Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-30 / 246. szám

/ J — 2 László Ggnla előadása az Erdeiéi! IRazenm Egsesíiletfeesí KOLOZSVÁR, október 30. Ax Erdélyi Műfűin Egyesület bölcsészet-, nydv- es történettudományi szakosztálya október 28-án kezdte meg szűküléseinek soroza­tát A szaktüést </r. Gyórys Lajos egyet, uv r. tanár, a szakosztály elnöke nyitotta meg. Megnyitójában rámutatott azokra a gazdag hagyományokra, amelyeknek sz»' triuebeji kell továíd) működnie .1 Mu/< urri Egyesület bölcsészeti szakosztályának. Az erdéiAi magyar tudományosság mai mun­kásai előtt bárom nemzedék dolgozott eb­ben az egyesületi keretben. Működésének számokban kifejezhető mer ege I }>(>(’ 1941-ig 389 tudományos, 152 népszerűsí­tő és 122 vándorgyülési, összesen 663 elő­adás. Olyan tudósok működtek a szak­osztály munkásai között, mint 7 orma Károly. Körári László. Gyulai Pál, Jtdob Eh'k. Itt mutatta lx1 Orbán Balázs a Szé­kel yfü kiről irott nagyhírű munkájának Kezdeteit és ennek az egyesületnek a ke­retei között alkotta meg Szabó Károly a magyar nemzeti bibliográfiát: a Kegi Ma­gyar Könyvtár 1. és 2. kötetét. A megnyitó után György Lajos meleg tzavakkal köszöntő lit1 ár. László Gyulát, az Erdélyi Tudományos Intézet tanárát, méltatta a magyar honfoglalás korra vo­natkozó nagy értékű régészeti munkássá­gát s felkérte az előadás megtartására. Az előadó bevezetésében visszapillan­tást vetett arra a problémakörre, amelyik a magyar müvéeaettörténolmi kutatás egyik sarkpontja. A kérdés ugyanis az, hogy az a magasremdü műveltség és inii- 'észét, amelyet a honfoglaló magyarság magával hozott, kill alt-e a kereszténység felvételekor, vagy pedig csak átalakult és az olasz, francia és német művészeti ha­tások alatt formálódva, mind a mai napig alaprétegét a’kotia a magvar művészetnek. Az előadó kifejtette, hogy az a felfo­gás. mely szerint a magyar művészeti tisz­tán nyugati indításokra indult volna meg s semmi közössége nem volt előző kultú­ránkkal, a honfogla'áskori művészet nem ismerésén alapul. Példaként a Kolozsvári Testvérek Szent György-szobrával végzett legaljább kutatásait mulatta be. Az eddigi kutatásoktól eltérően nem a szobor művészeti tartalmát, szobrászati formá’ásniódját elemezte, hanem a szob­ron levő járulékos elemeket, elsősorban a lószerszámok és a ló diszitégét, farkának és üstökének csomóra kötését. A nyereg pontos felmérés© mélyen belevilágított a Kolozsvári Testvérek munkamódjába. A nyereg egyes alkatrészeinek növelésével és csökkentésével a ló és lovas mozdula­tát fokozták s a mozgás egyensúlyát biz­tosították. A nyereg és a lószerszám di- szdtésekor az akkori magyar ötvösség préselömintáit használták fel olyan mó­don, hogy a mintákat kiöntötték viaszból és b elteli lesért ették a szobor viaszmodell- jébe. A nyereg szerkezete szerves folyta­tása a honfoglaló magyarok nyergének s mind a mai napig ilyenfajta nyerget hasz­nál a falusi magyar ember s a tőlünk ke­letre élő rokonnépek lovas embere. A ló­szerszám pontos régészeti elemzése arra mutatott, hogy ezt a fajta szerkezetet az avarok hozták először Magyarországra s honfoglaló magyarság is az avaroktól ta­nulta meg használatát. A ló farkának és üstökének csomózása is honfoglaláskor! Örökség. A XIV. században a lószerszámfajta