Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-08 / 227. szám

—. 2 t li 1j xl M Z E K 1 î» i 1 o K ! o n 0 r ŐSZI SÉTA, ŐSZI GONDOK A BOTANIKUS KERTBEN \ Majális utcán régebben a isaiávsulv<*»S boldog emberei mentek Ui a városból ün­nepelni n lermi's/ l i»lfii a szép májusokat rs júniusokat- Most korulavusztol- késő a lak. íii\ek s virágok közölt pi­henni indok és az érzelmes sétákat kod a f*lok nuXnv teJnek fel naponként a Mar zsongárd e kedves íir\d. szi vdobogíató ut­cáján a Botanikus kerlln-. De nem körül lék el a kertet a városi néző idegen vicoide- tfek stoi, kik 1»>»\ o ii lakdlak itt kilói valót, éppenugy. mint a kolozsvári iskolák nö­vendékei az eleuöiskolaUd a/, egyetemig­És a kert, lia nehezebb idők is járnak nu* feje fokit, mint máskor, az- idén is meghozta virágait. Kifogyhatatlan bőség- szarujából minden hónapban más színek­kel és illatokkal disadtelte fel virágagyait, szikláit, utacskáit és zühlclö gyepét. Ne­héz lenne megszámolni, hogy a házai és messzi idegen tájak hány fája, fiive v ri- Hott itl: versenyt, mennyi szirom hullott itt el a tavaszt nyitó hóvirágtól az őszi kikericsig. És nehéz lenne megszámolni azt a sok boldog órát, mit adtok az ár­nyas sétányok és meghitt padok. Rohanó napjaink hány megfáradja jött ide ki pi­henni és menteni egy (kis biztatást a virá­gok mosolygásából. Hallottam, hogy a Brassai-sétány gyantaillatn fenyvesében sétáló idegenek Tusnád és Borszék für­dőkre emlékeztek. És nem egyszer lát­tam, hogy a vendégüket kalauzoló kolozs­váriak. kik a lokálpatrióta egyfajta büsz­ke örömével vezették az idegent, a Japáni- kertl>ou, vagv Püiiius kertjében, legalább úgy mentek fel szerény víztornyunkba, mint a párizsi az Eifel-tornyába. És a kert most, a vénasszonyok nyarán is szép- Tűzpiros szabnák köszöntik a lá­togatót elől a diszkertbeu, az intézet előtt inézHlalu fehér iberiszek. muskátlik, be­góniák s még mindig nyiló, illatozó rózsák j fogadják. A kannák és dáliák foslő szép­ségükben is jóleső mosolygással állnak a fényképezőgépek pergőtüzében. Fent a rendszerben aszLorek, szoüdágók, petú­niák és verbénák virítanak frissen. Ue a nyírfák és juharfák lombja kezd sárgulni és az első aranysárga leveleket már szé.p csendben lehullatták a padokra és utak­ra, A bánáti sáfrány szép kék virágai a í harmatos fiiben már őszt jelentenek. A ; kert lembosfái ég cserjéi in Cgsárgulnak, i megpirulnak és pár nap ninlva elénk va­rázsolják a magyar tájak szép őszi han­gulatát. És ez a szelíd, meiegszinü lom­bokból szőtt őszi kép sok pirosló berke­nye, galagonya, vadrózsa és kecskerágó terméssel van c-lyan megható és szép. mint a tavaszi és a nyár?. Ebben a halódó őszi pompában csak a fenyők zöldéinek vál­tozatlan erővel. A pálmák, muzák. álóék. kaktuszok és babérok tanácstalanul állnak a kert őszi színváltozásában. Nemsokára üvegházakba vonulnak vissza, hogy ott álmodjanak zord telünkben melegebb ha­zájukról. , 1 Több, mint 70.000 ember látogatta meg az idén a kertet és a Botanikus Muzeum vendégkönyvében majdnem 2000-en írták be nevüket. És a nevek után hazánk tá­jainak csaknem minden ismerős helység­nevét olt olvashatjuk, közöltük még olasz- és finnországiakat is! Ennyi láto­gató közül kevesen sejlik, hogy mennyi gonddal és aggodalommal párosul azok­nak a munkája, akik ebben a kertben, dol­goznak, hogy az anyagi gondok milyen sötét felnője borul olykor a virágok fölé. Kezdettől fogva tudtuk, hogy a rendelke­zésiünkre álló csekély anyagi keret és le­épített munkást él szám mellett nem min­dennapi feladat lesz a kert kultúráinak ápolása és azok továbbfejlesztése. Tudtuk- kevés pénzből, kevés