Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-10 / 229. szám

_ 2

ELLENZÉK

VEZÉR SOROZAT OKTOBER

AZ IDEI

MEGLEPETESE!

Hol épüljön fel az uj városháza:

Hozzászólások az Ellenzék ankóftjához

KOLOZSVÁR, oldó her 10. Az FJlorr zéli részletesen foglalkozott az nj városháza építésének tervé vei. közérdekűitek tartottak, hogy az aj városháza építésével 'kapcsolatosan a l:\rlozsniri közönségnek is alkalma legyen véleményt nyilvánítani.

iz Ellen zék olvasói köréhen élénk visszhangra talált az ankét terve és értékes hozzászólásokat kaptánk az adófizetői: elgondolásairól. Mai számunkban

1,-é'l hozzászólásf kitzJiinh.

Az uj városháza

Irta: Dr. Nagybacoji: Lajos

5varianrA mj I

6i'anéatd

JíatiUá&a*

száz kacagó angyalka viaskodik száz iáit ám coló kis ördöggel. Ehhez képest nincs is biztonságban senki és semmi a közelében. Álég Marika sem. aki pedig olyan szép csendben fekszik a kis kocsiban, ahogy csak pufók kis angyalok szende- reghetnek a bárányfelhő dunyhákon, halii, a játszani clear Marikával és sajnálja is. hegy szegény esed: tejet kan. tehát leg- első alkalommal szájúba nyomkodja a saját uzsonnáját.

Riadalom, ijedtség, doktori Eredmény, hogy Katikát nem viszik cukrászdába. Azaz. nem viszi anyu. Mert apu is van a \ világon. Apu pedig, aki később jön haza j hivatalból, keservesen nézi a Katika szí* j pogó •képét és a fii éhe súgja:

— Kérj bocsánatot anyutól . . .

Hát anyu megbocsát. És nem is nagyon nehezen. Tehát elindulnak a cukrászdába.

A ház előtt Katika visszapillant az ablakokra, amelyek mögött Marika piheni a családi ijedtség fáradalmait: n

— Érdekes, mindig azt mondjátok, l+O gy milyen rossz vagyok és mégis engem visztek magatokka mindenhová., nem Mari' kát, aki pedig olyan jó.

(n. b.) '

 könyvelés

nélkülözhetetlen szakkönyvei;

Erdély Sandoi: Újkori keresLecelmi és ipari könyvvitel. Mérleg, eredmény, átmeneti tételek. Függelék- Az egyezem könyvvitel. Kötve P 18.—. fűzve P 14 — Kuntner Róbert: Bevezetés a könyvviteli ismeretekbe P 8.-—

Nyárády József: A kettős könyvvitel

lényege P 3 —

•Jvárády József: Bevezetés a kettős könyvvitelbe. (A kettős könyvvitel alapformái. Árukereskedelmi vállalatok könyvvitele. Standard mü,

Tárgyalja az összes könyvelési módszereket.) Kötve P 16

___, fűzve P 12 50-Nyárády József: Árvető könyvelés, táblázatos és átíró módszerek keretében. Kötve P 9.20, fűzve P 6.—

Nyárády József: Mérlegtani alapismeretek. A zárókimutatás szerkezete.

Kötve P 10.80, fűzve P 6.60 Kapható az

ELLENZÉK. KÖNYVESE OLTS AN

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk.

* A FRANCIA TANULMÁNYI KÖZPONT TANFOLYAMAI- A helybeli Francia Tanulmányi Központ folyó évi október 1-én kezdők és haladók részére francianyelvn tanfolyamokat kezd. Érdeklődőknek felvilágositással szolgál a Francia Tanulmányi Központ, Barlh-i Miklós-utca 21., I. emelet, minden délután

4—8 orái^ 03273

Hol épüljön fel az uj városháza? Ehhez a kérdéshez, mint torvényh ->Ló-ági b’zottsági tagnak, az ezután következő közgyűlések va- ; lamelyikén kellene hozzászóljak, de célsze- I rübbnek tartom, ha lap utján teszem meg esz- j revételeimet, mivel így a vélemények nagyobb nyilvánosság előtt történő kicserélődésével részletesebb megvitatást kaphat. Minél mélyebb és részletesebb feltárását ezen fontos kérdésnek a város iránt való rajongásból óha’ton, mint aki 29 éven keresztül jó és rocs': sorsban teljesen összenőttem minden kis kövévé'.

Az uj városháza helyének kijelölésénél azon főszempontok, melyeket figyelembe kell venni, általánosságban ezek lennének1. Az általános városfejlesztés* >:l kapcsolatos feltételek;

7. A város kereskedelmi és ipari, egyszóval Jvelső gazdasági életének átcsoportosítása, illetőleg továbbfejlesztése; t

3. A város szépészeti, Illetőleg inüépitészeli szempontból való fejlődése;

4. A város történeti multiénak (tradíciójának) jellegzetes vonásai megőrzés m

Ha a fenti általános szempontokból indulok ki és ha ezek mindegyikére kielégítő megoldást akarok, akkor

az uj városháza legalkalmasabb helyéül azt a területet gondolom, mely a Malom, gróf Teleki Pál. Báthory és Wesselényi Miklós- j utcák között terül el.

Ez volt Kovács Gyula műszaki tanácsos erede- ţ ti elgondolásai is. j

Részletes elgondolásom ez: Lebontandó a posta épülete, az utána következő Malomárok balpartján lévő földszintes üzlethelyiségek, valamint az összes Malom-utcai házak a Wesse- , lényi Miklós-utcától a gróf Teleki Pál-utca rnc- j rő'eges vonaláig. A városháza épülete pedig az | előzőleg felsorolt négy utca által körülzárt te- j rületen, a jelenlegi csirkepiacon épülne fel, — ’ természetesen az általános városrendezési terveknek megfelelően — homlokzattal a Feíieg- ; vár fe'é-. A Szamos folyó, illetőleg a Fellegvár és az uj épület között egy hatalmas nyilt tér képződne, hasonlóan, de kisebb kiterjedésben a budapesti Or6zágháza előtt lévő Kossuth La* jos-térhez. Ez a tér ünnepségek alkalmával megfelelő lenne nagyobb tömegek felvonultatására és távlatot adna az uj épület esztétikai és müépitészeti érvényesülésének is. Mig ezek a lehetőségek a Széchenyi-téri, de különösen a Malom-utcai építkezéseknél nem volnának meg, mivel a környező épületek a kellő távlati érvényesülést lefokoznák és nincs elegendő hely a térk'.pződéshez sem. Kivéve a Széchenyi-téri építkezést, de itt is a nyugatra összeszűkülő térrész müéoitészetileg közel sem nyújtaná azt a lenyűgöző hatást, amit a fel- legvári és a szemben lévő épület közötti nyilt terület.

A Wesselényi Miklós-utca azon része, melyre az uj tér és az uj városháza épülete nézne, hogy ne veszítse el egységes főúti jellegét, ho6szant a tér keleti szélét, az ut járdájával párhuzamosan és szélességét szemmeltartva, szobor vagy emlékmű díszítené. Ugyanez volna a tér nyugati oldalán, hogy a tér is egységes benyomást kapjon. Az egész teret stil szerű parkírozás venné körül, melvet az újból -szabályozott Szamospart mentén keskeny sétány kötne össze a Rákóczi-kerttel. A miiépi- téfczeti és esztétikai hatás fokozására pedig a fellegvári oldal is megfelelő kiképzést kell kapjon.

Azon kérdéssel kapcsolatban, hoqv az uj városháza ne a jelenlegi helyén épüljön és valamivel északabbra, az áUalános városfej- j lődé-st tekintve, a már többek által hangozta- | tott érvekkel azonos’tóm magam. Ezek között j felhozta^, hogv a lakosság sűrűsége, az ipari : és kereskedelmi központok és a forgalom nö- ! vek ed és e az utolsó évtizedekben észak és 1 északkelet fe-é terelődött el. Mindenesetre, t ha fiaye’ü'k a városi nénmozgalmr fejlődés, j néneloszfédás és különböző emberi életmeg- nvilvánulások közeli történetét, könnven ueg- állapithaUuk és következtethetjük, hogy a város életlüktetésének fókusza északkeletebbre került és az ezután történő fejlődés továbbra is ezirányba halad.

A Malom-utcában közvetlen a Szamos partján ús a Széchenyi-téren való elhelyezését az épületnek — amint már említettem — tisztán müépitészeti és városszépészeti szemnontból (nem tartom helyesnek, ellenben a többi álta- . lános feltételeket tartva szem p'átt, ezek a t helyek éppen olyan megfelelők lennének, mmt a posta mögötti terület. A. város építészeti .fejlődésénél pedig az esztétikai és müépitészeti

J. érdekek döntők és amennyire csak lehetséges, mindig előnybe kell helyezni m’s érdekekkel. Hisz a megadott építészeti fejlődési iránv határozza meg minden városnak azt a külső jellegzetességét, egyedülállóságát, amiről meg lehel ismerni és ami alapján lesz nmvik vár*m szebb, mißt a másik. Ez. a ?; rcsoknak a külső

arculata, melyre oly gyakorta büszkék a bentlakók.

Azután az általam elgondolt helyen az épület magasabban lekiidne, mint közvetlen a Szamos mellett, Így az uralkodó hatás, amivel gy városháza kell rendelkezzen, jobban érvé- • vesiilne.

Már maga az aj városháza ott, ahol felépül,

leóbé-kevésbé egészen uj kereskedelmi és ipari I gvrdet fog kialakítani, az épület földszinti ■észében elhelyezett számtalan üzlethelyiségek forgalmával. Már megállapított tény az s hogy 'pari és kereskedelmi éiet inkább a vé>ros északi és északkeleti részében lüktet. Ha pedig ebben a részben már találunk egy modernebb kereskedelmi életkiindulást, akkor miért r.e fokozzuk a városháza építésével is az iij és korszerűbb városrész kialakulását. A Széchenyi-téren felépítendő — körülbelül az előirányzott városháza helyére — központi vásárcsarnok pedig betetőzné ezen városrész 'ed di’sének teljes kibontakozását. Ide összpontosulna a város egész kereskedelme és ipara és ezen központi modern életnek a városháza voltra az aortája. Itt volna az uj modern városrész.

A ielenlegi Mátyás király-tér a környező óvári utcákkal a régi Kolozsváré maradna. A jelenlegi városháza helyén valami’yen kultur- célt szolgáló épületet kell építeni, mely nem követelne oly nagyvonalú építkezést, mint a városháza és igv könnyebben összhangba lehetne hozni a Fővtér történelmi stílusaival. A Mátyás király-tér ve tőle délre és délnyugatra elterülő városrészben inkább a szellemi élet és ennek hajlékot nyújtó épületek vetették meg a lábukat. Az itt lévő eoyetemi cpíilet. gimnáziumok, kollégiumok, gótikus cs más stiiü templomok és az egyetemi klinikák már megadták ezen városrész fejlődési irányát cs jellegzetes arculatát, kár volna egy korszerű stílusban épített városháza földszintes üzlethelyiségeivel megzavarni ezt a meghitt és történelme* mesélő tudományos légkört.

Inkább minden alkalmat meg kell ragadni,

hogv e városrész tudományos egyetemi és , történelmi jellege még jóiban kihangsulyo- „ zódjék.

A város délkeleti (Attila-ut és környéke) és északnyugati (Rákóczi-ut és környéke) részei képezik a város lakónegyedét, hol a bentlakók nagvobbárn munkautáni magánéletüket élik. Ezek a városrészek, az úgynevezett magánlakások villanegyede és ezen részek fejlődésének ez adta meg a jellegét. A további fejlődésnél is arra kell ügyelni, hogy ez a jelleg megmaradjon.

Általános városfejlesztési szempontból még a fenti elgondolást igazolja az az elv is, hogy a háromféle főbb életmegnyilvánulásnak (magánélet; testi, illetőleg ipari és kereskedelmi munka; szellemi munka) megfelelően helyezzük el ezeknek hajlékául szolgáló épületcsoportokat. Amint láttuk — ezen emberi életmegnyilvánulásoknak megfelelően — városunkban is, mint élő szervezetben, már kialakulóban vannak a, jelle-gzetes városrészek, mint: lakónegyed; hivatali, üzleti, ipari, illetőleg pvárvárosrész; azután egyetemi, illetőleg szellemi és tudományos városrész. Ezek szerint az ezután építendő épületeket csakis a megfelelő városrészbe kell építeni — igv a városházát is. Az uj városházának a Főtéren való felépítése megkötné és nem engedné teljesen kibontakozni a városrészek elindult fejlődését és ezáltal a város fejlődése torz irányt kapna.

A város történeti múltjára és müépilés/ 'T fejlűri'-sí-re figyelemmel, mások által cmU-p. tett érvek mellett míg felhozható: Az uj városházát szerintem .csakis magyar m.üépi*/- 6/eti stilushan kell felépíteni. Szolgáljon például a badtestparancsnok'ág épületi ! Remé l- f jük, mire az uj városháza végleges tervér-'k 1 elkészítésére sor kerül, addig a magyar épi- I tészeti stilus s tökéletesebb lesz és tisztul- K labb formát kap — a szerkezeti forrnák és a I magyaros mii építészeti motívumok sikerült'. .d» ü összehangolását megtaláljuk. Ha pedig az. uj I városháza modern épülete magyaros síiiusb-ia ■ épül fel, akkor csakis ez északra és északkelet- & re elterülő városrészben helyezhető, mivel i j ez a városrész műépítészet szempontjából P I még nem bir semmi jellegzetességgel, igv i I monumentális uj épület megadná a kiirdu’ó ■ Dontot éuitészeti’eg részben magyaros, v/- ■ ben modern városnegyed kialakulásához. \ I város műszaki szervei minden városépítészeti 4 ténykedéseiknél ezeket ez irányelveket kell, K hogy figyelembe vegyék.

Az uj városháza magyar építészeti stilus>'-n P épített hatalmas, korszerű épületét semmikép- I pen sem lehetne elképzelni a Mátyás kirak'-, 1 tér rnu’t századok stílusaiban épített patinás, I történeti értékű műemlékei között.

A főtérnek jellegzetes és az emberre, de különösen az újonnan érkezett vendégre ' nvüpöző varázzsal és benyomással rendelkező képe, színe, hangulati) és vonalai vannak, melyet uj beépítések esetén csak fokozni kell, még perilor ugvanazon slilushangulat- ban épített épületekkel.

Ez a tér, mint a város dísztere és a környező j részek, mindenkor a régi történeti Kolozsvárt kell képviseljék, — régi épületeinek kövei, 1 stílusa, apró díszítései a város magyar mui ■ i á - t ra és t.radiciúiára támaszkodó ezeréves ioga:nk j igazo'ását kell hirdessék, dokumentállak a la-, togaló idegen előtt. Nemrég exhumált ezer- f éves magyar vitéz, az évszázados várfalak, a 1 főtéri cs belvárosi régi nemesi családi házak, £ mint történeti láncszemek kell hirdessék vi- t rosunk ezeréves magyar életét, kultúráját ú 1 múltját. Ezért

féltve kell ügyeljünk Főterünk és a jellegzetes belvárosi részek minden lcis kövére és ne csinál iunk véletlenül se kegveletsértést ezen történeti hangulat megzavarásával.

Ezt csak azok tudják igazán átérezni, ak'k huszonkétéves idegen uralom alatt fájdalom- • mai kellett nézzék magyar vonatkozású m i- emlékeink tervszerű pusztítását.

Például mennyire disz.harmonikusan hat a Mátyás királv-diákház épülete a Farkas-utcai ódon falak között, vagv a régi klinikai épü'e- ; tekkel szemben az ui klinikai épület ultra- modern épülete. Mindnyájan meg vagyunk ,. győződve, hogy sokkal szebb volna a Farkasutca. ha az idegen kezek által nem éri kegyeletsértés színmű vészetünk ősi szülőházát és otthonát, valamint ai Mikó-utca is, ha az uj klinika épülete a régiekkel azonos stílusban épül.

Azután szociálpolitikai szempontok Is áA j diktálják, hogy .t váiosi hivatalok abban a v<j- 2 rosrészben legyenek, ahol a lakosság sűrűsége 1 nagyobb é* »hova a mindennapi munka <**-;/- I pontosul.

Komoly ellenérv volna elgondolásommal szemben, hogy a Malom-utcai kisajátítások a várost anyagilag igen megterhelnék. Ezen kiadások javarészét fedezné a régi városháza és az azzal kapcsolatos teleld ellenértéké, melyet értékesíteni lehetne az uj városháza felépítése után. így a különbözet nem volna sokkal nagyobb, mint a többi elgondolások kisajátításával előálló kiadások. Azután, ha aj ,várcs arculatát, fejlődési irányát egy egész évszázadra akarjuk meghatározni, akkor ál-, dozatoktól sem szabad visszariadni. Megtör-; ténhetik az, hogy a ma hibáit később még sokkal nagyobb kiadásokkal sem hozhattuk helvre.

„Olyan városházát kell éniieni, amely méltó Kolozsvárhoz"

Dr, 2. S. hoszászéiá&a a következő:

Igen tisztelt Főszerkesztő Ur!

A ,,Hol legyen az uj kolozsvári városháza" kérdésben az Ellenzék mult hó 28-iki számában közzétett félhivás alapján bátorkodom, mint nem szakértő, de szülővárosát nagyon szerető polgár a kérdéshez hozzászólani.

Szerény véleményem szerint mindenekelőtt feltétlenül elhibázott az uj városháza, elhelyezését akárcsak a legkisebb mértékben is attól /Függővé tenni, hogy hol olcsóbb néhány- százezer pengővel. Ez nem lehet szempont akkor, amidőn Magyarország második fővárosának a külső képét határozzák meg esetleg évszázadokra terjedő módon. A pénzkérdés egyáltalában nem számíthat, mert vagy lesz pénz, vagy nem: ha lesz, akkor annyi kell, hogy legyen. hogy abból meg lehessen építeni azt, ami Kolozsvárhoz méltó és ami Kolozsvárnak J évszázadokon keresztül díszére lesz.

Ilyen szemüvegen keresztül tekintve a kérdést, nem lehet kétséges, hogy az uj városháza csakis a Malc.m-utcában lehet, ahol az uj Kolozsvár kiénitésére óriási területek állanak,

3»ég rendelkezésre. Ezzel a nagyszabású építkezéssel egyidejűleg széles kilátás nyílnék a) Fellegvárra, amelynek a város felé eső löszét teljes egészében ki6ajátittatnám, megerő- sittetném, majd pedig a Szamosra néző villaépületek építésére parcelláztatnám. Merem állítani, hogy abból a különbségből, amely a kisajátítási összeg, valamint a parcellázott telkek eladási ára között elérhető lenne, a felépülő városháza költségeinek nagyrészét, fedezni lehetne. Természetesen ezen ügyletet egészséges üzleti érzékkel kell lebonyolítani.

Ilymódon a villaépületekkel és sétányokkal beépített Fellegvár, valamint az ennek tövében felépített monumentális városháza nemcsak Kolozs\ ér, hanem egész Magyarország egyik látványosságai lehetne és talán felejtet- . né azt. hogy a minden tekintetben, tehát vá- 1 ros'pitészeti. szociális, üzleti szempontból !s ! létező ádottságot, a Fellegvárat, nemcsak, j hogy évtizedeken keresztül nem használták ki, j hanem egvenesen a város szégyenfoltját kc- 1 pezte,