Európában is mindenütt elterjedt, de olt nincsenek meg szerves előzményei s nyil­ván az Anfjouk és Zsigmond alatt megerő­södött magyar kapcsolatok magyarázzák megjelenését, Ugyanúgy, mint sokkal ko­rábban a solym ásza lot is magyar módra tamilták meg a szomszédos nyugati rré­pfyk. , Ugyláts-zik hogy a királyi udvar kör­nyezetéből éppen a Szent György-szob-or készülésének korában kiszorítja ezt a faj ta lószerszámot a kunok által keletről ho­zott uj divat, úgyhogy a régi forrna ebben a korban csakis a Székelyföldön divato­zik, még hozzá) a ló farkának és üstöké­nek csomóra kötésével együtt. A Székely- töldön a Szent László legendák falfestmé­nyeinek sok hon foglalás kori hagyományt őrző sorozatain pontos mását találjuk en­nek a 1 ószerezám fa j tana k. A Kolozsvári Testvérekről eddig is­mert adatok is mind Erdély mellett szól­ELLENKK * (/>cot-v^ .TUNGSRAM Kolozsvár törvényhalósági bizottsága a városnak az l iakáspénzasztályba való sorolását kérte Egyáris vita a vizszolgáltafási és csatom ^díjszabályzat felett KOLOZSVÁR• október 30. Kolozsvár vútos törvényhatósági bizottsága dr. ln- czédy'Jokgman Ödön főispán elnökleté­vel tegnap ülést tartott. Az ülés megnyitása után az elnöklő fő­ispán kegyeletes szavakkal méltatta a kö­zelmúltban elhunyt Tusa Gálror dr. tör­vényhatósági bizottsági tag érdemeit, in­dítványára a közgyűlés felállással fejezte ki az elhunyt halála feletti mély részvétét. A polgármesteri előterjesztések után a főispán közölte, hogy Csekey 1st ián dr. egyetemi tanár indítványt terjesztett a közgyűlés elé Kolozsvárnak az 1. lakás­pénzosztályba való besorozása érdekében. A közgyűlés felhatalmazására ezt a javas­latot a napirendre tűzött ügyek előtt tár­gyalták le. A javaslatot dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes terjesztette elő. A javaslat indokolása szerint Kolozs­váron már a világháború kitörése előtt mozgalom indult meg a város I. lakás­pénzosztályba való sorozása érdekében. Kolozsvár már akkor a legdrágább vidéki város volt,. A visszacsatolás után a Ko­lozsvárra költözött tisztviselők előtt egy­szeriben nyilvánvalóvá vált, hogy Kolozs­váron lényegesen drágábbak a bérlakások, mint az ország valamennyi többi vidéki városában, a megélhetési viszonyok pedig drágaság dolgában felülmúlják a székes­fővárosbelieket is. Éppen ezért a köztiszt­viselők körében mozgalom indult meg a városnak az I. lakáspénzosztályba való sorozása érdekében, de ez akkor a kor­mánynál nem talált meghallgatásra. Ez­után számadatokkal mutatta ki Csekey professzor, hogy Kolozsvár a többi váro­sokhoz viszonyítva lakbérek fizetése te­kintetében milyen hátrányos helyzetben van. s javaslata végén hangsúlyozta, hogy ha az első világháborút megelőzően Fiu­me, mint a Magyar Szent Koronához csa­tolt külön test, külön megítélés alá esett, és az I. osztályú városok közé volt sorol­va, az ország közvéleménye megkívánhat­ja ezt a bánásmódot Erdély egykori fő­városaira, Kolozsvárra is. Annál is inkább, mert nem lébet az államkormányzatnak sem érdeke, bogy a jó tisztviselők maga­sabb lakáspénzoszt ál vl>a sorozás előnyei­nek élvezete végett elkívánkozzanak ab­ból a Kolozsvárból- amelyben oly nagy- fontosságú őrt álló hivatást kelt betölte­niük. A közgyűlés egyhangúlag magáéval tet­te az előterjesztett javaslatot és elhatá­rozta, hogy ebben az irányban feliratot intéz a kormányhoz. A napirend során a közgyűlés 'letárgyal­ta a kisgyülés által elfogadott javaslato­kat, igy a város költségvetését is és 75 százalékban állapította meg a városi pót- adót. Hosszabb vita keletkezett a vlzszol- gáltatási és a víz- és csatorn''dijszabályzat tárgyalása során. Botos János törvényha­tósági bizottsági tag volt az első felszó­laló, aki hosszabb beszédben azt állította, hogy az előterjesztett szabályrendelet- tervezetek a város polgárságára nézve újabb terheket jelentenek, mert a vizdi- jakat tetemesen emelné. Hozzászólt a nak (kolozsvári származásuk és nagyvá­radi munkásságuk). A területet á lószer­számfajta elemzése tovább szüld tell-e, mert kétségtelenné válóit, hogy ez a fajta ló­szerszám és a ló díszítésének a Szent György szobron megismert módja ebben a korban é's ebben az együttesben csoki» a székelyföldi emlékekben maradt ránk. Nem lehet véletlen, hogy éppen a XIV7— XV. században hatalmas arányú vándor­lás indul meg a Székelyföldről Kolozme- gyébe és Kolozsvárra. Az előadó a többi területről vett adatok egybehangzó tanú­sága alapján kétségtelennek tartja, hogy a Kolozsvári Testvérek családja, amelyik­nek első ismert tagja a testvérek apja, Miklós festő, székelyföldi származású és ugyanezzel a bevándorlással keriiilit sző­kébb pátriájából Erdély fővárosába. Ilyen képpen a szobor járulékos résziéinek elem­zése hozzásegített az európai művészet két kiemelkedő egyéniségének saját koruk do- natellói és leonardói magasságokban járó két nagy művészének származásának és nemzetiségének az eddigieknél pontosabb meghatározásához. 1942 október 3 0. tautmmnmmmmmmmmaimumuaumm kérdésije/, dr. Burlhu Ignác, dr. S'nru*l[j [András, az évre véle! ek re dr. Sieges vár Viktor előadó ée dr. Vátártudyi Lójáé jmlgarinrsfexbelyetUv okoltak ho/zza. Eg\ őrá* vitíi után 1 t.<.rvényhatodagi In 6ág egy szakasz módosításával általános Ságban és részletedben elfogadta az elő terjesztett szabályrendeletet szabály­zatot. Több kisebb jelentőségű szabályrendelet I ellogadása és javaslat rn ege zu vázán a útit, I a közgyüté-i végéu a Magyar utca 49. y/.inn I alatti, úgynevezett Uirscli Ödöu-féh-, w/r-i ] gyár megvételének ügye került napirendre. I A hatalmas kiterjedésű telek, amely »I I kaJmas a város közjóléti szövetkezete ijy.< | mcinek, n város köztisztasági üzemének, 1 sőt közüzemeinek elhelyezésére is, jelen leg az. Albina bank tulajdona. A bank 400 ; ezer pengő értékben a telket vételárra ajánlotta fel. A város szakértők utján ál­lapította meg a telek értékét, inintlifrgy a j vétet előnyösnek látszik, kérte a niGgv'- j leihez a közgyűlés hozzájárulását. A köz­gyűlés névszerinti szavazással n telek megvétele mellett döntött.- -- . — írók küldetése t Tizennégy fiatal eanlétlyi Lró kiáltványa je­lent meg lapunk múltkori számában a azóta széles hullámokat vetett az ország iránylmii- tató sajtójában, örömmel állapítjuk meg a vele foglalkozó cikkekből, hogy a íialal ir, k indítása a szellemi élet helyeslésével találko­zott Több lap teljes egészében közli a kiált­vány szövegét Első helyen említjük meg Féja Géza nagy cikkét, a Magyarország reggeli lapjában. Az I erdélyi ügyek kibontakozását élénk figye­lemmel kisérő iró egymás mellé állítja at első és második irónemzedek törekvéseit. „A második irói nemzedék szólal meg benne — Írja Féja Géza a kiáltványról —, tehát azok az irók, akik az első erdélyi irónemzedek magatartását a maga egészében nem tudták vállalni s szervezetükbe nem tudtak beillesz­kedni... Az első irónemzedék mindenesetre jelentőségében növekedett volna, ha után­pótlást szerez a másodikból." Ezután utal arra, hogy az első irói nemzedék soraiban akadtak olyanok, akiknek irodalmi hatása rövidesen túlnőtt Erdélyen és átfogta az egész keletközépeurópai magyar nyelvterüle­tet. Itt első helyen Tamási Áron hatalmas alkotására hivatkozik, megemlíti Nyirő Jó­zsef novellás könyveit, Kos Károly történe­lemszemléletét és Bánííy Miklós regényes emlékiratait, majd igy folytatja: „Később az akkor csonka országban méltán lett népsze­rű az erdélyi irodalom". Kitér az erdélyi irodalom hibáira is, a nagy művészeket ki­sérő, ügynökökre és a kivitelre szánt köny­vekre. A legnagyobbakat, természetesen, nem érheti ez a vád. „A második nemzedék — folytatja Féja Géza — éppen ezekre a fel­adatokra ébredt rá. Azt mondja kiáltványuk, hogy felkeresik a falvakat és városokai, előadásokat tartanak, olcsó könyvsorozatot indítanak, kiadják a népmüveltség költői al­kotásait, számontartják a körülöttünk és ve­lünk élő népeknek a magyarság számára nem közömbös megnyilatkozásait. Müvek al­kotása mellett tehát közösségi munkát is vállalnak, a közösséget pedig elsősorban sa­ját tálukon, saját népükben keresik. Nem szitának nemzedékellentéteket, nem csinál­nak nemzedéki kérdést, hanem közös maga­tartás érett meg bennük s teljesítik a közös magatartás parancsait... A második nemzedék inkább befelé és lefelé kivan dolgozni. Újat akar felszínre hozni: valószerübbet, hitele­sebbet. Úgy érzi, hogy az „Erdélyi legenda" után a kisebbségi sors maradandó és dönlő élményeire kell sort keríteni". A Magyar Ut legutóbbi száma igy ir: „Fiatal erdélyi íróknak a kolozsvári Ellen­zékben megjelent nyilatkozatát és program­ját (amit lapunk más helyén teljes egészé­ben közlünk) nagy örömmel és egyetértés­sel köszöntjük. Az erdélyi és az anyaországi uj irónemzedék csak a kjilső formák tekin­tetében nőtt fel különböző körülmények kö­zött, lényegében hasonló élmények és rádob- benések alakították ott is, itt is a lelkeket s igy érthető, hogy ugyanazon eredmények­hez és végkövetkeztetésekhez jutottak. Ez a nyilatkozat is beszédes bizonyítéka ennek. De meggyőzött arról is, hogy az eddig tá­madt »agy-két vitánknak is nem a vélemé­nyek különbözősége volt az indítéka, még, árnyalatokban sem, hanem a fogalmazó' . Éppen ezért engedjék meg az erdélyiek, hogy nyilatkozatuk alá gondolatban mi is odaírjuk a nevünket. S amit elterveltek, vi­gyék is végt'e több kitartással és nagyobb egyetértésben, mint mi ideát". AZ ÜLŐ ÉLETMÓD KÖVETKEZTÉBEN JE­LENTKEZŐ BAJOKNÁL, különösen renyhe bélmüködésnél, alhasi vérpangá6nál és arany eres bántalmaknál a természetes „FEREMC JÓZSEF" keserüviz rendszeres használata ál­tal gyakarn igen jó eredményeket lehet eÁr- fii. Kérdezze meg orvosát! * LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legol» csóbb&n az „ELLENZÉS“ kEnyves- boltfában, Kolozsvár­_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom