nevelésére. Nem elegendő ugyanis az, ha egy faluban 20—30 tanult gazda van, hanem mindenkinek egyforma szinten kell gazdálkodni ahhoz,- hogy egyöntetű minőségről beszélhessünk. — Meggyőződésem, hogy az uj szociális népi Magyarország fölépítésének a munkája a mezőgazdaság terén és a mezőgazdatársadaíom- mal kell, hogy meginduljon és talán az a munka, amit mi itt végzünk, ennek a szerény kezdetét is jelenti. Dr. Bárányos Károly államtitkár beszéde Az EMGE elnökének szavait hosszas helyeslés követte, majd általános érdeklődés és lelkes ünneplés közepette Bárányos Károly dr. mondotta el ünnepi beszédét. Mindenekelőtt br. Bánffg Dániel lej* melegebb üdvözletét tolmácsolta. — A magam részéről is végtelenül örülök annak •— mondotta a továbietkban —, hogy ezen a gazdanapon részt vehetek, mert szükségesnek tartom, hogy közös megbeszélések alapján tárgyaljuk meg a termelés kérdéseit. Hiszem valamennyien érezzük az idők pd~ ráncsát, hogy csak az együttes munka biztosíthatja a termelés zavartahmságál. — A mai világháborúban, amikor országhatárok napok alatt változnak — folytatta beszédét —, kétségtelen, hogy a legnagyobb probléma a hadvezetés, . de ugyanolyan nagy kérdés a mezőgazdaság termelő képessége is- így érthető, ha ma erre kell összpontosítanunk minden erőfeszítésünket. A gazda azonban, amikor sorsát öntudattal vállalja és a nehézségék leküzdése árán igyekszik megfelelni a követelményeknek, gondoljon arra, hogy a termelés legszebb munkaterületén dolgozik. Aminthogy elmélkedni kell akkor is, amikor itt-ott gözdapanaszok hangzanak el, hogy vájjon mi is ezeknek, a tulajdonképpeni előidéző oka. Semmi esetre sem lehet mindent a rendkívüli idők, vagy sajátos körülmények terhére írni, amikor a statisztika szinte ijesztő módon szemlélteti elmaradásunkat. Hogyne volnának hajolt, vagy talán nehézségek, amikor Nyugaton ugyanakkora területen s talán ugyanolyan talaj és éghajlati adottságok mellett búzából és zabból 50—55. árpából és rozsból 40—45, tengeriből 20 százaiéit és burgonyából 200 százalékkal 1 érméinek többet, mint nálunk. Nyugodtan állítható, hogy nem volnának termelési és ‘elosztási gondjaink, ha mi is ugyanott tartanánk-, ahol ma a Nyugat van. A kormányzat ismeri a helyzetet és ezért alkotta meg a mező gazdaságfejlesztő törvényt, amelynek jelentőségét pillanat- nyíltig fel sem lehet mérni, ha csak arra nem gondolunk, hogy milyen nagy mulasztásokat és hiányokat fog pótolni és milyen ütemet parancsol majd mezőgazdaságunk fejlődésénélVagy elég utalni arra. hogy mit jelent ez az anyagi beruházás a háború kellős közepén, amikor a világ szinte minden állama kénytelen a belső beruházásokat átmenetileg csőh~ kenteni. Az EMGE gyönyörű példát mutatott a gazdasági szakoktatásban" —- Miként látható, a kormányzat tudta a kötelességét. Megteremti a haladás lehetőségeit és a gazdák rendelkezésére hö- csátjtja annak legfőbb segítő eszközeit, ennek pedig leghatalmasabb fegyvere és segítsége a mezőgazdasági szakoktatás uj, széles alapokra történő helyezése, melynek rendjén iskolákat, és tanfolyamokat szervezzen. A szakoktatásnak az a rendeltetése, hogy azt az ismeretet, amit az apa egy élet keserves küzdelmei és tapaszt a ritm árán szerez meg. iskolákon és tanfolyamokon keresztül hónapok. illetve néhány év alatt sajátítsák el. Olcsón jut tehát n gazda a tudás forrásához, hogy ezáltal magának, országának anyagi jólétéi előmozdítsa. Nemsokára minden évben 8000 magyar gazdaifju fog leik er ülni ezekből az iskoláikból. A szakoktatásnak a mezőgazdasági népnevelési területén gyönyörű példát mutatott számunkra az EMGE, amit mi az égé ff; országban folytatni kiválnunk. Bárányos Károly államtitkár beszédében ismertette a föld mi velés ügyi kormányzatnak azokat az intézkedéseit és anyagi juttatásait, amelyek Erdélya mezőgazdaságéinak fejlesztését hathatósan szolgád jak. Ezután arról szólt, hogy a F. M. a közeljövőben csak egyedül Szatmár vármegyében milyen természetű segítségekkel jelentkezik a gazdáknál. Fehérgyarmaton kertészképző iskola, Szatmárnémetiben baromfikeltetőközpont. ugyanott talajhisérlefi és buzavizsgáló laboratórium létesül. A megyében több gyümölcs- aszaló, tény észapaállat istállókhoz nyújt anyagi támogatást és már folyamatban van a tenyészállat akciója is. Végül a földművelésügyi államtitkán- eníléke Stette a gazdákat arra, hogy most már jórészt rajtuk nmük és löliik függ. hogy megragadják az ország tegyetemes áldozatkészségéből megszületett nagyszabású fejlesztési mód okait és a kormányzat elgondolásaival párhuzamosan haladva végezzék el az uj magyar honfoglalást. Most jelent meg ERŐSS ALFRÉD: SZÉKELYEK DICSÉRETE Kapható minden könyvkereskedésben. Az államtitkár beszédét minduntalan zugó éljenzés és helyeslés szakította félbe, beszéde után pedig az egybegyült gazdatömeg hosszasan ünnepelte. Izinger Pál JószftgfelÜgyelő rendkívül tartalmas előadás keretében adott, hasznos útmutatót a homoki gazdálkodásról. Cs. Károly István ombódi kisgazda, gazdaköri elnök az alábbi határozati java^iatot terjesztette a gazdagyüiés elé, amit a gazdák egyhangú lelkesedéssel tettek magukévá: ,,Az EMGE kötelékébe tartozó gazda-, körök, a mai ünnepélyes alkalomból ma- ■ gyár testvéri szeretettel és hódolattal gondolunk a kereszténységet, o. családot és a magyar földet, a Hazát védő hős honvédéiökre. E gondolatunkat és ragaszkodásunkat azzal ki vám juh megpecsételni, hogy elvállaljuk egy hadiárva kisgazda ifjú neveltetését, illetve taníttatását ltét éven át valamelyik mezőgazdasági szakiskoláiban. Ezzel azt kívánjuk szolgálná, hogy a hadiárva ifjú a jobb gazdálkodás tudományának elsajátításával az árván maradt család támasza legyen. Ezért eh ső sör ban sok-gyermekes csirád legnagyobb fiúgyermekére gondolunk, aki szeretettel foglalkozik a mezőgazdasági többtermelés eszméjével. Az alapítvány anyagi részének a gazdakör ölt közötti arányos megosztását, valamint összegyűjtését és kezelését az EMGE Szatmárnémeti Kerületi Kirendeltsége utján szátndékozunk végrehajtani. Az EMGE gazdakörökbe tömörült kisgazdák és birtokosok megragadjuk az alkalmat, hogy a felszabadult Keleti és Erdélyi részek mezőgazdaságának ügyeiben annyit fáradozó szeretett elnökünk: Tele k i Béla grá/j iránti ragaszkodásunknak is t amijei ét adjuk s ezért az említett alapítványt az ö nevéről kivánjuk élnevezni.“ Teleki Béla gróf meghatódottan adta hozzájárulását, hogy az alapítványt nevéről elnevez-" Z$\. Ezután a csanáíosi gazdalányok nagy sikerrel magyar táncokat adtak elő, a Kálót Legényegylet magyar népdalokat énekelt, majd értékes előadást tartott a szüreteiéiről,és a helyes borkezelésről T engyrel Béla szőlészeti és borászati főfelügyelő. Végül Kiss Ferenc ref. lelkész, szaniszlói gazdaköri társelnök zárószavaiban azt hangsúlyozta, hogy ez a nagysikerű gazdanap azt bizonyltja, hogy a magyar gazda megveti a konkolyhintőket, azokat, akik az osztályokat szembeállítják egymással és a termelést mesterkedéseikkel csökkentik. A gazdaünnep a Himnusz eléneklé6ével ért véget. Templomi ünnepély cs gcxlgél református templom ja vár a KOLOZSVÁR, október 5. (Az Ellenzék munkatársától.) A belvárosi református gyülekezőt tegnap délután 5 órai kezdetivel templomi ünnepélyt rendezett! a Farkas-utcai templomban, a Szolnok-Doboka megyei Gal~ gón épülő református templom javára. Az ünnepély közénekkel kezdődött, majd László Dezső lelkipásztor mondott imát s tar" tótit bibliaolvasást. Azután Hidtj Franciska operaénekesnő Verdi: Béka áriáját éuekeltc, Tetúr Ferenc kollégiumi tanár orgouakisó- relével, majd Deésg Jenő ’Színművész elmondotta Reményük Sándor: Elpártolt liliomszál, Kiss Jenő: Mikó Pál, Hegyi Endre: Öt név' cimii versét. Azután Szathmáry l/*jof; dr. az EMKE alel nötke méltatta a nap jelentőségét. Az ünnepély további miisorán Budaházi Fehér Miklós, a Nemzeti Színház tagja. Heh nettek Kálmán teológiai zenetanár orgonaki- séretével két liegediiszámot játszott, végül a belvárosi Kálvin énekkar Técsy Jónox karnagy vezényletével Haendel: Biinbánat cimü müvét énekelte. Az ünnepély a Himnusszal ért véget. Október 5-én este 7-kor a KREUTZER szonáta is műsoron van Dohnányi— Zailmteczky hangversenyén ! ! !! Jegyelővétel „IBUSZ“ menet j e gy i ro dában.
