Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-03 / 224. szám

r

im

19 4 2 október 3*

E L L E N Z £ E

....I....■■ÜTIK

B

U 7/?Ó/v ÉS KÖNYVEK

io£>

Be

Bűi

3JU

108

'»Ja

Bűi'

&tí;

5B

íB

’-El

Jie

>se

SY

sLe

au,

lat

[oe

ß

ga

ad

:m

ol

U'J

ar

'0

 magyarság a szlávok

A luiflaipes'tí Pázmány Pctor 'lmlomáAy- egyietem bölcsészein karántaik. Míigyarságtu- dományi Initézate 3 Froiürim-Társulat kiadásában könyvsorozatot djicíiito'bt a legsúlyosabb magyar kérdésekről. Minden könyve gyiiite- ménves kötet, egy-egy közérdekű előadás- sorozat. anyagát öleli fel. Eddig bárom téli előadássorozat hangzott el; mindháromnak már a tárgyrdlasztása biztosította a legszélesebb magyar közönség érdeklődését. A két előbbiről annakidején beszámoltunk. Az első előadássorozat és könyv cime: „ETr és paraszt a magyar élet egységében“ vojt_ s amint akkoriban megírtuk, a magyar társadalom szerkezeti változásaival, a «történelmituek nevezett birtokososztály és az államszervezet alatt, jiemzetszervezetünikbői kiejtett magyar .nép viszonyával foglalkozik. A második kötet „Erdély és népei“. Egy magyar részről soka nem vitás történelmi igazság után tesz a tudomány fezt a eszközeivel pontot. Még egyszer és határozottan megmutatja Erdély kétségbevonhatatlan magyar voltát. A harmaduk kötet a fenti elmet viseli s a bon- fog] áfás korától a mai napi;? a magyarság európai beágyazódásával, népi környezetével ismerteti meg a magyar olvasót, Szekfü Gyula á'Jitotta össze,

Ivniezsa István a szlávok őstörténetével nyitja mieg a kötetet. Felöleli a szí ár-kérdés körül ke'etkezett hatalmas irodalmait s leszűri annak íliszba eredményét. A szlávok nyelve egy ága az indo-európai ősnyelvnek, az in do-iráni és balti nyelvek közölt képez átmenetet. A szlávok sokat vitatott őshazája viszont —■ amin a nyelvtudomány és a régészet öcözös erővel mo-st már kétségtelenül megalapította — csupán két megjelölhető térségben, a Visztula táján, vagy, a Dnyeper vidékén lehetett.

A kötet egyik legérdekesebb fejezete Zsiraí Miklós kis összefoglaló előadása, az oroszok és finnugorok ezerkétszáz esztendős néma, de pusztító párviadaláról. A Pripjet folyó mocsaraiban laza törz&szeivezetben élő, földművelő és pásztor ke dó szMvság a Krisztus utáni nyolcadik században terjeszkedni kezd iészak felé. Száz év alatt egyik törzsük megközelíti! a Fími-öklöt, s a skandináv varjá- gok hatásána kereskedőnéppé, válik, szervezkedni kezd. Ezzel gördíti útjára a finnugor népk romlását. Az orosz birodalom nagyobb északi térségében, a Moszkva és Ivánná folyók vonalától felfelé, különböző finnugor népek éltek: a Keleti-tenger mentén, a balti törzsek szomszédságában [ivek és észtek, a Fliinn-öböl mentén vötök, a Ladoga-fotó ászaikra kárjalaiaik, a mai Finnország déli felében finnek, északon lappok, a Volga felső szakaszán vepszék, merik, mordvinok, cseremiszek, a Voílga-tkönyöktő 1 az Uraiig terjedő térségben votyákok, zűrjének, osztyá” kőik. vogulok. Mint egy szörnyű dráma szívfacsaró fordulata, időtől Időre egy-egy finnugor nép elesik. az orosz nyomás alatt; amíg lebet, húzódik észak felé, azután az erdőren- getegcikbe veti magát, feladja értékes é]et- terfiütítét, hogy legalább népi létét megmenthesse. Svédek és oroszok, két nagyhatalom ; fiai, vetélkednek a finnugorok fölötti uralomért, amíg metsos-ztozmaik egymással, nyugat a svédeké, kelet az oroszoké lesz már a tizenharmadik században. Végül Nagy Péter felépíti a Néva partján az oroszság második központját, Pétervárt, a nyugat felé irányuló orosz fenyegetés jelképét. A kis finnugor népek pedig ösiszeroncsolódnak az évezredes elnyomás alatt, népi tudatuk is csak nyelvükben pislákol, apró népszigeteket alkotnak a sok más népet felszívó és állandóan duzzadó szláv tengerben. Önálló politikai életre csupán a finnek és észtek küzdöttek fel magukat. Itt, az északorosz mezőkön teljesedett be egy tragédia, amely a magyarság sorsára is döntő hatású rollt.

Engedi Erich a nyugati szláv népliatárról értekezik. A nyolcadik században, nyugati kiterjedésének virágkorában, a szilávság a német élettérben északom Lübeckig, Maig.de- burgig, Götti agáig, nyugaton Würzburg tájékáig, délen pedig a későbbi Ausztrián ési a Mura forrásvizekén keresztül egészen a dalmát partokig ért el. Lengyelek, csehek, morváit és az azóta nagyobb ára felszívódott ka- rantáfiíok, szorbok, vilcek, arboritolk, pome- ránok és Magyarország, északnyugati szegélyén alig a Garam völgyéig előretört tótok népesítették be ezt a területet.

Lukinich Imre az orosz-ukrán párviadalról Ír. A fekete-tengerikörnyéki lovas népek, köztük a magyarok is, tartósain fellendítették az ukrán területeik nagy kereskedővárosát, Kijevet. Az orosz központi hatalom azonban .meg fojtott a az ukrán államot, elsötétítette az ukránok nemzeti tudatát, az állami és 'egyházi igazgatás minden eszközével orosszá akarta tenni. Az oroszokra nehezedő két év- ‘szárados mongol unióm csak elhalasztotta, >>e meg nem akadályozta az ukrán ál lám 1 fen tartó törekvéseik kiirtását.

Trócsányú Zoltán az orosz műveltség kialakulásáról. Divéky Adorján Lengyelország történelmi fejlődéséről ír. A déli szláv népek kultúrájának vizsgálatában a szlovén, h orvál, szerb és bolgár nép mii velődé« története mellett ta könyv nyomán követi az akkori közéj:európai nagyhatalomnak, a ma gvar birodalomnak mindenütt jól kiinaital* ható hatását, különösen a török veszedelem idején Csennovics Arzén érsekkel hazáinkba menekülő hatvanezernyi szerbség révén. A befogadott szerbség ’tőlünk eltanulta a kereskedelmet, a magasabb politikád szervezettség életszükségletét, 3 ezáltal messzire kiemelkedett a déli szláv népek helyzete fölé;.

Gogoiák Lajos a pánszlávizmust szedli szét elemeire. Utána Kniezaa István a inagyar* szláv nyelvi érintkezések kérdését foglalja öss-z». Felsorolja a magyar nyelvbe hullott sziltáv elemeket, majd rendszeresen követi a szláv nyelvekbe kölcsön vett magyar elemeket. A magyar államszervezet, közigazgatás, bíráskodás és hadi-szervezet fölényét bizonyító (szükségtelen is olyan nagyon bizonyítani) szavak és kuÄuretemek, szervezési formale a mintául vett lények természeténél fogva gyorsan elterjednek a horváti, szerb, szlovén és lengyel (nyelvben. A magyar kul- tu r elemek egy része később, a déli szláv népek illír jelszava törekvéseinek idején, áldozatul estek a túlzó intogaiásnak, más nyelvben viszont megtörtént, hogy nem a magyar

nyelv területtel szomszédos, hanem távolabbi terület nyelvjárása verebed le fel magáit irodalmi nyelvvé, s így a magyar halast őrző nyelv íényeík szórványosan válhattak hitelessé abban a nyelvben.

A kötet kiterjed a ma-gyar-szláv irodalmi érintkezések és magyar-szláv néprajzi, kap csoja tok vizsgáltai ára. is. Eelméri « horvátők és a hazai szerbek szerepét a magyar történelemben, majd a szlovákok és ruszin ok nemzetiségi történetét vázolja fel.

Mindeuképen hasznos munkát végzett: megmutlta azt a népi környezetet, amelyben a magyarság ethelyezkedelit, rövidre fogva ismertette az olvasóval a szlávok terjest • kedését ősíoglalásu földünkön, tisztázta a nagyobb olvasótömeg előtt is a: magyarság és 3 szláv népek kölcsönhatását, s végül a hazai szláv népek történetét, nemzeti tudatuk ébredésétől a politikai eszmények születéséig, vagyis népi megjelenésűiktől nemzetiséggé válásukig. Ezzel történettudományi oldalról megalapozta* az olvasórétegek helyes nemzetiségpolitikai szemléletének kialakulását. (P )

Mers só Jázseií Ä titoksísícs alctgut

(Ifjúsági regény-)

A Királyi Matjyar Egyetemi Nyomda népszerű, irodalmi és pedagógiai szempontból egyaránt jelentős ifjúsági könyvei között jelent meg ez a kiváló írói erényekkel megint regény, mely mindenképpen hivatott a legnagyobb sikerre. És hivatott arra, hogy a benne kifejtett töretlen

Osztálysorsjepyet

rendeljen az ismert szerencsés

SUQHTÍR BSNKHßdlßl

Hudtrt*r*(i Üllői’ut 6. (h Oalvín»'érnél)

Ifagif szánwfdasnék. Hagy nyerési esély.

Előzékeny ügykezelés, Azonnali nyereménykifizetés, Rencle és levelezőlapon.

S

H

)

E G íá I PTOm KSKOrOi

Anglia Egyiptom feletti uralma elsősorban stratégiai és közlekedési kérdés volt s csak másodsorban gazdasági szükséglet. A Nilus deltája már rég időktől fogva a régi világ egyik legfontosabb átjárója volt —, Indiának a brit birodalomba való bekebelezése óta pedig az angol földközitengeri ut legfonlusabb gócpontjává vált a Közelkelet felé.

Egyiptom és a Szuezi-csatorna egy és ugyanazt jelentik az angolok számára, miért is az egyiptomi kikötők esetleges elvesztése az angolok egész előázsiai helyzetét lényegesen befolyásolná.

A Szuezi-csatorna füldközitengeri bejáratának legfontosabb kikötője Port Said, mely 230 hektár kiterjedésű kikötő-területével es I 16.1 millió bruttóregisztertonnát kitevő hajó- - forgalmával (1936.) egyúttal a Földközi-tenger keleti részének legfontosabb kikötője is. A

130.000 lakóju város hatalmas bel- és külkikö- tővel rendelkezik. Itt állította fel a Szuez-csa- torna Társaság dokkjait és nagy kiterjedésű hajójavitómühelyeit.

A Szuezi-csatorna déli bejáratánál fekszik Szuez, a Vörös-tenger partján, mely 50.000 lakójával mint kikötőváros csak igen csekély jelentőségű.

■y A Nilus deltája hihetetlenül termékeny; évente három termést hoz. Nagy is a népsűrűsége: 600 ember él itt egy négyzetkilométer területen; a legnagyobb európai népsűrűség ez- szel szemben csak 250. Két legnagyobb kikötője Alexandria 700.000 lakossal és Port Said

104.000 lakossal. Egyiptomnak úgyszólván egesz lakossága (15 millió fő) a Nílus deltájának vidékén él egy csomóban, mintegy 30.000 négyzetkilométernyi területen.

Ennek a vidéknek sűrű vasút- és úthálózata van. A vasútvonalak közül a legfontosabb három vonal a port-saidi, szuezi és assuani. Ezenkívül a tengerparti ut mentén is építettek az

angolok egy vasutat stratégiai okokból: a Marsa Matruhba vezető vonalat. Az egyiptomi fronton tehát a következő tényezőkkel kell számolni:

1. A jelenlegi arcvonal és a Deltavidék között az angolok által erősen kiépített sivatagi övezet van. Ennek kell az esetleges tengely- offenziva erejét felfogni.

2. A Nilus-deltát a mocsarak és. tavak egész láncolata záija el a tenger erői

3. Az egész vidék könnyen elárasztható.

4. A Szuezi-csatn na et’ől a teimészetes citadellától keletbe ieks2ik.

5. A városok, utak, vasutak, repülőterek és utánpótlási központok aránylag szűk helyen vannak összezsúfolva.

6. Kairó fölött a sivatag nyugatról is, keletről is egészen a Nílusig terjed,

A többi kikötő közül említésre csak Kos- seir méltó, mely a Vörös-tenger viztelen partján fekszik, valamint a tengelyhatalmak csapatai által, a Földközi-tenger joartja mentén elfoglalt Sollum és Marsa Matruh kikötők, melyekbe azonban csak egészen kis hajók futhatnak be. Angol-egyiptomi Szudán partján Port Sudan játszik valami kevés szerepet 22 ezer lakosával, mint Szudán gumi- és gyapot- kivitelét lebonyolító főkikötő.

Bizonytalan tényező az egyiptomi lakosság magatartása. A tengelyhatalmak által kiadott jelszó: ,,Egyiptomot az Egyiptomiaknak" mindenesetre mély visszhangot keltett az egyiptomi hatóságoknál és csapatoknál egyaránt. A brit 6ajtó pedig hónapok óta foglalkozik az egyiptomi lakosság passziv és aktív ellenállásának számtalan eseteivel.

__ A most megindult döntő hadműveletek Egyiptomban bizonyára megpecsételik majd az egyiptomi kikötők és a Szuezi-csatorna sorsát is és ezzel egyidejűleg végső csapást mérnek Anglia egyiptomi uralmára is.

határozott, győzelmes magyar szellem ifjiu olvasóinkon át valóban, annak a boldogabb magyar életnek‘legyen építője, mely a regény végső kicsengésében és optimizmusában megvalósul. Szőregi Pista hirtelen elhatározással nagyhorderejű események középpontjába kerül. Bejut az ország ellenségének titkos táborába, ahol az Alföld elpusztítására szövetkeznek néhányan, elszánt kalandorok. Egymagában megakad á~ lyozza a terv győzelmét, de ifjú.életét föl kell áldoznia. Áldozata azonban nem hiábavaló, uj élet sarjad, kihullott véréből. Az iró nemes elbeszélő stílusa drámai fordulatokkal meséli el a titokzatos alagút szomorú históriáját. Ezzel az első könyvével egyszerre legjelesebb ifjúsági íróink közé érkezett.

Szcgv3»y Mihály :

Kitört a diákháboru;

Szegvárv Mihály a legnépszerűbb ifjúsági iró. Pontosan tudja a diák igényeit, tud nyelvükön beszélni, belelát a lelkűkbe, ismeri a problémáikat. Maga is nagy diák, aki nem evikkeres pedagógiai tanításokkal közelit'- olvasóihoz, hanem pajtáskodó barátsággal. Első regénye, a Szekundairló Rt. páratlan sikerének ez a titka. Ezért várja mindegyik uj könyvét lelkesült figyelemmel olvasóközönsége. Uj regényében legjelesebb értékei csillognak újra. Két osztály ,,modern" párviadalát meséli el a futballozástól, a gesztenyegvüjtésen át a szociális értékű cipögyüjtésig. Tele van . ' ki-, apadhatatlan humorral és kedvességgel, kacagtató és komoly helyzetekkel. Jóizü szórakozással tanít, s tanításának aranyos derűje könyvének mindegyik lapját telehinti a felnőtt olvasók számára* is figyelmeztetésekkel, hiszen a magyar diákhoz szól, az ő lelkűket csiszolja és erősiti.

A könyv a népszerű Könyvbarátok Ifjúsági Könyvei sorozatában, a .Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában jelent meg.

Temo«dj el engem

Rónay György versei

A vers fejezi ki légig a zabban a lélek rejtett mélyét, azt, ami elmondhatatlan, azt, amiről a regény, a tanulmány szinte nem is vallhat eléggo igazán, benső forróságunk igazi hevével s amit a költő, a.z iró mégis leginkább vágyik elmondani. Három regénye és fordításai, lényeget kereső, tanulmányai után ’Rónay György verseit foglalja egybe é köt tét, nyolc év válogatott termését; s e lírai vallomás kiegészíti az iró eddigi müvét, a költészet heves tüzér be emeli mondanivalóit. Folyóiratokban megjelent verseiből,' ’Michelangelo meg a modern francia költők legjobb költeményeinek fordításából az olvasó már ismerheti Rónay György biztos formaérzékét, gondolati gazdagságát., dús verselő készségét és könnyedségét; mégis meglepetés, how kötetbe gyűjtve milyen széles regiszteren szólal meg ez az erőteljes férfilira, milyen , uj s egyéni hangon zenél, mint világítja át az intellektus fénye s mint forró* sitja meg a lélek lángja. A kötet leglényegesebb tartalma gondolat és érzés mély világának rejtelmes zenéje, élményeinknek csak versben megragadható gazdagsága, s elsősorban magának a költőnek a viszonya ia teremtéshez, az alkotáshoz. Elmondják e versek a költőt, a költő szavával elmondanak mindnyájunkat, azt, akik vágyunk s akikké a művészet, a szépség- édes vagy keserű mámora nemesit.