Ellenzék, 1942. október (63. évfolyam, 222-246. szám)

1942-10-29 / 245. szám

ELLENZIK 1942 október 29. fl jubiláló Törökország , Oktober 2l>-evel u törők köztdieaság fenn Hildának 20. evébe lép «í egyidejűleg negye dik - vét kezdi meg annak a politikának, hogy , mostani háborúban nem vesz részt, ami az idők folyamán szabályszerű semlegességi po- lit’kává fejlődött ki. 1923 október 29-ével vá- lusztotta meg az ankarai nagy nemzetgyűlés előzetesen végrehajtott alkotmány változtatás után Gha-i Mustapha Komáit a köztá^.asájv tormában újból feltámadt nemzeti T nőkor- i ».i.ig elnökévé. A tlhazi sok hívének kiváns.V I gával «izemben ellenállt a szultáni méltóság- j ban rejlő» kísértésekül és. annak az óhajtás- , nak, hogy országának és személyének bizto­sítsa a kalifátust. A kisebb terjedelmű töröK megoldás mellett döntött. A lángeszű állam- , férfi messzelátásával felismerte, hogy Torok- ; ország uj bonyodalmakba keveredhetik, ha ■ folytatja a régi nemzeti hapyománvait. ame- i Ivekre a' világháború és a szabadságharc so­rin elvérzett országnak már nem volt ereje. vJÉ$zrcveHe. hogy a sors útmutatása országá­nak fejlődési irányát Euré»pa felé igazítja es Törökországot elsősorban meg kell szabadíta­nia az idegenektől függő viszonytól, amely akkoriban még meg volt, hogy mint török nemzeti állam egyálta’ában fennmaradhasson. Politikája bevált és Törökország most arza ké­szül, hogy ebben az esztendőben a nagy nem­zeti ünnepnapot különös fénnyel ülje meg. A nagy Ataiürk utódai és örökségének meg- ( őrzői híven kitari/***ak azon alapelv mellett, hogv Törökország területileg ki van elégítve és ezért nem kell határainak kiterjesztésére törekednie. Minden csábitó ajánlatot vissza­utasítottak. amiket a semlegesség feladásé árakéopen kínáltak és ismételten annak a nvi Intk'zatnak megléteiére szorítkoztak hogy' Törökország csupán akkor vesz részt aktiven ; a háborúban, ha az országot, illetve .élet­terét" kividről megtámadják, akkor zzonhan az utolsó emberig harcolni fog. Az ..élettér" fogalma körül egve’őre méo bizonytalanság uralkodott. A vezető államférfiak nyilatkoza­taiból azt a következtetést lehetett levonni hogv egy ’de;e a balkáni előteriiletet, első­sorban északi Tráciát bevonták ebbe a vitá- ! lisna-k ie'ö't érdekkörbe. A balkán1 hábofu ; kitörése albumával Németország részé'ől to- j nusitott előzékenység és az ezt Vövetőleg a ; nagv német birodalommal megkötött baráti j szerződd ezeket a tisztázatlan kérdéseket ki- j küszöbölte és bevezette a teljes semlegesség 1 korszakát, amelvet Törökország ma Í6 politi- ; kai elvének vall. Az ankarai kormány az el"- j zetes kétségek leküzdése után. amiket anool j részről igyekeztek beoltani, -arra a jogosult meggyőződésre jutott, hogv a német államve­zetés eoy erő? és a német birodalommal ba- fáti viszonyban álló Törökország fennmara­dását. m>nt ' z Eu róná ban kialakuló ui rend szárnvfedezetét és fontos kezesé? kívánja és támogatja. Másrészt bizonyos aggodalom táme.dt amiatt, hogy még nem tudlak bizonyosan, mi várható déli iránvból, amint az amerikaiak a középső Keleten felvonulásukat befeiezik. Willkienek azon különböző kijelentéseit, hogv az Főve* sült-Allamok jobb szeretnék, ha Törökország elhatározná magét, hogy a szövetségesek ol­dalán beavatkozik a habomba és azon fenye­getésnek is beillő kijelentését hogv a szövet- oeoc-'o-k gvőze’mlrk ecetén különbséget tud­nak maid tenni a-?on országok között, amelyek aktívan támogatták őket vaov pedig oldalt állottak, Ankarában bizalmatlansággal fogad­ták. Többet ma nem lehet mondani, de ha a köztársaság idei ünnepségének külpolitikai szempontból véve bizonyos kellemesen mel- lékzönge is megnyilvánul, az pusztán az a bizonytalanság, hogy a háború hosszahh időre j való kinvulása esetén mi következik be j délről. Nem csoda tehát ha iiven körülmé­nyek között, a törők közvélemény feszülten figvel azokra a döntésekre, amelyek Egyip­tomban készülnek elő. — 2 Ors^ácrsászléi avatott Nfires község DÉS, október 29. (Az Ellenzék tudósi* tójától.) Ünnepélyes keretek között avat­ták fel a napokban a szolnokdobokame- gyei Nyires község ereklyés országzászló- ját. A zászlóavató ünnepi beszédet, mint az Ereklyés Országzászló Nagybizottságá­nak megbízottja, Szilágyi Ferenc erdélyi- párti országgyűlési képviselő mondotta. Nagyszabású beszédében méltatta az ün­nepség erkölcsi és hazafias fontosságát és rámutatott arra, bogy a mai helyzetben össze kell fognunk és minden munkánk­kal segítenünk ke’l azokat a magyar tár­sadalmi vezetőket, akik a jelenlegi nagy- feladatok megoldását tűzték ki céljukul. Végül kérte a megjelenteket, hogy foko­zott munkával segítsék elő a harctéren küzdő vitéz honvédeink döntő győzelmét, hogy ezáltal az itthonmaradottak is kive­hessek részüket egy boldogabb Magyar- ország felépítésének munkájából. A VÁLTOZÁS ÉVEIBEN, amikor fokozott mértékben kell arra törekednünk, hogy a be­lekben beállott pangást megszüntessük, vala­mint, hogy a belső szervek vérbőségét csök­kentsük, akkor reggel éhgyomorra egy pohár természetes ,.FERENC JÓZSEF" keserüviznek gyakran valóban áldásos hatása van. Kérdez­ze meg orvosát, A csúcspontra emelik az olasz mező- gazdasági termelést KÓMA, október 29. (Ştefani.) A Dure szert lón kihallgatáson fogadta a loldmüvelésiügyi és érd ti ügyi mi­nisztert. aki részletesen beszámolt neki az 1942-43. évre feláll it ott me zíígazdasági termelési terv megvaJó- .sitásáról. á Duce megelégedését 1" jezle ki az olasz mezőgazdák haza­fias leik iis égé lelett és hozzájárult a tervhez, amely lehetővé teszi majd a. mezőgaz dasá gi termel és es ú es.j)0-i 11 - ra val(') emelését) A földművelésügyi és erdő ügyi miniszter közölte a Dú­céval, hogy az elmúlt 20 év -aiiatt Oiaszotmz ágban 3310 km. 1 Hosszúsá­gú vizvezetékel. 19.100 km. hosszú­ságú csatornát és 13.942 km. hosszú­ságii műutat építettek. Ezen kívül 1,219-007 hektárnyi mocsaras terüle­tet csapoltak Je, 933.101 hektárnyi területet öntözőrendszer utján ter- mőképessé lettek, továbbá 34.287 hektárnyi kiterjedésű területet befá- sitoüak. Mindezek a munkálatok több, mint 4 és fél milliárd lírába kerültek. A jövőben még 3 Vni-lliő hektárnyi területet kell megjavítani. Faragó György hangversenye Faragó György zongoraestjét széleskörű ér­deklődés előzte meg. bár nem csábított a zeneiroda’om habkönnyű édességeivel. Sut a széles rétegek számára legkönnyebben hozzá­férhető romantikusok helyett, akiket máskor előszeretettel játszott, most a legsúlyosabb káKs/.iku* müvek at kották műsorát: Katii Toccata és fugája, M"~urt B-tlur szonátája és Beethoventől tíz Eroica-variáeiók és a Hammcrk lavier-‘zónát a. Nagyigényü műsor nemcsak az. előadóval szemben, tekintve a Hannnerkl'av.ier-szouála méreteit és l»ouyo- 1 ülte ágát. hanem épp ennek a szonáta-órás­nak az élvezéséhez szükséges fölkészültség követelménye miatt a közönséggel szemben is. Bach Toccatáját é.s fugáját feltűnően vilá­gos értelmezi ben kaptuk s olyan határozott, erőteljes játékot hallottunk Faragó György­től, mintii a csak rá akart volna crioi'ni azok­ra akik zongorajátékát egyedül a latin, könv- nyedséggel látják rokonságiján ál ónak. A Mozart-szonáta előadása tel«“ volt finomság­gal, gyöngédséggé/, inég azt a játékos naiv hangot is érzékeltette Faragó, amely Mozart gyöngyöző ritmusáéban és üde humorában legtöbbször ott bujkál. Az. Eroica-variációik- ban tetőzött a zcmgoracst szépsége. Páratlan frissességgel és költői szépséggel szó lak a va­riációk. olyan puha kézzel rakta föl 3 színeit Faragó György, mintha pasztellképet festene. A ritkán halható Ilammerklavicr-szonáta fölcsendiilésc erősítette meggyőződésünket, liOig.y az emberi szellem legnagyobb alkotá­sait taí'án kivétel nélkül a mérték elvetése, a j forma korlátáit szétfeszítő mértéklelenség I jellemzi. Beethovennek ez a szonátája meg­haladja a zongora kifejező erejét. Harmadik tétele, az Adagio sosfenuto ragadott, meg leg­mélyebben; az utolsó telel fuga-témájának nyolcszoros feldolgozása igen nagy és sikerrel kiállóit teherpróljának tette ki Faragó művé­szeiéi. Ráadásul Beethoven EcOssaisc-éf ját­szotta Busoni átírásában. Tavaszi hangversenye alkalmából embtet- tiik. hogv vívódó művésznek látjuk faragó Györgyöt, aki a kifejezés titkait kutatja s akit az értelmezés szempontjából nehezen hozzáférhető, problémátok szerzemények nyugtalanítanak. Mostani liangversonye, seiu- mit ennél jobban nem igazol, hisz szellemi tartalmát és hangzásbeli problémáit illetőleg van-e a Harumerkla\ ie>r-szonátánál súlyosabb müve a z o n go rai ro d a I omna k ? Mintha az ellen hadakozna Faragó György, nehogy üres vir­tuóznak «téljék, a fölényes technika varázsló­jának. aki csak külsőségéé hatásokkal káp­ráztat. KeresveJkeresi a legnagyobb feladato­kat s ezért megfosztja lua! Igát óságát azoktól a z-ongó szépségektől, a me) vek C honin és Debussy müveiből szállnak föl az ő előadásá­ban. Szépségeszménye kevésbbé problémáitok müvekben is kielégülést 'találhatna, de erős intellektusa hajtat 3 -legmagasabb célok felé. Kétségtelen, hogy n\üvés^ete sokat rirjuit fér- jiasságbnn, elméigültségben. erős fejlődést, emelkedést mulat. Azért bizonyára nem re­keszti ki végleg műsorából — a romantikus és impresszionista szerzőket. K. ß• Útonálló clgánybanda fosztogatja Sáromberke és Getnyeszeg között a vásárosokat MAROSVÁSÁRHELY, október 29. Tu­dósítónk jelenti: Vakmerő rablótámadás történt a legutóbbi éjszakák egyikén a Sáromberke és G-ernyeszeg közötti ország utón. Szilágyi Lajos közismert marosvá- sárhelyi szürszabómeslor BaHha Miklós fuvarossal árut szállíttatott a szászrégeni vásárra. A szekéren körülbelüli 12—15.000 pengő értékű bundás bekecs és egyéb ru­egyrészéf 9 a csendőrök ezt valóban meg is találták egy szakadékban. A két cigány bevallotta azt is, hogy a banda tagjai már több szekeret fosz­tottak ki, közülük egyet aznap éjjé#, amikor Barthát is megtámadták. Vallomásuk szerint Ro­mániából átszökött cigányok is vannak a bandában. ha féléi volt. Éjszaka két óra tájban, Gernyeszieg kö­zelében fejszékkel felfegyverkezett hat férfi ugrott elő az árokból és körülfogta a szekeret. Egyikük megragadta a lova­kat, a másik fenyegetően Barthára emelte a fejszét, a többiek nekiláttak a szekér kifosztásának. Zsákmányukkal a közeli erdőben tűnlek el. A rablók okozta kár, mint Szászrégen- ben, az áru lerakásakor kiderült, körül­belül1 7000 pengő. Szilágyi Lajos nyom­ban jelentette a történteket a csendőrsé­gen s a csendőröknek még aznap sikerük elfogniuk as egyik tettest, égy cigányt, valamint eerv cigányasszonyt, aki szintén a fyandához tartozik. Bevallották, hová rejtették el a zsákmány JAVUL KORTSMÁROS LÁSZLÓ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ÁLLAPOTA NAGYVÁRAD, október 29. Tudósítónk jelenti: Kortsmáros László országgyii éri képviselő, az Erdélyi Párt nagyváradi ta­gozatának elnöke a mult héten, budape« ,i tartózkodása közben rosszul lett és a Ró - bus kórházba szállították. A kepvise.ő most értesítette a párt nagyváradi tagoza­tát arró’.i, hogy állapota lényegesen javult. Orvosai megállapították, hogy a tulf’szi tett munka ártott meg szervezetének, a gondos gyógykezelés és a pihenés az li­bán visszaadja régi munkaerejét. Az or­vosok már megengedték, hogy könyveket olvasson és látogatókat fogadjon. Mindenkinek fontos! Könnyest kecelhető! Légoltalmi függönyök tökéletes elsötétítéssel megrendelhetők az „Elleitsék" könyvesboltban Ko ozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon II—99. Négyzetméferenkini 3 pengő a rendelőfél lakásán készen felszerelve! Mintát üzleti órák alatt dijtalanu' bemutatunk. J MflRGSMÍKT! OLVASÓK < fshzefaonarndó ^twH olva^ijt, pţjy (j*| erdélyi íri M mdgy.ir Nod a lm; c-mbitf tu hóny M»ráf. A szellemi tlyyelő őr*7,em éber •Vgével tekint szerte .1 vllít^bd, külonnse)i]l idr.;, a nii vildgunkbd, lioyy a magyar Iro j | dalom újdonságairól be*,zám»>Lha*son íestvr j I rétnek. Megrendiilvi* követjük minden ma I vát. „Móricz Zsigáimul utoljára R(/Zsa Sán j dórról ht egy nagy regényt „Rózsa Sánnjoi | a „lovát ugratja" címmel. Hir szerint íolytatú | [ sát te tervezte." Nem leint előszlvárgó könny nélkül tu domásul venni, hogy ott túl a légéiért)“ I szemű magyar figyelő is, érthető okokból.II még csak Rózsa Sándor lóugratásáig jutott] | el s óvatosan még csak „hir szerint" szá 11 mól be a folytatásáról, amely itt már nem jj számit a könyvujdonságok közé. Szerzője is 1R a magyar Pantheonból nézi kiímény magyar j fajtája harcát a léiért. „Arról is hallottunk — U folytatja Ugyanúgy az író —, hogy Móricz j|, Zsigmond Kemény Zsigmond regényeinek : megújításával, stílusának átdolgozásával fo<> 1 lalkozik, de hogy mennyire jutott munkáji- I han, azt néni tudjuk." Csordul ki a szivünk erre a „hírre". A7 fl átdolgozott Rajongók ugyanis már egy éve L megjelent. Ott tartanak még, hogy kodo.'á- I nyí Jánostól az Istenek, Illyés Gyulától a ] Koratavasz, Jékely Zoltántól a Zugligei, 1 Cagyl Lászlótól a Pillangó Zsuzsika, Aszta j los Istvántól az Üröm, Kárász Józseftől az j Asztagok, Márainak az Igazija, ősz János I Csodaláskája a tegujabh könyv, amit elér- j beinek. Egyik-másik könyvet csak hallo­másból Ismerik. A leglájéko7ottabb irodalmi • bíráló is igy nyilatkozik róla: „bizonyára széleskörű érdeklődést kel th étéit”. Milyen nehéz lehet lépési tartani az élet- | tel másnak, a közembernek, ha a vezető, a ] leg éberebb figyelő is egy egész esztendővel ] van hátralékban, külső okok miatt! Finnek és sr? agyarok Szentír 3 se Egyik északi testvémépünk, a csodálatos műveltségű finrség, a közeli mutth'an ün­nepelte mug Turku városában az első íinn- nyelvü szentirásforditás háromszázadik év­fordulóját. Magyar egyházi vezetőférfiak is elzarándokoltak ebből az alkalomból a finn nemzeti nyelv első írott »emlékének felm.i- gasztalására. Testvéreink, államférfiak és magánemberek, kitüntető melegséggel fogad­ták a „nagy és erős magyar nép" fiait ezen a bensőséges ünnepen. Risío Ryíi államel­nök, a hallgatag ember, aki Mannerheim tá­bornaggyal, a finn testvérek hős katona|i- val egy ütt az egész nemzet sorsát tartja ke­zében, kihallgatáson fogadta Turóczy Zoi tán tiszakerületi evangélikus püspököt; a jelenlevő magas finn állami méltóságok megjegyzése szerint, régóta nem látták ennyire lelkesedni, mint ez alkalommal. Hosszasan érdeklődött a magyar viszonyok felől, az ország kormányzójáról. Különösen annak örül, hogy a íairokonság eszméjén túl, a műveltség azonossága révéu most egyházi kapcsolatokkal is uj aranyhidat ver­tünk egymás közt. Helsinki és Budapest, ma­gyar és finn irók, szellemi emberek, tud i- sok és művészek kitartó munkája árán, egy­re közelebb jut egymáshoz. A finn ünnepség magyar vendégei aján­dékot is vittek magukkal. Mit vihettek vol­na a rövid megszakítással immár három év óta fegyverben álló derék nép hős fiainak? Erősítést vittek. Nem löszeiben, nem élelem­ben, nem ruházatban. Még csak nem is pénzben. Mindennél értékesebbet vittek: a lé'ek megnyugvását, a Szentirást. A finn nyelvű Uj-Szövetségnek tölibezer példányát vitték el a finn katonáknak; merítsenek erőt a közös harcban a közös ellenség ellen, amely fel akarta dúlni a finn és magyar keresztény családok melegét, hajléktalan föl­dönfutóvá akarta tenni a finn és magyar gyermekeket, meg akarta semmisíteni a finn és magyar nép ősi műveltségét. Minden egves kötetbe piros-fehér-zöld szegélyű be- tétlanot tettünk, rajta a magyar címer és az a felírás, hogy a magyarok küldik finn test­véreiknek. A fajta és müveltsépközösségen felül most a Szentirás csinált erős kötést köztünk. Aki két ütközet között kinyitja e szent ereklyét, haltnatagon fogadalmat tesz magában, hogy a közös nagv ügyet, mindkettőnk szabad­ságharcát hősként megvívja, egészen a dia­dalig. MIÉRT TÁMADJÁK AZ ANGOLOK. NEDICS KORMÁNYÁT? BERLIN, október 29. (TP.) Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az angol sajtó és rádió az utóbbi kló- ben inimi élesebb támadásokat inté­zett Medics kormánya ellen, a Wil- helimstrassen kijelentették, hogy W- (ii.es sikeres épitőmunkát végzett Szerbiában s ez elég ok az ellensé­ge® táma.dásra.. ROSSZABBODOTT A DÁN KIRÁLY ÁLLAPOTA KÓPÉN HÁGA, olttóber 29. (DNB-- MTI.) A szerdára virradó éjszaka a dán király állapota jelentős mértékben rosz- szabbodott. A királyon kedden vérátöm- teszi 4 vt hajtottak végre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom