Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-13 / 231. szám

ELLENZÉK 1 9 { 2 október 13. — 2 VÉGH JŐ S1F riportja: Egymillió pengő jövedelmet biztosított , a székely gazdáknak az erdei gyümölcs-szedés Székely családok ezreinek biztosítja a megélhetést az erdei gyümölcsök és avóavnövények gyűjtése — Jánky Endre, a Hangya Szövetkezetek vezér­igazgatója a gyönyörű eredményekről MAROSVÁSÁRHELY, október 11. (Az EUenZ'-h kiküldött munkatársától.) Mfuy ■ »yt mulasztást, iueiui>i vétket követett el aa f'luurU évtizedek rüvidláló politikája a ÍTísé'kei'VÍÖlddel szemben' I'jru <s ujra hangsúlyoznunk kell ezt a szomorú igaz­ságot, ha a Székely fühl kénléseivel fog­lalkozunk. Hiába hivatkoznak arra egye­sek, hogy a világháború előtti Magyaror­szágon ..aranykorszaka"' volt a mtsgyar- ságnak. A gazdasági < s »pari felemel kettes Statisztikai adatai vai szemben olt ál azonban a döbbent es igazság, hogy a szó' Lelyek százezrei kivándorlásra kénysze­rültek ebben a korszakban és a legmagya- ral»b nép száraz kenyeret sem tudott ta­lálni a szülőföldjén. A természet gazda­gon ontotta kincseit a Székely földön. Mégsem történtek meg az intézkedések arra. bogy ezek a kincsek a székely töme­gek részére biztosítsák a megélhetést. A huszonkét esztendeig tartó idegen uralom alatt tovább fokozódott a székelyek gaz­dasági elesettfége. A román kormányzat természetszerűleg gyengíteni akarta a szé­kely nép ellen; lóé rejet és arra igyeke­zett, hogy idegen érdekeltségek segítségé­vel kezébe vegye a Székelyföld gazdasági életének irányítását. Az ősi székely nem­zeti öntudatot és el len állóképes séget nem tudiák megtörni a mostoha idők sorscsa­pásai. Székely népünk maradéktalanul megőrizte nemzeti öntudatát és bár anya* giakban teljesen leszegényedett, mégis tiszta magvar lélekkel fogadta a felszaba­dító csapatokat. Kormányzatunk a felszaLidulas utáni épilörmirika keretében legfontosabb köte­lességének lartotla. hogy a inidt híméit jóvá légy«*- Az F.niHyi l’árl törvényhozói részleteiben is kidolgozták a Székely!óid gazdasági' felemelésének tervéi és minden alkalmat felhasználtak. hogy a iCgsiirgo- seldi tennivalók kérdésében inl> zkedést kérjenek az illetékes kormánytényezők­től. Két esztendő mérlege máris gyönyörű eredményeket mutat! Megtörtént az első lépés a Székelyföld iparosításának ügyi­ben. A közelmúltban megalaku-t a sze- kelyfüldi villamos részvénytársaság, amelyre az a hivatás vár, hogy a villamo­sítás beveze tésével reh amién lek kel vigye, előre az iparosítás iieyét. Öntudatos szé­kely vezetőink kezükbe vették a Székely­föld fatérmelésének rendezését. Nagyrész­ben már sikerült kiküszöbölni a zsidó to­két a székelyföldi faválla'atok érdekeltsé­geiből és rov idősen elérkezik az az idő. amikor a székelyföldi erdőkben ledöntött fa egészen a feldolgozásig a székely gaz­dáknak lmzza meg a hasznot. Gyárak, vál­lalatok alakulnak. Egészséges ütemben megindult a gazdasági fejlődés. A székely fürdőhelyek páratlan látogatottságnak ör­vendenek é? az Erdélyi Part állandó szor­galmazásának eredményeképpen arra is remény van, hogy a székelyföldi borviz- források hasznosításának ügye is rende­ződik. Egymillió pengős hasznot hozott a székely gardáknak az erdei gyümölcsök gyűjtése A dicséretes megvalósítások és ;i nem­zeti jövedelem gyarapításának szempont­jából is felbecsülhetetlen értékű az a kez­deményezés, amelyet az elmúlt évben a Hangya Szövetkezetek marosvásárhelyi központja indított. A Hangya vezetősége kezébe vette az erdélyi gyümölcsök es gyógynövények szedésének ügyét. Óriási kincsek kiaknázása kezdődött meg ezz.e'. A Székelyföldön eddig is szedték az erdei gyümölcsöt. A rendszeresség és az irányí­tás hiányában az óriási kiterjedésű Szé­kelyföldi erdők gyümölcstermésének csak elenyészően csekély menyisége került így felhasználásra. Ha pedig szigorúan iogi szemszögből nézte volna valaki a kérdést, a múltban tulajdonképpen lopás volt az erdei gyümölcsök szedése, a vásárlás pedig orgazdaság. Igaz ugyan, hogy a gyűjtő gazdákat senki sem akadályozta meg. hogy a közbirtokosságok, vagv ma­gánosok tulajdonát képező erdőségekben a7, amugyis kárbavesző málnát, áfonyát, stb. leszedjék. Az igy származó jövede­lem azonban megélhetést néni tudott biz­tosítani és a gazdák akármelyik pillanat­ban annak a veszélynek voltak kitéve, hogy úgy velük, mint a vásárlókkal szem­ben a büntetőjogi paragrafusok alapján fed lehessen lépni. A Hangya elsősorban ezt az állapotot kívánta megszüntetni. Jo­gilag rendezett helyzetet teremtett azál* td. liogv hatabnas erdőterületet, egymillió hol­don felüli erdőt kibérelt ez erdei gyü­mölcsszedés és gyógynövény összegyűlj- tés céljaira. Már az első évben gyönyö­rű eredményekkel zárult a kezdeménye­zés. 1941-ben 50 ragon erdei gyümöl­csöt: málnát' áfonyát, szódért, csipke­bogyót, berkenyét, vadkörtét, vadalmát, gombát, stb. gyüjtöUek össze a székely gazdák. Ez azt jelenlétté, hogy a szedőknek és fuvarosoknak ötszázezer pengőt fizetett ki a Hangya. Ebben az évben az eredmény pontosan a duplájára emelkedett. Az idén száz ragon érdéi gyümölcsöt gyűjtöttek össze a székely gazdák, « Hangya különböző telepein. Duplájára emelkedett tehát a jövedelmük is, vagy­is a székely nép az erdövidékeken egy­millió pengőt keresett a gyümölcs- és gyógynövényaheió révén. Fantasztikus szám ez, ha elgondoljuk, hogy a múltban az erdei gyümölcsök éá gyógynövények semmit sem jelentettek a nemzeti jövedelem szempontjából. Most négy-ötezer család keresi ezzel a pénzt. Olyan székely családok is vannak, ame­lyek az erdei gyümölcsszedéssel napon­ta 40 pengőt keresnek és így a nyári szezon jövedelmével egész évi megélhetésüket biztosítani tudják. Hogyan történik a gyűmöicsgYÜjtés ? Olyan eredmények ezek, amelyekkel ér­demes részletesen foglalkozni. Fel kell használnunk a jövendő építő munkája ér­dekében mindazokat a megvalósításokat, amelyek közelebb visznek a székely nép teljes gazdasági megerősítéséhez. Tanul­nunk ke’l a hasznos példákból, hogy érté­kesíteni tudjuk mindazokat a kincseket, ameiyek még felhasználatlanul hevernok f's talán megfelelő szervező erő segítségé­ve! szintén emelni tudnák a székely nép életszínvonalát. Felkerestem Jánky End­rét, a marosvásárhelyi Hangya központ vezérigazgatóját és kérdést intéztem hoz­zá: mMyen gyakorlati eszközökkel sikerült elérni ezeJcet a gyönyörű eredményeket, amelyek tulajdonképpen maguk helyeit beszélnek. — Elsősorban azért sikerült már az el­eié megyünk1". Az egves gyűjtütolepok em* licm s/.' ken kkrl ku(lakkui kig/állottak ;./ i rdő\»»lékekre. A lain -népét °dj jl itat­ták j gviiruölcsszede.sre. Ezáltal a/t lele*­j ;t elérni, hogy n gazdáiknál, nem kellett hosszú utakat ötször hatszor, esetleg tízszer megismé­teljenek hanem a közvetlen h'özeOien beszolgáltathatták az össze gyűjt öt’ gyü­mölcsöt. A szervezettség rendkívül megkönnyíti a gyűjtés munkáját­Nyolcvan gyűjt öt ele pet és kilenc feldol­gozó telepet létesítettünk a Székely fő­dön. Ezáltal legnagyobbrészt kisembere­iét segítettünk megélhetéshez. A gyiijtőtelep vezetőinek legnagyobb ré- =zc kereskedő, bizományos és más k;scm- li'jr akik ilyenformán önálló egzisztenciá­hoz jutottak. A Hangya anyagilag is lehetőié tette, hogy ezek a kisegzisztcnrJák fennaka­dás nélkül működhessenek. A p\urnái cs- oyiijtési szezon megkezdése elölt tekin­télyes Összegű előlegeket folyós.t dt a számukra, amelyet csak akkor vont le, amikor már az utolsó beszolgáltatás is megtörtént- Az Erdővidék minden körzetében működik egy-egy gyűjtötélep. Bevontul: a munkába a kertészeti aka­démikusokat is, akik n gyümö'cs kon­zerválásánál a gyümölcslé Jcipréselésé- nél slb. segédkeztek. Körülbelül harminc kertészeti akadémi­kust, tiz kereskedelmi akadémistíl. száz te’epkczelőt, nyolctiz feldolgozót, több­száz telepkezelő munkást foga’koztat- tunk illetőleg juttattunk megélhetéshez. Ezek!»» x hozzájárul, hugy »»égy-ötezoj székely család megélhetései huíl'-sitottn "z a mozgalom. ÁH# ano.s gazdaság», sőt tudományos szempontokból ü. jelentő*- ei e diné nyékét értürilt eh A k**rt *'.«*• démikipok ugyani« a gyakorlati muok** sági n kiviil észlelőiket tanulmányok!»«» fogta' ák össze, amelyek értékes atfViO?c«l tartalmaznak a/, erdélyi gazdaság politika jövendő irányit ásóra. At. iássregyűjÜM i gyümölcsöket részben szemes konzervá­lásra használták fel, rés dien kipréseltek és a levet konzerválták. Kétszeres kitüntetés A Hangya értékes munkája egyébként ctszágirs viíozmylatban i.s megrrdcai<U <*>* ismer'ft kapott. A budapesti országos gyiimoícskláíditáson az Érdé tyré-s;» ll»v gya központ is ré.sztv'-Tt a m •■ggvesfalvi gyümölcsfeldolgozó tizem különböző ter­mékeivel. A kiállítás birálóhizott-ági az (Áfám ezüst érmét, valamint hinn.»- T or da vármegye tisztelet diját az Lr- délvrészi Hangyánál: ítélte n kiáUilo'l gyümölcstermékekért. A gyümölcsfeldolgozás során gyomülc'lz- fajtúl-at, likőröket, stb. gyi-tm?«". 3 gyógynövényeket pedig gyógvárugyárik­r-ak közvetítik. A Hangya központjában egyébként ux^t á'iitják össze a részletes kimutatást »rr- i. hogy az egyes vidékeken mennyi erdei gyümölcsöt és gyógynövényt gyűjtött»k össze s ugyancsak számszerű tájékoztatót nvujtanak arról, hogy az egyes vidékeken hány székely gazda megélhetéséi biztosítja c gyiimölcsösszcgyüjlé$ és feldolgozás. Az a tájékoztató, cm>c,yet Jánky Endre, H n- gva veiérigszgató nyújtóit a gyümöieSS?r- dési mozgalom adatairól, legfényesebb1 bizonyítéka annak, hogy kellő energiával milyen könnyű hasz­nosítani a Székelyföld értékeit, Bizonyos, hogy az eddigi gyönyörű ered­mény tulajdonképpen még csak kezdedT jelent, a jövedelem évről-évre gyarapod »1 fog é.s a székely gazdák ezrei jutnak biz­tos megélhetéshez azáitaJ. hogy a székely- földi erdők kincseit nem hagyják Irihasz- ná'latlanul. hanem hozzáértő vezetés és irányítás segítségével értékesítik. Az ui záróra rendelet szerint Délben 12 órakor zárnak az üzletek ső éviién ily én hatalmas mennyiségű erdei gyümölcs ég gyógynövény összegyűjtése, mert a Hangya vezetősége helyes elgou- ] do ássál nem a gazdáktól kívánta, hogy a gyűjtött gyümölcs és gyógynövénymentiy'- séget bevigyék az egyes telepekre, hanem módot nyújtott arra, hogy a helyszínen szolgáltassák be a gyűjtés eredményét, -- mondotta Jánky vezérigazgató- — Vagys azt a rendszert követjük, hogy ,,á gazdák Az üzleti záróráról szóló 1942. évi \I. te- október 17-én lép hatályba. A keres­kedelmi és közlekedésügyi miniszternek a törvény végrehajtására szóló rendeleté a Budapesti Közlöny keddi számában jele­nik meg. A törvény értelmében a nyílt árusítási üzüctek nyitvatartási időjét Budapest és a vele szomszédos megyei városok és közsé­gek területére szólóan a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, a többi város területére szólóan a polgármester, a kis* és nagyközségek területére szólóan u vár­megye alispánja állapítja meg azok kö­zött a kévétek között, amelyeket a törvény 2-ik paragrafusa részletesen szabályoz. A rcudelet a gépjármüvek árusítására be­rendezett üzletekre, valamint a kizáróan továbbárusitókra kiszolgáló üzletekre a délelőtti 8 órától délután 4 óráig terjedő nyitvatartási időt és ezzel az osztatlan munkaidőt kívánja bevezetni. Szombaton azonban ezeket az üzleteket az ország egész területén délután 2 órakor kell zár­ni. Lényeges változást jelent a törvényes munkaszüneti napnak nem minősülő Ger­gely-naptár szerinti ünnepnapokra az or­szág egész területére szólóan minden ke­reskedelmi szakmára kiterjedőéin kötelező­vé lett déli 12 órai záróra. A rendelet az ország egész területére szólóan szabályoz* za az üzletek nyitvatartását a pályaudva­rokon, gyógyhelyeken és üdülőhelyeken. Ugyancsak országos hatállyal szabályozza a kizárólagos pálinkamér&sek és borter­melői kimérések nyitvatartását, éspedig olyképpen, hogy ezeket csak az élelmi* szerkereskedések nyitvatartásának ideje Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is "kielégíthetem. um mi\&% m Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. alatt szabad nyitva tartani. A kávé méré­sek és tejivócsarnokok az ország egész te­rületén reggel 6 órától, a kifőzések reg­gel 7 órától este 11 óráig tarthatók nyit­va. A fodrászüzietek városokban reggel 7 órától, kis- és nagyközségekben reggel 6 órától este 7 óráig, szombaton este 9 óráig, Gergely-naptár szerinti ünnepnapon déli 12 óráig. Szilveszter napján városok­ban este fél 10 óráig tarthatók nyitva. Ha a Gergely-naptár szerinti ünnepnap szonr h-atra esik, a fodrászüzietek ezen a napon délután 5 óráig tarthatók nyitva. A koz­metikai. manikűr üzletek és pedikür üzle­tek'reggel 8 órától este 6 óráig, szomba­ton este 7 óráig, a Gergely-naptár szerinti ünnepnapokon és Nagypénteken déli 12 óráig tarthatók nyitva. Ezeket az üzlete­ket szombat és országos kirakóvásár nap­ja kivételével, délután 1 órától 2 óráig zárva kelü tartani. A törvény rendelkezé­seinek ellenőrzésié céljából egiyegy mun­kaadókból és alkalmazottakból álló ellen­őrző bizottságok felállítását teszi kötele­ző ré. ; HAZATÉRT 22 ÉVI BUJDOSÁSBÓL Háromszék vármegye DISZZÁSZLÓJÁ SZÉKKELYUDVARHELY, október lő. (MTE) Bensőséges családi ünnepség vo!t Árkos községben Szent kér esethy Béla báró kastélyában. Annakidején id. Ss<ntkereszr thy Béla báró a milleráiimi iinn^rségre el­vitte a háromszéki bandérium disszász!tt­ját. A vármegyének nem volt zászlója, ezért a bárói család készíttetett újat a há­romszéki lányokkal. 1916-ban Szent!? - reszthy Béla báró, az akkori főispán. mentette ezt r. zászfór a bevonulok dől. A hazatérési ünnepség most zajlott le <i Jcözségben. A zászlót o kastélyból a vár- megiţehâznrn viliéiahol a háromszéki székelyek kedves emlékeként, kegyelettel fogják megőrizni. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom