Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)
1942-10-13 / 231. szám
ELLENZÉK 1 9 { 2 október 13. — 2 VÉGH JŐ S1F riportja: Egymillió pengő jövedelmet biztosított , a székely gazdáknak az erdei gyümölcs-szedés Székely családok ezreinek biztosítja a megélhetést az erdei gyümölcsök és avóavnövények gyűjtése — Jánky Endre, a Hangya Szövetkezetek vezérigazgatója a gyönyörű eredményekről MAROSVÁSÁRHELY, október 11. (Az EUenZ'-h kiküldött munkatársától.) Mfuy ■ »yt mulasztást, iueiui>i vétket követett el aa f'luurU évtizedek rüvidláló politikája a ÍTísé'kei'VÍÖlddel szemben' I'jru <s ujra hangsúlyoznunk kell ezt a szomorú igazságot, ha a Székely fühl kénléseivel foglalkozunk. Hiába hivatkoznak arra egyesek, hogy a világháború előtti Magyarországon ..aranykorszaka"' volt a mtsgyar- ságnak. A gazdasági < s »pari felemel kettes Statisztikai adatai vai szemben olt ál azonban a döbbent es igazság, hogy a szó' Lelyek százezrei kivándorlásra kényszerültek ebben a korszakban és a legmagya- ral»b nép száraz kenyeret sem tudott találni a szülőföldjén. A természet gazdagon ontotta kincseit a Székely földön. Mégsem történtek meg az intézkedések arra. bogy ezek a kincsek a székely tömegek részére biztosítsák a megélhetést. A huszonkét esztendeig tartó idegen uralom alatt tovább fokozódott a székelyek gazdasági elesettfége. A román kormányzat természetszerűleg gyengíteni akarta a székely nép ellen; lóé rejet és arra igyekezett, hogy idegen érdekeltségek segítségével kezébe vegye a Székelyföld gazdasági életének irányítását. Az ősi székely nemzeti öntudatot és el len állóképes séget nem tudiák megtörni a mostoha idők sorscsapásai. Székely népünk maradéktalanul megőrizte nemzeti öntudatát és bár anya* giakban teljesen leszegényedett, mégis tiszta magvar lélekkel fogadta a felszabadító csapatokat. Kormányzatunk a felszaLidulas utáni épilörmirika keretében legfontosabb kötelességének lartotla. hogy a inidt híméit jóvá légy«*- Az F.niHyi l’árl törvényhozói részleteiben is kidolgozták a Székely!óid gazdasági' felemelésének tervéi és minden alkalmat felhasználtak. hogy a iCgsiirgo- seldi tennivalók kérdésében inl> zkedést kérjenek az illetékes kormánytényezőktől. Két esztendő mérlege máris gyönyörű eredményeket mutat! Megtörtént az első lépés a Székelyföld iparosításának ügyiben. A közelmúltban megalaku-t a sze- kelyfüldi villamos részvénytársaság, amelyre az a hivatás vár, hogy a villamosítás beveze tésével reh amién lek kel vigye, előre az iparosítás iieyét. Öntudatos székely vezetőink kezükbe vették a Székelyföld fatérmelésének rendezését. Nagyrészben már sikerült kiküszöbölni a zsidó tokét a székelyföldi faválla'atok érdekeltségeiből és rov idősen elérkezik az az idő. amikor a székelyföldi erdőkben ledöntött fa egészen a feldolgozásig a székely gazdáknak lmzza meg a hasznot. Gyárak, vállalatok alakulnak. Egészséges ütemben megindult a gazdasági fejlődés. A székely fürdőhelyek páratlan látogatottságnak örvendenek é? az Erdélyi Part állandó szorgalmazásának eredményeképpen arra is remény van, hogy a székelyföldi borviz- források hasznosításának ügye is rendeződik. Egymillió pengős hasznot hozott a székely gardáknak az erdei gyümölcsök gyűjtése A dicséretes megvalósítások és ;i nemzeti jövedelem gyarapításának szempontjából is felbecsülhetetlen értékű az a kezdeményezés, amelyet az elmúlt évben a Hangya Szövetkezetek marosvásárhelyi központja indított. A Hangya vezetősége kezébe vette az erdélyi gyümölcsök es gyógynövények szedésének ügyét. Óriási kincsek kiaknázása kezdődött meg ezz.e'. A Székelyföldön eddig is szedték az erdei gyümölcsöt. A rendszeresség és az irányítás hiányában az óriási kiterjedésű Székelyföldi erdők gyümölcstermésének csak elenyészően csekély menyisége került így felhasználásra. Ha pedig szigorúan iogi szemszögből nézte volna valaki a kérdést, a múltban tulajdonképpen lopás volt az erdei gyümölcsök szedése, a vásárlás pedig orgazdaság. Igaz ugyan, hogy a gyűjtő gazdákat senki sem akadályozta meg. hogy a közbirtokosságok, vagv magánosok tulajdonát képező erdőségekben a7, amugyis kárbavesző málnát, áfonyát, stb. leszedjék. Az igy származó jövedelem azonban megélhetést néni tudott biztosítani és a gazdák akármelyik pillanatban annak a veszélynek voltak kitéve, hogy úgy velük, mint a vásárlókkal szemben a büntetőjogi paragrafusok alapján fed lehessen lépni. A Hangya elsősorban ezt az állapotot kívánta megszüntetni. Jogilag rendezett helyzetet teremtett azál* td. liogv hatabnas erdőterületet, egymillió holdon felüli erdőt kibérelt ez erdei gyümölcsszedés és gyógynövény összegyűlj- tés céljaira. Már az első évben gyönyörű eredményekkel zárult a kezdeményezés. 1941-ben 50 ragon erdei gyümölcsöt: málnát' áfonyát, szódért, csipkebogyót, berkenyét, vadkörtét, vadalmát, gombát, stb. gyüjtöUek össze a székely gazdák. Ez azt jelenlétté, hogy a szedőknek és fuvarosoknak ötszázezer pengőt fizetett ki a Hangya. Ebben az évben az eredmény pontosan a duplájára emelkedett. Az idén száz ragon érdéi gyümölcsöt gyűjtöttek össze a székely gazdák, « Hangya különböző telepein. Duplájára emelkedett tehát a jövedelmük is, vagyis a székely nép az erdövidékeken egymillió pengőt keresett a gyümölcs- és gyógynövényaheió révén. Fantasztikus szám ez, ha elgondoljuk, hogy a múltban az erdei gyümölcsök éá gyógynövények semmit sem jelentettek a nemzeti jövedelem szempontjából. Most négy-ötezer család keresi ezzel a pénzt. Olyan székely családok is vannak, amelyek az erdei gyümölcsszedéssel naponta 40 pengőt keresnek és így a nyári szezon jövedelmével egész évi megélhetésüket biztosítani tudják. Hogyan történik a gyűmöicsgYÜjtés ? Olyan eredmények ezek, amelyekkel érdemes részletesen foglalkozni. Fel kell használnunk a jövendő építő munkája érdekében mindazokat a megvalósításokat, amelyek közelebb visznek a székely nép teljes gazdasági megerősítéséhez. Tanulnunk ke’l a hasznos példákból, hogy értékesíteni tudjuk mindazokat a kincseket, ameiyek még felhasználatlanul hevernok f's talán megfelelő szervező erő segítségéve! szintén emelni tudnák a székely nép életszínvonalát. Felkerestem Jánky Endrét, a marosvásárhelyi Hangya központ vezérigazgatóját és kérdést intéztem hozzá: mMyen gyakorlati eszközökkel sikerült elérni ezeJcet a gyönyörű eredményeket, amelyek tulajdonképpen maguk helyeit beszélnek. — Elsősorban azért sikerült már az eleié megyünk1". Az egves gyűjtütolepok em* licm s/.' ken kkrl ku(lakkui kig/állottak ;./ i rdő\»»lékekre. A lain -népét °dj jl itatták j gviiruölcsszede.sre. Ezáltal a/t lele*j ;t elérni, hogy n gazdáiknál, nem kellett hosszú utakat ötször hatszor, esetleg tízszer megismételjenek hanem a közvetlen h'özeOien beszolgáltathatták az össze gyűjt öt’ gyümölcsöt. A szervezettség rendkívül megkönnyíti a gyűjtés munkájátNyolcvan gyűjt öt ele pet és kilenc feldolgozó telepet létesítettünk a Székely fődön. Ezáltal legnagyobbrészt kisembereiét segítettünk megélhetéshez. A gyiijtőtelep vezetőinek legnagyobb ré- =zc kereskedő, bizományos és más k;scm- li'jr akik ilyenformán önálló egzisztenciához jutottak. A Hangya anyagilag is lehetőié tette, hogy ezek a kisegzisztcnrJák fennakadás nélkül működhessenek. A p\urnái cs- oyiijtési szezon megkezdése elölt tekintélyes Összegű előlegeket folyós.t dt a számukra, amelyet csak akkor vont le, amikor már az utolsó beszolgáltatás is megtörtént- Az Erdővidék minden körzetében működik egy-egy gyűjtötélep. Bevontul: a munkába a kertészeti akadémikusokat is, akik n gyümö'cs konzerválásánál a gyümölcslé Jcipréselésé- nél slb. segédkeztek. Körülbelül harminc kertészeti akadémikust, tiz kereskedelmi akadémistíl. száz te’epkczelőt, nyolctiz feldolgozót, többszáz telepkezelő munkást foga’koztat- tunk illetőleg juttattunk megélhetéshez. Ezek!»» x hozzájárul, hugy »»égy-ötezoj székely család megélhetései huíl'-sitottn "z a mozgalom. ÁH# ano.s gazdaság», sőt tudományos szempontokból ü. jelentő*- ei e diné nyékét értürilt eh A k**rt *'.«*• démikipok ugyani« a gyakorlati muok** sági n kiviil észlelőiket tanulmányok!»«» fogta' ák össze, amelyek értékes atfViO?c«l tartalmaznak a/, erdélyi gazdaság politika jövendő irányit ásóra. At. iássregyűjÜM i gyümölcsöket részben szemes konzerválásra használták fel, rés dien kipréseltek és a levet konzerválták. Kétszeres kitüntetés A Hangya értékes munkája egyébként ctszágirs viíozmylatban i.s megrrdcai<U <*>* ismer'ft kapott. A budapesti országos gyiimoícskláíditáson az Érdé tyré-s;» ll»v gya központ is ré.sztv'-Tt a m •■ggvesfalvi gyümölcsfeldolgozó tizem különböző termékeivel. A kiállítás birálóhizott-ági az (Áfám ezüst érmét, valamint hinn.»- T or da vármegye tisztelet diját az Lr- délvrészi Hangyánál: ítélte n kiáUilo'l gyümölcstermékekért. A gyümölcsfeldolgozás során gyomülc'lz- fajtúl-at, likőröket, stb. gyi-tm?«". 3 gyógynövényeket pedig gyógvárugyárikr-ak közvetítik. A Hangya központjában egyébként ux^t á'iitják össze a részletes kimutatást »rr- i. hogy az egyes vidékeken mennyi erdei gyümölcsöt és gyógynövényt gyűjtött»k össze s ugyancsak számszerű tájékoztatót nvujtanak arról, hogy az egyes vidékeken hány székely gazda megélhetéséi biztosítja c gyiimölcsösszcgyüjlé$ és feldolgozás. Az a tájékoztató, cm>c,yet Jánky Endre, H n- gva veiérigszgató nyújtóit a gyümöieSS?r- dési mozgalom adatairól, legfényesebb1 bizonyítéka annak, hogy kellő energiával milyen könnyű hasznosítani a Székelyföld értékeit, Bizonyos, hogy az eddigi gyönyörű eredmény tulajdonképpen még csak kezdedT jelent, a jövedelem évről-évre gyarapod »1 fog é.s a székely gazdák ezrei jutnak biztos megélhetéshez azáitaJ. hogy a székely- földi erdők kincseit nem hagyják Irihasz- ná'latlanul. hanem hozzáértő vezetés és irányítás segítségével értékesítik. Az ui záróra rendelet szerint Délben 12 órakor zárnak az üzletek ső éviién ily én hatalmas mennyiségű erdei gyümölcs ég gyógynövény összegyűjtése, mert a Hangya vezetősége helyes elgou- ] do ássál nem a gazdáktól kívánta, hogy a gyűjtött gyümölcs és gyógynövénymentiy'- séget bevigyék az egyes telepekre, hanem módot nyújtott arra, hogy a helyszínen szolgáltassák be a gyűjtés eredményét, -- mondotta Jánky vezérigazgató- — Vagys azt a rendszert követjük, hogy ,,á gazdák Az üzleti záróráról szóló 1942. évi \I. te- október 17-én lép hatályba. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek a törvény végrehajtására szóló rendeleté a Budapesti Közlöny keddi számában jelenik meg. A törvény értelmében a nyílt árusítási üzüctek nyitvatartási időjét Budapest és a vele szomszédos megyei városok és községek területére szólóan a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, a többi város területére szólóan a polgármester, a kis* és nagyközségek területére szólóan u vármegye alispánja állapítja meg azok között a kévétek között, amelyeket a törvény 2-ik paragrafusa részletesen szabályoz. A rcudelet a gépjármüvek árusítására berendezett üzletekre, valamint a kizáróan továbbárusitókra kiszolgáló üzletekre a délelőtti 8 órától délután 4 óráig terjedő nyitvatartási időt és ezzel az osztatlan munkaidőt kívánja bevezetni. Szombaton azonban ezeket az üzleteket az ország egész területén délután 2 órakor kell zárni. Lényeges változást jelent a törvényes munkaszüneti napnak nem minősülő Gergely-naptár szerinti ünnepnapokra az ország egész területére szólóan minden kereskedelmi szakmára kiterjedőéin kötelezővé lett déli 12 órai záróra. A rendelet az ország egész területére szólóan szabályoz* za az üzletek nyitvatartását a pályaudvarokon, gyógyhelyeken és üdülőhelyeken. Ugyancsak országos hatállyal szabályozza a kizárólagos pálinkamér&sek és bortermelői kimérések nyitvatartását, éspedig olyképpen, hogy ezeket csak az élelmi* szerkereskedések nyitvatartásának ideje Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is "kielégíthetem. um mi\&% m Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. alatt szabad nyitva tartani. A kávé mérések és tejivócsarnokok az ország egész területén reggel 6 órától, a kifőzések reggel 7 órától este 11 óráig tarthatók nyitva. A fodrászüzietek városokban reggel 7 órától, kis- és nagyközségekben reggel 6 órától este 7 óráig, szombaton este 9 óráig, Gergely-naptár szerinti ünnepnapon déli 12 óráig. Szilveszter napján városokban este fél 10 óráig tarthatók nyitva. Ha a Gergely-naptár szerinti ünnepnap szonr h-atra esik, a fodrászüzietek ezen a napon délután 5 óráig tarthatók nyitva. A kozmetikai. manikűr üzletek és pedikür üzletek'reggel 8 órától este 6 óráig, szombaton este 7 óráig, a Gergely-naptár szerinti ünnepnapokon és Nagypénteken déli 12 óráig tarthatók nyitva. Ezeket az üzleteket szombat és országos kirakóvásár napja kivételével, délután 1 órától 2 óráig zárva kelü tartani. A törvény rendelkezéseinek ellenőrzésié céljából egiyegy munkaadókból és alkalmazottakból álló ellenőrző bizottságok felállítását teszi kötelező ré. ; HAZATÉRT 22 ÉVI BUJDOSÁSBÓL Háromszék vármegye DISZZÁSZLÓJÁ SZÉKKELYUDVARHELY, október lő. (MTE) Bensőséges családi ünnepség vo!t Árkos községben Szent kér esethy Béla báró kastélyában. Annakidején id. Ss<ntkereszr thy Béla báró a milleráiimi iinn^rségre elvitte a háromszéki bandérium disszász!ttját. A vármegyének nem volt zászlója, ezért a bárói család készíttetett újat a háromszéki lányokkal. 1916-ban Szent!? - reszthy Béla báró, az akkori főispán. mentette ezt r. zászfór a bevonulok dől. A hazatérési ünnepség most zajlott le <i Jcözségben. A zászlót o kastélyból a vár- megiţehâznrn viliéiahol a háromszéki székelyek kedves emlékeként, kegyelettel fogják megőrizni. )