emberré! nehéz lesz az utakat rendben tartani, gyepet nyírni, gyomlálni, öntözni és a kényes üvegházi növényeket naponként dédelgetni, hogy csak a látogatónak szembetűnő munkáról szóljunk. (Nem beszélve azokról a mun­kálatokról és műhelytitkokról, amit a közönség nem, láthat.) A látogatók megértő elnézését kérjük, ha idén egy kicsit kopoltabbak voltunk és nem tudtuk! szép fehérre festeni azo­kat a padokat, miket a közönség nagyobb kényelmére helyeztünk ki és amiket a kö­zönség úgy telefirkált, hogy nehezem lehet plbinmi, hogy alig egy éve állanak Kint* El nézés I kérünk: nem ludtuk az idén olyan gonddal gyomlálni a virágágyakat es szik­lákat, mint máskor: lii-zen a kéri mostani muiűáslélszáina mellelI kl>. csak minden hatodik hétben kerülhet munkába egy-cgy virágágy! He .szolgáljon mentségünkre ,iz, bogv a kertiek több munkása, közöltük a főkertéaz is, fegyverrel cserélte IV] a kertészá.sól és oil dolgozik, ahol a hazánk sorsa dől el. Háború van és ma nem egy parkja az országnak, gondozatlanabb, mint békében. / Nehéz körülmények közölt nyitottuk meg ;i kert kapuit és megnehezedett idő­ben dolgozunk tovább. Még építünk is- Az elmúlt é\ben épült egy uj üvegliáz, mibe a kaktuszokat gyűjtöttük össze, mik eddig üvegház híján, az intézet folyó sóiul és lépesöházálian találtak menedéket. Most fejeztük be egv iivegház tetejének mago- sitását. hogy legalább egy pálmánk nőhes­sen magasabbra és kaphasson több leve­gőt. Egy uj, korszerű pálmaház mintegy 20-000 pengős épilé'i munkálatai inár csak a háború után! időben indulhat meg. Ilyen nehéz körülmény ek közölt szinte meglepetésszerűen jelentkeztek olyan <1- szomoritó gondok, amikkel éppen a láto­gató közönség néhány inegtévedtje (ne­vük a kori hirdetőtábláján olvasható), .szinte naponként halmozza el a kert veze­tőit. Hitliik. hogy a látogatók számára figyelmeztető tábláink szerén v kérése (gyepre lépni, virágot és gyümölcsöt szed­ni, szemel ríni slb. tilos) elegendő lesz- Általában bitiül., hogy a virágot kedvelő ember jó! Tehát nemcsak szereti, de ki- méü is a kerted. Szomorúan láttuk, bogy I lelketlen emberek kiadós csokrokat tép­nek nagy gonddal betelepített virágaink­ból. hogy az eldobált papirosokkal helyen­ként szemétdombokat varázsolnak ăz III illv I'll CH I gyepl'I k k '/el <‘S('M ll'kl* povsiik. I .«•“MI óbb a kori gy iiiniilesi'inok pusztita ;<liu/ ingtak Telin ik'ivi'ihji I. f - iiyoink1 I c.!'1 >tlk il jak mi"-* I\li11«1 #• y.* 1.1 *•! nagy HI>\ ^i kail oko/.uak *'s mi';.' «• iint• I is n gytdibat a tudomány szem pool júbóh 1 ii'ijiik, bogy az <vi állag 70000 látogató koptatja a kurtít, az! iw tudjuk, hogy a százezres lakosú városkán 0/ kert a se* laker! szerepri is játssza de, hogv ne lé­pvén népligetté a tudomány <• megszenteli! 1> j'kc, arra vonatkozólag rm ţ lopjuk ké­ri''ni az eszközöket. kert tudó­in a letűnt mull sok tudományos tévedését korrigálta, pl. a ..mexikói kort“-bc zsúfolt nem raí- xikór szukkulens növényekét (mint az afrikai kutyate j félékéI.) kii'Uin válogatta és a növényföldrajzi szempontból helye­sebb afrikai és amerikai sivatagi növé­nyek csoportjába osztva, állította ki. Kevés város dicsekedhetik botanikus kerttel. Hazánk négy egyetemi városa (Budapest, Szeged. Debrecen. Kolozsvár) kertjei közölt o/, a legszebb és a legláto­gatottabb. Külföldiek mondják, hogy egyike a legszebbeknek egész Európában. Mindenesetre nem közönséges fénnyel diszlik itt Küzépeurópa keletén végbás- tyájaként a nyugat európai kertkultúrának és méltóan a kincses város hagyományos kultúrájához, fis ma, amikor az európai kerteki t sok helyen a háború szele dúlja fel és tépi meg. mi örüljünk, hogy ha­zánkban. a béke szigetén, ez a kert még virul. Ezért nagyobb szeretettel járjunk benne, mégj ob bau becsüljük meg és be- csiilte?siik meg másokkal is. Dr. Hargitai ZoUún. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET páger Antal vendégszerepei az erdélyi magyar újságírók első müvészestjén KOLOZSVÁR, október 8. A Ma­nyír Újságíró Egyesület Erdélyrészi Tagozata — mint jelentettük — tiz müvészcstböl álló előadássorozatot rendez, amelynek jövedelmével az erdélyi magyar újságírók jóléti in­tézményeit kívánja megalapozni. Az előadássorozat keretében a legkitű­nőbb magyar előadók és művészek fognak szerepelni. Az egyesület ve­zetősége felkérte Páger Antalt, az országos nevű magyar színművészt, liogy az október lió 2S-án tartandó megnyitó előadáson fellépjen. Páger Antal meleghangú levelet intézeit az egyesület ügyvezető alelnökéhez, amelyben a szereplést készségesen elvállalja. Payer Antal venáégíellé- pése az ujságiróestén annál nagyobb meglepetés és érdekesség lesz, mert a kitűnő művész ezúttal nem iránt színész, hanem mint előadó fog sze­repelni. Az erdélyi njságirók felké­résére tüneményes színészi pályájá­nak történetét fogja elmondani, epi­zódokat elevenít fel életéből és Pá­ger Antalt, az embert fogja bemu­tatni az erdélyi közönségnek. Páger Antal hasonló felkérésnek eddig csak cgyizben tett elegei, amikor szü­lővárosában, Makón fellépett egy jó- tékonycélu előadás keretében és em­lékezetes sikerű előadásban színészi pályájáról beszélt. Az erdélyi ma­gyar újságírók felkérésére eltért at­tól az elvétől, hogy soha sem beszél önmagáról. Éppen ezért érthető, hogy az újságíró egyesület előadása iránt máris páratlan érdeklődés nyilvánul meg. A megnyitó előadás többi müsorszámg.t, amelyek szin­tén meglepetései lesznek az erdélyi kulturális életnek, később fogjuk is­mertetni. Háromezer pengőbe kerül a kolozsvári opera egyetlen nagyváradi vendégszereplése NAGYVÁRAD, old ober 8. Tudósítónk jelenli: A város :i vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumhoz felterjesztést inté­zett, amelyben kéri, hogy a kolozsvári Nemzeti Sziuház operaegyüttesét havonta egy estére engedje át a nagyváradi Szigli­geti Színháznak előadás tartása céljából- A beadvány rámutat arra, hogy a város igen nagy áldozatokat hoz a nagyváradi színjátszás érdekében. Az évi pénzbeli tá­mogatás és egyéb előnyök nyújtása mellett 1941-ben 103.000 pengőt. 1942-ben 90 000 pengőt fordított a színházépület megújí­tására, illetve karbantartására. Az idei összeg csak azért volt kisebb a tavalyi­nál, mert anyagbeszerzési nehézségek vol­tak, aminek következtében, nem valósít­hatták meg teljes egészében, az építési munkatervet. A kolozsvári Nemzeti Szín­ház operaegy üt lesének, zenekarának és se­gédszemélyzetének egyszeri nagyváradi ven dégszéreplésc 3000 pengőbe kerül s ezt a kiadást sem a város, sem a szinliázigaz- gatóság nem tudja fedezni. Ä város ezért kéri a kultuszminisztert, hogy ezt az ösz- szeget állami sßgeüy alakjában bocsássa rendelkezésére ég ez állal tegye lehetővé, hogy a nagyváradi Szigligeti Színházban havonta egyszer operaelőadást tarthas­sanak. * NEM JÁTSZANAK AMERIKAI FIL­MET FRANCIAORSZÁGBAN. Vichy bői jelentik: A meg nem szállt Franciaország filmszínházaiban okt. 15-től kezdődő leg tilos az amerikai filmek előadása­Betegek többnyire székrekedés^«* I» szoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. Betegségben ( eyOi'gM t A HÉT FILMJE Sz i ríu s z Régen vári orvosi könyvujdouság? A gyakorló orvos könyvel Dr. Scipiadee Elemér: A szülészet kézikönyve! Az európai hirü tudóé 6zerző müve nagy hi­ányt pótol s nemcsak a szülész szakorvosok, hanem minden magyar orvos, különösen -a községi és városi orvosok, tisztiorvosok, kór­házi és klinikai orveeok, OTI, MABI és OT3A orvosok fogják örömmel fogadni. Az 560 olda­las mü elsőrendű papiroson és kiállításban, 560 egyezimi és 41 táblán 98 sokszínű ábrával , ellátva jelent meg. Ara egészvászon kötésben 75 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. „Takarékcsság“ akcióval 6 havi részletre is kapható! J --Vidéki, megrendeléseket azonnal intézünk’ (.lát ' a .1/ I . \ < I III Ilin/"«*.) Y idei \ c I r ni j ■ j f )bn \ fi .'<>n \ M 1. ikuld'/t ‘ bárom in:igy;i/ film egyike, volt lh n :^k rrn<: funtijh/.likiis regényének fi]rnválto/ata Érlliflő. hogy ;i li votlság vá|:ixz1á-s:i a Szi- i’ius/ru «• >ett, mert a film témája feblolgo za.sa olyan, in»(ţv sikert remélhet magyarul nem beszélő lküy,öxi>íég előtt is. Érdek1 s, I«-. bd ncM.lő, különös film. mélynél: íanlav./.ti komiban ‘.ük ey/é-.z.séges humor esillari me«. IMaii soha inugyür filmen nem láttunk mé;; olyan esodálatsjsi felvétef-ki’t, mint a darab ák»m-rt-s/él*ein. A felvételező igazán rne-tere a fény és arrivhatáod. film-zerii l.ilirr-/iiaiá sának. Knródţl Katalin széjisége a ziA AUrjl is jofihan érvényeiül a Viliik ‘•zá//a(lh»'li ruhák hm. .Sr//«s*y lZc<~lú igen jó. A ko- lozsvárl közönség jé*leső örömmel fedezi fel a darali második női főszerepéin n a kedv > Nagy llát, «Ikí ebben a szerepében már kész, rutíinog Színésznő ne k bizonyul. A filmnek. Kolozsváron is igen nagy és megérdemelt sikere van. (n—i) Rz erdélyi szellem egyik őrszeme: a kolozsvári egyetem ^ Amint hivatalos híradás nyomár már beszámoltunk róla, Csekey István ko­lozsvári egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Diákszövetség október (>i igyászünnepélyón beszédet mondott a budapesti Vigadóban. Beszédének nagy részft az egész sajtó terjedelmesen kö­zölte. Csekey István kifejtette, bogy a magyarság 184-8/49-i megmozdulása nem forradalom volt. hanem szent sza­badságharc. Kifelé önvédelemből és európai hivatásból kellett harcolnunk, , miküzbön közjogi síkon állandó küz­delmet kellett folytatnunk idegen vérit uralkodóinkkal! ősi szabad életformá­inkért. SzabadságcYt küzdöttünk min­dig. mindenki szabadságáért: ha lehe­tett, it boái ha nem lehetett, akkor Garibaldival, a lengyelekkel, vagy ame­rikaiakkal együtt a zsarnok eben. Beszélt a .,bérces kis haza“ dolgairól is: sVilágvároísü élet zajiásában az egye­tem, ez a művelődési tényező, háttér­ben marad. Kolozsvárnak mindene az egyeteme. Ez az erdélyi sze lem egyik őrszeme. Az erdélyi ember nemzeti ér- . zése veszélyekben van edzve, ezért erő­sebb és tudatosabb. Éppen annyira tu­datos, mint téstvérnépeinknéi, a finnek­nél és esztelenéi, akikkel most együtt verekszünk Európa közös ügyéért. A Jvalevala népe megmutatta az egész vi­lágnak, bogv mire képes egy számban kicsiny, de lélekben nagy nemzet. A magyarság az 1848/49-i szabadságharcá­val. a franek 1939-e.s orosz elleni há­borújukban váltották ki a világ ro- konszenvét és elismerését. Itt hizonyo- sult be. mi a hősiesség. Nem az erő. , nem is a vakmerőség, vagy a siker avat egy népet bőssé, hanem egyedül az ál­dozatos lélek. Ez az áldozatos lélek, a hőpök leiké hat át most minket, kato­náinkat és polgári lakosságunkat egy­aránt, ebben a gigászi háborúban. Ez a hősi lélek bizony it ja, begy a magyar vértanuk nem haltak meg hiába, a ma­gyar bősök nem áldoztak hiába, mert minden veszteségeink ellenére valami nagyot átadtak nekünk, amit most már soha senki el nem vehet tőlünk: a hősi lelkiséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom